Tech
A magyar robotkatica is részt vett a World Robot Olympiadon
Európai országként először Magyarország nyerte el a World Robot Olympiad világverseny rendezésének jogát. A verseny házigazdájaként Győr több mint 420 csapat 1200 versenyzőjét látta vendégül november 8. és 10. között.
Az Edutus Egyetem szervezésében lezajlott győri robotikai világolimpián négy kategóriában és hat korcsoportban összesen hat magyar csapat versenyzett. Az eredményhirdetésen kiderült, hogy a magyar fiatalok két ötödik helyet értek el: a Második emelet nevű csapat Open Senior kategóriában, a B-iThunterz az Advanced Robotics Challenge kategóriában került a legjobbak közé.
A konferencia
A World Robot Olympiad™ világdöntőjéhez kapcsolódóan, műhelymunkával egybekötött nemzetközi konferenciát is szervezett a Neumann Társaság a Digitális Jólét Program Nonprofit Kft-vel együttműködésben. A WRO döntő nyitónapján tartott konferencián köszöntőt mondott dr. Beck György, a Neumann Társaság elnöke. Fontos előadás hangzott el a Neumann Társaság partnerségével készülő EDLRIS nemzetközi mesterséges intelligencia és robotika tananyag fejlesztése kapcsán.
Az algoritmikus gondolkodás fejlesztésének nemzetközi tapasztalatairól és az algoritmikus gondolkodás lehetséges köznevelési kimeneti következményei kapcsán vezetett műhelymunkákon a Társaság szakértői is szerepet kaptak.
A kiállítás
A Neumann Társaság – a Digitális Jólét Programmal közös – standja az Open kategóriának helyet adó Teniszcsarnok egyik leglátogatottabb része volt az Olimpiai Sportparkban, mivel a fordulók között itt kiállított retro számítógépeken és konzolokon kapcsolódhattak ki a versenyzők Képes Gábor, a Neumann Társaság főmunkatársának felügyelete mellett. A játékok mellett a Neumann Társaság szegedi informatikai múzeumából származó, eredeti relikviákat, és a magyar informatikusokat bemutató tablókat szemlélhették meg.
 |
A legnépszerűbb kiállítási tárgy egyértelműen a tavaly elhunyt magyar kibernetikus, dr. Muszka Dániel Katicabogara volt. Az 1956-ból származó, eredeti „ősrobotot”, a pavlovi feltételes reflexek bemutatására szolgáló állatmodellt és annak méretazonos, korszerű alkatrészekből a 2000-es években készült modelljét az Informatika Történeti Múzeum Alapítvány vezető szakértője – Kalmár László professzor tanítványa, Muszka Dániel közeli barátja és munkatársa -, dr. Bohus Mihály mutatta be az érdeklődőknek.
Bohus tanár úrnak köszönhetően a gyerekek kipróbálhatták a fénykövető katica modern, miniatürizált verzióját, valamint a Shannon-féle, „önmagát kikapcsoló” gép egy mai példányát is. A Katicabogár egyértelműen a magyar robotika emblematikus tárgya, amely az utókort is inspirálja. Muszka Dániel robotállatai mellett a LEGO-ból épült Katica-robotok is kipróbálhatók voltak, amelyeket az Informatika Történeti Kiállításon építettek felkészülő versenyzők Rozgonyi Borus Ferenc és Kuspi Zsolt vezetésével. Erdősné Németh Ágnes, a Neumann Társaság alelnöke Bee-bot robotméhecskéket hozott az eseményre, amelyekkel akár óvodások is könnyedén megtaníthatók a robotprogramozás alapjaira.
A Neumann-standnál a nagy magyar feltaláló, Jánosi Marcell alkotásai, az MCD-1 mikrofloppy és a szintén általa tervezett Lego-mikromotorok is bemutatásra kerültek. Egykori kollégája, Gergely Sándor fáradhatatlanul mesélt minden érdeklődőnek a Jánosi-műhely titkairól, a kockacukor méretű mikromotor gyártásának fortélyairól.
