Tech
Hagyományos tartalom új keretben
Mennyire jellemző a közös digitális időtöltés karácsonykor, és mennyire vesznek részt ebben a különböző generációk? Ezt vizsgálja az eNET – Telekom novemberi kutatásának második része.
Hogyan telik az ünnep, hogyan varázsoljuk élménnyé az együttlétet? A karácsonyi időszakhoz erős hagyományok kötődnek, ami jól tetten érhető abban, hogy mit is tervezünk az ünnepre, miket csinálunk karácsonykor közösen. Az ajándékozás és a karácsonyi ételek, italok készítése és fogyasztása a legnépszerűbb programok – tízből nyolc rendszeres internetező családjában ezek a karácsonyi közös időtöltéshez tartoznak. A karácsonyfa díszítés tízből hét esetben családi program, és szintén jellemző a rokonok látogatása vagy vendégül látása is (63%). Emellett az együttlétet olyan, a digitalizációval egyre inkább kiszélesedő lehetőségekkel is színesítjük, mint a zenehallgatás, illetve a filmek-műsorok nézése – ezek tízből négy netező családjában részei az ünnepi együttlétnek.
Az ünnep attól lesz teljes, ha együtt tudjuk átélni. Hogyan vesznek részt az egyes generációk a karácsony megünnepelésében? A karácsonyhoz tartozó tevékenységek közül az ajándékozás a leginkább közös program: azok körében, akik meg szokták egymást ajándékozni karácsonykor, 33%-nál mindhárom generáció részt vesz ebben – figyelembe véve, hogy a családok egy részének életében a nagyszülők már nincsenek jelen, ez kifejezetten magas aránynak tekinthető. A közös karácsonyi étkezésekkor a netezők ötödénél van jelen mindhárom generáció. A vallási szertartásokon való részvétel szintén többgenerációs együttlétre ad lehetőséget: akik mennek karácsonykor templomba, vallási szertartásra, azok ötödénél ezen mindhárom generáció ott van.
Karácsonykor alkalom nyílik arra is, hogy szülök, gyerekek, nagyszülők együtt játsszanak. Ilyenkor a hagyományos játékoké elsősorban a terep: társasozásra, kártyázásra és más, hasonló játékokra az internetezők 38%-ánál kerül sor karácsonykor. Tízből egy internetező esetében az ünnepek alatt előkerülnek a számítógépes játékok (is). Ebbe az újkori, főként a fiatalok által kedvelt digitális időtöltésbe a szülők inkább, a nagyszülők azonban kevésbé vonódnak be: ahol játszanak számítógépes játékot karácsonykor, azok 40%-ánál a szülők is részt vesznek ebben, de csak 6%-uk esetében játszanak együtt a nagyival vagy a nagypapával – írják.
A karácsonyi együttlét hagyományos elemeit is átszövi a digitális eszközök, az internet használata (gondoljunk csak az ajándékok online rendelésére, vagy a legjobb karácsonyi recept kikeresésére a neten), és igaz ez a filmnézésre, zenehallgatásra is. Hogyan nézünk filmeket, sorozatokat, műsorokat, és hogyan hallgatunk zenét karácsonykor?
Ha közös családi film-, sorozat- vagy műsornézésről van szó, akkor az ünnep napjaiban is az élő tévéműsorok a legnépszerűbbek – 70% használja ezt a lehetőséget. Emellett azonban a digitális hozzáférések is egyre elterjedtebbek. Háromból egy rendszeres netező online, ingyenes filmnézési lehetőséget fog használni karácsonykor (mint például a Youtube vagy a Videa), de sokan néznek a televízióból rögzített műsort vagy fájlcserélő oldalakról levadászott filmeket is (29 és 28%). Streaming szolgáltatást 12% fog használni karácsonykor filmnézésre.
