Trending Now
Online tájékoztatás veszélyhelyzet idején
A magyarországi önkormányzatok kétharmadában a rendkívüli helyzet nem ösztönzött figyelemfelkeltő online kommunikációt, bár alig vannak néhányan, akik egyáltalán nem beszélnek a koronavírus-járványról az online felületeiken. A leginkább veszélyeztetett időseket csupán minden második önkormányzat szólítja meg külön.
Magyarországon hivatalosan 2020. március 4-én regisztrálták az első betegeket, akik megfertőződtek a Kínában azonosított, COVID–19 néven regisztrált vírussal. A jelenleg még ismert terápia nélküli betegség fokozott veszélyt jelent azok számára, akik krónikus alapbetegségben szenvednek, tehát alapvetően a 65-70 éves és idősebb korosztálynak. A #kommlab (Budapesti Corvinus Egyetem) kutatása a magyarországi önkormányzati szereplők koronavírus-járvánnyal kapcsolatos online kommunikációjának tartalomelemzését végezte el. A vizsgálat összesen 325 – véletlenszerűen kiválasztott – település önkormányzatának weblapjára és hivatalos Facebook-felületeire terjedt ki. Az adatgyűjtés 2020. április 9. és április 15. között történt, fókuszában az online tájékoztatások mennyisége, minősége, érthetősége és hozzáférhetősége állt. A honlapok értékelése a tájékoztatás technikai módja, a tájékoztatás tartalma, a tájékoztatás vizuális megjelenítése alapján történt.
Tájékoztatás az önkormányzatok saját weboldalain
Gondolhatnánk, hogy 2020-ban a weboldalakon pop-up, azaz ún. felugró ablakot, vagy szembetűnő linket rendszeresen alkalmaznak figyelemfelkeltés céljából. A hazai önkormányzati honlapok ezt a feltételezést nem támasztják alá: a vizsgált 325-ből csupán 20 weboldalon, azaz nagyságrendileg 6 százalékban jelent meg felugró ablak és mindössze az oldalak egyharmadában mutatott külön link közvetlenül a koronavírusra vonatkozó hírekre. Ahol szerepelt link, ott az esetek kétharmadában kiemelt helyen szerepelt, azaz a menüsortól jól elhatároltan és jellemzően feltűnő módon. Ez némiképp kompenzálja a felugró ablak elmaradását, de azt nem, hogy a honlapok közel kétharmadánál kizárólag a hírfolyamban voltak olvashatók a témára vonatkozó bejegyzések. Ahogyan azt sem, hogy 43 esetben említést sem tesznek a járványról. A tájékoztatás formája, tartalma és stílusa változatos. A kijárási korlátozásról szóló 71/2020. (III. 27.) kormányrendelet kivonatának, vagy teljes terjedelmének megosztása 71 honlapon szerepelt önmagában, vagy más tájékoztatás mellett. Ezek az egyéb tájékoztatások 40-60 százalékban formális, vagy kevéssé formális megfogalmazású közleményként jelentek meg. Ezeken felül – a tájékoztatás kiegészítéseként, vagy önmagában – egyéb hivatalos szervezetek tájékoztatói is megjelentek. 135 honlap osztotta meg a World Health Organization (WHO), vagy az Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) erre a célra készült ismeretterjesztő anyagait.
