Tech
Húszéves a Wi-Fi
A Cisco összegyűjtötte a legfontosabb mérföldköveket az elmúlt két évtizedből a Wi-Fi technológia fejlődéséről és a felhasználókra gyakorolt hatásairól.
“Napjaink egyik leggyorsabban fejlődő hálózati technológiája a Wi-Fi. Olyan helyeken is biztosítja az internetelérést, ahol erre korábban nem volt lehetőség. A Wi-Fi hálózatok új szintre emelték a mobilitást és mindennapjaink részévé váltak. A „mi a Wi-Fi kód?” kérdés valószínűleg az egyik leggyakrabban feltett kérdés napjainkban. Az üzleti életben az új generációs Wi-Fi 6 az 5G hálózatokkal kiegészülve új lehetőségek egész sorát nyitja meg és fontos szerepet játszik a szervezetek digitalizációjában” – mondta Dalos Ottó, a Cisco Magyarország ügyvezetője.
1. 1971: A Wi-Fi korszak kezdete: A Hawaii Egyetemen megalkották az ALOHAnet nevű hálózati rendszert, amely lehetővé tette a vezeték nélküli kommunikáció továbbfejlesztését és a Wi-Fi hálózatok előfutárának tekinthető.
2. 1997: Megjelent a 802.11-as szabvány első verziója, amely maximum 2 Mbps sebességre volt képes.
3. 1999: Létrejött a WECA: Fél tucat technológiai cég, köztük a később a Cisco által felvásárolt Aironet, megalapították a Wireless Ethernet Compatibility Alliance (WECA) szervezetet. 2002-től a WECA új néven, Wi-Fi Alliance-ként folytatta a munkát.
4. 1999: Megjelent az első ‘Wi-Fi szabvány’: A 802.11b szabvány volt az első, már ’Wi-Fi’ néven ismert szabvány. A 802.11-nél könnyebben használható és magasabb sebességet nyújtó 802.11b szabvány megjelenését sokan tekintik a Wi-Fi korszak igazi kezdetének.
5. 1999/2000: Forgalomban az első 802.11b eszközök: Egyre több kereskedelmi forgalomban kapható eszközben, például laptopokban kezdett megjelenni a beépített Wi-Fi antenna.
6. 2002: Jelentős iparági fejlesztések a Cisco-tól: A Cisco elindította Compatible eXtensions ingyenes licensz programját, amely lehetővé tette más szolgáltatók Wi-Fi termékeinek alkalmazását a Cisco vezeték nélküli hálózatokon, változatlanul magas biztonság mellett.
7. 2004: Wi-Fi a fellegekben: Felszállt az első kereskedelmi légi járat, amely Wi-Fi hozzáférést is biztosított az utasok számára.
8. 2005: A Wi-Fi beépült a szóhasználatba: A Wi-Fi szó külön szócikket kapott a Merriam-Webster szótárban.
9. 2009: A 802.11n szabvány forradalmasítja az iparágat: Bevezették az új 802.11n, másnéven Wi-Fi 4 szabványt, amely a MIMO technológia által garantált magasabb átviteli sebesség révén több antennával nagyobb adatfolyamot tett lehetővé. A maximális átviteli sebesség közel kilencszeresére növekedett (54 Mbps vs. 450 Mbps).
10. 2010: Újabb Cisco innovációk: Az Aironet 3500 Access Point széria részeként bevezetett Cisco CleanAir technológia képes volt automatikusan azonosítani, illetve diagramokon és térképes nézetben ábrázolni a rádióinterferenciát, meghatározni a probléma forrását és más, kevésbé zsúfolt csatornákra terelni a felhasználókat.
11. 2011: A hotspotok terjedése: A Wi-Fi hotspotok száma világszerte meghaladja az egymilliót.
12. 2012: A Wi-Fi az otthonokba is beköltözik: Világszerte a háztartások negyedében megtalálható a Wi-Fi.
13. 2013: Még nagyobb sebesség a 802.11ac szabvány révén: A 802.11ac szabvány elérte az 1 Gbps sebességet.
14. 2015: A Wi-Fi a felhasználók életénék részévé vált: Az IDC piackutató cég kutatásában azt vizsgálta, hogy mi az a dolog, ami nélkül az emberek nem tudnának élni. A válaszadók 18 százaléka első helyen jelölte meg a Wi-Fi-t, így az összességében az élelmiszerek mögött második helyen végzett. A szex (10%), a tévénézés (8%) és az alkoholfogyasztás (4%) a Wi-Fi mögé szorultak.
15. 2018: A Wi-Fi a gazdaság egyik hajtóereje: A Wi-Fi technológia globális gazdasági értéke meghaladta a 2 billió dollárt.
16. 2018: 13 milliárd Wi-Fi eszköz használatban: A Wi-Fi eszközök száma meghaladta a 13 milliárdot, vagyis világszerte mindenkire közel 2 Wi-Fi eszköz jut.
17. 2019: A Wi-Fi 6 új korszakot nyit: Az új generációs Wi-Fi 6 már 5 Gbps sebességet biztosít. Az új szabvány az 5G-vel azonos technológiai alapokra épül, de a két technológia nem kizárja, hanem kiegészíti egymást. A Wi-Fi 6 előnyei közé tartozik, hogy kevésbé meríti le a kapcsolódó eszközök akkumulátorait és összességében sokkal kiszámíthatóbb felhasználói élmént nyújt. Emellett a Cisco bejelentette az OpenRoaming projektet is. Ennek célja, hogy könnyebbé és biztonságossá tegye a Wi-Fi és az LTE közötti váltást, valamint a nyilvános Wi-Fi hálózatokhoz történő csatlakozást.
