A magyarországi önkormányzatok kétharmadában a rendkívüli helyzet nem ösztönzött figyelemfelkeltő online kommunikációt, bár alig vannak néhányan, akik egyáltalán nem beszélnek a koronavírus-járványról az online felületeiken. A leginkább veszélyeztetett időseket csupán minden második önkormányzat szólítja meg külön.

Magyarországon hivatalosan 2020. március 4-én regisztrálták az első betegeket, akik megfertőződtek a Kínában azonosított, COVID–19 néven regisztrált vírussal. A jelenleg még ismert terápia nélküli betegség fokozott veszélyt jelent azok számára, akik krónikus alapbetegségben szenvednek, tehát alapvetően a 65-70 éves és idősebb korosztálynak. A #kommlab (Budapesti Corvinus Egyetem) kutatása a magyarországi önkormányzati szereplők koronavírus-járvánnyal kapcsolatos online kommunikációjának tartalomelemzését végezte el. A vizsgálat összesen 325 – véletlenszerűen kiválasztott – település önkormányzatának weblapjára és hivatalos Facebook-felületeire terjedt ki. Az adatgyűjtés 2020. április 9. és április 15. között történt, fókuszában az online tájékoztatások mennyisége, minősége, érthetősége és hozzáférhetősége állt. A honlapok értékelése a tájékoztatás technikai módja, a tájékoztatás tartalma, a tájékoztatás vizuális megjelenítése alapján történt.

Tájékoztatás az önkormányzatok saját weboldalain

Gondolhatnánk, hogy 2020-ban a weboldalakon pop-up, azaz ún. felugró ablakot, vagy szembetűnő linket rendszeresen alkalmaznak figyelemfelkeltés céljából. A hazai önkormányzati honlapok ezt a feltételezést nem támasztják alá: a vizsgált 325-ből csupán 20 weboldalon, azaz nagyságrendileg 6 százalékban jelent meg felugró ablak és mindössze az oldalak egyharmadában mutatott külön link közvetlenül a koronavírusra vonatkozó hírekre. Ahol szerepelt link, ott az esetek kétharmadában kiemelt helyen szerepelt, azaz a menüsortól jól elhatároltan és jellemzően feltűnő módon. Ez némiképp kompenzálja a felugró ablak elmaradását, de azt nem, hogy a honlapok közel kétharmadánál kizárólag a hírfolyamban voltak olvashatók a témára vonatkozó bejegyzések. Ahogyan azt sem, hogy 43 esetben említést sem tesznek a járványról. A tájékoztatás formája, tartalma és stílusa változatos. A kijárási korlátozásról szóló 71/2020. (III. 27.) kormányrendelet kivonatának, vagy teljes terjedelmének megosztása 71 honlapon szerepelt önmagában, vagy más tájékoztatás mellett. Ezek az egyéb tájékoztatások 40-60 százalékban formális, vagy kevéssé formális megfogalmazású közleményként jelentek meg. Ezeken felül – a tájékoztatás kiegészítéseként, vagy önmagában – egyéb hivatalos szervezetek tájékoztatói is megjelentek. 135 honlap osztotta meg a World Health Organization (WHO), vagy az Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) erre a célra készült ismeretterjesztő anyagait.

Kimondottan időskorú célcsoportot érintő tájékoztatás 182 esetben volt olvasható, amely annak ellenére, hogy az eddigiekhez képest kiugró adat, mégis elmarad a várttól. Emellett különösen alacsonynak számít az a 18 eset, amelyben a tájékoztatás a főoldalon, kiemelt helyen került feltüntetésre. Ugyan döntő többségében a főbb hírek áttekintése elegendő volt az időseknek szóló hír megismeréséhez, de 12 honlapon szükség volt címszavakra történő keresésre is. A tartalom 113 esetben gyakorlatban hasznosítható információt alig adott, több esetben az otthonmaradás szükségességének megállapítását sem haladta meg a bejegyzés. Az önkormányzatok 14%-a adott közzé ugyancsak rövid, de informatív összefoglalót, míg alig több, mint 17%-a nyújtott kimondottan részletes tájékoztatást. A teljes mennyiséghez képest eltörpül a száma annak a 12 példaértékű weboldalnak, amely mind vizuális megjelenítés, mind hozzáférés, érthetőség és terjedelem alapján is meghaladta a többit. A kutatás során arra nem találtunk magyarázatot, hogy miért csak 166 esetben szerepelt telefonos elérhetőség a tájékoztatásban, egyúttal az is meglepő volt, hogy ennek csupán egyötödében jelölték meg az ügyintéző nevét is. Ez a szám igen alacsony, ha figyelembe vesszük, hogy a vizsgált települések kétharmada kistelepülés volt, ahol feltételezhető a különböző szakterületeken dolgozók alacsonyabb száma.

