Kövess minket!

Trending Now

Így hódit teret a szórakoztatva tanítás, azaz az edutainment az oktatásban

Ezzel a módszerrel bővíthetők eredményesen a Z generáció ismeretei.

A digitális generációk tanulási stratégiái és ezzel párhuzamosan az eredményes oktatásuk új módszereket és a hagyományostól eltérő eszközöket igényel. Kutatási eredmények már feltárták, hogy a digitalizáció hatására a gyerekek idegrendszerének működése átalakul. Másképp gondolkodnak, másképp keresik és szintetizálják az információkat, aminek következtében más agyi területeik fejlődnek erősebben, mint szüleik esetében. Az eddigi vizsgálati eredmények szerint ez nem feltétlenül gond, ugyanakkor a digitális generációk hatékony oktatása új feladatok elé állítja a pedagógusokat és a társadalmat. A kihívásra adott válaszként hazánkban és a nemzetközi gyakorlatban egyre nagyobb teret hódít a „szórakoztatva tanulás”, azaz az edutainment módszere. A tapasztalatok alapján a játékokba ágyazott ismereteket gyorsabban sajátítják el a diákok, és a megtanultakat hosszabb távra raktározza el a memóriájuk.

Átalakuló gondolkodás


A nevelés alapvetése évezredek óta az, hogy az idősebb generációk tapasztaltabb tagjai adják át tudásukat, élettapasztalatukat, értékrendjüket a fiatalabb generáció tagjainak. Ennek jogossága az átlagember számára is egyértelmű mindaddig, míg a nevelés alapját képező értékek alapvetően nem vagy csekély mértékben változnak egy emberöltő során. Mit tegyünk viszont akkor, amikor a környezet olyan mértékben és olyan gyorsan változik, hogy az idősebb generáció tanulási és életvezetési stratégiáját nem tudja vagy nem akarja elfogadni a fiatal társadalom? Hogyan lehet eredményessé tenni a megváltozott körülmények között a pénzügyi nevelés hosszan tartó folyamatát

Ma hat különböző generáció él egymás mellett. E generációknak össze kellene fogniuk a társadalom hatékony működése érdekében, de a különbségek már olyan mélyek, hogy az együttműködés néha küzdelmessé válik. Baby-boomer, X, illetve Y generációs tanárok nevelik a Z és Alfa generáció szülötteit. Értékrendjük, gondolatviláguk, motivációik olyan mértékben eltérnek, hogy a hagyományos, hosszú távra tervező, az egyéni teljesítményt előtérbe helyező oktatási módszerek hatékonysága mára sokszor megkérdőjeleződik.

A digitalizálódott világ szó szerint „újrahuzalozza” a digitális generációk agyát. Az írott-olvasott szöveg elemzése háttérbe szorul, a képi és audiovizuális tartalmak felértékelődnek, az elemző olvasást felváltja az információkereső olvasás. Az elmélyült elemzésnél fontosabbá válik a gyors, problémaközpontú gondolkodás, a stratégiaalkotás helyett pedig a(z) (meg)érzéseken alapuló kockázatvállalás kerül előtérbe.

Mindezen változásokból sokszor a felnőttek és a pedagógusok csak annyit érzékelnek, hogy a diákok nem motiváltak eléggé a tanulásra. Elsőként az üzleti világ reagált a fiatalok változó viselkedésére, de szerencsére egyre több iskola is felismeri, hogy a digitális generációk oktatásához, tanulási motivációik fokozásához új szemléletre, egyben új oktatási tartalmakra van szükség.

Mivel és hogyan motiválható a tanulásra a Z és Alfa generációs diák?


Daniel H. Pink modern motiváció elmélete szerint az emberiség történelmének kezdetekor a túlélés mint motiváció bőven elég volt az egyén és a faj fennmaradásához. Ahogy a társadalmak egyre összetettebbé váltak, szükség volt egy új rendszerre. Az úgynevezett Motiváció 2.0, azaz a jutalmak és büntetések „operációs rendszere” évezredeken keresztül és rendkívül mélyen beivódott a legtöbb kultúrába. Egyre több kutatás mutat azonban rá, hogy a külső motiváció helyett érdemes a belső meggyőződésre, a mindenkiben megbúvó belső motiváció kiaknázására helyezni a hangsúlyt.

