Tech
Az ember vagy az algoritmus véleménye lesz a fontosabb az automata figyelem korában?
„Az automata figyelem algoritmusai” címet viselő, június 25-én megrendezett online RebootHungary webináron az MI felhasználási területeiről beszélgettek az előadók. Kiderült többek között, hogyan lehet Magyarországon felhasználni a robotújságírást és befolyásolják-e az információs buborékot az automata algoritmusok?
A RebootHungary a online formában kerül megrendezésre a Digitális Akadémia keretein belül minden csütörtökön. A webináriumra kétféleképpen lehet regisztrálni, fizetős (hozzájárulás az eseményhez) és ingyenes formában is lehetséges.
Az automata algoritmusok nem ördögtől való találmányok, hanem az emberiség fejlődését szolgálják ugyanúgy, ahogyan korábban a lovaskocsi vagy a kerék is tette. Az adatok gyűjtésére azért van szükség, hogy a szórakoztató tartalmakat tovább lehessen finomítani, a marketinget hatékonyabbá lehessen tenni. „Ott van egy aggodalom, hogy az algoritmusok miatt buborékba kerülünk. De miért, felmerül a kérdés, hogy miért? Eddig nem ott voltunk?” – tette fel a kérdést az esemény nyitányaként Csermely Ákos – „Azt az újságot olvassuk, ami alátámasztja a véleményünket, olyan barátokkal barátkozunk, akik hasonlóak hozzánk.”
A Netflix esetében az előfizetők ma már 75%-ban arra a tartalomra kattintanak, amit a rendszer ajánl nekik. A koronavírusban az adatvizualizáció és adatreakció fontosabbá vált. A chatbotok és személyi asszisztensek tökéletessé fejlesztése hosszabb távú cél, de az ember-gép kapcsolat már megkérdőjelezhetetlenül jelen van az életünkben. Ma már nem csupán utasításokat lehet adni a gépnekeknek, hanem beszélgetni is tudunk velük és így az ember képes kiszervezni a döntéseit. „Ennek a jelenségnek az egyik izgalmas aspektusa, hogy nem kell felelősséget vállalnia a döntésekért.” – mutatott rá Dr. Fehér Katalin Újmédia és társadalmi-kulturális MI kutató (BGE) az előadása során. „Az automata figyelem azt jelenti, hogy amit legenerál egy buborékban valaki, azt fogja az automatizmus követni. Ilyen elven működik például az Apple News. Az embernek azonban továbbra is fontos szerepe lesz, amikor hosszútávú prognózisokat kell hozni.” – tette hozzá. Igaz, ma már lehetséges olyan robotokat létrehozni, melyek képesek intuíciót szimulálni, és ezeket kitűnően lehet használni az emberek befolyásolásra: ha a robotok sebezhetőnek tűnnek, emberi dilemmáik vannak, akkor jobban hiszünk nekik. További izgalmas példa lehet a mesterséges intelligencia felhasználására az, amikor Hollíwoodban már nem élő színészek játszanak egyes filmekben, vagy amikor Floridában Dalí virtuális mása vezet végig saját tárlatán. Ezzel együtt új üzleti modellek jönnek létre, hatalmas adatbázisok, mellyel a médiatechnológiai valóság felé haladunk.
De mégis hogyan jelenik meg mindez a feltevés és problémasorozat a magyar valóságban? „A Google talán az egyetlen olyan fórum, ahova valóban be merjük írni a kérdéseinket és véleményeinket – azaz egy algoritmussal őszintébbek vagyunk, mint a saját családunkkal, szeretteinkkel.” – mondta el Bognár Bálint (Centrál Média Csoport). „Ha valaki azt mondja, hogy őt nem érdekli a bulvár, az nem áll összhangban azzal, hogy folyamatosan nő a bulvár olvasottsági száma. Az igazság tehát az adatokban van.” Az adatok nagy segítséget nyújtanak abban, hogy el lehessen dönteni, mi legyen majd kiemelt hír. A Facebook és Google algoritmusát mélyebben is meg kell ismernie a hirdetőknek, különben lemaradnak a versenyben – ma már bőven nem elég tudni például azt, hogy a NoSalty-nak hány követője van. A tartalom továbbra is lényeges marad, mivel elképesztő adatbázisok állnak rendelkezésre és kell valaki – az újságíró –, aki ezt a tengernyi adatot értelmezi. Például csupán a számokból következtetve azt gondolhatnánk, hogy mivel annyi gyógyszertár van, ahány település, minden településre jut egy. Az igazság viszont az, hogy a magyar települések 40%-n nincs gyógyszertár. Az adatokat egy térképen vizualizálva az újságírók felvethetnek különböző kérdéseket pl. megkérdezhetik az Országos Gyógszerész Kamarát, hogy mit gondolnak erről az arányról. Vannak persze olyan területek is, amiken már hazánkban sincs szükség újságírókra, ezek jellemzően a monoton munkák: a HáziPatikán például influaenza szezonban automata influenzatérkép működik, ami nem igényli, hogy valaki mindig adagolja az adatokat. A jó minőségű, gazdag adatbázis azonban elengedhetetlen a jó eredményekhez.
