Kövess minket!

Tech

A YouTube-on újranézhető a Jelenből a digitális jövőbe konferencia összes előadása

Az eseményen számos neves szakértő, köztük az idei Neumann Professzori Díj nyertese, Ifj. Székelyhidi László matematikus tartott előadást a digitális technológiák jelenlegi és közeli jövőjéről.

A Jelenből a digitális jövőbe online konferencián rendhagyó módon adták át az idei Neumann Professzori Díjat. A kitüntetést idén prof. dr. Ifj. Székelyhidi László, a Lipcsei Egyetemen dolgozó matematikus kapta, akinek dr. Józsa János, a BME rektora és dr. Beck György, a Neumann Társaság elnöke jelképesen, virtuálisan tudta átadni az elismerést.

Székelyhidi professzor saját kutatási témájában, a hidrodinamikában felfedezett “logikai szörnyetegekről” tartott előadást az online rendezvényen. Előadásából az is kiderül, hogy miért rejt hatalmas lehetőséget az, hogy a matematika nyelvén fizikai jelenségeket is meg lehet fogalmazni, ahogy ezt hatvan évvel ezelőtt Wigner Jenő fizikus is hangsúlyozta.

Szököcs Csaba, az Evosoft Hungary vezető szoftvermérnöke a jövő szakmáiról szóló előadásában arról beszélt: az automatizálás eddig több munkahelyet teremtett, mint amennyit elvett: a rutinszerű munkák, különösen a monoton fizikai munkák csökkentek, de közben kreativitást igénylő munkakörből egyre több lett. Ez várhatóan a jövőben is így lesz, a probléma csak az, hogy a fiatalokat olyan munkakörökre kellene az oktatásnak felkészíteni, amelyek ma még nem is léteznek. Becslések szerint a mostani iskolások mintegy 60 százaléka ma még nem létező munkát végez majd. Ezek olyan új technológiákhoz kapcsolódhatnak, mint a digitális implantátumok, a mikrobiotechnológia és az automatizált közlekedés.

Dr. Prónay Szabolcs, a Szegedi Tudományegyetem docense azt a témát járta körül, hogyan változtatta meg a COVID a közösségi tudás alkalmazását. Mint mondta, az internet jelentősen felértékelte a közösségi tudást, a szakértők helyett egyre inkább hagyatkozunk olyan, laikusok által közétett információkra, mint a Wikipédia-szócikkek vagy a közösségimédia-csoportokban terjedő tippek. „Szakértők helyett a tapasztalt tömegnek hiszünk” – fogalmazott.

Popovics László, az OTP elosztott rendszerek fejlesztési igazgatóságának vezetője előadásában arról beszélt: az ügyfélszolgálati munkakörökben, a jövőben megjelenhetnek a „digitális dolgozók”, azaz olyan fejlett mesterséges intelligenciával működő programok, amelyek az emberi interakciók széles skáláját képesek értelmezni, és teljesíteni ügyfelek kéréseit. Ehhez fontos, hogy a szöveges információk és a beszéd mellett az algoritmusok képesek legyenek az emberi érzelmeket is olvasni. Popovics beszélt arról is, hogy az automatizálásnak és a mesterséges intelligenciának köszönhetően több munkavállaló foglalkozhat majd színesebb, kreatívabb feladatokkal, míg a monoton munkákat gépek veszik át.

Dr. Szűts Zoltán, az Eszterházy Károly Egyetem docense és a Milton Friedman Egyetem oktatója egy aktuális témáról, az online tanításról tartott előadást. Mint mondta, az oktatás összefügg az élményszerűséggel, a tankönyv, mint élmény már nehezen tud versenyezni az online információforrásokkal. Ennek ellenére nem biztos, hogy az iskoláknak át kell venniük például a közösségi média mechanizmusait: erre jellemző a gyors visszajelzés, a multitasking és az, hogy az információ helyett annak elérési módját jegyzek meg a tanulók, az információk hosszú távú rögzítéséhez azonban a tanuláshoz szükség van az elmélyült figyelemre.

