Trending Now
Érdemes még karácsonyra kínai webshopból rendelni?
Rekord itthon: 1000 milliárd felett lehet az idei e-kereskedelemi összforgalom.
A belföldi online vásárlások száma és értéke évek óta folyamatosan növekszik, 2020 azonban rekord év lehet a hazai online kiskereskedelmi piacon. A koronavírus miatt az emberek egyre nagyobb mértékben kezdenek el áttérni az életük digitális kiszolgálására, ami szakértők szerint ebben az évben legalább 1000 milliárd forintos összforgalmat eredményezhet. A termékkategóriák esetében kiugró növekedést érnek el azok, akik az otthoni munkavégzéshez szükséges kellékeket áruló, sport, háztartási vagy hobbi termékekre építették a webshopjaikat. A karácsonyi forgalom pedig további extrém meglepetéseket hozhat.
Már egy ideje évről évre megdőlnek az e-kereskedelmi bevételi számok. Idén se lenne ez másként, de a koronavírus hatására a vártnál extrémebb módon nő a magyar e-kereskedelemi forgalom. Az emberek a járvány miatt még jobban felismerték az internet adta lehetőségeket, hiszen rákényszerültek, hogy a világhálón vásároljanak. Sokan csak most ismerték fel, hogy tanulni, dolgozni és persze bevásárolni is lehet az internet segítségével.
2019-ben 781 milliárd volt az országos e-kereskedelmi bevétel, ami minden online megrendelő felület forgalmát magában foglalta.
„Összehasonlítva a mostani adatokkal, ugyanabban az időszakban 70%-al több megrendelés érkezik hozzánk. A növekedés köszönhető annak, hogy sok új áruház nyílt, de a meglévők forgalma is emelkedett. Biztosra veszem, hogy az 1000 milliárdot meghaladja a 2020-as összforgalom” – mondta Kóczán Tamás, az Unas webáruházüzemeltető rendszer alapítója és ügyvezetője, aki cégével 15-20%-os részesedésre számít idén az e-kereskedelemi piacon. A vállalat tavaly 130 milliárd forint értékben kereskedett, a rajtuk keresztül leadott megrendelések száma pedig meghaladta a 4 milliót.
Mit veszünk az interneten?
A home office terjedésével jól fogynak a laptopok, webkamerák és az egyéb otthoni munkavégzéshez szükséges kellékek. A sport webáruházak is felívelőben vannak, hiszen az otthoni mozgáshoz sportszereket szereznek be az emberek. Jobban fókuszba került az egészséges táplálkozás, a táplálékkiegészítő webáruházak száma is megugrott. A szupermarketek helyett sok terméket online rendelnek meg, például volt olyan pelenkát forgalmazó cég, amely hatszorosára növelte bevételét az utóbbi időszakban.
A több mint 260 weboldalt kiszolgáló ALH Consulting Kft. vezetője, Pál Zoltán Gábor szintén úgy látja, hogy az emberek egyre nagyobb mértékben kezdenek el áttérni az életük digitális kiszolgálására. Mint mondja, nem ritka, hogy 150%-ot nőttek fél év alatt olyan szereplők, amelyek a háztartási vagy hobbi termékekre építették a webshopjaikat, vagy épp a kert körüli munkákhoz értékesítenek eszközöket. Minden általuk kezelt oldal adatait – beleértve a szélső értékeket is – valahol 50-60% körüli növekedést látnak látogatói és rendelési számokat tekintve a múlt év ugyanezen időszakához képest. Emellett az általuk vizsgált adatok mennyisége is nagyot nőtt, hisz tavaly ugyanezen időszakához képest megduplázták az e-kereskedelmi ügyfélkörüket.
