Tech
Az okostelefonok forgalma elérte az 522 milliárd dollárt
44 százalékos részesedésével az okostelefonok, mobiltelefonok és viselhető kiegészítők továbbra is az 1,2 ezer milliárd dollár összértékű műszaki fogyasztási cikkek piacának hajtómotorja.
Jóllehet, az okostelefonok iránt mutatkozó globális kereslet 2018-ban 3 százalékkal 1,44 milliárd darabra mérséklődött, az forgalom nem lanyhult és értékben elérte az 522 milliárd dollárt – állapítja meg a GfK a Barcelonában megrendezésre kerülő Mobile World Congress 2019 alkalmából kiadott közleményében.
A globális okostelefon-értékesítés 2018-ban nem lanyhult annak köszönhetően, hogy a növekedést támogató prémium trend tovább folytatódott. Ez számokban kifejezve 5 százalékos növekedést jelent (522 milliárd dollár). Igaz ugyan, hogy az okostelefonok iránti kereslet 2018-ban az egy évvel korábbiakhoz képest 3 százalékkal 1,44 milliárd darabra mérséklődött, az okostelefonok a műszaki fogyasztási cikkek globális forgalmának többségét adták tavaly, és 2019-ben ez az arány várhatóan egy százalékkal tovább nő majd.
A 2018. IV. negyedéves számok hasonló trendet mutatnak: világszerte 375 millió készülék (2017-hez képest -7 százalék) került eladásra összesen 144 milliárd dollár értékben.
A 2018-ban eladott okostelefonok mintegy 12 százalékát (2017-ben: 9 százalék) kínálták 800 dollárnál is magasabb áron. A 150-400 dolláros közepes árszintet képviselő szegmens továbbra is fontos versenytér: a 2018-ban globálisan eladott készülékek 46 százaléka (2017-ben: 44 százalék) e szegmensbe tartozik.
Noha némiképp nehéz az összehasonlítás 2017 erős utolsó negyedévével, a 2018. október-decemberi időszakban az újabb innováció hiánya meghosszabbította az egyes készülékek lecseréléséig tartó használati időt, így nyomást gyakorolt az átlagárakra, minek eredményeképpen az 2 százalékos csökkenést követően az 384 dolláron állt meg.
A GfK Consumer Life tanulmánya azt mutatja, hogy a birtoklásra vonatkozó fogyasztói trendek változóban vannak. A fogyasztók nem csupán arra törekednek, hogy „kevesebb, ám magasabb minőséget képviselő javakat birtokoljanak”, amelyekért magasabb árat is hajlandók fizetni, de „az élményeket (még) többre tartják a tárgyak birtoklásánál”. Legyen szó bár nagyobb memóriáról, kijelző méretről vagy több nagyfelbontású kameráról, ez az innováció nem hozza lázba a fogyasztókat és nem pörgeti fel a keresletet.
Igor Richter, a GfK telekommunikációs szakértője elmondta, hogy “kutatásunk szerint bár az okostelefonok új funkciói már a laptopok teljesítményével és funkcióival vetekszenek, ezeket a magas színvonalú specifikációkat a készülékek nyújtotta újfajta élményekre le kell lefordítani. A high-end gaminget a PC-ipar uralja és jelenleg ez a szegmens a fő hajtóerő az iparág számára. Ugyanakkor az okostelefonon játszható játékok terén még jelentős kiaknázatlan potenciál látható. Annak ellenére, hogy az okostelefonok a számítógépekhez képest kisebb kijelzővel rendelkeznek, gyors chipkészletei, éles kontrasztú kijelzői és megnövelt akkumulátorkapacitása a gaming okostelefonokat ideálissá teszi arra, hogy a nagy teljesítményt igénylő játékok út közben is élményt nyújtsanak. Ez magyarázza azt is, hogy világszerte az okostelefon-használók 55 százaléka játszott okostelefonján az elmúlt 30 napban.”
