2020. április 08.

Recesszió és infláció vár Magyarországra

De a válság nem lesz olyan mély, mint 2008-2009-ben.

Az Euler Hermes hitelbiztosító történetének legnagyobb, összesen 47 ország 126 ágazatát érintő leminősítését jelentette be. „Ez azt jelzi, hogy nagyon kevés gazdasági ágazat kerüli el a koronavírus hatását, így a világjárvány után már gazdasági világválságról is beszélhetünk” – figyelmeztet Bujdosó Tünde, az Euler Hermes kockázatkezelési igazgatója, aki szerint a koronavírus triplasokkot okozott a nemzetközi gazdaság számára: az egészségügyi rendszerekre nehezedő nyomás mellett kereskedelmi, pénzügyi és fogyasztási válsággal egyszerre küzdenek az országok. A járvány miatt hozott drasztikus kormányzati intézkedések a belső kereslet összeomlását és a nemzetközi kereskedelem drasztikus visszaesését eredményezték. Az Euler Hermes kétféle forgatókönyv alapján egy rossz és egy még rosszabb szcenáriót vázolt fel a világgazdaság számára:

  • U-alakú válsággörbe: a járvány májusban tetőzik és szeptemberre enyhül; a határok júniusban megnyílnak. Ebben az esetben a globalis GDP-növekedés idén 0,9 százalék, a globális kereskedelem-visszaesés -3,7 százalék, a globális fizetésképtelenségek száma pedig 14 százalékkal emelkedik.
  • L-alakú, vagy kiterjesztett U alakú válsággörbe: 12-18 hónapos egészségügyi válság, és lehetséges újrafertőződés ősszel. A határok zárva maradnak, az időszakos korlátozó intézkedéseket kiterjesztik a kormányok. Ebben az esetben a globális GDP-változás idén -1,5 százalék, a globális kereskedelem visszaesése -100 százalék, a globális vállalati fizetésképtelenségek száma pedig 25 százalékkal emelkedik.

A válság által leginkább sújtott szektorok a szállítás, az autóipar, az elektronikai gyártás és a kiskereskedelem.

Magyarország a járvány után

A járvány hatásaival kapcsolatosan sajnos a távolabbi kilátások sem bíztatóak Magyarországon. Az ipari termelés és kiskereskedelmi forgalom visszaesésének egyik legnagyobb vesztese a teljes magyar GDP 26 százalékát adó feldolgozóipar. Ennek 30 százalékát a járműgyártás adja, de ezen kívül a gumi- és műanyaggyártás, valamint fémfeldolgozási termékek gyártása, és egyéb villamos berendezések gyártása is kötődik olyan autóipari gyártási kapacitásokhoz, melyekben a járvány hatására rendszeresek az időszakos leállások.

Ami a magyar vállalatok idei kilátásait illeti, Bujdosó Tünde kiemelte: a piaci szereplők között eredményesség és gazdálkodás tekintetében lényeges különbségek vannak, hiszen ha csak az autóipart vesszük, még a legnagyobb hazai vállalatok között is találunk rendkívül eredményesen - akár 10-20 százalékos EBITDA-val - gazdálkodó példát, de 0,5-1 százalékos EBITDA sem ritka. Másrészről viszont a nemzetközi vállalatok magyar leányvállalatai között, ahol a külföldi finanszírozás és irányítás a domináns, akad számos olyan, amely akár már évek óta negatív EBITDA szinttel működik. Az építőiparban hasonló trendet fedezhetünk fel, a fuvarozó vállalatoknál ellenben már árnyaltabb a kép, hiszen itt EBITDA tekintetében a 2-5 százalék egyáltalán nem ritka jelenség, és különösen a nemzetközi fuvarozásban érintett cégek működése lehet veszélyben. A kiskereskedelem bizonyos ágaiban most még ugyan fellendülés látható - a járvány előtti felhalmozás miatt az élelmiszeriparban különösen, és egyes elektronikai cikkek (laptop-ok) tekintetében -, azonban egy elhúzódó válság esetén a gyengülő lakossági vásárlóerő, a kötelező boltbezárások és az üzemanyag-felhasználás csökkenése már ebben a szektorban is problémát okozhat.

Összességében elmondható, hogy a kiemelt kockázattal bíró piaci szegmensekben az alacsonyabb eredménytartalommal működő, kevésbé hatékony vállalkozások fennmaradása kétséges, ezért ezeken a területeken növekvő késedelmes jelentésekre, tömeges fizetési átütemezésekre és fizetésképtelenségekre számít az Euler Hermes - írják.