A karácsony nosztalgikus hangulatba ringat bennünket: szinte hihetetlen, de a netezők 10%-a még hallgat bakelitlemezt karácsonykor! Azonban ezzel együtt is a digitális zenehallgatási lehetőségeket használjuk leginkább: 66% ingyenes online zenehallgatást választ majd, minden második kérdezett pedig CD-t. A karácsonykor zenét hallgatók 16%-ánál van jelen együtt a gyerek, a szülő és a nagyszülő is – a digitális lehetőségek közül a zenehallgatás teremt karácsonykor leginkább közös élményt a családi együttléthez.
Tech
Bíró Ada nem létezik, mégis műsort vezet (videó)
Forradalmi újítással indult újabb évadában a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsora.
Bíró Adának hívják a Duna csatorna Delta című tudományos-ismeretterjesztő műsorának új műsorvezetőjét, akinek megjelenését, arcát és hangját egyaránt a mesterséges intelligencia (MI) hozta létre korábban már meglévő programokból – hangzott el az M1 hétfő esti Híradójában.
Mondanivalóját teljes egészében a Delta szerkesztői határozzák meg, ezzel együtt a mesterséges intelligencia segítségével életre hívott képi és nyelvi modell Fejős Ádám állandó műsorvezetőtársa lett a Deltában.
Dudás Viktor filmszakértő szerint a Delta éppen az a műsor, ahol egy ilyen egyedülálló technológiai újdonságnak helye és adott esetben fontos szerepe is van.
„Abszolút helye van egy ilyen műsorban egy ilyen megjelenésnek, hiszen ott, ahol a tudománnyal foglalkozunk és az abszolút újításokat igyekszik bemutatni a műsor, ott abszolút adekvát, hogy a legmagasabb szintű technikai újítások akár a műsor megszólalóinak a megjelenítésében is részesek legyenek”
– fogalmazott Dudás Viktor. Hozzátette: ez egy nagyon érdekes újítás, nagyon kíváncsian várja, hogyan fog a közönség erre reagálni, „mert ilyet még mi Magyarországon nem láttunk képernyőn”.
A legmodernebb nyelvi modellt használták ahhoz, hogy az MI által megalkotott műsorvezető szépen beszéljen magyarul, a legújabb videós modellt pedig ahhoz, hogy megmozdulhasson. Mint a műsorban elhangzott, ezen technológiák érzékeny egyensúlya kellett ahhoz, hogy Bíró Ada elmondhassa a nézőknek a nagyvilágból az aktuális tudományos híreket.
Szűts Zoltán média- és digitális pedagógiakutató, az Eszterházy Károly Egyetem Pedagógiai Karának dékánja az M1-en arról beszélt, hogy a mesterséges intelligenciát az ember alkotja és az ember irányítja. Az MI-vel foglalkozó szakember hangsúlyozta:
a történelemben minden technológia felfordulással járt, csakúgy, mint az MI, de nem félni kell tőle, hanem kipróbálni, megérteni, hosszú távon pedig használni.
„Az elmúlt évtizedben a digitalizáció kapcsán nagyon sokat beszélünk arról, hogy milyen módon átalakul a munka világa, és a mesterséges intelligencia az a trend, ami mindenképpen egy ugrást fog jelenteni. Ez nem azt jelenti, hogy az embereknek meg fog szűnni a munkája. Sőt! Ez azt jelenti, hogy más jellegű lesz maga a munka. Nyilván mindig kihívást hordoz egy technológiaváltás, mesterséges intelligencia esetében azt kell tudomásul vennünk, hogy ez a technológia asszisztensként működik. Segítőként működik” – hangsúlyozta Szűts Zoltán.
Tech
Újabb iskolákat fejleszt a High-Tech Suli program
Minden eddiginél több, összesen 127 iskolai alapítvány pályázott a támogatásra.
A benyújtott szakmai anyagok kiemelkedő színvonala miatt a támogató és az értékelő bizottság úgy döntött, hogy az eredeti kiíráshoz képest eggyel több – összesen hat – intézmény juthat hozzá a mintegy 40 millió forintos fejlesztéshez – közölte a Mészáros Csoport az MTI-vel.
