Tech
5 tévhit az elektromos autózásról
A LeasePlan szakértői összefoglalják a leggyakoribb tévhiteket, és tippeket adnak az elektromos autók használatához.
A lovaskocsik évszázadokon át praktikus közlekedési eszköznek számítottak a világ minden táján, azonban a 20. század fordulójára annyira sok lett belőlük, hogy a velük járó piszok ellehetetlenítette a nagyvárosokat. Praktikusabb megoldást kellett tehát találni, így született meg az első benzines autó, amely hamar népszerűvé vált. Emiatt azonban olajfüggőség alakult ki a világban, és az 1973-as olajválság miatt ismét új alternatívára volt szükség. Ekkor jutottak először nagyobb szerephez a 19. század végén feltalált elektromos autók, amelyek végül csak az elmúlt évtizedben kezdtek igazán elterjedni. A technológiai fejlesztések, a szabályozások és a fogyasztói igények következtében a tisztán elektromos és plug-in hibrid (PHEV) járművek ma már egyre jobb megoldást jelentenek a magánszemélyek és az üzleti élet szereplői számára is. Ám sokan még mindig idegenkednek a villanyautóktól, ezért a flottamenedzsmenttel foglalkozó LeasePlan szakértői most összefoglalják a leggyakoribb tévhiteket, és tippeket adnak az elektromos autók használatához.
A villanyautók számos előnnyel kecsegtetnek. A környezettudatosság, a technológiai innovációk, az állami szabályozások, az autógyártók kedvező beruházásai, a megfizethetőség és a fogyasztói nyitottság mind az elektromos járművek elterjedését segítik elő. Ennek ellenére még mindig van néhány tényező, amely akadályt jelent az e-autók nagymértékű népszerűvé válásában, például a hatótávolság vagy a költséges akkumulátorok.
Jó hír viszont, hogy a Bloomberg 2018-as New Energy Finance riportja szerint a lítiumionos akkumulátorok előállítási ára 2010 óta megawattóránként 80 százalékkal csökkent, és az elektromos járműgyártás további növekedésével még inkább csökkenni fog. A kutatóintézet becslése szerint ennek következtében az elektromos autók 2030-ra a nemzetközi új autó-eladások 28 százalékát, 2040-re pedig 55 százalékát teszik majd ki, az e-buszok esetében pedig még nagyobb, 84 százalékos piaci részesedés várható tíz éven belül. Ennek ellenére az autóhasználóknak sokszor még mindig fenntartásaik vannak az elektromos járművekkel szemben.
 |
1. Nem elég nagy a modellválaszték
Tény, hogy a benzin- vagy dízelmeghajtású autókból jóval nagyobb a kínálat, de a villamos meghajtású járművekből is évről-évre egyre több különféle kapható. 2018-ban csak az USA-ban összesen több mint 50 elektromos és plug-in hibrid modell volt elérhető. Magyarországon egyelőre még csak mintegy 6-8 elektromos modell közül lehet választani, de a PHEV autókból már jóval nagyobb a választék, és a folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően egyre bővül a felhozatal. Összességében szakértők szerint 2020-ra az e-autók száma nemzetközi szinten várhatóan 13 millióra nő. Az elektromos járművek elterjedését segítő, hatékony politikai intézkedések következtében pedig a zöld autók bizonyítottan vonzóbbá váltak a magánszemélyek és a vállalkozások számára, ami a termelés növelésére ösztönözi a gyártókat.
2. A villanyautók túl drágák
Az elektromos autók ugyan egyelőre még drágábbak a hagyományos meghajtásúaknál, a vásárlásnál érdemes hosszabb távon gondolkodni, mivel a fenntartásuk egyre kedvezőbb. A Michigan Egyetem Közlekedéskutató Intézetének 2018-as tanulmánya szerint az elektromos autók fenntartása az USA-ban fele annyiba kerül, mint a benzinüzeműeké. Európában is egyre kevesebb kiadással jár az elektromos autók üzemeltetése. Magyarországon pedig a villanyautók vásárlását az állam is támogatja: új autó esetén maximum 1,5 millió forinttal járulnak hozzáa vételárhoz. Ráadásul a kontinensen egyedülálló módon hazánkban nem kell gépjármű-, cégautó-, súly- és regisztrációs adót, illetve vagyonszerzési és átírási illetéket fizetniük az ilyen járművek tulajdonosainak, továbbá Budapest egész területén ingyenes a parkolás, és ezt egyre több vidéki önkormányzat is kezdi bevezetni.
A vállalatok esetében ideális megoldás a tartós bérlet, amellyel már kevesebb mint havi nettó 130 000 forintért bérelhetnek elektromos autót. Ezen kívül a cégek 2019. január 1-től még kedvezőbb feltételekkel juthatnak hozzá az igényeiknek megfelelő, akár elektromos cégautókhoz, mivel ekkortól már nem kell útnyilvántartást vezetni ahhoz, hogy a bérleti díj áfájának 50 százaléka levonható legyen.
