Tech
A VR, a 3D nyomtatás, valamint a robotok a marketing jövője?
Izgalmas szakmai rendezvénnyel nyitotta az évet a DOUPLA digitális kreatív ügynökség.
A NOBS – azaz a NO BULLSHIT előadássorozat – 2018-ban indult útjára a DOUPLA jóvoltából. A rendhagyó szakmai esemény mellébeszélések nélkül, konkrét tapasztalatok és példák mentén járja körbe a legfrissebb digitális trendeket. A társaság csapata nem csak mindennapi munkája során szereti felkutatni és hasznosítani az innovatív technológiákat és marketingmegoldásokat, de a szakmai rendezvényeken is gyakran képviseltetik magukat hasonló témában. Nem kellett sokat várni az első idei rendezvényre, hiszen januárban ismét megrendezésre került a NOBS – – olvasható a lapunknak elküldött közleményben.
A január 23-ai előadáson a résztvevők olyan innovatív eszközökkel ismerkedhettek meg, mint a 3D nyomtatás, a mesterséges intelligencia, a kiterjesztett valóság vagy a robotika. 2019-ben már nem maguk az említett eszközök számítanak újdonságnak, sokkal inkább a kreatív alkalmazásuk a marketingkommunikációban. Az előadás nem mehetett el szó nélkül a felhasználók megváltozott digitális szokásai mellett sem, amelynek részeként kiemelt téma volt a jövő kampányait meghatározó mobile first szemlélet és a digital detox.
Képviseltette magát a Netlife Consulting Kft., valamint Pepper is, aki a közönséget szórakoztatta. A roboton három kamera található, arcfelismerő rendszerének köszönhetően képes reakciókat adni, adott esetben válaszolni.
Mellmagasságban egy tablet van rá szerelve, így elképzelhetjük, milyen hasznos tud lenni egy rendezvényen, ahol mondjuk kérdőíveket akarnak kitöltetni a jelenlevőkkel, de csak a fantázia szab határt annak, hogy a „gazdája” mire használja föl ezt a lehetőséget.
Pepper ereje abban rejlik, hogy mindenki érdeklődését felkelti (pontosabban nem, az előadóktól megtudtuk, hogy van egy 5 százalék, aki nem mutat érdeklősét iránta), így a jövőben rendezvények elengedhetetlen kelléke lesz.
 |
| Fotó: Pepper |
Józsa Szabolcs, a Nemesys Games ügyvezető igazgatója is előadást tartott elsősorban a virtuális- és a kiterjesztett valóság témakörében. Ismertette a különböző használati lehetőségeket, illetve a szemüvegek fajtáit, valamint elmesélte egy kampányt, amelyben a közelmúltban részt vettek.
Az egyik fővárosi áruházban kihelyeztek egy asztalra egy üdítőitalt, illetve egy VR-szemüveget. Az arra járók felvehették az eszközt és azt tapasztalhatták, amikor a termék után nyúltak és felemelték, hogy egy virtuális-dzsungelkörnyezetbe kerültek. A megrendelő a Lipton volt, aki később – elég kockázatos módon – egy buszmegállóba is felinstalálta a szemüveget, bár lényeges biztonsági intézkedéseket is végrehajtottak. Az előadás után a látogatók kipróbálhattak egy VR-szemüveget.
 |
| Fotó: VR-szemüveget kipróbáló érdeklődő |
Végezetül a 3D Print Szombathely is képviseltette magát. A 3D nyomtatás kiváló lehet abban az esetben, ha egy rendezvényre egyedi és személyes ajándékokat szeretnénk készíteni, nem pedig a megszokott toll-pendrive párosítással szeretnénk a látogatókat lenyűgözni.
Ezen felül a 3D nyomtatásban komolyabb marketing-potenciál is rejlik, ennek ékes bizonyítéka a Coca-Cola egyik kampánya, amikor a fogyasztóit „kinyomtatta”
A rendezvényre ellátógatók egyébként megismerkedhettek közelről több 3D nyomtatóval is a társaság jóvoltából.
 |
| Fotó: 3D nyomtató közelről |
– kommentálta a rendezvényt Csoór Edgár, az Unilever Core Food Future Portfolio Managere.
– árulta el Lőrincz Attila, a DOUPLA kreatívigazgatója, egyben a NOBS egyik ötletgazdája.