A Mészáros Csoport High-Tech Suli programjának ötödik pályázatán modern, 21. századi digitális tanterem kialakítására és a hozzá kapcsolódó szakmai program megvalósítására támogatást nyert el:
- a Cecei Általános Iskola,
- a Csopaki Református Általános Iskola,
- a Herceghalmi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola,
- a Józsefvárosi Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Általános Iskola,
- a Monori Jászai Mari Általános Iskola és
- a Szegedi Gregor József Általános Iskola.
Horváth Ádám, a program szakmai vezetője szerint
az évről évre növekvő pályázati anyagok számából az látszik, hogy folyamatos az érdeklődés a High-Tech Suli program iránt; a rendkívül magas színvonalú szakmai anyagokból kiderült, hogy már minden pályázó számára egyértelmű, milyen hatalmas lehetőség egy ilyen terem: nemcsak bizonyos kompetenciák fejlesztésében nyújt kiemelkedő segítséget, de a diákok későbbi munkaerőpiaci elhelyezkedésben is.
Mára olyan közösség lettünk, amelyhez bárki szívesen csatlakozna – fogalmazott Horváth Ádám.
A közleményben hangsúlyozták: a program egyedülálló és több elemében is újszerű, az iskola által kijelölt termet felújítják és olyan modern digitális eszközökkel látják el, „amelyekkel új dimenzióba kerül az oktatás”.
Számos high-tech eszközt kapnak az iskolák, a fejlesztés középpontjában mégis a tanuló és a tanár kapcsolata, az együttműködés hatékonyabbá tétele, a differenciálás támogatás és a készségfejlesztés áll.
A tárgyalkotó eszközök – 3D nyomtató, lézervágó – a tanulók komplex problémamegoldó készségét, technikai kompetenciáit és kiemelten a kommunikációs, együttműködési készségeit fejlesztik – részletezték.
Hozzátették: a tanárok féléves módszertani és eszközhasználati képzésen vesznek részt, illetve a többletmunkájuk elismeréseként havi bérkiegészítésben is részesülnek. Az új, minden igényt kielégítő tantermek várhatóan júniusra készülnek el, így a jövő tanévet már itt kezdhetik a nyertes iskolák diákjai.
Tech
A digitális gazdaság női példaképeit díjazták
Átadták a 40 év feletti női példaképek a digitális gazdaság területén pályázat díjait – közölték a szervezők, az IVSZ – Digitális Vállalkozások Szövetsége és a Women in Technology Hungary Egyesület (WiTH) az MTI-vel.
A BME Villamosmérnöki és Informatikai Karán szerdán megrendezett gálán négy kategóriában hirdettek nyertest, és egy különdíjat adtak át.
A közlemény szerint a második alkalommal meghirdetett pályázatra olyan nőket lehetett ajánlani, akik példaképként szolgálhatnak a fiatalabb generációk és a karrierváltó nők számára.
Olyan szervezetek jelölését várták, amelyek büszkék a női alkalmazottjaik teljesítményére, valamint szívesen mutatnának példát a női munkavállalóikon keresztül a szervezeti diverzitásra.
Az Év csapatjátékosa díjat Burjánné Tandari Zsuzsanna, az AGCO Hungary Kft. SAP-fejlesztője kapta. Rajki Annamária, a Magyar Telekom TV és Entertainment igazgatója érdemelte ki az Innovátor elismerést. Dőry Éva, a Cosmo Consult Business Central üzletágának Support vezetője az Inspiráló teljesítményért kategória nyertese lett, míg Balogh Tünde, az evosoft Hungary Ipari Automatizációs Üzletágnak a vezetője az Inspiráló felsővezető díjat vehette át.
A Különdíjat az oktatásért Özvegy Judit, a szegedi SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola robotokat edukációs célra is alkalmazó tehetséggondozó pedagógusa kapta.