Tech
Hogyan lehet még biztonságosabb az e-autózás?
A Schneider Electric összegyűjtött néhány szempontot, amit érdemes mérlegelni.
Csak tavaly több mint 1800 tisztán elektromos meghajtású autót adtak el itthon, ami éves összevetésben 40 százalékos bővülést jelentett. Az ilyen típusú járművek ugyan még mindig viszonylag ritkának számítanak a hazai utakon, de egyre több családban tűnnek fel és bár folyamatosan bővül a nyilvános töltőhálózat, egyre több helyen kell fizetni ezért a szolgáltatásért. Emellett a biztonság, vagy éppen a kényelem miatt is sokan döntenek úgy, hogy otthon is biztosítják a töltés lehetőségét autóik számára. Ehhez természetesen már rendelkezésre állnak a piacon a megfelelő eszközök, mielőtt azonban belevág valaki egy ilyen projektbe, érdemes átgondolnia néhány dolgot.
Felejtsük el a konnektort!
Bár elsőre talán kézenfekvőnek tűnik, veszélyes és nagyon alacsony hatékonyságú, az elektromos autók közvetlenül lakossági dugaljról, kábelbe integrált túláramvédelem nélkül történő töltése. A legjobb megoldás otthonra a lakossági autótöltő állomásról való töltés. Ebben az esetben telepíteni kell egy töltőállomást a házban, amely biztonságos és nagy teljesítmény átvitelére teszi alkalmassá a töltést. Rendkívül hatékony megoldás, akár 30 perc alatt is képes az autót teljesen feltölteni, de néhány óra biztosan elég lesz. Hátránya lehet, hogy áramszolgáltatói hálózatfejlesztést igényelhet, amely extra költségeket és némi átépítést jelent.
Válasszuk a megfelelő teljesítményt!
Érdemes az autó teljesítményfelvevő képességéhez igazítani a töltőállomás teljesítményét, a megfelelő párosítással jelentősen növelhetjük a hatékonyságot, és csökken a töltési idő. Az elektromos autókban napjainkban az egyik legnépszerűbb akkumulátorkapacitás a 40 kWh teljesítményű. Egy 22 kW teljesítményű töltőállomásról egy ilyen akkumulátor nagyjából egy kényelmes családi ebéd ideje, azaz mintegy 2 óra alatt tölthető fel teljes mértékben. Ajánlott kizárólag megbízható gyártó töltőállomását használni és célszerű meggyőződni arról is, hogy a készülék rendelkezik-e a megfelelő minősítésekkel.
Ellenőrizzük a csatlakozó típusát!
Annak érdekében, hogy eldönthessük beépített kábellel vagy aljzattal rendelkező töltőre van-e szükség, ellenőrizni kell, hogy milyen csatlakozótípussal rendelkezik a megvásárolt autó. Ha valaki T2 aljzatos töltőt vesz, akkor azzal bármilyen autót fel tud tölteni T2-T2 vagy T2-T1 kábellel. Ha viszont beépített kábeleset vásárol, akkor meg kell állapítani az autón lévő csatlakozó típusát, mert a beépített kábel csatlakozójához kell alkalmazkodni. A csatlakozó típusának megfelelően gondoskodjunk gyári töltőkábelről, és soha ne használjunk sérült, toldott, szerelt, ragasztott kábeleket!
Felejtsük el a házi barkács megoldásokat!
A nem megfelelő eszközök, csatlakozók nagyon komoly veszélyforrást jelentenek az elektromos autók töltésénél, könnyen okozhatnak elektromos zárlatot, tüzet, veszélyeztetve a házban élők testi épségét. Nem szabad hosszabbítókat, toldókat, átalakítókat használni, mert ezek nem biztonságosak, és veszélyesek lehetnek mind a használóra mind a vagyontárgyakra nézve.
Kérjünk segítséget a profiktól!
Az otthoni töltési rendszer kialakításához érdemes egyeztetni szakképzett villanyszerelővel, és nem szabad spórolni a szakemberen a telepítéskor sem.
Előzzük meg a bosszantó áramszüneteket!
Ma egy átlagos otthon általában nincs felkészítve az autók töltésére, emiatt érdemes lehet áramszolgáltatói hálózatfejlesztést kérni. Ez ugyan extra költséggel jár, de megkímélheti az elektromos autók tulajdonosait a sűrű védelmi lekapcsolásoktól, melyek azon túl, hogy bosszantóak, ártanak is a készülékeknek. Természetesen ehhez is érdemes szakember segítségét igénybe venni.