A DOUPLA csapata a NOBS rendezvénysorozat mellett idén több szakmai előadáson is képviselteti magát, így 2019-ben Londonban, Pécsett és budapesti egyetemeken is találkozhatunk a digitális kreatív ügynökség programjaival.
Tech
Újabb iskolákat fejleszt a High-Tech Suli program
Minden eddiginél több, összesen 127 iskolai alapítvány pályázott a támogatásra.
A benyújtott szakmai anyagok kiemelkedő színvonala miatt a támogató és az értékelő bizottság úgy döntött, hogy az eredeti kiíráshoz képest eggyel több – összesen hat – intézmény juthat hozzá a mintegy 40 millió forintos fejlesztéshez – közölte a Mészáros Csoport az MTI-vel.
A Mészáros Csoport High-Tech Suli programjának ötödik pályázatán modern, 21. századi digitális tanterem kialakítására és a hozzá kapcsolódó szakmai program megvalósítására támogatást nyert el:
- a Cecei Általános Iskola,
- a Csopaki Református Általános Iskola,
- a Herceghalmi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola,
- a Józsefvárosi Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Általános Iskola,
- a Monori Jászai Mari Általános Iskola és
- a Szegedi Gregor József Általános Iskola.
Horváth Ádám, a program szakmai vezetője szerint
az évről évre növekvő pályázati anyagok számából az látszik, hogy folyamatos az érdeklődés a High-Tech Suli program iránt; a rendkívül magas színvonalú szakmai anyagokból kiderült, hogy már minden pályázó számára egyértelmű, milyen hatalmas lehetőség egy ilyen terem: nemcsak bizonyos kompetenciák fejlesztésében nyújt kiemelkedő segítséget, de a diákok későbbi munkaerőpiaci elhelyezkedésben is.
Mára olyan közösség lettünk, amelyhez bárki szívesen csatlakozna – fogalmazott Horváth Ádám.
A közleményben hangsúlyozták: a program egyedülálló és több elemében is újszerű, az iskola által kijelölt termet felújítják és olyan modern digitális eszközökkel látják el, „amelyekkel új dimenzióba kerül az oktatás”.
Számos high-tech eszközt kapnak az iskolák, a fejlesztés középpontjában mégis a tanuló és a tanár kapcsolata, az együttműködés hatékonyabbá tétele, a differenciálás támogatás és a készségfejlesztés áll.
A tárgyalkotó eszközök – 3D nyomtató, lézervágó – a tanulók komplex problémamegoldó készségét, technikai kompetenciáit és kiemelten a kommunikációs, együttműködési készségeit fejlesztik – részletezték.
Hozzátették: a tanárok féléves módszertani és eszközhasználati képzésen vesznek részt, illetve a többletmunkájuk elismeréseként havi bérkiegészítésben is részesülnek. Az új, minden igényt kielégítő tantermek várhatóan júniusra készülnek el, így a jövő tanévet már itt kezdhetik a nyertes iskolák diákjai.
Tech
A digitális gazdaság női példaképeit díjazták
Átadták a 40 év feletti női példaképek a digitális gazdaság területén pályázat díjait – közölték a szervezők, az IVSZ – Digitális Vállalkozások Szövetsége és a Women in Technology Hungary Egyesület (WiTH) az MTI-vel.
A BME Villamosmérnöki és Informatikai Karán szerdán megrendezett gálán négy kategóriában hirdettek nyertest, és egy különdíjat adtak át.
A közlemény szerint a második alkalommal meghirdetett pályázatra olyan nőket lehetett ajánlani, akik példaképként szolgálhatnak a fiatalabb generációk és a karrierváltó nők számára.
Olyan szervezetek jelölését várták, amelyek büszkék a női alkalmazottjaik teljesítményére, valamint szívesen mutatnának példát a női munkavállalóikon keresztül a szervezeti diverzitásra.
Az Év csapatjátékosa díjat Burjánné Tandari Zsuzsanna, az AGCO Hungary Kft. SAP-fejlesztője kapta. Rajki Annamária, a Magyar Telekom TV és Entertainment igazgatója érdemelte ki az Innovátor elismerést. Dőry Éva, a Cosmo Consult Business Central üzletágának Support vezetője az Inspiráló teljesítményért kategória nyertese lett, míg Balogh Tünde, az evosoft Hungary Ipari Automatizációs Üzletágnak a vezetője az Inspiráló felsővezető díjat vehette át.