A viselhető kiegészítők 2018-ban további erőteljes növekedést mutattak: 2017-hez képest az irántuk mutatkozó kereslet 16 százalékkal, értékforgalmuk pedig 35 százalékkal növekedett. A keresletet a SIM-kártyás okosórák hajtották, amelyek az e kategóriába tartozó termékekből forgalmazott érték többségi részét – 17 százalékát – adták a 2017. évben regisztrált 8 százalékkal szemben.
Tech
Bíró Ada nem létezik, mégis műsort vezet (videó)
Forradalmi újítással indult újabb évadában a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsora.
Bíró Adának hívják a Duna csatorna Delta című tudományos-ismeretterjesztő műsorának új műsorvezetőjét, akinek megjelenését, arcát és hangját egyaránt a mesterséges intelligencia (MI) hozta létre korábban már meglévő programokból – hangzott el az M1 hétfő esti Híradójában.
Mondanivalóját teljes egészében a Delta szerkesztői határozzák meg, ezzel együtt a mesterséges intelligencia segítségével életre hívott képi és nyelvi modell Fejős Ádám állandó műsorvezetőtársa lett a Deltában.
Dudás Viktor filmszakértő szerint a Delta éppen az a műsor, ahol egy ilyen egyedülálló technológiai újdonságnak helye és adott esetben fontos szerepe is van.
„Abszolút helye van egy ilyen műsorban egy ilyen megjelenésnek, hiszen ott, ahol a tudománnyal foglalkozunk és az abszolút újításokat igyekszik bemutatni a műsor, ott abszolút adekvát, hogy a legmagasabb szintű technikai újítások akár a műsor megszólalóinak a megjelenítésében is részesek legyenek”
– fogalmazott Dudás Viktor. Hozzátette: ez egy nagyon érdekes újítás, nagyon kíváncsian várja, hogyan fog a közönség erre reagálni, „mert ilyet még mi Magyarországon nem láttunk képernyőn”.
A legmodernebb nyelvi modellt használták ahhoz, hogy az MI által megalkotott műsorvezető szépen beszéljen magyarul, a legújabb videós modellt pedig ahhoz, hogy megmozdulhasson. Mint a műsorban elhangzott, ezen technológiák érzékeny egyensúlya kellett ahhoz, hogy Bíró Ada elmondhassa a nézőknek a nagyvilágból az aktuális tudományos híreket.
Szűts Zoltán média- és digitális pedagógiakutató, az Eszterházy Károly Egyetem Pedagógiai Karának dékánja az M1-en arról beszélt, hogy a mesterséges intelligenciát az ember alkotja és az ember irányítja. Az MI-vel foglalkozó szakember hangsúlyozta:
a történelemben minden technológia felfordulással járt, csakúgy, mint az MI, de nem félni kell tőle, hanem kipróbálni, megérteni, hosszú távon pedig használni.
„Az elmúlt évtizedben a digitalizáció kapcsán nagyon sokat beszélünk arról, hogy milyen módon átalakul a munka világa, és a mesterséges intelligencia az a trend, ami mindenképpen egy ugrást fog jelenteni. Ez nem azt jelenti, hogy az embereknek meg fog szűnni a munkája. Sőt! Ez azt jelenti, hogy más jellegű lesz maga a munka. Nyilván mindig kihívást hordoz egy technológiaváltás, mesterséges intelligencia esetében azt kell tudomásul vennünk, hogy ez a technológia asszisztensként működik. Segítőként működik” – hangsúlyozta Szűts Zoltán.
Tech
Újabb iskolákat fejleszt a High-Tech Suli program
Minden eddiginél több, összesen 127 iskolai alapítvány pályázott a támogatásra.
A benyújtott szakmai anyagok kiemelkedő színvonala miatt a támogató és az értékelő bizottság úgy döntött, hogy az eredeti kiíráshoz képest eggyel több – összesen hat – intézmény juthat hozzá a mintegy 40 millió forintos fejlesztéshez – közölte a Mészáros Csoport az MTI-vel.