3. Nem elég nagy az e-kocsik hatótávolsága
A ma legnépszerűbb elektromos autók, köztük például a Nissan Leaf vagy a BMW i3 akkumulátoraival átlagosan 260-270 kilométert lehet megtenni, ami városi közlekedéshez bőven elegendő. Mindemellett egy villanyautó használatához szemléletváltásra is szükség van, hiszen előzetes tervezést igényel. Még mielőtt útnak indulnánk, gondoljuk át, milyen messzire akarunk menni, és nézzünk utána, hogy lesz-e töltőállomás útközben. A legközelebbi töltőpont megtalálásában több applikáció is segítségünkre lehet, a LeasePlan szolgáltatásait igénybe vevő cégautó-használók például a MyLeasePlan felületéről is tájékozódhatnak.
4. Nincs elég töltőállomás
Ahogy a LeasePlan legfrissebb EV Readiness Index kutatásában is szerepel, Magyarországon több mint 1500 nyilvános töltő van, a gyorstöltők aránya pedig 12,5 százalék. Ez a szám folyamatosan nő, hiszen az elektromos autózás tömeges elterjedéséhez elengedhetetlen a megfelelő és korszerű töltési infrastruktúra. A töltőpontok számának növelése mellett ezért a villamos hálózat fejlesztésére is szükség van, hogy az alkalmas legyen mind a lakosság, mind a vállalatok számára telepített berendezések megfelelő ellátására. Hazánkban a villamos autók közterületi töltése sokáig teljesen ingyenes volt, de annak érdekében, hogy a szolgáltatók magas minőségű és megbízható energiát tudjanak biztosítani, több helyen már részben fizetőssé vált a töltés.
5. Nem áll rendelkezésre elég információ az elektromos autókról
A legtöbb ember keveset tud a villanyautókról, ezért nem feltétlenül meri lecserélni meglévő, hagyományos meghajtású kocsiját, vagy egyáltalán elgondolkodni rajta. Aki azonban nyitott az elektromos autók iránt, egy kis kutatómunkával ma már rengeteg forrásból informálódhat. Első körben érdemes átgondolni, hogy milyen gyakran használnánk majd az autót és átlagosan mekkora távolságot tennénk meg vele, ami befolyásolja, hogy a teljesen elektromos vagy inkább a plug-in hibrid verzió lenne megfelelőbb számunkra. Az interneten is elérhető kalkulátorok segítségével kiszámolhatjuk, hosszú távon mennyit spórolhatunk egy villanyautóval, és annak is utána tudunk nézni, hogy hol tudjuk majd tölteni.
Tech
Bíró Ada nem létezik, mégis műsort vezet (videó)
Forradalmi újítással indult újabb évadában a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsora.
Bíró Adának hívják a Duna csatorna Delta című tudományos-ismeretterjesztő műsorának új műsorvezetőjét, akinek megjelenését, arcát és hangját egyaránt a mesterséges intelligencia (MI) hozta létre korábban már meglévő programokból – hangzott el az M1 hétfő esti Híradójában.
Mondanivalóját teljes egészében a Delta szerkesztői határozzák meg, ezzel együtt a mesterséges intelligencia segítségével életre hívott képi és nyelvi modell Fejős Ádám állandó műsorvezetőtársa lett a Deltában.
Dudás Viktor filmszakértő szerint a Delta éppen az a műsor, ahol egy ilyen egyedülálló technológiai újdonságnak helye és adott esetben fontos szerepe is van.
„Abszolút helye van egy ilyen műsorban egy ilyen megjelenésnek, hiszen ott, ahol a tudománnyal foglalkozunk és az abszolút újításokat igyekszik bemutatni a műsor, ott abszolút adekvát, hogy a legmagasabb szintű technikai újítások akár a műsor megszólalóinak a megjelenítésében is részesek legyenek”
– fogalmazott Dudás Viktor. Hozzátette: ez egy nagyon érdekes újítás, nagyon kíváncsian várja, hogyan fog a közönség erre reagálni, „mert ilyet még mi Magyarországon nem láttunk képernyőn”.
A legmodernebb nyelvi modellt használták ahhoz, hogy az MI által megalkotott műsorvezető szépen beszéljen magyarul, a legújabb videós modellt pedig ahhoz, hogy megmozdulhasson. Mint a műsorban elhangzott, ezen technológiák érzékeny egyensúlya kellett ahhoz, hogy Bíró Ada elmondhassa a nézőknek a nagyvilágból az aktuális tudományos híreket.
Szűts Zoltán média- és digitális pedagógiakutató, az Eszterházy Károly Egyetem Pedagógiai Karának dékánja az M1-en arról beszélt, hogy a mesterséges intelligenciát az ember alkotja és az ember irányítja. Az MI-vel foglalkozó szakember hangsúlyozta:
a történelemben minden technológia felfordulással járt, csakúgy, mint az MI, de nem félni kell tőle, hanem kipróbálni, megérteni, hosszú távon pedig használni.