A digitális generációk nagyon gyorsan hozzájutnak az információhoz, már készen kaptak olyan javakat, amelyekért az előző generációk küzdöttek. Nem küzdeni akarnak, hanem boldogan élni. A tanárnak így a belső motivációt kell életre keltenie, s nemcsak a jutalmak és büntetés rendszerében gondolkodnia. Ebben a helyzetben hatékony megoldás lehet a tanulás élménnyé alakítása, a tanulás egyes elemeinek szórakoztató játékká formálása, az edutainment.

A legjobb eredmények a játékosítás során azokban az esetekben mutatkoznak, amikor az azonnali visszajelzések mellett – egy jól körülhatárolt cél érdekében – folyamatos tanulási erőfeszítésre van szükség. A játékosítás a motiváció szinten tartásával éppen ezt a folyamatosságot tudja erősíteni, így a diákok az élethosszig tartó tanulásra is könnyebben rávehetőek. Nincs olyan módszer, amely minden diáknak megfelel, de a játékos eszközök alkalmazása a digitális generáció jelentős részét emeli át a passzív unalomból a konstruktív aktivitásba és segíti teljesítménye javításában. A gamifikáció alkalmazása persze nem célja, hanem egyik eszköze kell legyen az eredményes oktatásnak.

Eredményes gyakorlatok a pénzügyi nevelésben


Az edutainment az oktatás folyamatának érdekessé tételét célozza olyan oktatási eszközök és tartalmak létrehozásával, melyek használata során a diák szórakozva szerez új ismereteket és képességeket. Az új nevelési módszerek az ismeretátadáson kívül az értékelés során is hatékony motivációs eszköztárat alkalmaznak. A hagyományos osztályzási rendszer és az átlagok alkalmazása helyett ilyenkor a diák teljesítménye pontokkal, rangokkal, kitüntetésekkel értékelhető. A pontszerzés során pedig még egy gyengébb teljesítmény mellett is azt érezheti a tanuló, hogy ha kevés ponttal is, de mégis közelebb jutott céljához. Vagyis: kudarcélmény helyett azt látja, hogy van értelme „dolgozni”, aktívnak lenni.

A pénzügyi nevelésben már számos külföldi és hazai jó példát találhatunk a játékosításra. Igen hasznos, népszerű angol nyelvű alkalmazás például a www.mint.com oldalon található családi költségvetéstervező, mely akár a nyelvoktatás és a pénzügyi nevelés hatékony összekapcsolását is eredményezheti. A hazai példák közül az egyik legfrissebb alkalmazás a Magyar Nemzeti Bank legújabb fejlesztése, a Digitális Diákszéf, amely elsősorban az általános iskolás diákok megtakarításokkal kapcsolatos attitűdjeit formálja játékosan. Szintén az általános iskolások pénzügyi edukációját szolgálja a Pénziránytű Alapítvány által fejlesztett Pénzügyi Hősképző applikáció, amely az edutainment széles tárházát felvonultató komplex program. A Küldetések a pénz világában című akkreditált tankönyv kerettörténetére épülő alkalmazás segítségével pénzügyi kihívások, a gyakorlati életből vett pénzügyi problémák megoldásán keresztül a gyerekek játszva megszerzett tapasztalatok mellett összegyűjtött pontjaikból jutalmakra, ajándékokra és egyben sikerélményre tehetnek szert.

A középiskolásoknak szóló Iránytű a pénzügyekhez című tankönyv és animációkkal is színesített e-learning változatának népszerűsége is a gyakorlatorientáltságnak köszönhető. A hagyományos oktatás rendszerébe könnyen illeszkedő, de „életszagú” tankönyvek tudásanyagát egyéni és csapatjátékok, izgalmas tesztek és mobilapplikációk egészítik ki. A szórakozva tanulás komplex rendszere így járul hozzá, hogy a Z és Alfa generációk pénzügyi nevelése is a diákok tanulási igényéhez alkalmazkodóan modern, és egyben hatékony lehessen.

A cikk szerzői: Hergár Eszter, az MNB igazgatója és Benáth Julianna, a Pénziránytű Alapítvány oktatási igazgatója

Trending Now

Klubest: Hal Melinda pszichológus lesz a protestáns újságírók vendége

A krízisek korának mentális veszélyeiről beszélgetnek az érdeklődők.

