Tech
A munkavállalók többsége nem rendelkezik a jövő munkaköreinek betöltéséhez szükséges készségekkel
A Vodafone Intézet átfogó tanulmányának eredményei azt mutatják, hogy a munkavállalók világszerte úgy érzik, nem rendelkeznek a jövőben szükséges digitális készségekkel a munkakörök betöltéséhez.
• Megjelent a Vodafone Institute új technológiák elfogadottságát vizsgáló Digitising Europe című tanulmányának második fele.
• A felmérés a digitális készségek általános hiányára mutat rá: a megkérdezettek 85 százaléka állította, hogy munkakörében szüksége van digitális készségekre, míg 56 százalékuk nyilatkozta, hogy készségei nem megfelelőek.
• A Digitising Europe Summit csúcstalálkozót 2019. február 19-én rendezik Angela Merkel német kancellár és Nick Read, a Vodafone Csoport vezérigazgatójának részvételével.
Az „Ipar és foglalkoztatottság” című elemzés a Digitising Europe tanulmány második része, amelyet az Ipsos a Vodafone Institute megbízásából készített. A kutatás azt vizsgálja, hogy van-e összefüggés a digitalizáció különböző szintjei és az emberek hozzáállása között. Az egyik legelső olyan átfogó jellegű kutatás során, amely a technológia elfogadottságát vizsgálja a digitalizáció tükrében, 9 országból 9 ezer válaszadót kérdeztek meg.
Főbb megállapítások:
• Általánosan a válaszadók 85 százaléka nyilatkozta, hogy a munkakörében szüksége van digitális készségekre, 56 százalékuk gondolja úgy, hogy a készségeit tovább kell fejleszteni, és csak 29 százalék tartotta azokat megfelelőnek.
• Kínában a válaszadók 78 százaléka, Bulgáriában pedig 70 százaléka érzi szükségét digitális készségei fejlesztésének, szemben az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság 42 százalékos, valamint Németország 43 százalékos arányával.
• Az európai válaszadóknak csak 32 százalék sajátította el digitális készségeit munkahelyén vagy tanulmányai során, míg 67 százalékuk nyilatkozta, hogy egyedül kellett megtanulnia azokat.
• Az indiai válaszadók 83 százaléka, míg Kínában a megkérdezettek 76 százaléka részesül legalább heti 5 órányi digitális oktatásban, míg Nyugat-Európában ez az arány 50 százalék alatti.
• Kínában a válaszadók 53 százaléka fordít szabadidejéből heti 1-5 órát készségei fejlesztésére, 14 százalék pedig még ennél is több időt áldoz rá. Németországban erre a tevékenységre vonatkozóan a válaszadók 35, illetve 6 százalék adott azonos választ.
A megkérdezett szakértők szerint két oka van annak, hogy az európaiak kevésbé hajlamosak készségeik fejlesztésére. Először is, az új készségek megszerzésére irányuló erőfeszítést nem követi kellő elismerés vagy pénzügyi javadalmazás. Másodsorban Európában még mindig az az elképzelés uralkodik, hogy mindenki egy állást választ egész életére. Ezzel szemben Kína és India lakossága az elmúlt években közvetlen hasznot húzott a digitalizáció gyors fejlődéséből.
Joakim Reiter, a Vodafone Institute Tanácsadó Testületének elnöke, valamint a Vodafone Csoport Vállalati kapcsolatokért felelős vezérigazgató-helyettese elmondta: „A digitalizáció gyorsan változtatja a munka világát, a tanulmány eredményei pedig azt mutatják, hogy a digitális készségek ma már minden munkakörben alapkövetelménynek számítanak. A digitális készségek terjeszkedésének azonban lépést kell tartania a technológia folyamatosan változó világával, ami jelentős váltást követel a digitális készségek oktatási módszerében az iskolákban, egyetemeken és a munkahelyeken.”
Tech
Bíró Ada nem létezik, mégis műsort vezet (videó)
Forradalmi újítással indult újabb évadában a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsora.
Bíró Adának hívják a Duna csatorna Delta című tudományos-ismeretterjesztő műsorának új műsorvezetőjét, akinek megjelenését, arcát és hangját egyaránt a mesterséges intelligencia (MI) hozta létre korábban már meglévő programokból – hangzott el az M1 hétfő esti Híradójában.
Mondanivalóját teljes egészében a Delta szerkesztői határozzák meg, ezzel együtt a mesterséges intelligencia segítségével életre hívott képi és nyelvi modell Fejős Ádám állandó műsorvezetőtársa lett a Deltában.
Dudás Viktor filmszakértő szerint a Delta éppen az a műsor, ahol egy ilyen egyedülálló technológiai újdonságnak helye és adott esetben fontos szerepe is van.
„Abszolút helye van egy ilyen műsorban egy ilyen megjelenésnek, hiszen ott, ahol a tudománnyal foglalkozunk és az abszolút újításokat igyekszik bemutatni a műsor, ott abszolút adekvát, hogy a legmagasabb szintű technikai újítások akár a műsor megszólalóinak a megjelenítésében is részesek legyenek”
– fogalmazott Dudás Viktor. Hozzátette: ez egy nagyon érdekes újítás, nagyon kíváncsian várja, hogyan fog a közönség erre reagálni, „mert ilyet még mi Magyarországon nem láttunk képernyőn”.
A legmodernebb nyelvi modellt használták ahhoz, hogy az MI által megalkotott műsorvezető szépen beszéljen magyarul, a legújabb videós modellt pedig ahhoz, hogy megmozdulhasson. Mint a műsorban elhangzott, ezen technológiák érzékeny egyensúlya kellett ahhoz, hogy Bíró Ada elmondhassa a nézőknek a nagyvilágból az aktuális tudományos híreket.
