Tech
Digitális jelenléttel az elszigeteltség ellen karácsonykor is
Bár ritkábban találkozunk, a digitális eszközök gazdagítják a családi kapcsolattartást
Így december legelején a legtöbb családban már elkezdődnek az izgatott, könnyebb vagy bonyolultabb egyeztetések arról, hogy kinél, mikor, mennyi időt töltsön együtt a család, hogyan ünnepeljenek együtt. A mindennapokban kiemelten fontos eszközei a kapcsolattartásnak a digitális lehetőségek, mint az e-mail, chat, közösségi média használat vagy videochat, még akkor is, ha az eNET kutatása szerint minden második rendszeres internethasználó legalább negyedévente személyesen is találkozik az egész családdal.
Hogyan változott a családi kommunikáció az elmúlt tíz évben? Az internetezők héttizede (71%) úgy véli, régen fontosabb volt a családtagoknak, hogy személyesen is találkozzanak – és minél idősebb valaki, annál inkább így vélekedik. Ugyanakkor, a digitális eszközök használatának pozitív hozadéka, hogy ezeknek köszönhetően könnyebb és jobb minőségű lett a családon belüli kapcsolattartás – ezzel az állítással a netezők 57 százaléka ért egyet.
Másik pozitív hatása a kapcsolattartás rendszerességében mutatkozik meg: a felnőtt internetezők 63 százaléka úgy véli, hogy a digitális eszközöknek köszönhetően gyakrabban kommunikálnak távol lévő családtagjaikkal, mint tíz évvel ezelőtt. Érdekes az idősebb generáció, a baby-boomerek (54-72 évesek) állásfoglalása ebben a kérdésben. Bár ők gondolják leginkább, hogy régen az emberek jobban igényelték a személyes kapcsolattartást, ugyanakkor ők érzékelik leginkább a digitális kapcsolattartás pozitív hatásait is, mint a gyakoribb és jobb minőségű kommunikáció – valamint, ők látják leginkább úgy, hogy ezen eszközök segítik az idősebb generációk bevonását a család életébe.
Hogy a digitális eszközhasználat inkább kitölti és gazdagabbá teszi a személyes találkozások között eltelt időt, azt az is mutatja, hogy csak a kérdezettek 30 százaléka vélte a saját kapcsolattartására nézve jellemzőnek, hogy ritkábban találkozik távolabb élő családtagjával, hiszen digitális eszközökkel is tudnak kapcsolatot tartani, és az elegendő/megfelelő.
Jellemző az is, hogy a térbeli távolság is hatással van a kapcsolatokra: minél távolabb lakik a családtag, annál inkább megjelennek a digitális kapcsolattartási formák – chat üzenet, e-mail, internetes telefonálás, videotelefonálás/ videochat. Ezzel együtt, a mobil és vezetékes hívást használók aránya is enyhén, de fokozatosan csökken a távolság növekedésével.
Idősebb generáció: digitális jelenléttel jobban bevonhatóak a család életébe
A kapcsolattartásban (karácsonykor, de a mindennapokban is) nemcsak a földrajzi távolságokat kell áthidalnunk, hanem az esetleges generációk közötti különbözőségeket is. A felnőtt netezők majdnem fele (46% – azok körében, ahol van idős(ebb) családtag) jelezte, hogy családjukban vannak olyan idősek, akik kihasználják az internet és a digitális világ nyújtotta lehetőségeket, vagyis, van egy olyan alap készségük, amire építeni lehet akkor, amikor a digitális eszközök használatával szeretnénk erősíteni és gazdagítani a kapcsolattartást. Az idősebb generációnak a családi életben való jelenlétét a netezők negyede (27%) nagyon aktívnak tartja, további 47 százalék úgy érzékeli, hogy idősebb családtagjaikra szükség esetén számíthatnak. Az idősebbek családi életben való részvételének intenzitásával a netezők 59 százaléka teljesen elégedett – ugyanakkor, csak 46 százalékuk gondolja, hogy ez a helyzet az idősebb családtagok számára is teljes mértékben kielégítő. A rendszeres internethasználók szerint idősebb családtagjaik aktívabban szeretnének részt venni a család életében.
