Tech
Az idő pénz, különösen a kibervédelemben
Egy friss kutatás szerint világszerte egy év alatt két és félszeresére nőtt a kiberbiztonsági incidensek száma.
A kiberfenyegetés egyre nagyobb probléma, ezt támasztja alá egy nemrégiben megjelent kutatás is. A felmérést végző vállalat szakemberei 2018-ban 240 milliárd incidenst észleltek naponta, ez több mint két és félszeres növekedés a 2017-ben tapasztalt 90,1 milliárd esethez képest. Megfigyeléseik szerint másodpercenként hárommillió olyan esemény történt, amely átlagos besorolást kapott, míg tavalyelőtt csupán egymillió. A szakemberek által a „csúcs” kategóriába sorolt, veszélyes incidensek száma pedig 2018-ban másodpercenként 3,8 millió volt, míg egy évvel korábban 1,4 millió – áll közleményben.
Az elemzés szerint az úgynevezett „kitörési idő” átlagosan 4 óra 37 percre volt tehető a tavalyi év során. Ez azt jelenti, hogy a behatolás után körülbelül négy és fél órába telt, amíg a támadók megkezdték mozgásukat és káros tevékenységeiket a feltört szervezeten belül. Vagyis a vállalatoknak csupán néhány órájuk van arra, hogy észleljék és kezeljék a támadásokat.
Van hova fejlődni
A Micro Focus kutatása azt mutatja, hogy a szervezetek egy része még nem áll erre készen. A vállalat minden évben elkészíti State of Security Operations jelentését, amelyben 144 biztonsági műveleti központ (Security Operations Center – SOC) működését vizsgálják összesen 33 országban, valamint értékelik, mennyire érett és fejlett kiberbiztonsági képességekkel rendelkeznek a szervezetek.
A legfrissebb jelentés szerint a központok érettségének szintjében 7 százalékos növekedést tapasztaltak az előző évhez képest. A szervezetek 20 százaléka ugyanakkor még az első érettségi szintet sem éri el a Micro Focus értékelése szerint, ami azt jelenti, hogy eleget tesznek ugyan a biztonsági események monitorozásához szükséges minimális követelményeknek, de nem készítenek semmilyen dokumentációt, és a tevékenységeik is ad-hoc jellegűek.
A vizsgált központoknak mindössze öt százaléka működik az ajánlott szinten. Ezeken a helyeken pontos meghatározásokat készítenek arról, milyen műveletekre van szükség a biztonság fenntartásához, és azok alapján végzik tevékenységeiket. A folyamatok azonban rugalmasak és proaktív módon változtathatók, így a hatékonyság optimalizálható. Szükség esetén tehát gyorsan tudnak reagálni az eseményekre, mivel nem fordítanak felesleges időt a túlszabályozott környezetek felügyeletére és működtetésére.
Minden perc és minden információ számít
A Micro Focus szakértői szerint a megfelelő védelemhez átfogó biztonsági stratégiára van szükség, amely kiterjed az adatok, az alkalmazások, az eszközök és a személyazonosságok védelmére, illetve a biztonsági események kezelésére, ezeknek pedig összhangban kell állniuk egymással.
Érdemes például integrálni a személyazonosságokat kezelő és irányító rendszereket a biztonsági információ- és eseménykezelő (SIEM) megoldással, így ugyanis könnyebben azonosíthatók a gyanús tevékenységek. Ennek köszönhetően az illetékes szakemberek rövid idő alatt észlelik, ha egy alkalmazott (vagy az online személyazonossága mögé bújt támadó) olyan rendszerekbe lép be és olyan bizalmas fájlokat és adatokat nyit meg, amelyekhez nincs szüksége a mindennapi munkájához.
Ez természetesen azt jelenti, hogy óriási mennyiségű információt és eseményt kell figyelemmel kísérni. Erről azonban egy fejlett SIEM-megoldás képes automatikusan gondoskodni, ami lehetővé teszi a szakembereknek, hogy csak azokkal az incidensekkel foglalkozzanak, amelyek valóban figyelmet érdemelnek.