A Különdíjat az oktatásért Özvegy Judit, a szegedi SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola robotokat edukációs célra is alkalmazó tehetséggondozó pedagógusa kapta.
Tech
Minden harmadik magyar kártyabirtokos fizet rendszeresen mobillal
A bankkártyát használó magyarok digitalizáltsága tovább nőtt, elsősorban a mobilfizetés és az online vásárlás terén, de a külföldi utazások és költések is újra elérték a pandémia előtti szintet.
A 97 százalékos magyarországi bankkártya-penetráció mellett tovább nőtt és eléri a 63 százalékot azok aránya, akik nagyon gyakran, egy héten többször is bankkártyával fizetnek bolti vásárlásaik során, a kártyát napi szinten használók aránya pedig már 23 százalék. A banki ügyfelek 85 százalékánál hetente egyszer biztosan bankkártyával történik a bolti fizetés. A kártyát fizetésre egyáltalán nem használók tábora tovább csökkent, arányuk ma már mindössze 3 százalék – írja az MTI a Mastercard Bankkártyahasználati szokások és attitűdök című kutatásának eredményeire hivatkozva.
A megkérdezettek 63 százaléka kártyával intézi az online számlafizetéseket, a csekkes befizetések aránya pedig 41 százalékról 36-ra csökkent.
A hagyományos bankok szolgáltatásai mellett két év alatt két és félszeresére nőtt azok száma, akik valamelyik neobanknál nyitottak számlát. A növekedés főleg a fiatalok körében volt kiugró, ahol 4 százalékról 17 százalékra nőtt a nem hagyományos banki ügyfelek aránya. A magyar neobanki ügyfelek 10 százaléka már ezt a kártyáját használja minden vásárlása során, ugyanakkor a többség inkább csak kisebb összegeket tárol rajta. A neobanki kártyák esetén a külföldi webshopos vásárlás (68 százalék) és a külföldi tartózkodás során történő fizetés (60 százalék) a használat leggyakoribb módja.
A kártyás fizetés népszerűsége a magyarok körében nem csak belföldön, de nemzetközi útjaik során is nőtt. Az utazás során a megkérdezettek 69 százaléka használta a kártyáját (63 százalék vásárlásra és mindössze 6 százalék aki kizárólag pénzfelvételre).
A magyarok egyharmada (33 százalék) kezdeményezett tavaly mobilfizetést, szemben a 2022-es év 26 százalékos arányával. A mobilfizetés szintén a fiatalok körében a leggyakoribb, itt a megkérdezettek 43 százaléka adott pozitív választ, de az idősebb korosztálynál is eléri a 21 százalékot azok aránya, akik rendszeresen fizetnek így.
A 18-65 év közötti, bankszámlával rendelkező városi lakosságra reprezentatív eredményt mutató kutatás szerint 88 százalék tud a mobilbanki applikációk létezéséről és 68 százalék használja is azt; ez 8 százalékos növekedést jelent egy év alatt, öt év alatt pedig közel 40 százalékot. Leggyakrabban átutalásokra, egyenleg lekérdezésre, tranzakciók ellenőrzésére és online fizetés hitelesítésére használják.
A Covidot követően némi megtorpanás volt tapasztalható az online térben, hiszen míg a járvány idején 87 százalék volt az online vásárlók aránya, ez a világjárvány után 81-83 százalék közé állt vissza. 2023 őszére azonban újra csúcsot döntött a vásárlási láz: a megkérdezettek 88 százaléka vett valamit az interneten a felmérést megelőző fél évben.
Az internetes vásárlások során használt fizetési módok közül az online bankkártyás fizetés a legnépszerűbb (67 százalék), ezt követi a kártyás utánvét (44 százalék), majd a készpénzes utánvét (40 százalék).
Az adatok összesítése után az látszik, hogy 85 százalék azok aránya, akik fizetnek online vásárláskor kártyával.
A megkérdezettek közel ötöde (18 százalék) vásárol rendszeresen külföldi webshopból, 45 százalék ennél valamivel ritkábban, míg 37 százalék azok aránya, akik még sosem tettek így.
A felmérésben résztvevők kétharmada tapasztalt valamilyen visszaélési kísérletet az interneten, a legtöbb esetben ebből szerencsére semmilyen káruk nem lett, 15 százaléknál viszont a veszteség többnyire (az esetek 61 százalékában) 50 ezer forint alatt maradt.