Trending Now
Érezhetően felszabadult a hazai lakosság a korlátozások enyhítését követően
Dinamikusan növekvő arányban viselünk arcmaszkot, ugyanakkor egyre bátrabban közlekedünk és megyünk társaságba a mindennapokban, mutat rá az Ipsos legfrissebb, a hazai felnőtt lakosság véleményét reprezentáló országos kutatása.
A korlátozások enyhítése az ország lakosságának viselkedésén is érezteti hatását. Bár a személyes kontaktust, a kézfogást, a tömegközlekedési eszközökön való utazást a többség továbbra is kerüli, egyre alacsonyabb az így nyilatkozók aránya. A védekezési módok közül a kézmosás és fertőtlenítés gyakorisága jól láthatóan esett, ezzel szemben egyre inkább az arcmaszkok viselésében látja a megoldást a magyar lakosság – derül ki az Ipsos friss felmérésből.
 |
| ÁBRA: Az alábbi tevékenységek közül melyik igaz Önre? (felnőtt lakosság bázisán, N=1.000 fő / hónap) |
A védőmaszk viselése különösen magas arányt mutat a fővárosban (87%), amely azzal is szoros összefüggésben van, hogy Budapest lakossága használ legnagyobb arányban tömegközlekedést.
Június elejére a magyar felnőtt lakosság többsége enyhébbnek érzi a járvány súlyosságát, mint amit a média sugall: míg áprilisban a megkérdezettek harmada (33%), június elején már több mint fele (54%) nyilatkozott úgy, hogy a hazai média eltúlozza a pandémia veszélyét, ugyanakkor a világgazdaságra gyakorolt hatását nem kérdőjelezik meg az Ipsos által megkérdezett felnőtt válaszadók.
 |
| ÁBRA: Mennyire ért Ön egyet az alábbi állításokkal? (felnőtt lakosság bázisán, N=1.000 fő / hónap) |
A magyar közvélemény optimista a gyógymód feltalálását illetően: az áprilisi 62% helyett mostanra 70% biztos benne, hogy a gyógyszeripari társaságok hamarosan kifejlesztik a koronavírus járvány elleni vakcinát.
A lakosság bizalma fokozatosan csökken a kormányzati szervekkel, a helyi vagy nemzetközi hatóságokkal, valamint a televíziós hírekkel szemben, míg a közösségi médiában elérhető COVID-19 tartalmakat egyre hitelesebbnek ítéljük meg. Mindezekkel együtt továbbra is a tudósok, virológusok, valamint a WHO a legmegbízhatóbb információforrások, korosztálytól függetlenül.
 |
| ÁBRA: Mennyire tekinti megbízható forrásoknak az alábbiakat a koronavírussal kapcsolatos információkat tekintve? (felnőtt lakosság bázisán, N=1.000 fő / hónap) |
A közösségi oldalak valamint a televízió bizalmi indexe a legfeljebb szakmunkás képesítéssel rendelkezők körében a legmagasabb, míg a diplomások célcsoportján a WHO, a helyi egészségügyi hatóságok és a tudomány képviselői áltagon felül preferált hírforrások.
A COVID-19 járvány következtében állásukat ideiglenesen vagy tartósan elvesztő aktív munkavállalók aránya a legfrissebb becslés szerint 7%, azaz 330.00 főt meghaladó. A március óta tartó leépítések a női munkavállalókat továbbra is nagyobb mértékben sújtják, 9,3% adta ezt a választ (szemben a férfiak körében mért 5,2%-kal), de ennél is magasabb, 10% feletti érték mérhető a fiatal, 30 év alatti munkavállalók körében.
 |
| Változott a munkarendje a válsághelyzet hatására? (munkavállalók bázisán, N=937 fő és N=941 fő) |
A korlátozások enyhítésével párhuzamosan az otthoni munkavégzés aránya már májusban is csökkenő értéket mutatott, kivétel ez alól a főiskolai vagy egyetemi diplomával rendelkezők szegmense, ahol a vizsgálat szerint tartósan home office munkavégzésre rendezkedtek be a munkavállalók (54,5%-os említés).
A 1.000 felnőttkorú magyar állampolgár megkérdezésével, országos mintán zajló kutatás az Ipsos Omnibusz kutatásának részeként készült május végén. Az eredmények reprezentálják a hazai 18 éven felüli népességet a legfontosabb társadalmi-demográfiai mutatók (így életkor, nem, iskolai végzettség, lakóhely szerinti régió, településtípus) szerint.
Trending Now
Kövér László: az európai demokrácia védelmében korlátozni kellene a techóriásokat
Az uniós tagországok parlamenti elnökeinek konferenciáján a többi között a közösségi média kérdésében is felszólalt a magyar házelnök.
Ha komolyan féltjük az európai demokráciát, akkor elsősorban a nagy technológiai cégek működésére kellene korlátozó szabályokat hozni multilaterális keretek között – jelentett ki a magyar Országgyűlés elnöke az MTI-nek értékelve az uniós tagországok parlamenti elnöki konferenciájának első napját a spanyolországi Palmában még hétfőn.
“Ebben az összefüggésrendszerben, amit itt ma hallottunk, meg ami az európai diskurzust uralja, ebben csak az úgynevezett liberális demokráciákon kívüli, azaz az autoriter államok felől fenyegető veszélyre szoktak kitérni, miközben a liberális demokráciákon belül érzékelhető azoknak az informális magánhatalmaknak a nyomása és manipulatív ereje – utalnék itt csak Soros úrnak a hálózatára –, amelyek Magyarországon sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a demokrácia működésére” – fogalmazott Kövér László.