Az ArcSight például az iparágban vezetőnek számító, elosztott korrelációs motorjának köszönhetően másodpercenként akár százezer esemény adatait képes megfigyelni és elemezni. Így pillanatok alatt azonosítja azokat a tevékenységeket és fenyegetéseket, amelyek nem felelnek meg a platformban előzetesen beállított szabályoknak. Ezáltal a szervezetek még azelőtt elháríthatják a támadásokat, hogy a kiberbűnözőknek lehetőségük lenne kárt okozni a rendszerekben.
Tech
Bíró Ada nem létezik, mégis műsort vezet (videó)
Forradalmi újítással indult újabb évadában a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsora.
Bíró Adának hívják a Duna csatorna Delta című tudományos-ismeretterjesztő műsorának új műsorvezetőjét, akinek megjelenését, arcát és hangját egyaránt a mesterséges intelligencia (MI) hozta létre korábban már meglévő programokból – hangzott el az M1 hétfő esti Híradójában.
Mondanivalóját teljes egészében a Delta szerkesztői határozzák meg, ezzel együtt a mesterséges intelligencia segítségével életre hívott képi és nyelvi modell Fejős Ádám állandó műsorvezetőtársa lett a Deltában.
Dudás Viktor filmszakértő szerint a Delta éppen az a műsor, ahol egy ilyen egyedülálló technológiai újdonságnak helye és adott esetben fontos szerepe is van.
„Abszolút helye van egy ilyen műsorban egy ilyen megjelenésnek, hiszen ott, ahol a tudománnyal foglalkozunk és az abszolút újításokat igyekszik bemutatni a műsor, ott abszolút adekvát, hogy a legmagasabb szintű technikai újítások akár a műsor megszólalóinak a megjelenítésében is részesek legyenek”
– fogalmazott Dudás Viktor. Hozzátette: ez egy nagyon érdekes újítás, nagyon kíváncsian várja, hogyan fog a közönség erre reagálni, „mert ilyet még mi Magyarországon nem láttunk képernyőn”.
A legmodernebb nyelvi modellt használták ahhoz, hogy az MI által megalkotott műsorvezető szépen beszéljen magyarul, a legújabb videós modellt pedig ahhoz, hogy megmozdulhasson. Mint a műsorban elhangzott, ezen technológiák érzékeny egyensúlya kellett ahhoz, hogy Bíró Ada elmondhassa a nézőknek a nagyvilágból az aktuális tudományos híreket.
Szűts Zoltán média- és digitális pedagógiakutató, az Eszterházy Károly Egyetem Pedagógiai Karának dékánja az M1-en arról beszélt, hogy a mesterséges intelligenciát az ember alkotja és az ember irányítja. Az MI-vel foglalkozó szakember hangsúlyozta:
a történelemben minden technológia felfordulással járt, csakúgy, mint az MI, de nem félni kell tőle, hanem kipróbálni, megérteni, hosszú távon pedig használni.
„Az elmúlt évtizedben a digitalizáció kapcsán nagyon sokat beszélünk arról, hogy milyen módon átalakul a munka világa, és a mesterséges intelligencia az a trend, ami mindenképpen egy ugrást fog jelenteni. Ez nem azt jelenti, hogy az embereknek meg fog szűnni a munkája. Sőt! Ez azt jelenti, hogy más jellegű lesz maga a munka. Nyilván mindig kihívást hordoz egy technológiaváltás, mesterséges intelligencia esetében azt kell tudomásul vennünk, hogy ez a technológia asszisztensként működik. Segítőként működik” – hangsúlyozta Szűts Zoltán.
Tech
Újabb iskolákat fejleszt a High-Tech Suli program
Minden eddiginél több, összesen 127 iskolai alapítvány pályázott a támogatásra.
A benyújtott szakmai anyagok kiemelkedő színvonala miatt a támogató és az értékelő bizottság úgy döntött, hogy az eredeti kiíráshoz képest eggyel több – összesen hat – intézmény juthat hozzá a mintegy 40 millió forintos fejlesztéshez – közölte a Mészáros Csoport az MTI-vel.