Szűts Zoltán média- és digitális pedagógiakutató, az Eszterházy Károly Egyetem Pedagógiai Karának dékánja az M1-en arról beszélt, hogy a mesterséges intelligenciát az ember alkotja és az ember irányítja. Az MI-vel foglalkozó szakember hangsúlyozta:
a történelemben minden technológia felfordulással járt, csakúgy, mint az MI, de nem félni kell tőle, hanem kipróbálni, megérteni, hosszú távon pedig használni.
„Az elmúlt évtizedben a digitalizáció kapcsán nagyon sokat beszélünk arról, hogy milyen módon átalakul a munka világa, és a mesterséges intelligencia az a trend, ami mindenképpen egy ugrást fog jelenteni. Ez nem azt jelenti, hogy az embereknek meg fog szűnni a munkája. Sőt! Ez azt jelenti, hogy más jellegű lesz maga a munka. Nyilván mindig kihívást hordoz egy technológiaváltás, mesterséges intelligencia esetében azt kell tudomásul vennünk, hogy ez a technológia asszisztensként működik. Segítőként működik” – hangsúlyozta Szűts Zoltán.
Tech
Újabb iskolákat fejleszt a High-Tech Suli program
Minden eddiginél több, összesen 127 iskolai alapítvány pályázott a támogatásra.
A benyújtott szakmai anyagok kiemelkedő színvonala miatt a támogató és az értékelő bizottság úgy döntött, hogy az eredeti kiíráshoz képest eggyel több – összesen hat – intézmény juthat hozzá a mintegy 40 millió forintos fejlesztéshez – közölte a Mészáros Csoport az MTI-vel.
A Mészáros Csoport High-Tech Suli programjának ötödik pályázatán modern, 21. századi digitális tanterem kialakítására és a hozzá kapcsolódó szakmai program megvalósítására támogatást nyert el:
- a Cecei Általános Iskola,
- a Csopaki Református Általános Iskola,
- a Herceghalmi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola,
- a Józsefvárosi Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Általános Iskola,
- a Monori Jászai Mari Általános Iskola és
- a Szegedi Gregor József Általános Iskola.
Horváth Ádám, a program szakmai vezetője szerint
az évről évre növekvő pályázati anyagok számából az látszik, hogy folyamatos az érdeklődés a High-Tech Suli program iránt; a rendkívül magas színvonalú szakmai anyagokból kiderült, hogy már minden pályázó számára egyértelmű, milyen hatalmas lehetőség egy ilyen terem: nemcsak bizonyos kompetenciák fejlesztésében nyújt kiemelkedő segítséget, de a diákok későbbi munkaerőpiaci elhelyezkedésben is.
Mára olyan közösség lettünk, amelyhez bárki szívesen csatlakozna – fogalmazott Horváth Ádám.
A közleményben hangsúlyozták: a program egyedülálló és több elemében is újszerű, az iskola által kijelölt termet felújítják és olyan modern digitális eszközökkel látják el, „amelyekkel új dimenzióba kerül az oktatás”.
Számos high-tech eszközt kapnak az iskolák, a fejlesztés középpontjában mégis a tanuló és a tanár kapcsolata, az együttműködés hatékonyabbá tétele, a differenciálás támogatás és a készségfejlesztés áll.
A tárgyalkotó eszközök – 3D nyomtató, lézervágó – a tanulók komplex problémamegoldó készségét, technikai kompetenciáit és kiemelten a kommunikációs, együttműködési készségeit fejlesztik – részletezték.
Hozzátették: a tanárok féléves módszertani és eszközhasználati képzésen vesznek részt, illetve a többletmunkájuk elismeréseként havi bérkiegészítésben is részesülnek. Az új, minden igényt kielégítő tantermek várhatóan júniusra készülnek el, így a jövő tanévet már itt kezdhetik a nyertes iskolák diákjai.
Tech
A digitális gazdaság női példaképeit díjazták
Átadták a 40 év feletti női példaképek a digitális gazdaság területén pályázat díjait – közölték a szervezők, az IVSZ – Digitális Vállalkozások Szövetsége és a Women in Technology Hungary Egyesület (WiTH) az MTI-vel.
A BME Villamosmérnöki és Informatikai Karán szerdán megrendezett gálán négy kategóriában hirdettek nyertest, és egy különdíjat adtak át.
A közlemény szerint a második alkalommal meghirdetett pályázatra olyan nőket lehetett ajánlani, akik példaképként szolgálhatnak a fiatalabb generációk és a karrierváltó nők számára.
Olyan szervezetek jelölését várták, amelyek büszkék a női alkalmazottjaik teljesítményére, valamint szívesen mutatnának példát a női munkavállalóikon keresztül a szervezeti diverzitásra.
Az Év csapatjátékosa díjat Burjánné Tandari Zsuzsanna, az AGCO Hungary Kft. SAP-fejlesztője kapta. Rajki Annamária, a Magyar Telekom TV és Entertainment igazgatója érdemelte ki az Innovátor elismerést. Dőry Éva, a Cosmo Consult Business Central üzletágának Support vezetője az Inspiráló teljesítményért kategória nyertese lett, míg Balogh Tünde, az evosoft Hungary Ipari Automatizációs Üzletágnak a vezetője az Inspiráló felsővezető díjat vehette át.
A Különdíjat az oktatásért Özvegy Judit, a szegedi SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola robotokat edukációs célra is alkalmazó tehetséggondozó pedagógusa kapta.