Kimondottan időskorú célcsoportot érintő tájékoztatás 182 esetben volt olvasható, amely annak ellenére, hogy az eddigiekhez képest kiugró adat, mégis elmarad a várttól. Emellett különösen alacsonynak számít az a 18 eset, amelyben a tájékoztatás a főoldalon, kiemelt helyen került feltüntetésre. Ugyan döntő többségében a főbb hírek áttekintése elegendő volt az időseknek szóló hír megismeréséhez, de 12 honlapon szükség volt címszavakra történő keresésre is. A tartalom 113 esetben gyakorlatban hasznosítható információt alig adott, több esetben az otthonmaradás szükségességének megállapítását sem haladta meg a bejegyzés. Az önkormányzatok 14%-a adott közzé ugyancsak rövid, de informatív összefoglalót, míg alig több, mint 17%-a nyújtott kimondottan részletes tájékoztatást. A teljes mennyiséghez képest eltörpül a száma annak a 12 példaértékű weboldalnak, amely mind vizuális megjelenítés, mind hozzáférés, érthetőség és terjedelem alapján is meghaladta a többit. A kutatás során arra nem találtunk magyarázatot, hogy miért csak 166 esetben szerepelt telefonos elérhetőség a tájékoztatásban, egyúttal az is meglepő volt, hogy ennek csupán egyötödében jelölték meg az ügyintéző nevét is. Ez a szám igen alacsony, ha figyelembe vesszük, hogy a vizsgált települések kétharmada kistelepülés volt, ahol feltételezhető a különböző szakterületeken dolgozók alacsonyabb száma.
A tájékoztatás vizuális megjelenítésével összefüggésben vizsgáltuk, hogy mennyire figyelemfelkeltő, strukturált és olvasható a weboldal. A honlapok többsége a vártnál strukturáltabb és olvashatóbb volt, ugyanakkor a legnagyobb része a leggyengébb kategóriába került a figyelemfelkeltés szempontjából. 90 esetben kapta az adott honlap mindhárom ismérv szerint a legmagasabb besorolást, azaz a honlapok mindössze egyharmadán megjelenő hírek értelmezhetők könnyen, jelennek meg egymástól jól elkülönülten és olvashatók különösebb nehézség nélkül.
Tájékoztatás az önkormányzatok hivatalos Facebook oldalain
A hivatalos Facebook oldalaknál kizárólag azt vizsgáltuk, hogy az általános tájékoztatáson túl kimondottan az időseknek szól-e közlemény. Tekintettel arra, hogy 73 településen nem volt, vagy nem működött hivatalos Facebook oldal, összesen 252 forrás elemezhettünk. Az eredmények ez esetben is a weblapokéhoz hasonlók. 34 oldalon egyáltalán nem szerepelt hír a témában, 51 oldal foglalkozott a témával, de külön az idősekkel nem, tehát csupán 167 esetben szólították meg őket közvetlenül, nekik szóló poszttal. A tartalmakat nem övezte nagy érdeklődés, azokat – a vizsgálat napján rögzített adatok szerint – 8600 alkalommal osztották meg és 8968 reakciót érkezett rájuk. Mindössze 21, azaz a posztok valamivel több, mint 10%-a tudhatott magáénak 100-nál több megosztást. Az egyes oldalak megosztásának száma összességében alacsonynak mondható, kiindulva a nagyobb hírértékkel bíró, vagy szélesebb közönséget megszólító posztok esetében megfigyelhetőnél. A kiemelt 21 település között 6 fővárosi kerület, 11 megyei jogú város és 4 város szerepelt, amely talán nem meglepő adat, ugyanakkor az a kép rajzolódott ki, hogy a nagyobb lakosszám nem eredményez azzal arányosan több aktív követőt. Így fordulhatott elő, hogy a legtöbb megosztást magáénak tudó poszt szinte az utolsó, 19. helyen végzett az alapján, hogy a település lakosainak mekkora része követi a hivatal oldalát.
Összességében elmondható, hogy a járvánnyal kapcsolatos online tájékoztatás teljes hiánya 14, míg az idősek külön tájékoztatásának mellőzése 58 általunk vizsgált településre volt igaz.