A Mészáros Csoport High-Tech Suli programjának ötödik pályázatán modern, 21. századi digitális tanterem kialakítására és a hozzá kapcsolódó szakmai program megvalósítására támogatást nyert el:
- a Cecei Általános Iskola,
- a Csopaki Református Általános Iskola,
- a Herceghalmi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola,
- a Józsefvárosi Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Általános Iskola,
- a Monori Jászai Mari Általános Iskola és
- a Szegedi Gregor József Általános Iskola.
Horváth Ádám, a program szakmai vezetője szerint
az évről évre növekvő pályázati anyagok számából az látszik, hogy folyamatos az érdeklődés a High-Tech Suli program iránt; a rendkívül magas színvonalú szakmai anyagokból kiderült, hogy már minden pályázó számára egyértelmű, milyen hatalmas lehetőség egy ilyen terem: nemcsak bizonyos kompetenciák fejlesztésében nyújt kiemelkedő segítséget, de a diákok későbbi munkaerőpiaci elhelyezkedésben is.
Mára olyan közösség lettünk, amelyhez bárki szívesen csatlakozna – fogalmazott Horváth Ádám.
A közleményben hangsúlyozták: a program egyedülálló és több elemében is újszerű, az iskola által kijelölt termet felújítják és olyan modern digitális eszközökkel látják el, „amelyekkel új dimenzióba kerül az oktatás”.
Számos high-tech eszközt kapnak az iskolák, a fejlesztés középpontjában mégis a tanuló és a tanár kapcsolata, az együttműködés hatékonyabbá tétele, a differenciálás támogatás és a készségfejlesztés áll.
A tárgyalkotó eszközök – 3D nyomtató, lézervágó – a tanulók komplex problémamegoldó készségét, technikai kompetenciáit és kiemelten a kommunikációs, együttműködési készségeit fejlesztik – részletezték.
Hozzátették: a tanárok féléves módszertani és eszközhasználati képzésen vesznek részt, illetve a többletmunkájuk elismeréseként havi bérkiegészítésben is részesülnek. Az új, minden igényt kielégítő tantermek várhatóan júniusra készülnek el, így a jövő tanévet már itt kezdhetik a nyertes iskolák diákjai.
Tech
A digitális gazdaság női példaképeit díjazták
Átadták a 40 év feletti női példaképek a digitális gazdaság területén pályázat díjait – közölték a szervezők, az IVSZ – Digitális Vállalkozások Szövetsége és a Women in Technology Hungary Egyesület (WiTH) az MTI-vel.
A BME Villamosmérnöki és Informatikai Karán szerdán megrendezett gálán négy kategóriában hirdettek nyertest, és egy különdíjat adtak át.
A közlemény szerint a második alkalommal meghirdetett pályázatra olyan nőket lehetett ajánlani, akik példaképként szolgálhatnak a fiatalabb generációk és a karrierváltó nők számára.
Olyan szervezetek jelölését várták, amelyek büszkék a női alkalmazottjaik teljesítményére, valamint szívesen mutatnának példát a női munkavállalóikon keresztül a szervezeti diverzitásra.
Az Év csapatjátékosa díjat Burjánné Tandari Zsuzsanna, az AGCO Hungary Kft. SAP-fejlesztője kapta. Rajki Annamária, a Magyar Telekom TV és Entertainment igazgatója érdemelte ki az Innovátor elismerést. Dőry Éva, a Cosmo Consult Business Central üzletágának Support vezetője az Inspiráló teljesítményért kategória nyertese lett, míg Balogh Tünde, az evosoft Hungary Ipari Automatizációs Üzletágnak a vezetője az Inspiráló felsővezető díjat vehette át.
A Különdíjat az oktatásért Özvegy Judit, a szegedi SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola robotokat edukációs célra is alkalmazó tehetséggondozó pedagógusa kapta.