A Neumann Társaság és a DJP egyik célja az volt, hogy a WRO résztvevői számára a 2023-ban megrendezendő Nemzetközi Informatikai Diákolimpián való részvételre is kedvet csináljon. Nagyszerű szinergia: Neumann János születésének 120. évfordulóján az informatikatörténet egyik fontos bölcsője, Szeged látja majd vendégül a jövő Neumann Jánosait és Bill Gates-eit.
Tech
Bíró Ada nem létezik, mégis műsort vezet (videó)
Forradalmi újítással indult újabb évadában a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsora.
Bíró Adának hívják a Duna csatorna Delta című tudományos-ismeretterjesztő műsorának új műsorvezetőjét, akinek megjelenését, arcát és hangját egyaránt a mesterséges intelligencia (MI) hozta létre korábban már meglévő programokból – hangzott el az M1 hétfő esti Híradójában.
Mondanivalóját teljes egészében a Delta szerkesztői határozzák meg, ezzel együtt a mesterséges intelligencia segítségével életre hívott képi és nyelvi modell Fejős Ádám állandó műsorvezetőtársa lett a Deltában.
Dudás Viktor filmszakértő szerint a Delta éppen az a műsor, ahol egy ilyen egyedülálló technológiai újdonságnak helye és adott esetben fontos szerepe is van.
„Abszolút helye van egy ilyen műsorban egy ilyen megjelenésnek, hiszen ott, ahol a tudománnyal foglalkozunk és az abszolút újításokat igyekszik bemutatni a műsor, ott abszolút adekvát, hogy a legmagasabb szintű technikai újítások akár a műsor megszólalóinak a megjelenítésében is részesek legyenek”
– fogalmazott Dudás Viktor. Hozzátette: ez egy nagyon érdekes újítás, nagyon kíváncsian várja, hogyan fog a közönség erre reagálni, „mert ilyet még mi Magyarországon nem láttunk képernyőn”.
A legmodernebb nyelvi modellt használták ahhoz, hogy az MI által megalkotott műsorvezető szépen beszéljen magyarul, a legújabb videós modellt pedig ahhoz, hogy megmozdulhasson. Mint a műsorban elhangzott, ezen technológiák érzékeny egyensúlya kellett ahhoz, hogy Bíró Ada elmondhassa a nézőknek a nagyvilágból az aktuális tudományos híreket.
Szűts Zoltán média- és digitális pedagógiakutató, az Eszterházy Károly Egyetem Pedagógiai Karának dékánja az M1-en arról beszélt, hogy a mesterséges intelligenciát az ember alkotja és az ember irányítja. Az MI-vel foglalkozó szakember hangsúlyozta:
a történelemben minden technológia felfordulással járt, csakúgy, mint az MI, de nem félni kell tőle, hanem kipróbálni, megérteni, hosszú távon pedig használni.
„Az elmúlt évtizedben a digitalizáció kapcsán nagyon sokat beszélünk arról, hogy milyen módon átalakul a munka világa, és a mesterséges intelligencia az a trend, ami mindenképpen egy ugrást fog jelenteni. Ez nem azt jelenti, hogy az embereknek meg fog szűnni a munkája. Sőt! Ez azt jelenti, hogy más jellegű lesz maga a munka. Nyilván mindig kihívást hordoz egy technológiaváltás, mesterséges intelligencia esetében azt kell tudomásul vennünk, hogy ez a technológia asszisztensként működik. Segítőként működik” – hangsúlyozta Szűts Zoltán.
Tech
Újabb iskolákat fejleszt a High-Tech Suli program
Minden eddiginél több, összesen 127 iskolai alapítvány pályázott a támogatásra.
A benyújtott szakmai anyagok kiemelkedő színvonala miatt a támogató és az értékelő bizottság úgy döntött, hogy az eredeti kiíráshoz képest eggyel több – összesen hat – intézmény juthat hozzá a mintegy 40 millió forintos fejlesztéshez – közölte a Mészáros Csoport az MTI-vel.