Jószándékok, jócselekedetek, jógyakorlatok
A vártnál alacsonyabb mértékű online tájékoztatás mellett figyelemreméltó kezdeményezésekkel is találkoztunk. Ezek között megyei szinten a segíteni szándékozókat és a segítségre szorulókat összekapcsoló weboldal, vagy az otthonmaradás szükségességének üzenetét közvetítő, egységes Facebook borítóképek jelentek meg. Gondolva a településen élő idegenajkúakra is, egy önkormányzat 5 különböző idegen nyelven osztott meg Facebook oldalán ismeretterjesztő anyagot a fertőzés elleni hatékony védekezés módszereiről. Végül a gyerekeknek címzett „Fogd a telefont és hívd fel a nagyit’” elnevezésű kezdeményezés a legfiatalabbakat emlékezteti a legidősebbekkel való kapcsolattartás fontosságára.
A kezdeményezések az összefogás, az összetartozás, a közösség üzenetét hordozzák. Fogalmakét, amelyek – függetlenül a lakosok létszámától, vagy életkorától – nem csak a járvány idején, hanem azt követően is értéket képviselnek.
Kutatócsoport bemutatkozója
A #kommlab a Budapesti Corvinus Egyetem Kommunikáció és Szociológia Intézetéhez kapcsolódó kutatócsoport. Tagjai olyan hallgatók és oktatók, akik nem pusztán érdeklődnek az empirikus kutatások iránt, hanem gyakorolni is kívánják azt. A #kommlab tematikája elsősorban generációs fókuszú, így különös figyelmet szentel a generációk, elsősorban fiatalokkal és idősekkel kapcsolatos kutatásoknak.
Rákóczy Zsuzsanna
A Budapesti Corvinus Egyetem Társadalmi Kommunikáció Doktori Iskola végzős doktorandusza. Kutatási területe és a disszertáció témája az alternatív vitarendezés alkalmazási lehetőségeinek és feltételeinek vizsgálata a szociális közszolgáltatások területén.
Trending Now
Kövér László: az európai demokrácia védelmében korlátozni kellene a techóriásokat
Az uniós tagországok parlamenti elnökeinek konferenciáján a többi között a közösségi média kérdésében is felszólalt a magyar házelnök.
Ha komolyan féltjük az európai demokráciát, akkor elsősorban a nagy technológiai cégek működésére kellene korlátozó szabályokat hozni multilaterális keretek között – jelentett ki a magyar Országgyűlés elnöke az MTI-nek értékelve az uniós tagországok parlamenti elnöki konferenciájának első napját a spanyolországi Palmában még hétfőn.
“Ebben az összefüggésrendszerben, amit itt ma hallottunk, meg ami az európai diskurzust uralja, ebben csak az úgynevezett liberális demokráciákon kívüli, azaz az autoriter államok felől fenyegető veszélyre szoktak kitérni, miközben a liberális demokráciákon belül érzékelhető azoknak az informális magánhatalmaknak a nyomása és manipulatív ereje – utalnék itt csak Soros úrnak a hálózatára –, amelyek Magyarországon sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a demokrácia működésére” – fogalmazott Kövér László.
A konferencia első napján “A liberális demokráciák új kihívásaival szembesülő Európai Unió stratégiai autonómiája a közösségi média és a mesterséges intelligencia korszakában, kül- és védelempolitikai szemszögből: Oroszország Ukrajna elleni illegális inváziója és a közel-keleti konfliktus” témájában szólaltak fel a résztvevők.
A házelnök szerint kétségkívül létező veszély a demokráciák befolyásolása, a közvélemény manipulálása, de kifogásolta, hogy a felszólalók nagy többsége kizárólag Oroszország fenyegető szerepét emelte ki.
“Valószínűleg a kollégák egyike sem volt abban a helyzetben, mint a magyar kormánypárti politikusok, hogy különböző internetes platformok letiltsák a közösségi oldalukat, vagy korlátozzák a megszólalásuk lehetőségét” – jegyezte meg.
Kövér László úgy vélte: az első nap tanulsága, hogy meg kell próbálni a vita témáit jobban összpontosítani az értelmes párbeszéd érdekében. “Olyan témát érdemes választani, amelyben az egyetértés, a konszenzus lehetősége nagyobb, mint másban, érdemes azt keresni, hogy mi az, ami valóban összeköt bennünket, és valóban együtt tudunk működni” – hangsúlyozta.