A tájékoztatás vizuális megjelenítésével összefüggésben vizsgáltuk, hogy mennyire figyelemfelkeltő, strukturált és olvasható a weboldal. A honlapok többsége a vártnál strukturáltabb és olvashatóbb volt, ugyanakkor a legnagyobb része a leggyengébb kategóriába került a figyelemfelkeltés szempontjából. 90 esetben kapta az adott honlap mindhárom ismérv szerint a legmagasabb besorolást, azaz a honlapok mindössze egyharmadán megjelenő hírek értelmezhetők könnyen, jelennek meg egymástól jól elkülönülten és olvashatók különösebb nehézség nélkül.

Tájékoztatás az önkormányzatok hivatalos Facebook oldalain

A hivatalos Facebook oldalaknál kizárólag azt vizsgáltuk, hogy az általános tájékoztatáson túl kimondottan az időseknek szól-e közlemény. Tekintettel arra, hogy 73 településen nem volt, vagy nem működött hivatalos Facebook oldal, összesen 252 forrás elemezhettünk. Az eredmények ez esetben is a weblapokéhoz hasonlók. 34 oldalon egyáltalán nem szerepelt hír a témában, 51 oldal foglalkozott a témával, de külön az idősekkel nem, tehát csupán 167 esetben szólították meg őket közvetlenül, nekik szóló poszttal. A tartalmakat nem övezte nagy érdeklődés, azokat – a vizsgálat napján rögzített adatok szerint – 8600 alkalommal osztották meg és 8968 reakciót érkezett rájuk. Mindössze 21, azaz a posztok valamivel több, mint 10%-a tudhatott magáénak 100-nál több megosztást. Az egyes oldalak megosztásának száma összességében alacsonynak mondható, kiindulva a nagyobb hírértékkel bíró, vagy szélesebb közönséget megszólító posztok esetében megfigyelhetőnél. A kiemelt 21 település között 6 fővárosi kerület, 11 megyei jogú város és 4 város szerepelt, amely talán nem meglepő adat, ugyanakkor az a kép rajzolódott ki, hogy a nagyobb lakosszám nem eredményez azzal arányosan több aktív követőt. Így fordulhatott elő, hogy a legtöbb megosztást magáénak tudó poszt szinte az utolsó, 19. helyen végzett az alapján, hogy a település lakosainak mekkora része követi a hivatal oldalát.

Összességében elmondható, hogy a járvánnyal kapcsolatos online tájékoztatás teljes hiánya 14, míg az idősek külön tájékoztatásának mellőzése 58 általunk vizsgált településre volt igaz.

Jószándékok, jócselekedetek, jógyakorlatok

A vártnál alacsonyabb mértékű online tájékoztatás mellett figyelemreméltó kezdeményezésekkel is találkoztunk. Ezek között megyei szinten a segíteni szándékozókat és a segítségre szorulókat összekapcsoló weboldal, vagy az otthonmaradás szükségességének üzenetét közvetítő, egységes Facebook borítóképek jelentek meg. Gondolva a településen élő idegenajkúakra is, egy önkormányzat 5 különböző idegen nyelven osztott meg Facebook oldalán ismeretterjesztő anyagot a fertőzés elleni hatékony védekezés módszereiről. Végül a gyerekeknek címzett „Fogd a telefont és hívd fel a nagyit’” elnevezésű kezdeményezés a legfiatalabbakat emlékezteti a legidősebbekkel való kapcsolattartás fontosságára.

A kezdeményezések az összefogás, az összetartozás, a közösség üzenetét hordozzák. Fogalmakét, amelyek – függetlenül a lakosok létszámától, vagy életkorától – nem csak a járvány idején, hanem azt követően is értéket képviselnek.

Kutatócsoport bemutatkozója

A #kommlab a Budapesti Corvinus Egyetem Kommunikáció és Szociológia Intézetéhez kapcsolódó kutatócsoport. Tagjai olyan hallgatók és oktatók, akik nem pusztán érdeklődnek az empirikus kutatások iránt, hanem gyakorolni is kívánják azt. A #kommlab tematikája elsősorban generációs fókuszú, így különös figyelmet szentel a generációk, elsősorban fiatalokkal és idősekkel kapcsolatos kutatásoknak.

Rákóczy Zsuzsanna

A Budapesti Corvinus Egyetem Társadalmi Kommunikáció Doktori Iskola végzős doktorandusza. Kutatási területe és a disszertáció témája az alternatív vitarendezés alkalmazási lehetőségeinek és feltételeinek vizsgálata a szociális közszolgáltatások területén.