Karácsonyra már felesleges külföldről rendelni
„A legfontosabb, hogy gondolják meg a külföldi rendeléseket. A kínai webáruházak köztudottan olcsó termékei már nem biztos, hogy karácsonyig meg fognak érkezni. Nem tudni mi várható a nemzetközi logisztikában, így még az Európán belüli rendelések kiszállítása is jóval tovább tarthat. Mi ettől függetlenül is azt javasoljuk, hogy mindenki vásároljon magyar tulajdonú webáruházban, és támogassa a helyi kereskedőket. Ott is győződjenek meg róla, hogy megbízható forgalmazóról van szó, és igyekezzenek tájékozódni a készletinformációkról” – nyilatkozta Kóczán Tamás.
Trending Now
Prőhle Gergely lesz a vendég a protestáns újságírók következő klubestjén
Létezik-e a keresztény Európa? – a Protestáns Újságírók Szövetsége rendezvényének résztvevői erre a kérdésre keresik majd a választ a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatójával.
A május 8-án, szerdán délután 5 órától a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában (1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 3.) tartott esemény meghívója szerint a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője mellett meglepetésvendégként egy ismert borász is bemutatkozik.
A szervezők az ingyenes rendezvényre mindenkit várnak, de a részvételi szándék előzetes jelzését kérik a prusz@lutheran.hu címen vagy ezen a linken.
Az klubest plakátja:
Trending Now
Európában csökkent, Magyarországon változatlan a tévénézésre fordított idő
A televíziózás továbbra is meghatározó napi szabadidős tevékenység hazánkban annak ellenére, hogy Európa legtöbb országában, de a világ számos táján is csökken a televízió népszerűsége – olvasható a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss elemzésében, amelynek részleteit tudatták az MTI-vel.
Az NMHH kommunikációs igazgatóságának közlése szerint
a föld népessége napi szinten 2 óra 25 percet tévézik. Az európaiak majdnem egy órával többet, átlagosan 3 óra 22 percet, míg mi, magyarok az ezredforduló óta töretlenül legalább négy órát ülünk a televízió képernyője előtt egy átlagos napon.
A Global Audience & Content Evolution (Glance) 71 országra kiterjedő és a 2022-es tévénézési szokásokat feltérképező adatai alapján elmondhatjuk, hogy itthon még mindig sokat ülünk a “doboz” előtt, míg a világ más pontján ez nem ennyire népszerű szórakozási forma. 2016-ot követően három óra alá esett a világ lakosságának napi tévénézési ideje.
A legnagyobb csökkenést az észak-amerikai földrészen mérték, ahol az ezredfordulón még több mint napi négy órát tévéztek, ám a 2014-ben mért 4,5 órás csúcs után meredek zuhanás következett be, s végül 2022-re három alá csökkent a tévé előtt töltött órák száma
– derült ki a kutatásból.
Azt írták, míg Amerika északi felén lassanként elfordultak a televíziótól, addig Dél-Amerikában mind népszerűbbé vált a tévénézés: a 2000-es évek elejére három óra fölé emelkedett a napi fogyasztási idő, 2022-ben pedig – a mérések kezdete óta – a legmagasabb értéken zárt, 3 óra 38 perccel.
Tudatták azt is, hogy Európa népessége a kilencvenes évek közepétől legalább három órát fordított erre a tevékenységre, ez 2014-re négy órára emelkedett. A Covid-19 világjárvány ideje alatti kiugró értékektől eltekintve, Európában is csökkenő trendet figyelhettünk meg az utóbbi években. A kontinensek sorrendjében egyébként Ausztrália és Óceánia található az utolsó helyen, a déli földrész metropoliszaiban mindössze 1 óra 46 percet tévéznek átlagosan naponta.
Az elemzésből kiderült, hogy
2022-ben Európában csökkent a legnagyobb mértékben a tévénézésre fordított idő, átlagosan húsz perccel.
Leginkább a grúz lakosság fordult el a képernyőtől, hiszen 41 perccel kevesebb ideig követték figyelemmel a műsorokat egy átlagos napon, mint egy évvel korábban. Az izlandi lakosság tartja a negatív világrekordot: a 12 és 80 év közöttiek egy átlagos napon alig több, mint fél órát néztek tévét.