„Az elmúlt évtizedben a digitalizáció kapcsán nagyon sokat beszélünk arról, hogy milyen módon átalakul a munka világa, és a mesterséges intelligencia az a trend, ami mindenképpen egy ugrást fog jelenteni. Ez nem azt jelenti, hogy az embereknek meg fog szűnni a munkája. Sőt! Ez azt jelenti, hogy más jellegű lesz maga a munka. Nyilván mindig kihívást hordoz egy technológiaváltás, mesterséges intelligencia esetében azt kell tudomásul vennünk, hogy ez a technológia asszisztensként működik. Segítőként működik” – hangsúlyozta Szűts Zoltán.
Tech
Újabb iskolákat fejleszt a High-Tech Suli program
Minden eddiginél több, összesen 127 iskolai alapítvány pályázott a támogatásra.
A benyújtott szakmai anyagok kiemelkedő színvonala miatt a támogató és az értékelő bizottság úgy döntött, hogy az eredeti kiíráshoz képest eggyel több – összesen hat – intézmény juthat hozzá a mintegy 40 millió forintos fejlesztéshez – közölte a Mészáros Csoport az MTI-vel.
A Mészáros Csoport High-Tech Suli programjának ötödik pályázatán modern, 21. századi digitális tanterem kialakítására és a hozzá kapcsolódó szakmai program megvalósítására támogatást nyert el:
- a Cecei Általános Iskola,
- a Csopaki Református Általános Iskola,
- a Herceghalmi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola,
- a Józsefvárosi Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Általános Iskola,
- a Monori Jászai Mari Általános Iskola és
- a Szegedi Gregor József Általános Iskola.
Horváth Ádám, a program szakmai vezetője szerint
az évről évre növekvő pályázati anyagok számából az látszik, hogy folyamatos az érdeklődés a High-Tech Suli program iránt; a rendkívül magas színvonalú szakmai anyagokból kiderült, hogy már minden pályázó számára egyértelmű, milyen hatalmas lehetőség egy ilyen terem: nemcsak bizonyos kompetenciák fejlesztésében nyújt kiemelkedő segítséget, de a diákok későbbi munkaerőpiaci elhelyezkedésben is.
Mára olyan közösség lettünk, amelyhez bárki szívesen csatlakozna – fogalmazott Horváth Ádám.
A közleményben hangsúlyozták: a program egyedülálló és több elemében is újszerű, az iskola által kijelölt termet felújítják és olyan modern digitális eszközökkel látják el, „amelyekkel új dimenzióba kerül az oktatás”.
Számos high-tech eszközt kapnak az iskolák, a fejlesztés középpontjában mégis a tanuló és a tanár kapcsolata, az együttműködés hatékonyabbá tétele, a differenciálás támogatás és a készségfejlesztés áll.
A tárgyalkotó eszközök – 3D nyomtató, lézervágó – a tanulók komplex problémamegoldó készségét, technikai kompetenciáit és kiemelten a kommunikációs, együttműködési készségeit fejlesztik – részletezték.
Hozzátették: a tanárok féléves módszertani és eszközhasználati képzésen vesznek részt, illetve a többletmunkájuk elismeréseként havi bérkiegészítésben is részesülnek. Az új, minden igényt kielégítő tantermek várhatóan júniusra készülnek el, így a jövő tanévet már itt kezdhetik a nyertes iskolák diákjai.
Tech
A digitális gazdaság női példaképeit díjazták
Átadták a 40 év feletti női példaképek a digitális gazdaság területén pályázat díjait – közölték a szervezők, az IVSZ – Digitális Vállalkozások Szövetsége és a Women in Technology Hungary Egyesület (WiTH) az MTI-vel.
A BME Villamosmérnöki és Informatikai Karán szerdán megrendezett gálán négy kategóriában hirdettek nyertest, és egy különdíjat adtak át.
A közlemény szerint a második alkalommal meghirdetett pályázatra olyan nőket lehetett ajánlani, akik példaképként szolgálhatnak a fiatalabb generációk és a karrierváltó nők számára.
Olyan szervezetek jelölését várták, amelyek büszkék a női alkalmazottjaik teljesítményére, valamint szívesen mutatnának példát a női munkavállalóikon keresztül a szervezeti diverzitásra.
Az Év csapatjátékosa díjat Burjánné Tandari Zsuzsanna, az AGCO Hungary Kft. SAP-fejlesztője kapta. Rajki Annamária, a Magyar Telekom TV és Entertainment igazgatója érdemelte ki az Innovátor elismerést. Dőry Éva, a Cosmo Consult Business Central üzletágának Support vezetője az Inspiráló teljesítményért kategória nyertese lett, míg Balogh Tünde, az evosoft Hungary Ipari Automatizációs Üzletágnak a vezetője az Inspiráló felsővezető díjat vehette át.
A Különdíjat az oktatásért Özvegy Judit, a szegedi SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola robotokat edukációs célra is alkalmazó tehetséggondozó pedagógusa kapta.