Amikor még az IWIW korszaka dívott Magyarországon, nem gondoltunk úgy a közösségi médiára, mint egy hatalmas adatbázisra. Ma azonban már tudjuk, hogy mi magunk vagyunk az árucikk. Forgács Mariann (BeSocial) elmondta, ezek az adatok a közismert célokon túl például olyan célokra is felhasználhatóak, hogy például megmondják, milyen betegségekkel fogunk szembenézni 10 év múlva. „A buborék kérdése is fontos – jó hogy eljutottunk odáig, hogy észrevettük, hogy létezik ez a jelenség, bár továbbra is jellemző, hogy saját buborékunkat csinosítgatjuk magunknak.” – tette hozzá. „Az információs buborékunk olyan, mint egy All Inclusive Hotel, ahol mindent tálcán kínálnak nekünk – mint amikor elmegyünk Törökország legszebb hoteljébe nyaralni, de nem tesszük ki a lábunkat a városba, így nem ismerjük meg, hogyan élnek valójában a törökök.” Nem csak a hirdetőlnek, de a cégeknek is fontos tisztában lenniük azzal, hogy hogyan működik a közösségi média, hiszen irreális elvárás például azt várni, hogy egy hír organikusan is eljut a fogyasztókhoz – ma már elengedhetetlen a hirdetés ehhez. Emellett érdemes tudni, hogy a real time tartalommal sokkal könnyebb megszólítani az embereket. Arra kell reagálni, ami éppen történik – ezt felerősítette a COVID-19 időszak is.
Youtube algoritmusok szerepe. „A Youtube ajánló algoritmusa tíz éve készül, így nem könnyű összefoglalni a működését.” – nyitotta meg előadását Pintér R. Róbert (4Kids Network). „Ez az egyik legnagyobb adatbázis a világon. A felhaszánlók számára csodának tűnhet, hogyan optimalizál ilyen sikeresen az algoritmus?” A Youtube algoritmusainak szempontjából a csatornáknak kiemelt jelentősége van. Ha egy kis gyermekzenekar ajánl egy videót, az nem ér annyit, mintha egy ismert mesecsatorna ajánlja a zenekar egy videóját. A csatornán szereplő videók szempontrendszere is nagyon összetett. Számít például, hogy minél több ideig magához ragadja a figyelmet az adott tartalom, minél több videónézéssel eltöltött időt kell generálnia a csatornának, továbbá minél több komment és megnézett reklám van rajta, annál értékesebb. A „Trending” kategóriába például nem a frissesség révén, hanem úgy kerülhet be egy videó, hogy a megtekintések időbeni aránya és a megtekintések eredetének diverzitása is nő (tehát különböző forrásokból érkezzenek a megtekintések). Ezt a szempontrendszert még ma is folyamatosan tökéletesítik, de ennek ellenére is tartalmaz hibapontokat. A bulvár, az erős érzelmeket kihasználó videók emiatt még ma is élvonalban vannak, aminek köszönhetően Youtube az álhírek egyik legfőbb terjesztőjévé vált. Éppen ezért 2019-től kezdve a videómegosztó óriás vizsgálja az áltudományos tartalmakat – kitiltani azonban nem tiltja ki őket. További szigorítás, hogy az 1000 feliratkozóval és 4000 órát el nem érő csatornák nem monetizálhatják a tartalmaikat. A COPPA szabályozás meghozatala előtt a Youtube a szülők engedélye nélkül gyűjtötte a fiatalkorúak adatait, ma viszont már kötelező bejelenteni egy videóról, ha az gyerekeknek készült tartalom és így más szabályozások érvényesek rá: nem lehet kommentelni, nem lehet személyre szabott hirdetéseket tenni rájuk. Ez nagy károkat okoz a gyermektartalmakat gyártó cégeknek.
Kovács Ágnes (Culture.Crane) az algoritmusokkal támogatott szolgáltatások kényelmi funkcióit emelte ki. Ha valaki megvesz egy jegyet egy programra, azzal rengeteg dolgot elárul, például hogy milyen programra vette, milyen helyre, mennyi pénzt költött a jegyre – ha pedig többször is veszek jegyet, akkor ez megsokszorozódik. „Mivel ennyi adatot megadunk, nem szeretjük, hogy újra és újra ki kell tölteni az űrlapot. Ha viszont az algoritmus kiválasztja, hogy mi az, ami a szokásaink alapján szóba jöhet, akkor nagyon jó személyreszabott felületeket tudunk generálni.” Ilyen lehet például az automata hírlevél, ami éppen Karácsony előtt, a legjobbkor érkezik és segít az ajándékvásárlásban. Ez fokozza a lojalitást, hiszen a fogyasztók jobban szeretik, ha inkább kevesebb és testreszabottabb hírlevelet kapnak. Az ilyen hírlevelek 58% feletti megnyitási és 40% feletti átkattintási rátával működnek, mely önmagában is magas szám, ráadásul nagyon jó extra felhasználási területek kapcsolhatóak hozzájuk. Ha például tudjuk, hogy egy előadás szünetében hány vendég szeret bort inni, akkor a büfének könnyebb megmondani, hogy jó eséllyel mennyi borra lesz szükség.
Tech
Vincze Máté: a múzeumok kezdték el az audiovizuális tartalmak gyűjtését
Magyarország akkoriban annyira innovatív módon állt hozzá a korabeli új tartalomrögzítő eszközökhöz, hogy az új adatrögzítés és feldolgozás vezetőjévé vált a világban.
A 19. század végén a múzeumok kezdték el az audiovizuális tartalmak gyűjtését – emlékeztetett a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára szerdán az első Múzeum Most Műhely elnevezésű szakmai konferencián, a Magyar Nemzeti Múzeumban (MNM).
Vincze Máté felidézte, hogy a 19. század végén Vikár Béla kezdte el a tudatos népdalgyűjtését, majd a nyomában Kodály Zoltán és Bartók Béla tette a műfajt a világban ismertté.
Magyarország akkoriban annyira innovatív módon állt hozzá a korabeli új tartalomrögzítő eszközökhöz, hogy az új adatrögzítés és feldolgozás vezetőjévé vált a világban
– mutatott rá Vincze Máté. Kiemelte, hogy a magyar–török kulturális évad egyik nagy kulturális-diplomáciai eredménye, hogy a török gyűjtéseket is rendelkezésre bocsátja a Néprajzi Múzeum.
Fotó: MTI/Balogh Zoltán
Vincze Máté szerint az audiovizuális archívumok alatt mást és mást értenek a különböző generációk. A 20. században születettek számára az audiovizuális tartalom elsősorban a tévé és a rádió, minden olyan tartalom, amely az MTVA és Filmintézet körébe tartozik. A 21. században született alfa generáció tagjainak a YouTube, TikTok és a különféle online platformok jelentik azt – mutatott rá a KIM helyettes államtitkára.
Vincze Máté kiemelte:
Magyarország jól indult a digitalizációban, sok jó gyakorlat jött létre, amit sok ország átvett, köztük Szlovákia is, ahol a magyarhoz hasonló digitalizációs platformot alakítottak ki.
A következő lépés, hogy a jó gyakorlatokat úgy fésüljük össze, hogy a felhasználói élmény kerüljön előtérbe, ami akkor lehet sikeres, ha a gyűjteménykezelő szakmai és tudományos munkája érvényesíti azt – mutatott rá.
Mint mondta, bízik abban, hogy a tanácskozás olyan folyamatot indít el, amely közelebb visz minket a digitális térbe, amely a magyarság megmaradásának a záloga is.
Makranczi Zsolt, az MNM Innovációs és Képzési Igazgatóság igazgatója elmondta, hogy a Múzeum Most Műhely első rendezvényén a nap folyamán szó lesz a múzeumokban őrzött audiovizuális gyűjtemények gyűjteményezési, nyilvántartási, archiválási és hosszú távú megőrzéssel kapcsolatos kérdéseiről.
Makranczi Zsolt tájékoztatása szerint a konferenciára országos múzeumokból, szakmúzeumokból, vármegyei hatókörű városi múzeumokból és területi múzeumokból is érkeztek előadók. A konferencián az előadásokat követően szakmai kerekasztal-beszélgetéseket tartanak, amelyeken a különféle gyűjtemények jó gyakorlatait mutatják be a szakemberek.
Tech
Újabb kétszázezer diák kap notebookot az államtól
Így összesen már mintegy 450 ezer diák tanulhat a költségvetési forrásból beszerzett, korszerű eszközökön.
Míg 2010 előtt a családoknak “azt kellett nézniük, hogy évről évre mennyivel növekszik a tankönyvcsomagok ára”, most nemcsak a könyveket, hanem a laptopokat is ingyen kapják a gyerekek a tanuláshoz – mondta Rétvári Bence, a Belügyminisztérium (BM) parlamenti államtitkára hétfői sajtótájékoztatóján Budapesten.
Jelezte,
a harmadik éve futó projekt mostani ütemében az 5. 6. és 9. évfolyamon tanulókhoz juttatnak el 193 ezer eszközt, és a laptoposztás a következő tanévben is folytatódni fog.
A korszerű, érintőképernyős Dell, Asus, HP és Lenovo márkájú gépekre hároméves garancia is jár – jegyezte meg.
Az államtitkár szavai szerint az “okoseszközök világában” különösen fontos, hogy segítséget nyújtsanak tanároknak abban, hogy minél hatékonyabban tudják képezni a gyerekeket, és kevesebb időt kelljen az adminisztrációra fordítaniuk. A digitális eszközökön elérhető interaktív feladatok, hanganyagok, képek, filmrészletek, zenék jobban lekötik a gyerekek figyelmét, és segítenek elmélyíteni a tudást – tette hozzá.
“Magyarország legnagyobb léptékű oktatásfejlesztési időszakában vagyunk” – jelentette ki Rétvári Bence, aki felidézte azt is, hogy az elmúlt években 1400 milliárd forintból 5680 óvoda- és iskolafejlesztést valósított meg a kormány.
Fotó: MTI/Illyés Tibor
Elmondta továbbá, hogy januártól 32,2 százalékos pedagógus béremelés indult el Magyarországon, ami jövőre várhatóan további 21 százalékos emeléssel folytatódik, négy év alatt pedig összesen 93,5 százalékkal növeli a kormány a tanárok, tanítók, óvodapedagógusok fizetését.
Az államtitkár szavai szerint “nem szabad elfelejteni”, hogy a pedagógusok béremeléséhez és a tanulói notebookok kiosztásához az Európai Unió nem járult hozzá, “Brüsszelből egyetlen eurocent forrás nem érkezett” ezekre a célokra.
Hangsúlyozta: a magyar gazdaság van olyan állapotban, hogy a magyar kormány teljes mértékben költségvetési forrásból ki tudja gazdálkodni a béremelés és a digitális eszközök kiosztásának költségeit “akkor is, amikor háborús, szankciós időszakban vagyunk, ami Európa minden országának gazdasági nehézséget jelent”.
Rétvári Bence úgy folytatta, bíznak benne, hogy az EU-s források előbb-utóbb megérkeznek Magyarországra. “Az viszont igencsak sajnálatos, hogy a baloldal arra büszke, hogy ha rajtuk múlt volna, se béremelés, se laptop nem lenne az iskolákban” – fűzte hozzá.
Nyitrai Zsolt, a miniszterelnök főtanácsadója elmondta, hogy a tanítás és a tanulás modernizációja a szülők és diákok véleménye szerint is fontos.
“Az Orbán Viktor vezette polgári kormány megalkotta a szolgáltató állam koncepcióját és azt meg is valósítja” – emelte ki, hozzátéve: ennek lényege, hogy folyamatosan kapcsolatban vannak a különböző társadalmi csoportokkal és döntéseikkel segítik az emberek mindennapjait. A főtanácsadó példaként említette a cukorbeteg gyerekek nyári táboroztatását, az időseknek indított, “Európában egyedülálló” Gondosóra programot, valamint a népszámláláskor használt táblagépek újrahasznosítását.
A szolgáltató állam gyakorlatának megvalósításába illeszkedik a tanulói laptopok kiosztása is
– szögezte le.
Balatoni Katalin, a BM köznevelési helyettes államtitkára úgy fogalmazott, nagy kihívás előtt áll az oktatási rendszer, mert “az egész világot súlyként nyomja a feladat, hogy a digitalizációt hogyan tudják megvalósítani.”
Felidézte, a 2022-ben indított program keretében első körben 120 ezer eszközt osztottak ki tanároknak és diákoknak, tavaly további 140 ezret, a mai nappal pedig 193 ezer eszköz “indul útjára.”
“A projekt célja, hogy a köznevelésben biztosítsuk a digitális oktatáshoz való egyenlő hozzáférést”
– húzta alá Balatoni Katalin, megjegyezve: több mint 3 ezer feladatellátási helyre juttatják el a laptopokat, nemcsak állami, hanem egyházi, magán- és nemzetiségi önkormányzati fenntartású intézményekbe is.
A helyettes államtitkár rámutatott: a laptopok mellett háttértartalmakat és kiegészítő tudást is biztosítanak a gyerekeknek ahhoz, hogy “felelősségteljesen és tudatosan tanulják meg használni” a digitális eszközöket.
Mint mondta, az elmúlt években több mint 200 okostankönyvet fejlesztettek, a nemzeti köznevelési portálon pedig 200 ezer tartalmat tettek elérhetővé. Kialakítottak továbbá 180 okostantermet is, 2020-tól pedig bevezették a digitális kultúra tantárgyat a harmadik évfolyamon.
Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ (KK) elnöke sikertörténetnek nevezte a 200 milliárd forintból megvalósított projektet, amelynek keretében a legkisebb települések diákjaihoz is eljuttatják a laptopokat.
Megjegyezte: a tanulók az iskolákban “névre szóló” gépeket használhatnak, amelyekbe jegyzetelhetnek, saját tartalmakat tölthetnek le rájuk. Az iskolában azok a gyerekek is megkapják a gépeket, akiknek a szülei nem veszik át az eszközt
– tette hozzá. A KK elnöke fontosnak nevezte, hogy a diákok használják is a kiosztott gépeket, nem csak az órán, de iskolán kívül is.
Hajnal Gabriella jelezte: ősszel újabb notebook csomagot osztanak ki és elindult tízezer interaktív panel közbeszerzése is. Mindemellett folyamatosan zajlik a Kréta rendszerben a digitális kollaborációs tér fejlesztése is. Ezen a felületen lehet feladatokat kiosztani, visszaküldeni, javítani, értékelni, kommunikálni – magyarázta.
Tech
Bíró Ada nem létezik, mégis műsort vezet (videó)
Forradalmi újítással indult újabb évadában a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsora.
Bíró Adának hívják a Duna csatorna Delta című tudományos-ismeretterjesztő műsorának új műsorvezetőjét, akinek megjelenését, arcát és hangját egyaránt a mesterséges intelligencia (MI) hozta létre korábban már meglévő programokból – hangzott el az M1 hétfő esti Híradójában.
Mondanivalóját teljes egészében a Delta szerkesztői határozzák meg, ezzel együtt a mesterséges intelligencia segítségével életre hívott képi és nyelvi modell Fejős Ádám állandó műsorvezetőtársa lett a Deltában.
Dudás Viktor filmszakértő szerint a Delta éppen az a műsor, ahol egy ilyen egyedülálló technológiai újdonságnak helye és adott esetben fontos szerepe is van.
„Abszolút helye van egy ilyen műsorban egy ilyen megjelenésnek, hiszen ott, ahol a tudománnyal foglalkozunk és az abszolút újításokat igyekszik bemutatni a műsor, ott abszolút adekvát, hogy a legmagasabb szintű technikai újítások akár a műsor megszólalóinak a megjelenítésében is részesek legyenek”
– fogalmazott Dudás Viktor. Hozzátette: ez egy nagyon érdekes újítás, nagyon kíváncsian várja, hogyan fog a közönség erre reagálni, „mert ilyet még mi Magyarországon nem láttunk képernyőn”.
A legmodernebb nyelvi modellt használták ahhoz, hogy az MI által megalkotott műsorvezető szépen beszéljen magyarul, a legújabb videós modellt pedig ahhoz, hogy megmozdulhasson. Mint a műsorban elhangzott, ezen technológiák érzékeny egyensúlya kellett ahhoz, hogy Bíró Ada elmondhassa a nézőknek a nagyvilágból az aktuális tudományos híreket.
Szűts Zoltán média- és digitális pedagógiakutató, az Eszterházy Károly Egyetem Pedagógiai Karának dékánja az M1-en arról beszélt, hogy a mesterséges intelligenciát az ember alkotja és az ember irányítja. Az MI-vel foglalkozó szakember hangsúlyozta:
a történelemben minden technológia felfordulással járt, csakúgy, mint az MI, de nem félni kell tőle, hanem kipróbálni, megérteni, hosszú távon pedig használni.
„Az elmúlt évtizedben a digitalizáció kapcsán nagyon sokat beszélünk arról, hogy milyen módon átalakul a munka világa, és a mesterséges intelligencia az a trend, ami mindenképpen egy ugrást fog jelenteni. Ez nem azt jelenti, hogy az embereknek meg fog szűnni a munkája. Sőt! Ez azt jelenti, hogy más jellegű lesz maga a munka. Nyilván mindig kihívást hordoz egy technológiaváltás, mesterséges intelligencia esetében azt kell tudomásul vennünk, hogy ez a technológia asszisztensként működik. Segítőként működik” – hangsúlyozta Szűts Zoltán.