Dr. Nagy Ádám, a Selye János Egyetem docense a generációk és a digitális szocializációjáról szóló előadásában azt mondta, a mostani 10-23 éves Z-generáció tagjai az első korosztály, akik az internetnek köszönhetően már tökéletesen azonos időbeliségben élnek a nyugati világgal, ugyanakkor jutnak el hozzájuk a nyugati kulturális termékek, mint az amerikai és nyugat-európai fiatalokhoz. Életszemléletük kutatások szerint hasonlít a két világháború között született csendes generációhoz (jellemző rájuk a passzivitás, apolitikusság, a status quo elfogadása), amit erősíthet az is, hogy a most is tartó pandémia és karantén lesz a korosztály egyik legmeghatározóbb közös élménye. A legfiatalabb, a részben még meg sem született ún. alfa-generáció tagjai már a harmadik, digitális bennszülöttként felnövő korcsoport lesz, de a szocializációjukat már várhatóan olyan technológiák képezik majd, amelyek még ma nem is léteznek.

Dr. Tilesch György, a Fehér Ház MI-etikai munkacsoportjának tagja, a Neumann Társaság Mesterséges Intelligencia Nagykövetének előadásából kiderült, hogy a mesterséges intelligencia napjainkban lép felnőttkorba, 2023-ra a cégek már 65 százaléka „MI-éretté” válthat. Mint mondta, a következő 10 év a nagy MI-rendszerek összeolvadásáról fog szólni, de egyelőre a legbonyolultabb rendszerek továbbfejlődését akadályozza azok nagy energiaigényessége. Emellett a céges világban az etikai aggályok is jelentősen akadályozzák a mesterséges intelligencia fejlesztéseket. Elmondta azt is, hogy az Európai Unió számára nem csak az MI szabályozásában kellene gondolkodnia, hanem saját társadalmi víziót kellene felépíteni a mesterséges intelligenciával kapcsolatban.

A Neumann Társaságról

A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság a legnagyobb múltra visszatekintő hazai informatikai szervezet, 1968-as megalapítása óta kiemelkedő szerepet vállal a digitális esélyegyenlőség megteremtésében. Tevékenységei között kiemelt az informatikai tehetséggondozás, amelynek jegyében évtizedek óta főszervezője a Nemes Tihamér Országos Középiskolai Számítástechnikai Tanulmányi Versenynek és a Logo Országos Számítástechnikai Tanulmányi Versenynek, illetve felkészítője a diákolimpiákra utazó csapatoknak. A társaság célja, hogy a digitális világ GPS-eként segítse a tájékozódást az információs társadalom világában.

Tech

Vincze Máté: a múzeumok kezdték el az audiovizuális tartalmak gyűjtését

Magyarország akkoriban annyira innovatív módon állt hozzá a korabeli új tartalomrögzítő eszközökhöz, hogy az új adatrögzítés és feldolgozás vezetőjévé vált a világban.

Közzétéve:

Bartók Béla népdalokat gyűjt fonográf segítségével, fotó: Wikipedia/közkincs

A 19. század végén a múzeumok kezdték el az audiovizuális tartalmak gyűjtését – emlékeztetett a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára szerdán az első Múzeum Most Műhely elnevezésű szakmai konferencián, a Magyar Nemzeti Múzeumban (MNM).

Vincze Máté felidézte, hogy a 19. század végén Vikár Béla kezdte el a tudatos népdalgyűjtését, majd a nyomában Kodály Zoltán és Bartók Béla tette a műfajt a világban ismertté.

Magyarország akkoriban annyira innovatív módon állt hozzá a korabeli új tartalomrögzítő eszközökhöz, hogy az új adatrögzítés és feldolgozás vezetőjévé vált a világban

– mutatott rá Vincze Máté. Kiemelte, hogy a magyar–török kulturális évad egyik nagy kulturális-diplomáciai eredménye, hogy a török gyűjtéseket is rendelkezésre bocsátja a Néprajzi Múzeum.