A Mészáros Csoport High-Tech Suli programjának ötödik pályázatán modern, 21. századi digitális tanterem kialakítására és a hozzá kapcsolódó szakmai program megvalósítására támogatást nyert el:
- a Cecei Általános Iskola,
- a Csopaki Református Általános Iskola,
- a Herceghalmi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola,
- a Józsefvárosi Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Általános Iskola,
- a Monori Jászai Mari Általános Iskola és
- a Szegedi Gregor József Általános Iskola.
Horváth Ádám, a program szakmai vezetője szerint
az évről évre növekvő pályázati anyagok számából az látszik, hogy folyamatos az érdeklődés a High-Tech Suli program iránt; a rendkívül magas színvonalú szakmai anyagokból kiderült, hogy már minden pályázó számára egyértelmű, milyen hatalmas lehetőség egy ilyen terem: nemcsak bizonyos kompetenciák fejlesztésében nyújt kiemelkedő segítséget, de a diákok későbbi munkaerőpiaci elhelyezkedésben is.
Mára olyan közösség lettünk, amelyhez bárki szívesen csatlakozna – fogalmazott Horváth Ádám.
A közleményben hangsúlyozták: a program egyedülálló és több elemében is újszerű, az iskola által kijelölt termet felújítják és olyan modern digitális eszközökkel látják el, „amelyekkel új dimenzióba kerül az oktatás”.
Számos high-tech eszközt kapnak az iskolák, a fejlesztés középpontjában mégis a tanuló és a tanár kapcsolata, az együttműködés hatékonyabbá tétele, a differenciálás támogatás és a készségfejlesztés áll.
A tárgyalkotó eszközök – 3D nyomtató, lézervágó – a tanulók komplex problémamegoldó készségét, technikai kompetenciáit és kiemelten a kommunikációs, együttműködési készségeit fejlesztik – részletezték.
Hozzátették: a tanárok féléves módszertani és eszközhasználati képzésen vesznek részt, illetve a többletmunkájuk elismeréseként havi bérkiegészítésben is részesülnek. Az új, minden igényt kielégítő tantermek várhatóan júniusra készülnek el, így a jövő tanévet már itt kezdhetik a nyertes iskolák diákjai.
Tech
A digitális gazdaság női példaképeit díjazták
Átadták a 40 év feletti női példaképek a digitális gazdaság területén pályázat díjait – közölték a szervezők, az IVSZ – Digitális Vállalkozások Szövetsége és a Women in Technology Hungary Egyesület (WiTH) az MTI-vel.
A BME Villamosmérnöki és Informatikai Karán szerdán megrendezett gálán négy kategóriában hirdettek nyertest, és egy különdíjat adtak át.
A közlemény szerint a második alkalommal meghirdetett pályázatra olyan nőket lehetett ajánlani, akik példaképként szolgálhatnak a fiatalabb generációk és a karrierváltó nők számára.
Olyan szervezetek jelölését várták, amelyek büszkék a női alkalmazottjaik teljesítményére, valamint szívesen mutatnának példát a női munkavállalóikon keresztül a szervezeti diverzitásra.
Az Év csapatjátékosa díjat Burjánné Tandari Zsuzsanna, az AGCO Hungary Kft. SAP-fejlesztője kapta. Rajki Annamária, a Magyar Telekom TV és Entertainment igazgatója érdemelte ki az Innovátor elismerést. Dőry Éva, a Cosmo Consult Business Central üzletágának Support vezetője az Inspiráló teljesítményért kategória nyertese lett, míg Balogh Tünde, az evosoft Hungary Ipari Automatizációs Üzletágnak a vezetője az Inspiráló felsővezető díjat vehette át.
A Különdíjat az oktatásért Özvegy Judit, a szegedi SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola robotokat edukációs célra is alkalmazó tehetséggondozó pedagógusa kapta.