A Mészáros Csoport High-Tech Suli programjának ötödik pályázatán modern, 21. századi digitális tanterem kialakítására és a hozzá kapcsolódó szakmai program megvalósítására támogatást nyert el:
- a Cecei Általános Iskola,
- a Csopaki Református Általános Iskola,
- a Herceghalmi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola,
- a Józsefvárosi Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Általános Iskola,
- a Monori Jászai Mari Általános Iskola és
- a Szegedi Gregor József Általános Iskola.
Horváth Ádám, a program szakmai vezetője szerint
az évről évre növekvő pályázati anyagok számából az látszik, hogy folyamatos az érdeklődés a High-Tech Suli program iránt; a rendkívül magas színvonalú szakmai anyagokból kiderült, hogy már minden pályázó számára egyértelmű, milyen hatalmas lehetőség egy ilyen terem: nemcsak bizonyos kompetenciák fejlesztésében nyújt kiemelkedő segítséget, de a diákok későbbi munkaerőpiaci elhelyezkedésben is.
Mára olyan közösség lettünk, amelyhez bárki szívesen csatlakozna – fogalmazott Horváth Ádám.
A közleményben hangsúlyozták: a program egyedülálló és több elemében is újszerű, az iskola által kijelölt termet felújítják és olyan modern digitális eszközökkel látják el, „amelyekkel új dimenzióba kerül az oktatás”.
Számos high-tech eszközt kapnak az iskolák, a fejlesztés középpontjában mégis a tanuló és a tanár kapcsolata, az együttműködés hatékonyabbá tétele, a differenciálás támogatás és a készségfejlesztés áll.
A tárgyalkotó eszközök – 3D nyomtató, lézervágó – a tanulók komplex problémamegoldó készségét, technikai kompetenciáit és kiemelten a kommunikációs, együttműködési készségeit fejlesztik – részletezték.
Hozzátették: a tanárok féléves módszertani és eszközhasználati képzésen vesznek részt, illetve a többletmunkájuk elismeréseként havi bérkiegészítésben is részesülnek. Az új, minden igényt kielégítő tantermek várhatóan júniusra készülnek el, így a jövő tanévet már itt kezdhetik a nyertes iskolák diákjai.
Tech
A digitális gazdaság női példaképeit díjazták
Átadták a 40 év feletti női példaképek a digitális gazdaság területén pályázat díjait – közölték a szervezők, az IVSZ – Digitális Vállalkozások Szövetsége és a Women in Technology Hungary Egyesület (WiTH) az MTI-vel.
A BME Villamosmérnöki és Informatikai Karán szerdán megrendezett gálán négy kategóriában hirdettek nyertest, és egy különdíjat adtak át.
A közlemény szerint a második alkalommal meghirdetett pályázatra olyan nőket lehetett ajánlani, akik példaképként szolgálhatnak a fiatalabb generációk és a karrierváltó nők számára.
Olyan szervezetek jelölését várták, amelyek büszkék a női alkalmazottjaik teljesítményére, valamint szívesen mutatnának példát a női munkavállalóikon keresztül a szervezeti diverzitásra.
Az Év csapatjátékosa díjat Burjánné Tandari Zsuzsanna, az AGCO Hungary Kft. SAP-fejlesztője kapta. Rajki Annamária, a Magyar Telekom TV és Entertainment igazgatója érdemelte ki az Innovátor elismerést. Dőry Éva, a Cosmo Consult Business Central üzletágának Support vezetője az Inspiráló teljesítményért kategória nyertese lett, míg Balogh Tünde, az evosoft Hungary Ipari Automatizációs Üzletágnak a vezetője az Inspiráló felsővezető díjat vehette át.
A Különdíjat az oktatásért Özvegy Judit, a szegedi SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola robotokat edukációs célra is alkalmazó tehetséggondozó pedagógusa kapta.