Jövőre hazánkban találkoznak a házelnökök
Elmondta, hogy a tagállami parlamentek közötti együttműködés legmagasabb fórumának számító, következő házelnöki konferenciának jövő májusban Magyarország ad otthont, és ennek megvitatandó témáit az év végégig kell meghatározni, és az EU parlamentjeinek jövő februári, főtitkári találkozóján kell bemutatni.
A tervek szerint a konferencia végén a résztvevők zárónyilatkozatot fogadnak el, amelybe Magyarország számos módosító indítványát beépítették. “Elértünk sok eredményt, amiben meg nem, abban pedig lábjegyzetben a különvéleményünket jelezni fogjuk, hogy ne legyen félreértés, hogy mihez járultunk hozzá” – mondta Kövér László.
Az európai házelnöki konferencia az utolsó hivatalos esemény Spanyolország uniós elnökségi tisztségéhez kapcsolódóan, amelyet 2023. második félévében töltött be. Az eseményen 39 tagállami parlamenti kamarai elnök és 11 alelnök, valamint öt uniós tagjelölt ország és kilenc meghívott ország képviselői vesznek részt.
Trending Now
Korszakalkotó a Delta mesterséges intelligenciával alkotott műsorvezetője
Korszakalkotónak nevezte a köztelevízió Delta című műsora mesterséges intelligenciával alkotott szereplőjének felbukkanását Szűts Zoltán médiakutató az M1 aktuális csatorna Ma reggel című műsorában.
Egy héttel ezelőtt mesterséges intelligencia segítségével alkotott műsorvezető mutatkozott be a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsorában. A Bíró Ada névre keresztelt műsorvezető megjelenését, arcát és hangját egyaránt mesterséges intelligencia hozta létre.
Szűts Zoltán médiakutató, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem dékánja szerint az Ada megjelenését övező kíváncsiság, komoly érdeklődés és médiafigyelmem is jelzi, hogy a technológia forradalmi és korszakalkotó.
Közölte:
az igazinak tűnő, gép alkotta műsorvezető iránti érdeklődés azért jelentős, mert a technológiát eddig leginkább szövegek generálása kapcsán ismerték, a Deltában viszont három dimenzióban, kiváló képi minőségben, gyakorlatilag magától szólal meg a mesterséges intelligencia.
Szűts Zoltán úgy vélekedett: a technológia jóvoltából rengeteget profitálhatnak majd az emberek, az a jövőben megkönnyítheti munkájukat, életüket, és hatékonyabbá teheti az orvoslást, oktatást, utóbbiakat személyre szabottá teheti.
Fontos, hogy átlátható legyen ugyanakkor a technológia fejlesztése, és az előállított tartalom felhasználása során mindenképpen jelölni kell, hogy azt mesterséges intelligencia hozta létre, sőt adott esetben azt is, “min tanult”, milyen tartalmakból szerezte tudását – hívta fel a figyelmet a médiakutató.
A Delta című műsor vasárnaponként 16:10-től kerül adásba a Dunán; Bíró Ada, a mesterséges intelligencia segítségével megalkotott képi és nyelvi modell legközelebb tudományos érdekességekkel jelentkezik a műsorban.
Trending Now
Prőhle Gergely lesz a vendég a protestáns újságírók következő klubestjén
Létezik-e a keresztény Európa? – a Protestáns Újságírók Szövetsége rendezvényének résztvevői erre a kérdésre keresik majd a választ a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatójával.
A május 8-án, szerdán délután 5 órától a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában (1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 3.) tartott esemény meghívója szerint a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője mellett meglepetésvendégként egy ismert borász is bemutatkozik.
A szervezők az ingyenes rendezvényre mindenkit várnak, de a részvételi szándék előzetes jelzését kérik a prusz@lutheran.hu címen vagy ezen a linken.
Az klubest plakátja:
