„Az automata figyelem algoritmusai” címet viselő, június 25-én megrendezett online RebootHungary webináron az MI felhasználási területeiről beszélgettek az előadók. Kiderült többek között, hogyan lehet Magyarországon felhasználni a robotújságírást és befolyásolják-e az információs buborékot az automata algoritmusok?

A RebootHungary a online formában kerül megrendezésre a Digitális Akadémia keretein belül minden csütörtökön. A webináriumra kétféleképpen lehet regisztrálni, fizetős (hozzájárulás az eseményhez) és ingyenes formában is lehetséges.

Az automata algoritmusok nem ördögtől való találmányok, hanem az emberiség fejlődését szolgálják ugyanúgy, ahogyan korábban a lovaskocsi vagy a kerék is tette. Az adatok gyűjtésére azért van szükség, hogy a szórakoztató tartalmakat tovább lehessen finomítani, a marketinget hatékonyabbá lehessen tenni. „Ott van egy aggodalom, hogy az algoritmusok miatt buborékba kerülünk. De miért, felmerül a kérdés, hogy miért? Eddig nem ott voltunk?” – tette fel a kérdést az esemény nyitányaként Csermely Ákos – „Azt az újságot olvassuk, ami alátámasztja a véleményünket, olyan barátokkal barátkozunk, akik hasonlóak hozzánk.”

A Netflix esetében az előfizetők ma már 75%-ban arra a tartalomra kattintanak, amit a rendszer ajánl nekik. A koronavírusban az adatvizualizáció és adatreakció fontosabbá vált. A chatbotok és személyi asszisztensek tökéletessé fejlesztése hosszabb távú cél, de az ember-gép kapcsolat már megkérdőjelezhetetlenül jelen van az életünkben. Ma már nem csupán utasításokat lehet adni a gépnekeknek, hanem beszélgetni is tudunk velük és így az ember képes kiszervezni a döntéseit. „Ennek a jelenségnek az egyik izgalmas aspektusa, hogy nem kell felelősséget vállalnia a döntésekért.” – mutatott rá Dr. Fehér Katalin Újmédia és társadalmi-kulturális MI kutató (BGE) az előadása során. „Az automata figyelem azt jelenti, hogy amit legenerál egy buborékban valaki, azt fogja az automatizmus követni. Ilyen elven működik például az Apple News. Az embernek azonban továbbra is fontos szerepe lesz, amikor hosszútávú prognózisokat kell hozni.” – tette hozzá. Igaz, ma már lehetséges olyan robotokat létrehozni, melyek képesek intuíciót szimulálni, és ezeket kitűnően lehet használni az emberek befolyásolásra: ha a robotok sebezhetőnek tűnnek, emberi dilemmáik vannak, akkor jobban hiszünk nekik. További izgalmas példa lehet a mesterséges intelligencia felhasználására az, amikor Hollíwoodban már nem élő színészek játszanak egyes filmekben, vagy amikor Floridában Dalí virtuális mása vezet végig saját tárlatán. Ezzel együtt új üzleti modellek jönnek létre, hatalmas adatbázisok, mellyel a médiatechnológiai valóság felé haladunk.

De mégis hogyan jelenik meg mindez a feltevés és problémasorozat a magyar valóságban? „A Google talán az egyetlen olyan fórum, ahova valóban be merjük írni a kérdéseinket és véleményeinket – azaz egy algoritmussal őszintébbek vagyunk, mint a saját családunkkal, szeretteinkkel.” – mondta el Bognár Bálint (Centrál Média Csoport). „Ha valaki azt mondja, hogy őt nem érdekli a bulvár, az nem áll összhangban azzal, hogy folyamatosan nő a bulvár olvasottsági száma. Az igazság tehát az adatokban van.” Az adatok nagy segítséget nyújtanak abban, hogy el lehessen dönteni, mi legyen majd kiemelt hír. A Facebook és Google algoritmusát mélyebben is meg kell ismernie a hirdetőknek, különben lemaradnak a versenyben - ma már bőven nem elég tudni például azt, hogy a NoSalty-nak hány követője van. A tartalom továbbra is lényeges marad, mivel elképesztő adatbázisok állnak rendelkezésre és kell valaki – az újságíró –, aki ezt a tengernyi adatot értelmezi. Például csupán a számokból következtetve azt gondolhatnánk, hogy mivel annyi gyógyszertár van, ahány település, minden településre jut egy. Az igazság viszont az, hogy a magyar települések 40%-n nincs gyógyszertár. Az adatokat egy térképen vizualizálva az újságírók felvethetnek különböző kérdéseket pl. megkérdezhetik az Országos Gyógszerész Kamarát, hogy mit gondolnak erről az arányról. Vannak persze olyan területek is, amiken már hazánkban sincs szükség újságírókra, ezek jellemzően a monoton munkák: a HáziPatikán például influaenza szezonban automata influenzatérkép működik, ami nem igényli, hogy valaki mindig adagolja az adatokat. A jó minőségű, gazdag adatbázis azonban elengedhetetlen a jó eredményekhez.

Amikor még az IWIW korszaka dívott Magyarországon, nem gondoltunk úgy a közösségi médiára, mint egy hatalmas adatbázisra. Ma azonban már tudjuk, hogy mi magunk vagyunk az árucikk. Forgács Mariann (BeSocial) elmondta, ezek az adatok a közismert célokon túl például olyan célokra is felhasználhatóak, hogy például megmondják, milyen betegségekkel fogunk szembenézni 10 év múlva. „A buborék kérdése is fontos – jó hogy eljutottunk odáig, hogy észrevettük, hogy létezik ez a jelenség, bár továbbra is jellemző, hogy saját buborékunkat csinosítgatjuk magunknak.” – tette hozzá. „Az információs buborékunk olyan, mint egy All Inclusive Hotel, ahol mindent tálcán kínálnak nekünk – mint amikor elmegyünk Törökország legszebb hoteljébe nyaralni, de nem tesszük ki a lábunkat a városba, így nem ismerjük meg, hogyan élnek valójában a törökök.” Nem csak a hirdetőlnek, de a cégeknek is fontos tisztában lenniük azzal, hogy hogyan működik a közösségi média, hiszen irreális elvárás például azt várni, hogy egy hír organikusan is eljut a fogyasztókhoz – ma már elengedhetetlen a hirdetés ehhez. Emellett érdemes tudni, hogy a real time tartalommal sokkal könnyebb megszólítani az embereket. Arra kell reagálni, ami éppen történik – ezt felerősítette a COVID-19 időszak is.

Youtube algoritmusok szerepe. „A Youtube ajánló algoritmusa tíz éve készül, így nem könnyű összefoglalni a működését.” – nyitotta meg előadását Pintér R. Róbert (4Kids Network). „Ez az egyik legnagyobb adatbázis a világon. A felhaszánlók számára csodának tűnhet, hogyan optimalizál ilyen sikeresen az algoritmus?” A Youtube algoritmusainak szempontjából a csatornáknak kiemelt jelentősége van. Ha egy kis gyermekzenekar ajánl egy videót, az nem ér annyit, mintha egy ismert mesecsatorna ajánlja a zenekar egy videóját. A csatornán szereplő videók szempontrendszere is nagyon összetett. Számít például, hogy minél több ideig magához ragadja a figyelmet az adott tartalom, minél több videónézéssel eltöltött időt kell generálnia a csatornának, továbbá minél több komment és megnézett reklám van rajta, annál értékesebb. A „Trending” kategóriába például nem a frissesség révén, hanem úgy kerülhet be egy videó, hogy a megtekintések időbeni aránya és a megtekintések eredetének diverzitása is nő (tehát különböző forrásokból érkezzenek a megtekintések). Ezt a szempontrendszert még ma is folyamatosan tökéletesítik, de ennek ellenére is tartalmaz hibapontokat. A bulvár, az erős érzelmeket kihasználó videók emiatt még ma is élvonalban vannak, aminek köszönhetően Youtube az álhírek egyik legfőbb terjesztőjévé vált. Éppen ezért 2019-től kezdve a videómegosztó óriás vizsgálja az áltudományos tartalmakat – kitiltani azonban nem tiltja ki őket. További szigorítás, hogy az 1000 feliratkozóval és 4000 órát el nem érő csatornák nem monetizálhatják a tartalmaikat. A COPPA szabályozás meghozatala előtt a Youtube a szülők engedélye nélkül gyűjtötte a fiatalkorúak adatait, ma viszont már kötelező bejelenteni egy videóról, ha az gyerekeknek készült tartalom és így más szabályozások érvényesek rá: nem lehet kommentelni, nem lehet személyre szabott hirdetéseket tenni rájuk. Ez nagy károkat okoz a gyermektartalmakat gyártó cégeknek.

Kovács Ágnes (Culture.Crane) az algoritmusokkal támogatott szolgáltatások kényelmi funkcióit emelte ki. Ha valaki megvesz egy jegyet egy programra, azzal rengeteg dolgot elárul, például hogy milyen programra vette, milyen helyre, mennyi pénzt költött a jegyre – ha pedig többször is veszek jegyet, akkor ez megsokszorozódik. „Mivel ennyi adatot megadunk, nem szeretjük, hogy újra és újra ki kell tölteni az űrlapot. Ha viszont az algoritmus kiválasztja, hogy mi az, ami a szokásaink alapján szóba jöhet, akkor nagyon jó személyreszabott felületeket tudunk generálni.” Ilyen lehet például az automata hírlevél, ami éppen Karácsony előtt, a legjobbkor érkezik és segít az ajándékvásárlásban. Ez fokozza a lojalitást, hiszen a fogyasztók jobban szeretik, ha inkább kevesebb és testreszabottabb hírlevelet kapnak. Az ilyen hírlevelek 58% feletti megnyitási és 40% feletti átkattintási rátával működnek, mely önmagában is magas szám, ráadásul nagyon jó extra felhasználási területek kapcsolhatóak hozzájuk. Ha például tudjuk, hogy egy előadás szünetében hány vendég szeret bort inni, akkor a büfének könnyebb megmondani, hogy jó eséllyel mennyi borra lesz szükség.



Még nagyobb tévé?

2020. július 2.

Az átlagos méret az elmúlt öt évben 40-ről közel 48 colosra nőtt , ez pedig a magyar otthonokban is meglátszik.