Makranczi Zsolt, a Magyar Nemzeti Múzeum Innovációs és Képzési Igazgatóságának igazgatója (b) és Vincze Máté, a Kulturális és Innovációs Minisztérium közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára (j) az első Múzeum Most Műhely elnevezésű konferencián a Magyar Nemzeti Múzeumban 2024. április 24-én
Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Vincze Máté szerint az audiovizuális archívumok alatt mást és mást értenek a különböző generációk. A 20. században születettek számára az audiovizuális tartalom elsősorban a tévé és a rádió, minden olyan tartalom, amely az MTVA és Filmintézet körébe tartozik. A 21. században született alfa generáció tagjainak a YouTube, TikTok és a különféle online platformok jelentik azt – mutatott rá a KIM helyettes államtitkára.

Vincze Máté kiemelte:

Magyarország jól indult a digitalizációban, sok jó gyakorlat jött létre, amit sok ország átvett, köztük Szlovákia is, ahol a magyarhoz hasonló digitalizációs platformot alakítottak ki.

A következő lépés, hogy a jó gyakorlatokat úgy fésüljük össze, hogy a felhasználói élmény kerüljön előtérbe, ami akkor lehet sikeres, ha a gyűjteménykezelő szakmai és tudományos munkája érvényesíti azt – mutatott rá.

Mint mondta, bízik abban, hogy a tanácskozás olyan folyamatot indít el, amely közelebb visz minket a digitális térbe, amely a magyarság megmaradásának a záloga is.

Makranczi Zsolt, az MNM Innovációs és Képzési Igazgatóság igazgatója elmondta, hogy a Múzeum Most Műhely első rendezvényén a nap folyamán szó lesz a múzeumokban őrzött audiovizuális gyűjtemények gyűjteményezési, nyilvántartási, archiválási és hosszú távú megőrzéssel kapcsolatos kérdéseiről.

Makranczi Zsolt tájékoztatása szerint a konferenciára országos múzeumokból, szakmúzeumokból, vármegyei hatókörű városi múzeumokból és területi múzeumokból is érkeztek előadók. A konferencián az előadásokat követően szakmai kerekasztal-beszélgetéseket tartanak, amelyeken a különféle gyűjtemények jó gyakorlatait mutatják be a szakemberek.

Tovább olvasom

Tech

Újabb kétszázezer diák kap notebookot az államtól

Így összesen már mintegy 450 ezer diák tanulhat a költségvetési forrásból beszerzett, korszerű eszközökön.

Közzétéve:

AAz 5. 6. és 9. évfolyamon tanulóknak beszerzett notebookok kiosztásáról tartott sajtótájékoztató a Belügyminisztériumban 2024. április 22-én, fotó: MTI/Illyés Tibor

Míg 2010 előtt a családoknak “azt kellett nézniük, hogy évről évre mennyivel növekszik a tankönyvcsomagok ára”, most nemcsak a könyveket, hanem a laptopokat is ingyen kapják a gyerekek a tanuláshoz – mondta Rétvári Bence, a Belügyminisztérium (BM) parlamenti államtitkára hétfői sajtótájékoztatóján Budapesten.

Jelezte,

a harmadik éve futó projekt mostani ütemében az 5. 6. és 9. évfolyamon tanulókhoz juttatnak el 193 ezer eszközt, és a laptoposztás a következő tanévben is folytatódni fog.

A korszerű, érintőképernyős Dell, Asus, HP és Lenovo márkájú gépekre hároméves garancia is jár – jegyezte meg.

Az államtitkár szavai szerint az “okoseszközök világában” különösen fontos, hogy segítséget nyújtsanak tanároknak abban, hogy minél hatékonyabban tudják képezni a gyerekeket, és kevesebb időt kelljen az adminisztrációra fordítaniuk. A digitális eszközökön elérhető interaktív feladatok, hanganyagok, képek, filmrészletek, zenék jobban lekötik a gyerekek figyelmét, és segítenek elmélyíteni a tudást – tette hozzá.

“Magyarország legnagyobb léptékű oktatásfejlesztési időszakában vagyunk” – jelentette ki Rétvári Bence, aki felidézte azt is, hogy az elmúlt években 1400 milliárd forintból 5680 óvoda- és iskolafejlesztést valósított meg a kormány.