A konferencia első napján “A liberális demokráciák új kihívásaival szembesülő Európai Unió stratégiai autonómiája a közösségi média és a mesterséges intelligencia korszakában, kül- és védelempolitikai szemszögből: Oroszország Ukrajna elleni illegális inváziója és a közel-keleti konfliktus” témájában szólaltak fel a résztvevők.
A házelnök szerint kétségkívül létező veszély a demokráciák befolyásolása, a közvélemény manipulálása, de kifogásolta, hogy a felszólalók nagy többsége kizárólag Oroszország fenyegető szerepét emelte ki.
“Valószínűleg a kollégák egyike sem volt abban a helyzetben, mint a magyar kormánypárti politikusok, hogy különböző internetes platformok letiltsák a közösségi oldalukat, vagy korlátozzák a megszólalásuk lehetőségét” – jegyezte meg.
Kövér László úgy vélte: az első nap tanulsága, hogy meg kell próbálni a vita témáit jobban összpontosítani az értelmes párbeszéd érdekében. “Olyan témát érdemes választani, amelyben az egyetértés, a konszenzus lehetősége nagyobb, mint másban, érdemes azt keresni, hogy mi az, ami valóban összeköt bennünket, és valóban együtt tudunk működni” – hangsúlyozta.
Jövőre hazánkban találkoznak a házelnökök
Elmondta, hogy a tagállami parlamentek közötti együttműködés legmagasabb fórumának számító, következő házelnöki konferenciának jövő májusban Magyarország ad otthont, és ennek megvitatandó témáit az év végégig kell meghatározni, és az EU parlamentjeinek jövő februári, főtitkári találkozóján kell bemutatni.
A tervek szerint a konferencia végén a résztvevők zárónyilatkozatot fogadnak el, amelybe Magyarország számos módosító indítványát beépítették. “Elértünk sok eredményt, amiben meg nem, abban pedig lábjegyzetben a különvéleményünket jelezni fogjuk, hogy ne legyen félreértés, hogy mihez járultunk hozzá” – mondta Kövér László.
Az európai házelnöki konferencia az utolsó hivatalos esemény Spanyolország uniós elnökségi tisztségéhez kapcsolódóan, amelyet 2023. második félévében töltött be. Az eseményen 39 tagállami parlamenti kamarai elnök és 11 alelnök, valamint öt uniós tagjelölt ország és kilenc meghívott ország képviselői vesznek részt.
Trending Now
Korszakalkotó a Delta mesterséges intelligenciával alkotott műsorvezetője
Korszakalkotónak nevezte a köztelevízió Delta című műsora mesterséges intelligenciával alkotott szereplőjének felbukkanását Szűts Zoltán médiakutató az M1 aktuális csatorna Ma reggel című műsorában.
Egy héttel ezelőtt mesterséges intelligencia segítségével alkotott műsorvezető mutatkozott be a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsorában. A Bíró Ada névre keresztelt műsorvezető megjelenését, arcát és hangját egyaránt mesterséges intelligencia hozta létre.
Szűts Zoltán médiakutató, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem dékánja szerint az Ada megjelenését övező kíváncsiság, komoly érdeklődés és médiafigyelmem is jelzi, hogy a technológia forradalmi és korszakalkotó.
Közölte:
az igazinak tűnő, gép alkotta műsorvezető iránti érdeklődés azért jelentős, mert a technológiát eddig leginkább szövegek generálása kapcsán ismerték, a Deltában viszont három dimenzióban, kiváló képi minőségben, gyakorlatilag magától szólal meg a mesterséges intelligencia.
Szűts Zoltán úgy vélekedett: a technológia jóvoltából rengeteget profitálhatnak majd az emberek, az a jövőben megkönnyítheti munkájukat, életüket, és hatékonyabbá teheti az orvoslást, oktatást, utóbbiakat személyre szabottá teheti.
Fontos, hogy átlátható legyen ugyanakkor a technológia fejlesztése, és az előállított tartalom felhasználása során mindenképpen jelölni kell, hogy azt mesterséges intelligencia hozta létre, sőt adott esetben azt is, “min tanult”, milyen tartalmakból szerezte tudását – hívta fel a figyelmet a médiakutató.
A Delta című műsor vasárnaponként 16:10-től kerül adásba a Dunán; Bíró Ada, a mesterséges intelligencia segítségével megalkotott képi és nyelvi modell legközelebb tudományos érdekességekkel jelentkezik a műsorban.
Trending Now
Prőhle Gergely lesz a vendég a protestáns újságírók következő klubestjén
Létezik-e a keresztény Európa? – a Protestáns Újságírók Szövetsége rendezvényének résztvevői erre a kérdésre keresik majd a választ a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatójával.
A május 8-án, szerdán délután 5 órától a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában (1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 3.) tartott esemény meghívója szerint a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője mellett meglepetésvendégként egy ismert borász is bemutatkozik.
A szervezők az ingyenes rendezvényre mindenkit várnak, de a részvételi szándék előzetes jelzését kérik a prusz@lutheran.hu címen vagy ezen a linken.
Az klubest plakátja:
