Kövess minket!

Tech

Egészségtudatosabbak az okosórák és okoskarkötők hazai használói

Magyarországon jelenleg minden tizedik felnőtt internetező hord okosórát és/vagy karkötőt, okostelefonos aktivitásmérő alkalmazást pedig negyedük szokott használni.

Az internetezők fele monitorozza élettani paramétereit

Az elmúlt egy évben a 18 évnél idősebb internetezők több, mint fele használt fizikai aktivitása/állapota méréséhez kapcsolódó eszközt (például okosóra, aktivitásmérő), alkalmazást (például okostelefonos applikációval történő alvás mérés, lépésszámlálás). 8 százalékuk kipróbálta, de jelenleg már egyiket sem használja. Utóbbi oka elsősorban az, hogy a felhasználóknak nem volt szükségük a mérésekre, a kapott adatokat semmire sem használták vagy csupán elfelejtették használni magát az eszközt. Jelenleg körülbelül 2,6 millió felnőtt internetező szokta valamilyen módon monitorozni aktivitását, negyedük használ okostelefonos alkalmazást, harmaduk hagyományos (nem okos) eszközt, pléldául vérnyomásmérőt, vércukorszintmérőt, tízből egy internetező pedig okosórát és/vagy okoskarkötőt – áll közlményben.

Azok körében, akik most nem használnak semmilyen eszközt, a legmagasabb kipróbálási hajlandósága (18%) az alkalmazásoknak van, további 13 százalék próbálna ki okosórát, 7 százalék pedig okoskarkötőt.

Az okosórák iránt nagyobb az érdeklődés, mint a karkötők iránt

A férfiak 13 százaléka, míg a nők 6 százaléka szokott okosórát és/vagy karkötőt hordani. A fővárosiak (15%), és a tanulók/hallgatók körében a legmagasabb (16%) a csuklón viselhető okos eszközzel rendelkezők aránya.

Az okosórát használók korábban léptek be a piacra, mint a karkötőt használók. 42 százalék több, mint egy éve, 32 százalék az elmúlt egy évben, 26 százalék az elmúlt fél évben kezdett el órát használni. A karkötőt használók 40 százaléka több, mint egy éve, 20 százaléka az elmúlt egy évben, 40 százaléka pedig csak fél éve használ ilyen típusú eszközt. Ez részben magyarázható azzal, hogy a magasabb árkategórias okosórák hamarabb jelentek meg a piacon, az alacsonyabb árú, viszonylag megbízható méréseket produkáló, második-harmadik generációs karkötők pedig az elmúlt 1 évben jelentek meg. Másrészt a fogyasztói trendek változása is indokolja az eltérést.

A beszerzés módját tekintve leginkább az ajándékozás jellemző az okosórák esetében, az órával rendelkezők 60 százaléka az eszközt ajándékba kapta (családtagtól, baráttól, vagy egy termék mellé promóciós céllal) és 40 százalék vásárolta saját magának. Ezzel szemben azoknál, akik okoskarkötővel rendelkeznek fordított ez az arány és 60 százalékuk vásárolta magának.

Az okosórát használóknál a nagyobb, ismertebb márkák típusai a legelterjedtebbek, mint a Huawei Watch, a Samsung Watch és az Apple Watch. Ez visszatükröződik a legelterjedtebb okostelefonos alkalmazások használatában is, a legtöbben a Huawei Health, Samsung Health, Nike+ és Runkeeper alkalmazásokat használják. A karkötőt használók körében viszont a Xiaomi Mi Band termékei a legelterjedtebbek idehaza. A válaszadók ötöde azonban nem tudja, hogy milyen típusú órát és/vagy karkötőt hord.

Eszünk, alszunk, sétálunk

Mind az órát, mind a karkötőt használók kétharmada minden nap szokta viselni eszközét. Az órát használók kétharmada kizárólag napközben, a karkötővel rendelkezők 60 százaléka pedig éjszaka, alvás közben is viseli az eszközét. Az okosórát és/vagy karkötőt használók között a leggyakrabban használt funkció a lépésszámlálás. Ezenfelül az órával rendelkezők 45 százaléka használja az órát hívás fogadásra/indításra és üzenetek olvasására, harmada figyeli a kalóriafogyasztását és a szívfrekvenciáját. A karkötővel rendelkezőknek is 60 százaléka monitorozza alvását és ugyancsak 60 százalék az elégetett kalória mennyiségét. A felhasználók összességében meg vannak elégedve ezen funkciók működésével és leginkább a vérnyomásmérést hiányolják az eszközökből.

Csak gyűjtögetjük az adatokat vagy használjuk is valamire?

Az órások 44 százaléka szokta szinkronizálni okoseszközre/számítógépre az adatait, 38 százalék viszont csak a kijelzőről olvassa le azokat. 70 százalék általános érdeklődésre használja az adatokat, 38 százalék egészsége monitorozására, 10 százalék biztosít belőle adatokat orvosa számára, és 10 százalék használja sportteljesítménye növelésére.

A karkötősök tudatosabban használják eszközüket. 68 százalékuk szokta adatait szinkronizálni, 23 százalékuk olvassa le kijelzőről. Ez részben magyarázható azzal, hogy a karkötők kijelzője kisebb, így részletesebb adatok megjelenítésre kevésbé alkalmas. 63 százalék általános érdeklődésre, 57 százalék egészsége monitorozására, 30 százalék sportteljesítménye növelésére használja az így nyert adatokat.

Az okosórát viselők 43 százaléka nyilatkozta azt, hogy semmiben sem befolyásolja életét az eszköz, 30 százalék szerint részben, 26 százalék szerint pedig jelentős hatással bír az az életére. A karkötőt viselők 38 százalékának semmiben, 41 százaléknak kis mértékben, 21 százaléknak jelentős mértékben befolyásolja az életét.

Az okoseszközt használók tudatosabbak az egészségüket illetően

Az okosórát vagy okoskarkötőt viselők többet tesznek az egészségükért, és jobb is az egészségi állapotuk, mint általában a felnőtt internetezőknek – legalábbis a saját megítélésük szerint. Ez a különbség a 40 év felettiek körében látszik igazán. Az okoseszközt viselők nagyobb arányban sportolnak, szednek étrend-kiegészítőt és járnak legalább évente szűrővizsgálatra, mint az összes felnőtt netező. Tovább szűkítve a fókuszt, a karkötősök 63 százaléka szokott sportolni, ami kiemelkedően magas aránynak tekinthető. Az okoseszközt viselők 56 százaléka jónak vagy nagyon jónak véli a saját egészségi állapotát, míg ugyanez az felnőtt internetezők mindössze 46 százalékára igaz.

Az órát és/vagy karkötőt viselőket leginkább arra serkentik az eszközök, hogy többet mozogjanak, sétáljanak egy nap. Az okosórát viselők megemlítették még, hogy órájuk segítségével könnyebb a kapcsolattartás, mindig elérhetőek, a karkötővel rendelkezők pedig az általános egészségük, napi rutinjuk, táplálkozásuk monitorozására figyelnek oda jobban.

Tech

A digitális gazdaság női példaképeit díjazták

Átadták a 40 év feletti női példaképek a digitális gazdaság területén pályázat díjait – közölték a szervezők, az IVSZ – Digitális Vállalkozások Szövetsége és a Women in Technology Hungary Egyesület (WiTH) az MTI-vel.

Közzétéve:

A BME Villamosmérnöki és Informatikai Karán szerdán megrendezett gálán négy kategóriában hirdettek nyertest, és egy különdíjat adtak át.

A közlemény szerint a második alkalommal meghirdetett pályázatra olyan nőket lehetett ajánlani, akik példaképként szolgálhatnak a fiatalabb generációk és a karrierváltó nők számára.

Olyan szervezetek jelölését várták, amelyek büszkék a női alkalmazottjaik teljesítményére, valamint szívesen mutatnának példát a női munkavállalóikon keresztül a szervezeti diverzitásra.  

Az Év csapatjátékosa díjat Burjánné Tandari Zsuzsanna, az AGCO Hungary Kft. SAP-fejlesztője kapta. Rajki Annamária, a Magyar Telekom TV és Entertainment igazgatója érdemelte ki az Innovátor elismerést. Dőry Éva, a Cosmo Consult Business Central üzletágának Support vezetője az Inspiráló teljesítményért kategória nyertese lett, míg Balogh Tünde, az evosoft Hungary Ipari Automatizációs Üzletágnak a vezetője az Inspiráló felsővezető díjat vehette át.

A Különdíjat az oktatásért Özvegy Judit, a szegedi SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola robotokat edukációs célra is alkalmazó tehetséggondozó pedagógusa kapta.

Tovább olvasom

Tech

Minden harmadik magyar kártyabirtokos fizet rendszeresen mobillal

A bankkártyát használó magyarok digitalizáltsága tovább nőtt, elsősorban a mobilfizetés és az online vásárlás terén, de a külföldi utazások és költések is újra elérték a pandémia előtti szintet.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A 97 százalékos magyarországi bankkártya-penetráció mellett tovább nőtt és eléri a 63 százalékot azok aránya, akik nagyon gyakran, egy héten többször is bankkártyával fizetnek bolti vásárlásaik során, a kártyát napi szinten használók aránya pedig már 23 százalék. A banki ügyfelek 85 százalékánál hetente egyszer biztosan bankkártyával történik a bolti fizetés. A kártyát fizetésre egyáltalán nem használók tábora tovább csökkent, arányuk ma már mindössze 3 százalék – írja az MTI a Mastercard Bankkártyahasználati szokások és attitűdök című kutatásának eredményeire hivatkozva.

A megkérdezettek 63 százaléka kártyával intézi az online számlafizetéseket, a csekkes befizetések aránya pedig 41 százalékról 36-ra csökkent.

A hagyományos bankok szolgáltatásai mellett két év alatt két és félszeresére nőtt azok száma, akik valamelyik neobanknál nyitottak számlát. A növekedés főleg a fiatalok körében volt kiugró, ahol 4 százalékról 17 százalékra nőtt a nem hagyományos banki ügyfelek aránya. A magyar neobanki ügyfelek 10 százaléka már ezt a kártyáját használja minden vásárlása során, ugyanakkor a többség inkább csak kisebb összegeket tárol rajta. A neobanki kártyák esetén a külföldi webshopos vásárlás (68 százalék) és a külföldi tartózkodás során történő fizetés (60 százalék) a használat leggyakoribb módja.

A kártyás fizetés népszerűsége a magyarok körében nem csak belföldön, de nemzetközi útjaik során is nőtt. Az utazás során a megkérdezettek 69 százaléka használta a kártyáját (63 százalék vásárlásra és mindössze 6 százalék aki kizárólag pénzfelvételre).

A magyarok egyharmada (33 százalék) kezdeményezett tavaly mobilfizetést, szemben a 2022-es év 26 százalékos arányával. A mobilfizetés szintén a fiatalok körében a leggyakoribb, itt a megkérdezettek 43 százaléka adott pozitív választ, de az idősebb korosztálynál is eléri a 21 százalékot azok aránya, akik rendszeresen fizetnek így.

A 18-65 év közötti, bankszámlával rendelkező városi lakosságra reprezentatív eredményt mutató kutatás szerint 88 százalék tud a mobilbanki applikációk létezéséről és 68 százalék használja is azt; ez 8 százalékos növekedést jelent egy év alatt, öt év alatt pedig közel 40 százalékot. Leggyakrabban átutalásokra, egyenleg lekérdezésre, tranzakciók ellenőrzésére és online fizetés hitelesítésére használják.

A Covidot követően némi megtorpanás volt tapasztalható az online térben, hiszen míg a járvány idején 87 százalék volt az online vásárlók aránya, ez a világjárvány után 81-83 százalék közé állt vissza. 2023 őszére azonban újra csúcsot döntött a vásárlási láz: a megkérdezettek 88 százaléka vett valamit az interneten a felmérést megelőző fél évben.

Az internetes vásárlások során használt fizetési módok közül az online bankkártyás fizetés a legnépszerűbb (67 százalék), ezt követi a kártyás utánvét (44 százalék), majd a készpénzes utánvét (40 százalék).

Az adatok összesítése után az látszik, hogy 85 százalék azok aránya, akik fizetnek online vásárláskor kártyával.

A megkérdezettek közel ötöde (18 százalék) vásárol rendszeresen külföldi webshopból, 45 százalék ennél valamivel ritkábban, míg 37 százalék azok aránya, akik még sosem tettek így.

A felmérésben résztvevők kétharmada tapasztalt valamilyen visszaélési kísérletet az interneten, a legtöbb esetben ebből szerencsére semmilyen káruk nem lett, 15 százaléknál viszont a veszteség többnyire (az esetek 61 százalékában) 50 ezer forint alatt maradt.

Tovább olvasom

Tech

Hekkertámadás: sokmilliárdos kár érte a magyarországi Pepcót

A cég feljelentést tett, de nem tudják, vissza lehet-e szerezni az ellopott pénzt.

Közzétéve:

A Pepco egyik budapesti üzlete, fotó: MTVA/MTI/Róka László

Adathalász-támadást intéztek a Pepco magyarországi üzletága ellen – írja a Világgazdaság. A Pepco bejelentése szerint mintegy 15 millió eurót veszített a hackertámadásban. 

Ez átszámítva mintegy 6 milliárd forintnak felel meg.

A Pepco csoport úgy fogalmazott, egyelőre nem világos, hogy a pénzösszeget vissza lehet-e szerezni. Ugyanakkor azt is jelezték, hogy erőfeszítéseket tesznek a banki partnereiken és a rendőrségen keresztül is ennek érdekében.

Némiképp megnyugtató, hogy a jelenlegi információk szerint úgy tűnik, az incidens nem érintett semmilyen ügyfél-, beszállítói vagy dolgozói adatot. A Pepco azt is hangsúlyozta, hogy a csoport erős mérleggel rendelkezik, több mint 400 millió eurós likviditással készpénz- és hitelkeretből, illetve továbbra is erős cash flow-t termel a működéséből. További részleteket azonban nem közölt az adathalász-támadásról, így azt sem tudni, az pontosan mikor történt.

Azt ugyanakkor leszögezték, hogy rendkívül komolyan veszik a pénzügyi ellenőrzéseket és az informatikai biztonságot, éppen ezért most a teljes informatikai rendszer és az összes folyamat csoportszintű felülvizsgálatát végzik, hogy a jövőben ezek erőteljesebben biztosítsák az üzletmenetet.

A Pepcónak 248 üzlete van Magyarországon, az első negyedévben pedig csoportszinten 1,9 milliárd eurós árbevételt ért el.

Tovább olvasom