Közzétéve:

Hal Melinda klinikai szakpszichológus egy korábbi pódiumbeszélgetésen, fotó: MTI/Kovács Tamás

Hal Melinda klinikai szakpszichológus lesz a vendége a Protestáns Újságírók Szövetsége soron következő klubestjének, amelyet április 3-án, 17 órától tartanak a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában (XI. Budapest, Magyar tudósok körútja 3.). Az esten a krízisek kora, azaz napjaink reánk leselkedő mentális veszélyeiről lesz szó.

Tovább olvasom

Trending Now

Kampánnyal és kvízjátékkal hívják fel a figyelmet a kibertér veszélyeire

A Médiaunió Alapítvány az immár második éve futó “A kulcs te vagy” országos társadalmi célú kampányával, valamint a Digitális Szimat Kihívás nevű kvízjátékkal hívja fel a figyelmet az online térben előforduló visszaélésekre – közölte a Médiaunió Alapítvány az MTI-vel.

Közzétéve:

Pixabay

A szervezet közleményében azt írta, hogy

világszerte egyre nagyobb méreteket ölt a digitális térben előforduló csalások száma és az így eltulajdonított összegek nagysága. Bár az európai statisztikák szerint Magyarország a kifejezetten biztonságos országok közé tartozik, megdöbbentő adat, hogy naponta három magyar család teljes megtakarítása kerül a kiberbűnözőkhöz.

Hozzátették: emellett az adathalászat is egyre nagyobb problémát jelent az óvatlanok számára.

A közlemény szerint a Médiaunió Alapítvány fennállásának 16. évében, 14. társadalmi célú A kulcs te vagy! című kampánya a pénzügyi és az adatvédelmi kihívásaira fókuszál. Célja, hogy felhívja a figyelmet a terület veszélyeire, tudatosítsa, hogy gyakorlatilag mindenki érintett, valamint edukálja a lakosságot a veszélyhelyzetek felismerésére, a helyes lépésekre. A kampányban a Médiaunió szakmai partnere a Kiberpajzs Program.

A közleményben arról is írnak, hogy a Magyar Bankszövetség és partnerei által összeállított Digitális Szimat kvízjáték bárkinek lehetőséget kínál az online önvédelmi ismeretek tesztelésére: a tudáspróba segítségével játszva megtanulhatók azok a trükkök és jelek, amelyekkel felismerhetők és kivédhetők a pénz vagy az adatok ellen irányuló egyre gyakoribb támadások.

A kvízjáték az egyik legnépszerűbb eleme az idén tizedszer megrendezett PÉNZ7 oktatási programnak, amelyen márciusban több mint 1250 iskola mintegy 200 ezer diákja vett részt – tették hozzá.

Mint írták,

a kérdéssor kitöltői diákok ezrein túl számos sportolóval, médiaszemélyiséggel és youtuberrel is összemérhetik tudásukat.

A Youtube-on több mint háromszázezer követővel rendelkező vlogger, Zsomac a kvízt végigjátszva elmondta: “Az online térben rengeteg veszély leselkedik rátok: ennek a programnak az a célja, hogy jobban megismerjétek a fenyegetéseket és nagyobb biztonságban legyetek.” A gamer a gyakori, SMS-ben érkező értesítésekről is beszélt – írták a közleményben.

“Már gyermekkoromban megtanultam, hogy idegeneknek sosem adhatunk ki személyes adatokat” – mondta a teszteket követően Domonkos Emese világbajnok kardvívó arra a kérdésre, mit nem kérhet el soha egy banki ügyintéző.

A válogatott párbajtőrös Büki Lili hozzáfűzte, hogy ha a pénzügyein túl akar az állítólagos bankos információkat, érdemes megszakítani a hívást, és felvenni a kapcsolatot a pénzintézettel.

A webkártya is praktikus lehet. Ha az online piactereken ilyennel fizetünk, biztos, hogy nem veszélyeztetjük a megtakarításainkat – idézték a közleményben Szappanos Pétert, a magyar labdarúgó-válogatott és a Paksi FC kapusát.