Milyen szerepe lehet ebben a folyamatban a digitális lehetőségeknek? A netezők fele teljesen vagy inkább egyetért azzal, hogy az új digitális kommunikációs lehetőségek használata megkönnyíti a családban élő idősebb generáció részvételét a családi életben. Ebben a család fiatalabb tagjai segítenek az idősebbeknek: a netezők 44 százalékának családjában jellemző, hogy a fiatalabbak igyekeznek rávenni az idősebbeket az új digitális kommunikációs formák használatára, és a kérdezettek több mint felénél segítik az idősebbeket abban, hogy hogyan használják ezeket. Sőt, 29 százalékuknál az (is) jellemző, hogy digitális szolgáltatást vagy lehetőséget adnak, ajándékoznak idősebb családtagjuknak, elősegítve így az egymás közötti kapcsolattartást, az élmények megosztását. A családi együttlétet segítheti, erősítheti az is, ha a karácsonyi családi összejövetelbe egy távoli családtagot videóhívással, videóchattel tudnak bekapcsolni – ilyen az internetezők negyedénél fordul elő.
Karácsonykor meg akarjuk osztani egymással az élményt
A karácsonyi időszak „felpörgeti” a családi kapcsolattartást: tízből négy netező (39%) a háromnapos karácsonyi ünnep alatt a hétköznapokhoz képest nagyobb intenzitással tart kapcsolatot a vele nem együtt élő családtagokkal, s csak 5 százalék kommunikál ilyenkor kevesebbet (felük esetében nem változik a kapcsolattartások intenzitása az ünnepek hatására). Az ünnepek alatt is leginkább mobilon és chat üzenetben kommunikálunk az éppen velünk nem lévő családtagjainkkal (69% és 48%), négyből egy netező használ ilyenkor vezetékes telefont. Az ünnepi időszakban felértékelődik a hagyományos postai úton történő és a közösségi média felületeken való kapcsolattartás szerepe is a mindennapokhoz képest, vagyis ilyenkor többen küldünk képeslapokat a távolabb elő szeretteinknek, és köszöntjük őket a Facebook-on vagy más közösségi média oldalakon.
Hogy hogyan tervezik együtt tölteni a különböző generációk az elkövetkező karácsonyt, mennyire ismerik egymás kívánságlistáját, és mit gondolnak a digitális ajándékokról – e témaköröket járjuk körbe hamarosan, az eNET – Telekom „Jelentés az internetgazdaságról” karácsonyi kutatásához tartozó további eredmények bemutatásával.
Tech
Vincze Máté: a múzeumok kezdték el az audiovizuális tartalmak gyűjtését
Magyarország akkoriban annyira innovatív módon állt hozzá a korabeli új tartalomrögzítő eszközökhöz, hogy az új adatrögzítés és feldolgozás vezetőjévé vált a világban.
A 19. század végén a múzeumok kezdték el az audiovizuális tartalmak gyűjtését – emlékeztetett a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára szerdán az első Múzeum Most Műhely elnevezésű szakmai konferencián, a Magyar Nemzeti Múzeumban (MNM).
Vincze Máté felidézte, hogy a 19. század végén Vikár Béla kezdte el a tudatos népdalgyűjtését, majd a nyomában Kodály Zoltán és Bartók Béla tette a műfajt a világban ismertté.
Magyarország akkoriban annyira innovatív módon állt hozzá a korabeli új tartalomrögzítő eszközökhöz, hogy az új adatrögzítés és feldolgozás vezetőjévé vált a világban
– mutatott rá Vincze Máté. Kiemelte, hogy a magyar–török kulturális évad egyik nagy kulturális-diplomáciai eredménye, hogy a török gyűjtéseket is rendelkezésre bocsátja a Néprajzi Múzeum.