A tévénézésre fordított idő európai rangsorában a magyarok mindig élen jártak. 2022-ben a negyedik helyen végeztünk, hazánkat mindössze Bosznia-Hercegovina, Románia és Szerbia előzte meg.
Világviszonylatban is előkelő a helyezésünk (nyolcadik), még annak ellenére is, hogy előttünk végzett a rangsorban Dél-Amerikából a Dominikai Köztársaság (5 óra 15 perc), a Közel-Keletről Szaúd-Arábia (5 óra 2 perc), az afrikai kontinensről Kamerun (5 óra 12 perc), míg Ázsiából Üzbegisztán (5 óra 3 perc) – írták.
Kiemelték:
Európában egyedül a magyar tévénézők tartottak ki a képernyők jelentette tájékozódási és szórakozási lehetőségek mellett, vagyis ugyanannyi időt szenteltek a tévének 2022-ben is mint 2021-ben: átlagosan 4 óra 51 percet.
Az elemzés szerint a legnézettebb műsorok versenyére a világ sok országában rányomta bélyegét a különböző dráma- és vígjáték-sorozatok jelenléte, ám Európában más a helyzet, itt a szórakoztató reality műfaj került túlsúlyba. Belgiumban, Bulgáriában, Hollandiában, Portugáliában és Romániában és hazánkban is első helyen végeztek a tehetségkutató műsorok és egyéb reality formátumok (Got Talent, The Masked Singer, Big Brother Famosos, Sztárban sztár leszek!).
A hírműsorok a német nyelvterületeken kerültek az élre, Ausztriában a Zeit im Bild 1, Németországban és Svájcban pedig a Tagesschau végzett az első helyen. Magyarországon viszont a tíz legnézettebb műsor 60 százaléka tehetségkutató, vagy valamilyen, a reality műfajába tartozó showműsor volt – közölték.
Kitértek arra is, hogy amennyiben az egyes országok legnézettebb sportműsorát tekintjük, a FIFA labdarúgó-világbajnokság nézettsége csak a negyedik volt a világon 2022-ben, az amerikai foci az Egyesült Államokban, Kínában az olimpiai férfi 1000 méteres gyorskorcsolya szám, valamint Indiában a házigazda részvételével zajló Asia Cup krikett verseny messze megelőzte.
Borítókép: illusztráció
Trending Now
A kibervédelmi intézet nevével élnek vissza csalók
A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet (NBSZ NKI) nevével és telefonszámával élnek vissza telefonos csalók – közölte a szakszolgálat hétfőn az MTI-vel.
Közleményükben arra hívták fel a figyelmet, hogy csalók olyan telefonhívásokat kezdeményeznek, amelyekben – a szervezetre hivatkozva – „érzékeny” adatok megadását kérik.
Ennek senki ne tegyen eleget!
– írták.
Az NBSZ NKI soha nem keres meg magánszemélyeket telefonon, és nem kéri el személyes adataikat – közölték.
Mint olvasható, a hamis telefonhívás, más néven „vishing”, olyan telefonos csalás, amelynél a támadó megpróbálja személyes, pénzügyi vagy biztonsági információi megosztására vagy pénz átutalására rávenni az áldozatot.
A „vishing” tipikus formája, amikor a csaló az adathalász hívás során megpróbálja elhitetni a felhasználóval, hogy ténylegesen egy adott szervezet alkalmazottja, és megpróbálja céljai elérése érdekében megtudni áldozata érzékeny adatait.
A csalók a hívószám-hamisítást (spoofing), az adathalász tevékenységek egyik speciális elkövetési technikáját használják. Ennek lényege, hogy az elkövetők módosítják a hívószámot, amely a hívott fél telefonjának kijelzőjén megjelenik, ezzel elrejtve a valódi hívó fél azonosságát. Vagyis híváskor nem a hívást kezdeményező igazi telefonszáma jelenik meg a potenciális áldozatok készülékén, hanem egy másik, jellemzően olyan, amely ismerős: jelen esetben a Nemzeti Kibervédelmi Intézet telefonszáma – olvasható a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat közleményében.