„Az e-mobilitás fontos szerepet játszhat a klímaváltozás megállítását célzó erőfeszítésekben, és bár egyelőre csak a járművek nagyon kis része használja ezt a meghajtást, csak tavaly közel 2,3 millió, tisztán elektromos meghajtású autót adtak el világszerte. Az e-autózást kiszolgáló infrastruktúra is szépen fejlődik, Európában például a múlt év végén már 165 ezer elektromos töltőállomás volt, ami 70-szer több, mint 2011-ben. Azonban még messze nincs akkora hálózat e-autó töltőkből, mint benzinkutakból, így érthető, ha sokan otthon is meg akarják oldani ezt a kérdést. A Schneider Electricnél számos munkatársunk dolgozik azon, hogy az e-autózás és az azt kiszolgáló infrastruktúra minél gyorsabban fejlődjön. Az EcoStruxure for eMobility rendszerünk például teljes körű megoldást nyújt a töltési infrastruktúra kialakítására a tanácsadástól a mikrohálózatok kiépítésén és menedzselésén át a töltőállomások szállításáig” – mondta el Kozma László, a Schneider Electric szakértője.
Tech
Bíró Ada nem létezik, mégis műsort vezet (videó)
Forradalmi újítással indult újabb évadában a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsora.
Bíró Adának hívják a Duna csatorna Delta című tudományos-ismeretterjesztő műsorának új műsorvezetőjét, akinek megjelenését, arcát és hangját egyaránt a mesterséges intelligencia (MI) hozta létre korábban már meglévő programokból – hangzott el az M1 hétfő esti Híradójában.
Mondanivalóját teljes egészében a Delta szerkesztői határozzák meg, ezzel együtt a mesterséges intelligencia segítségével életre hívott képi és nyelvi modell Fejős Ádám állandó műsorvezetőtársa lett a Deltában.
Dudás Viktor filmszakértő szerint a Delta éppen az a műsor, ahol egy ilyen egyedülálló technológiai újdonságnak helye és adott esetben fontos szerepe is van.
„Abszolút helye van egy ilyen műsorban egy ilyen megjelenésnek, hiszen ott, ahol a tudománnyal foglalkozunk és az abszolút újításokat igyekszik bemutatni a műsor, ott abszolút adekvát, hogy a legmagasabb szintű technikai újítások akár a műsor megszólalóinak a megjelenítésében is részesek legyenek”
– fogalmazott Dudás Viktor. Hozzátette: ez egy nagyon érdekes újítás, nagyon kíváncsian várja, hogyan fog a közönség erre reagálni, „mert ilyet még mi Magyarországon nem láttunk képernyőn”.
A legmodernebb nyelvi modellt használták ahhoz, hogy az MI által megalkotott műsorvezető szépen beszéljen magyarul, a legújabb videós modellt pedig ahhoz, hogy megmozdulhasson. Mint a műsorban elhangzott, ezen technológiák érzékeny egyensúlya kellett ahhoz, hogy Bíró Ada elmondhassa a nézőknek a nagyvilágból az aktuális tudományos híreket.
Szűts Zoltán média- és digitális pedagógiakutató, az Eszterházy Károly Egyetem Pedagógiai Karának dékánja az M1-en arról beszélt, hogy a mesterséges intelligenciát az ember alkotja és az ember irányítja. Az MI-vel foglalkozó szakember hangsúlyozta:
a történelemben minden technológia felfordulással járt, csakúgy, mint az MI, de nem félni kell tőle, hanem kipróbálni, megérteni, hosszú távon pedig használni.
„Az elmúlt évtizedben a digitalizáció kapcsán nagyon sokat beszélünk arról, hogy milyen módon átalakul a munka világa, és a mesterséges intelligencia az a trend, ami mindenképpen egy ugrást fog jelenteni. Ez nem azt jelenti, hogy az embereknek meg fog szűnni a munkája. Sőt! Ez azt jelenti, hogy más jellegű lesz maga a munka. Nyilván mindig kihívást hordoz egy technológiaváltás, mesterséges intelligencia esetében azt kell tudomásul vennünk, hogy ez a technológia asszisztensként működik. Segítőként működik” – hangsúlyozta Szűts Zoltán.