Nyitrai Zsolt kiemelt társadalompolitikai ügyekért felelős miniszterelnöki biztos, Balatoni Katalin, a Belügyminisztérium köznevelési helyettes államtitkára, Hajnal Gabriella, a Klebersberg Központ elnöke és Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára (b-j) a sajtótájékoztatón
Fotó: MTI/Illyés Tibor

Elmondta továbbá, hogy januártól 32,2 százalékos pedagógus béremelés indult el Magyarországon, ami jövőre várhatóan további 21 százalékos emeléssel folytatódik, négy év alatt pedig összesen 93,5 százalékkal növeli a kormány a tanárok, tanítók, óvodapedagógusok fizetését.

Az államtitkár szavai szerint “nem szabad elfelejteni”, hogy a pedagógusok béremeléséhez és a tanulói notebookok kiosztásához az Európai Unió nem járult hozzá, “Brüsszelből egyetlen eurocent forrás nem érkezett” ezekre a célokra.

Hangsúlyozta: a magyar gazdaság van olyan állapotban, hogy a magyar kormány teljes mértékben költségvetési forrásból ki tudja gazdálkodni a béremelés és a digitális eszközök kiosztásának költségeit “akkor is, amikor háborús, szankciós időszakban vagyunk, ami Európa minden országának gazdasági nehézséget jelent”.

Rétvári Bence úgy folytatta, bíznak benne, hogy az EU-s források előbb-utóbb megérkeznek Magyarországra. “Az viszont igencsak sajnálatos, hogy a baloldal arra büszke, hogy ha rajtuk múlt volna, se béremelés, se laptop nem lenne az iskolákban” – fűzte hozzá.

Nyitrai Zsolt, a miniszterelnök főtanácsadója elmondta, hogy a tanítás és a tanulás modernizációja a szülők és diákok véleménye szerint is fontos.

“Az Orbán Viktor vezette polgári kormány megalkotta a szolgáltató állam koncepcióját és azt meg is valósítja” – emelte ki, hozzátéve: ennek lényege, hogy folyamatosan kapcsolatban vannak a különböző társadalmi csoportokkal és döntéseikkel segítik az emberek mindennapjait. A főtanácsadó példaként említette a cukorbeteg gyerekek nyári táboroztatását, az időseknek indított, “Európában egyedülálló” Gondosóra programot, valamint a népszámláláskor használt táblagépek újrahasznosítását.

A szolgáltató állam gyakorlatának megvalósításába illeszkedik a tanulói laptopok kiosztása is

– szögezte le.

Balatoni Katalin, a BM köznevelési helyettes államtitkára úgy fogalmazott, nagy kihívás előtt áll az oktatási rendszer, mert “az egész világot súlyként nyomja a feladat, hogy a digitalizációt hogyan tudják megvalósítani.”

Felidézte, a 2022-ben indított program keretében első körben 120 ezer eszközt osztottak ki tanároknak és diákoknak, tavaly további 140 ezret, a mai nappal pedig 193 ezer eszköz “indul útjára.”

“A projekt célja, hogy a köznevelésben biztosítsuk a digitális oktatáshoz való egyenlő hozzáférést”

– húzta alá Balatoni Katalin, megjegyezve: több mint 3 ezer feladatellátási helyre juttatják el a laptopokat, nemcsak állami, hanem egyházi, magán- és nemzetiségi önkormányzati fenntartású intézményekbe is.

A helyettes államtitkár rámutatott: a laptopok mellett háttértartalmakat és kiegészítő tudást is biztosítanak a gyerekeknek ahhoz, hogy “felelősségteljesen és tudatosan tanulják meg használni” a digitális eszközöket.

Mint mondta, az elmúlt években több mint 200 okostankönyvet fejlesztettek, a nemzeti köznevelési portálon pedig 200 ezer tartalmat tettek elérhetővé. Kialakítottak továbbá 180 okostantermet is, 2020-tól pedig bevezették a digitális kultúra tantárgyat a harmadik évfolyamon.

Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ (KK) elnöke sikertörténetnek nevezte a 200 milliárd forintból megvalósított projektet, amelynek keretében a legkisebb települések diákjaihoz is eljuttatják a laptopokat.