Fotó: MTI/Balogh Zoltán
Vincze Máté szerint az audiovizuális archívumok alatt mást és mást értenek a különböző generációk. A 20. században születettek számára az audiovizuális tartalom elsősorban a tévé és a rádió, minden olyan tartalom, amely az MTVA és Filmintézet körébe tartozik. A 21. században született alfa generáció tagjainak a YouTube, TikTok és a különféle online platformok jelentik azt – mutatott rá a KIM helyettes államtitkára.
Vincze Máté kiemelte:
Magyarország jól indult a digitalizációban, sok jó gyakorlat jött létre, amit sok ország átvett, köztük Szlovákia is, ahol a magyarhoz hasonló digitalizációs platformot alakítottak ki.
A következő lépés, hogy a jó gyakorlatokat úgy fésüljük össze, hogy a felhasználói élmény kerüljön előtérbe, ami akkor lehet sikeres, ha a gyűjteménykezelő szakmai és tudományos munkája érvényesíti azt – mutatott rá.
Mint mondta, bízik abban, hogy a tanácskozás olyan folyamatot indít el, amely közelebb visz minket a digitális térbe, amely a magyarság megmaradásának a záloga is.
Makranczi Zsolt, az MNM Innovációs és Képzési Igazgatóság igazgatója elmondta, hogy a Múzeum Most Műhely első rendezvényén a nap folyamán szó lesz a múzeumokban őrzött audiovizuális gyűjtemények gyűjteményezési, nyilvántartási, archiválási és hosszú távú megőrzéssel kapcsolatos kérdéseiről.
Makranczi Zsolt tájékoztatása szerint a konferenciára országos múzeumokból, szakmúzeumokból, vármegyei hatókörű városi múzeumokból és területi múzeumokból is érkeztek előadók. A konferencián az előadásokat követően szakmai kerekasztal-beszélgetéseket tartanak, amelyeken a különféle gyűjtemények jó gyakorlatait mutatják be a szakemberek.
Tech
Újabb kétszázezer diák kap notebookot az államtól
Így összesen már mintegy 450 ezer diák tanulhat a költségvetési forrásból beszerzett, korszerű eszközökön.
Míg 2010 előtt a családoknak “azt kellett nézniük, hogy évről évre mennyivel növekszik a tankönyvcsomagok ára”, most nemcsak a könyveket, hanem a laptopokat is ingyen kapják a gyerekek a tanuláshoz – mondta Rétvári Bence, a Belügyminisztérium (BM) parlamenti államtitkára hétfői sajtótájékoztatóján Budapesten.
Jelezte,
a harmadik éve futó projekt mostani ütemében az 5. 6. és 9. évfolyamon tanulókhoz juttatnak el 193 ezer eszközt, és a laptoposztás a következő tanévben is folytatódni fog.
A korszerű, érintőképernyős Dell, Asus, HP és Lenovo márkájú gépekre hároméves garancia is jár – jegyezte meg.
Az államtitkár szavai szerint az “okoseszközök világában” különösen fontos, hogy segítséget nyújtsanak tanároknak abban, hogy minél hatékonyabban tudják képezni a gyerekeket, és kevesebb időt kelljen az adminisztrációra fordítaniuk. A digitális eszközökön elérhető interaktív feladatok, hanganyagok, képek, filmrészletek, zenék jobban lekötik a gyerekek figyelmét, és segítenek elmélyíteni a tudást – tette hozzá.
“Magyarország legnagyobb léptékű oktatásfejlesztési időszakában vagyunk” – jelentette ki Rétvári Bence, aki felidézte azt is, hogy az elmúlt években 1400 milliárd forintból 5680 óvoda- és iskolafejlesztést valósított meg a kormány.