Tech
Újabb iskolákat fejleszt a High-Tech Suli program
Minden eddiginél több, összesen 127 iskolai alapítvány pályázott a támogatásra.
A benyújtott szakmai anyagok kiemelkedő színvonala miatt a támogató és az értékelő bizottság úgy döntött, hogy az eredeti kiíráshoz képest eggyel több – összesen hat – intézmény juthat hozzá a mintegy 40 millió forintos fejlesztéshez – közölte a Mészáros Csoport az MTI-vel.
A Mészáros Csoport High-Tech Suli programjának ötödik pályázatán modern, 21. századi digitális tanterem kialakítására és a hozzá kapcsolódó szakmai program megvalósítására támogatást nyert el:
- a Cecei Általános Iskola,
- a Csopaki Református Általános Iskola,
- a Herceghalmi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola,
- a Józsefvárosi Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Általános Iskola,
- a Monori Jászai Mari Általános Iskola és
- a Szegedi Gregor József Általános Iskola.
Horváth Ádám, a program szakmai vezetője szerint
az évről évre növekvő pályázati anyagok számából az látszik, hogy folyamatos az érdeklődés a High-Tech Suli program iránt; a rendkívül magas színvonalú szakmai anyagokból kiderült, hogy már minden pályázó számára egyértelmű, milyen hatalmas lehetőség egy ilyen terem: nemcsak bizonyos kompetenciák fejlesztésében nyújt kiemelkedő segítséget, de a diákok későbbi munkaerőpiaci elhelyezkedésben is.
Mára olyan közösség lettünk, amelyhez bárki szívesen csatlakozna – fogalmazott Horváth Ádám.
A közleményben hangsúlyozták: a program egyedülálló és több elemében is újszerű, az iskola által kijelölt termet felújítják és olyan modern digitális eszközökkel látják el, „amelyekkel új dimenzióba kerül az oktatás”.
Számos high-tech eszközt kapnak az iskolák, a fejlesztés középpontjában mégis a tanuló és a tanár kapcsolata, az együttműködés hatékonyabbá tétele, a differenciálás támogatás és a készségfejlesztés áll.
A tárgyalkotó eszközök – 3D nyomtató, lézervágó – a tanulók komplex problémamegoldó készségét, technikai kompetenciáit és kiemelten a kommunikációs, együttműködési készségeit fejlesztik – részletezték.
Hozzátették: a tanárok féléves módszertani és eszközhasználati képzésen vesznek részt, illetve a többletmunkájuk elismeréseként havi bérkiegészítésben is részesülnek. Az új, minden igényt kielégítő tantermek várhatóan júniusra készülnek el, így a jövő tanévet már itt kezdhetik a nyertes iskolák diákjai.
Tech
A digitális gazdaság női példaképeit díjazták
Átadták a 40 év feletti női példaképek a digitális gazdaság területén pályázat díjait – közölték a szervezők, az IVSZ – Digitális Vállalkozások Szövetsége és a Women in Technology Hungary Egyesület (WiTH) az MTI-vel.
A BME Villamosmérnöki és Informatikai Karán szerdán megrendezett gálán négy kategóriában hirdettek nyertest, és egy különdíjat adtak át.
A közlemény szerint a második alkalommal meghirdetett pályázatra olyan nőket lehetett ajánlani, akik példaképként szolgálhatnak a fiatalabb generációk és a karrierváltó nők számára.
Olyan szervezetek jelölését várták, amelyek büszkék a női alkalmazottjaik teljesítményére, valamint szívesen mutatnának példát a női munkavállalóikon keresztül a szervezeti diverzitásra.
Az Év csapatjátékosa díjat Burjánné Tandari Zsuzsanna, az AGCO Hungary Kft. SAP-fejlesztője kapta. Rajki Annamária, a Magyar Telekom TV és Entertainment igazgatója érdemelte ki az Innovátor elismerést. Dőry Éva, a Cosmo Consult Business Central üzletágának Support vezetője az Inspiráló teljesítményért kategória nyertese lett, míg Balogh Tünde, az evosoft Hungary Ipari Automatizációs Üzletágnak a vezetője az Inspiráló felsővezető díjat vehette át.
A Különdíjat az oktatásért Özvegy Judit, a szegedi SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola robotokat edukációs célra is alkalmazó tehetséggondozó pedagógusa kapta.