Megjegyezte: a tanulók az iskolákban “névre szóló” gépeket használhatnak, amelyekbe jegyzetelhetnek, saját tartalmakat tölthetnek le rájuk. Az iskolában azok a gyerekek is megkapják a gépeket, akiknek a szülei nem veszik át az eszközt

– tette hozzá. A KK elnöke fontosnak nevezte, hogy a diákok használják is a kiosztott gépeket, nem csak az órán, de iskolán kívül is.

Hajnal Gabriella jelezte: ősszel újabb notebook csomagot osztanak ki és elindult tízezer interaktív panel közbeszerzése is. Mindemellett folyamatosan zajlik a Kréta rendszerben a digitális kollaborációs tér fejlesztése is. Ezen a felületen lehet feladatokat kiosztani, visszaküldeni, javítani, értékelni, kommunikálni – magyarázta.

Tovább olvasom

Tech

Bíró Ada nem létezik, mégis műsort vezet (videó)

Forradalmi újítással indult újabb évadában a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsora.

Közzétéve:

Borítóképünkön a mesterséges intelligencia által alkotott műsorvezető, Bíró Ada, forrás: M1/YouTube

Bíró Adának hívják a Duna csatorna Delta című tudományos-ismeretterjesztő műsorának új műsorvezetőjét, akinek megjelenését, arcát és hangját egyaránt a mesterséges intelligencia (MI) hozta létre korábban már meglévő programokból – hangzott el az M1 hétfő esti Híradójában.

Mondanivalóját teljes egészében a Delta szerkesztői határozzák meg, ezzel együtt a mesterséges intelligencia segítségével életre hívott képi és nyelvi modell Fejős Ádám állandó műsorvezetőtársa lett a Deltában.

Dudás Viktor filmszakértő szerint a Delta éppen az a műsor, ahol egy ilyen egyedülálló technológiai újdonságnak helye és adott esetben fontos szerepe is van.

„Abszolút helye van egy ilyen műsorban egy ilyen megjelenésnek, hiszen ott, ahol a tudománnyal foglalkozunk és az abszolút újításokat igyekszik bemutatni a műsor, ott abszolút adekvát, hogy a legmagasabb szintű technikai újítások akár a műsor megszólalóinak a megjelenítésében is részesek legyenek”

– fogalmazott Dudás Viktor. Hozzátette: ez egy nagyon érdekes újítás, nagyon kíváncsian várja, hogyan fog a közönség erre reagálni, „mert ilyet még mi Magyarországon nem láttunk képernyőn”.

A legmodernebb nyelvi modellt használták ahhoz, hogy az MI által megalkotott műsorvezető szépen beszéljen magyarul, a legújabb videós modellt pedig ahhoz, hogy megmozdulhasson. Mint a műsorban elhangzott, ezen technológiák érzékeny egyensúlya kellett ahhoz, hogy Bíró Ada elmondhassa a nézőknek a nagyvilágból az aktuális tudományos híreket.

Szűts Zoltán média- és digitális pedagógiakutató, az Eszterházy Károly Egyetem Pedagógiai Karának dékánja az M1-en arról beszélt, hogy a mesterséges intelligenciát az ember alkotja és az ember irányítja. Az MI-vel foglalkozó szakember hangsúlyozta:

a történelemben minden technológia felfordulással járt, csakúgy, mint az MI, de nem félni kell tőle, hanem kipróbálni, megérteni, hosszú távon pedig használni.

„Az elmúlt évtizedben a digitalizáció kapcsán nagyon sokat beszélünk arról, hogy milyen módon átalakul a munka világa, és a mesterséges intelligencia az a trend, ami mindenképpen egy ugrást fog jelenteni. Ez nem azt jelenti, hogy az embereknek meg fog szűnni a munkája. Sőt! Ez azt jelenti, hogy más jellegű lesz maga a munka. Nyilván mindig kihívást hordoz egy technológiaváltás, mesterséges intelligencia esetében azt kell tudomásul vennünk, hogy ez a technológia asszisztensként működik. Segítőként működik” – hangsúlyozta Szűts Zoltán.

Tovább olvasom