Nyikonyuk Balázs, a televízióból megismert tizenhat éves diákvállalkozó arra hívta fel a figyelmet, hogy miként bizonyosodjunk meg arról, hogy tényleg a bankárunkkal beszélünk-e: megoldásként a keresztazonosítás lehetőségét hozta fel – írták a közleményben.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Trending Now

Az MI és a nyelvhasználat közötti kapcsolat volt az első Montágh Szalon témája

A Montágh Szalon első, szerdai eseményén a mesterséges intelligencia és a nyelvhasználat közötti kapcsolatról Prószéky Gábor Széchenyi-díjas programtervező matematikussal, nyelvésszel, a Nyelvtudományi Kutatóközpont főigazgatójával beszélgetett a Montágh Testület elnöke, Aczél Petra.

Közzétéve:

MTI/Balogh Zoltán

Prószéky Gábor a mesterséges intelligencia nyelvi modelljei előnyeinek nevezte, hogy ezek az eszközök az emberekkel ellentétben gyorsak és pontosak, azonban kiemelte, hogy “bár sokan elhiszik róluk, hogy intelligensek, azonban mégsem azok”, mivel problémamegoldó és hozzáigazodó képességük az emberekhez képest csekély.

Az amerikai OpenAI kutató laboratórium által kifejlesztett chatbot, a ChatGPT gyorsítja az életünket azzal, hogy összerakja nekünk azt a szöveget, amit mi felül tudunk bírálni, ha abban a helyzetben vagyunk. A probléma viszont az, hogy nagyon sok ember nincs felülbírálási helyzetben – mondta a nyelvész.

Hangsúlyozta:

mindez etikai kérdéseket is felvet, ugyanis mivel mi felügyeljük a szövegalapú párbeszédrendszert, ezért annak a helyességéért, tartalomelemzésért is a minket terhel a felelősség.

A ChatGPT jelenleg mintegy 180 milliárd angol nyelvű szóval dolgozik, így a chatbotban angol nyelvű szóból van a legtöbb. Második helyen a francia nyelv áll mintegy 3 milliárd francia szóval, a magyar nyelv pedig a tizenkilencedik a sorban: a chatbot körülbelül 127 millió magyar szóból merít, ami “körülbelül egy wikipédiányi mennyiség” – fogalmazott a nyelvész.

A nyelvész szemléltetésképpen megjegyezte, hogy Gárdonyi Géza Egri csillagok című regénye 135 ezer szóból áll.

Nagyon közel vagyunk ahhoz, hogy ezek a mesterségesintelligencia-alapú nyelvi modellek lehetnek egy nyelv megmaradásának a tényezői a jövőben, különösen a kihalás szélén álló nyelvek esetében

– fogalmazott Prószéky Gábor.

A Nyelvtudományi Kutatóközpont munkatársai által fejlesztett mesterségesintelligencia-alapú szövegszerkesztő és nyelvelemző, PULI nevű szoftver egyik fontos célja, hogy olyan hazai intézmények, többek között a magyar államigazgatás szervei, továbbá bankok, biztosítók használhassák, melyek teljes joggal félnek elküldeni tartalmaikat, adataikat a világ nagy cégeinek kiszolgáltatni – hangsúlyozta a nyelvész.

A Montágh Testületet a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) hozta létre, célja, hogy a közmédia csatornáin kizárólag olyan műsorvezetők, riporterek, hírolvasók, narrátorok és tudósítók szerepeljenek, akik alkalmasságukkal és felkészültségükkel megfelelnek a közszolgálati televíziózás és rádiózás magas minőségi követelményeinek.

A közmédia tanácsadó, véleményező, javaslattevő és ellenőrző testületének kiemelt feladata az anyanyelvi és a viselkedéskultúra ápolása, ezáltal a kulturális értékőrzés, valamint értékteremtés támogatása.

A Montágh Szalont a tervek szerint a jövőben kéthavonta fogják megrendezni, ahol a meghívott előadókkal többek között közéleti, kommunikációs, tudományos és sport témákban tartanak beszélgetéseket.

Borítókép: Aczél Petra, a Montágh Testület elnöke és Prószéky Gábor Széchenyi-díjas programtervező matematikus, nyelvész, a Nyelvtudományi Kutatóközpont főigazgatója a Montágh Szalon első eseményén a budapesti Hungarian Art and Business kortárs művészeti központban 2024. március 27-én. A rendezvény témája a mesterséges intelligencia és a nyelvhasználat közötti kapcsolat volt

Tovább olvasom