Fotó: MTI/Illyés Tibor
Elmondta továbbá, hogy januártól 32,2 százalékos pedagógus béremelés indult el Magyarországon, ami jövőre várhatóan további 21 százalékos emeléssel folytatódik, négy év alatt pedig összesen 93,5 százalékkal növeli a kormány a tanárok, tanítók, óvodapedagógusok fizetését.
Az államtitkár szavai szerint “nem szabad elfelejteni”, hogy a pedagógusok béremeléséhez és a tanulói notebookok kiosztásához az Európai Unió nem járult hozzá, “Brüsszelből egyetlen eurocent forrás nem érkezett” ezekre a célokra.
Hangsúlyozta: a magyar gazdaság van olyan állapotban, hogy a magyar kormány teljes mértékben költségvetési forrásból ki tudja gazdálkodni a béremelés és a digitális eszközök kiosztásának költségeit “akkor is, amikor háborús, szankciós időszakban vagyunk, ami Európa minden országának gazdasági nehézséget jelent”.
Rétvári Bence úgy folytatta, bíznak benne, hogy az EU-s források előbb-utóbb megérkeznek Magyarországra. “Az viszont igencsak sajnálatos, hogy a baloldal arra büszke, hogy ha rajtuk múlt volna, se béremelés, se laptop nem lenne az iskolákban” – fűzte hozzá.
Nyitrai Zsolt, a miniszterelnök főtanácsadója elmondta, hogy a tanítás és a tanulás modernizációja a szülők és diákok véleménye szerint is fontos.
“Az Orbán Viktor vezette polgári kormány megalkotta a szolgáltató állam koncepcióját és azt meg is valósítja” – emelte ki, hozzátéve: ennek lényege, hogy folyamatosan kapcsolatban vannak a különböző társadalmi csoportokkal és döntéseikkel segítik az emberek mindennapjait. A főtanácsadó példaként említette a cukorbeteg gyerekek nyári táboroztatását, az időseknek indított, “Európában egyedülálló” Gondosóra programot, valamint a népszámláláskor használt táblagépek újrahasznosítását.
A szolgáltató állam gyakorlatának megvalósításába illeszkedik a tanulói laptopok kiosztása is
– szögezte le.
Balatoni Katalin, a BM köznevelési helyettes államtitkára úgy fogalmazott, nagy kihívás előtt áll az oktatási rendszer, mert “az egész világot súlyként nyomja a feladat, hogy a digitalizációt hogyan tudják megvalósítani.”
Felidézte, a 2022-ben indított program keretében első körben 120 ezer eszközt osztottak ki tanároknak és diákoknak, tavaly további 140 ezret, a mai nappal pedig 193 ezer eszköz “indul útjára.”
“A projekt célja, hogy a köznevelésben biztosítsuk a digitális oktatáshoz való egyenlő hozzáférést”
– húzta alá Balatoni Katalin, megjegyezve: több mint 3 ezer feladatellátási helyre juttatják el a laptopokat, nemcsak állami, hanem egyházi, magán- és nemzetiségi önkormányzati fenntartású intézményekbe is.
A helyettes államtitkár rámutatott: a laptopok mellett háttértartalmakat és kiegészítő tudást is biztosítanak a gyerekeknek ahhoz, hogy “felelősségteljesen és tudatosan tanulják meg használni” a digitális eszközöket.
Mint mondta, az elmúlt években több mint 200 okostankönyvet fejlesztettek, a nemzeti köznevelési portálon pedig 200 ezer tartalmat tettek elérhetővé. Kialakítottak továbbá 180 okostantermet is, 2020-tól pedig bevezették a digitális kultúra tantárgyat a harmadik évfolyamon.
Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ (KK) elnöke sikertörténetnek nevezte a 200 milliárd forintból megvalósított projektet, amelynek keretében a legkisebb települések diákjaihoz is eljuttatják a laptopokat.
Megjegyezte: a tanulók az iskolákban “névre szóló” gépeket használhatnak, amelyekbe jegyzetelhetnek, saját tartalmakat tölthetnek le rájuk. Az iskolában azok a gyerekek is megkapják a gépeket, akiknek a szülei nem veszik át az eszközt
– tette hozzá. A KK elnöke fontosnak nevezte, hogy a diákok használják is a kiosztott gépeket, nem csak az órán, de iskolán kívül is.
Hajnal Gabriella jelezte: ősszel újabb notebook csomagot osztanak ki és elindult tízezer interaktív panel közbeszerzése is. Mindemellett folyamatosan zajlik a Kréta rendszerben a digitális kollaborációs tér fejlesztése is. Ezen a felületen lehet feladatokat kiosztani, visszaküldeni, javítani, értékelni, kommunikálni – magyarázta.
Tech
Bíró Ada nem létezik, mégis műsort vezet (videó)
Forradalmi újítással indult újabb évadában a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsora.
Bíró Adának hívják a Duna csatorna Delta című tudományos-ismeretterjesztő műsorának új műsorvezetőjét, akinek megjelenését, arcát és hangját egyaránt a mesterséges intelligencia (MI) hozta létre korábban már meglévő programokból – hangzott el az M1 hétfő esti Híradójában.
Mondanivalóját teljes egészében a Delta szerkesztői határozzák meg, ezzel együtt a mesterséges intelligencia segítségével életre hívott képi és nyelvi modell Fejős Ádám állandó műsorvezetőtársa lett a Deltában.
Dudás Viktor filmszakértő szerint a Delta éppen az a műsor, ahol egy ilyen egyedülálló technológiai újdonságnak helye és adott esetben fontos szerepe is van.
„Abszolút helye van egy ilyen műsorban egy ilyen megjelenésnek, hiszen ott, ahol a tudománnyal foglalkozunk és az abszolút újításokat igyekszik bemutatni a műsor, ott abszolút adekvát, hogy a legmagasabb szintű technikai újítások akár a műsor megszólalóinak a megjelenítésében is részesek legyenek”
– fogalmazott Dudás Viktor. Hozzátette: ez egy nagyon érdekes újítás, nagyon kíváncsian várja, hogyan fog a közönség erre reagálni, „mert ilyet még mi Magyarországon nem láttunk képernyőn”.
A legmodernebb nyelvi modellt használták ahhoz, hogy az MI által megalkotott műsorvezető szépen beszéljen magyarul, a legújabb videós modellt pedig ahhoz, hogy megmozdulhasson. Mint a műsorban elhangzott, ezen technológiák érzékeny egyensúlya kellett ahhoz, hogy Bíró Ada elmondhassa a nézőknek a nagyvilágból az aktuális tudományos híreket.
Szűts Zoltán média- és digitális pedagógiakutató, az Eszterházy Károly Egyetem Pedagógiai Karának dékánja az M1-en arról beszélt, hogy a mesterséges intelligenciát az ember alkotja és az ember irányítja. Az MI-vel foglalkozó szakember hangsúlyozta:
a történelemben minden technológia felfordulással járt, csakúgy, mint az MI, de nem félni kell tőle, hanem kipróbálni, megérteni, hosszú távon pedig használni.
„Az elmúlt évtizedben a digitalizáció kapcsán nagyon sokat beszélünk arról, hogy milyen módon átalakul a munka világa, és a mesterséges intelligencia az a trend, ami mindenképpen egy ugrást fog jelenteni. Ez nem azt jelenti, hogy az embereknek meg fog szűnni a munkája. Sőt! Ez azt jelenti, hogy más jellegű lesz maga a munka. Nyilván mindig kihívást hordoz egy technológiaváltás, mesterséges intelligencia esetében azt kell tudomásul vennünk, hogy ez a technológia asszisztensként működik. Segítőként működik” – hangsúlyozta Szűts Zoltán.