18. 2021: Tovább növekszik a hotspotok elterjedtsége: A Cisco becslései szerint a hotspotok száma világszerte meghaladja az 500 milliót, ami a 10 évvel ezelőtti érték 500-szorosa.
19. 2022: Még magasabb lesz az átlagsebesség: Előrejelzések szerint 2022-ben az átlagos Wi-Fi kapcsolat sebessége eléri az 54.2 Mbps-ot, vagyis több mint duplájára növekszik a 2017-es 24.4 Mbps-hoz mérten.
20. 2022: A Wi-Fi lesz a jövő internete: A Wi-Fi lesz a legfőbb internetes kapcsolódási pont. A Cisco előrejelzése szerint az internetes forgalom 59 százaléka Wi-Fi hálózatokon keresztül zajlik majd.
Tech
Vincze Máté: a múzeumok kezdték el az audiovizuális tartalmak gyűjtését
Magyarország akkoriban annyira innovatív módon állt hozzá a korabeli új tartalomrögzítő eszközökhöz, hogy az új adatrögzítés és feldolgozás vezetőjévé vált a világban.
A 19. század végén a múzeumok kezdték el az audiovizuális tartalmak gyűjtését – emlékeztetett a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára szerdán az első Múzeum Most Műhely elnevezésű szakmai konferencián, a Magyar Nemzeti Múzeumban (MNM).
Vincze Máté felidézte, hogy a 19. század végén Vikár Béla kezdte el a tudatos népdalgyűjtését, majd a nyomában Kodály Zoltán és Bartók Béla tette a műfajt a világban ismertté.
Magyarország akkoriban annyira innovatív módon állt hozzá a korabeli új tartalomrögzítő eszközökhöz, hogy az új adatrögzítés és feldolgozás vezetőjévé vált a világban
– mutatott rá Vincze Máté. Kiemelte, hogy a magyar–török kulturális évad egyik nagy kulturális-diplomáciai eredménye, hogy a török gyűjtéseket is rendelkezésre bocsátja a Néprajzi Múzeum.
Vincze Máté szerint az audiovizuális archívumok alatt mást és mást értenek a különböző generációk. A 20. században születettek számára az audiovizuális tartalom elsősorban a tévé és a rádió, minden olyan tartalom, amely az MTVA és Filmintézet körébe tartozik. A 21. században született alfa generáció tagjainak a YouTube, TikTok és a különféle online platformok jelentik azt – mutatott rá a KIM helyettes államtitkára.
Vincze Máté kiemelte:
Magyarország jól indult a digitalizációban, sok jó gyakorlat jött létre, amit sok ország átvett, köztük Szlovákia is, ahol a magyarhoz hasonló digitalizációs platformot alakítottak ki.
A következő lépés, hogy a jó gyakorlatokat úgy fésüljük össze, hogy a felhasználói élmény kerüljön előtérbe, ami akkor lehet sikeres, ha a gyűjteménykezelő szakmai és tudományos munkája érvényesíti azt – mutatott rá.
Mint mondta, bízik abban, hogy a tanácskozás olyan folyamatot indít el, amely közelebb visz minket a digitális térbe, amely a magyarság megmaradásának a záloga is.
Makranczi Zsolt, az MNM Innovációs és Képzési Igazgatóság igazgatója elmondta, hogy a Múzeum Most Műhely első rendezvényén a nap folyamán szó lesz a múzeumokban őrzött audiovizuális gyűjtemények gyűjteményezési, nyilvántartási, archiválási és hosszú távú megőrzéssel kapcsolatos kérdéseiről.
Makranczi Zsolt tájékoztatása szerint a konferenciára országos múzeumokból, szakmúzeumokból, vármegyei hatókörű városi múzeumokból és területi múzeumokból is érkeztek előadók. A konferencián az előadásokat követően szakmai kerekasztal-beszélgetéseket tartanak, amelyeken a különféle gyűjtemények jó gyakorlatait mutatják be a szakemberek.
Tech
Újabb kétszázezer diák kap notebookot az államtól
Így összesen már mintegy 450 ezer diák tanulhat a költségvetési forrásból beszerzett, korszerű eszközökön.
Míg 2010 előtt a családoknak “azt kellett nézniük, hogy évről évre mennyivel növekszik a tankönyvcsomagok ára”, most nemcsak a könyveket, hanem a laptopokat is ingyen kapják a gyerekek a tanuláshoz – mondta Rétvári Bence, a Belügyminisztérium (BM) parlamenti államtitkára hétfői sajtótájékoztatóján Budapesten.
Jelezte,
a harmadik éve futó projekt mostani ütemében az 5. 6. és 9. évfolyamon tanulókhoz juttatnak el 193 ezer eszközt, és a laptoposztás a következő tanévben is folytatódni fog.
A korszerű, érintőképernyős Dell, Asus, HP és Lenovo márkájú gépekre hároméves garancia is jár – jegyezte meg.
Az államtitkár szavai szerint az “okoseszközök világában” különösen fontos, hogy segítséget nyújtsanak tanároknak abban, hogy minél hatékonyabban tudják képezni a gyerekeket, és kevesebb időt kelljen az adminisztrációra fordítaniuk. A digitális eszközökön elérhető interaktív feladatok, hanganyagok, képek, filmrészletek, zenék jobban lekötik a gyerekek figyelmét, és segítenek elmélyíteni a tudást – tette hozzá.
“Magyarország legnagyobb léptékű oktatásfejlesztési időszakában vagyunk” – jelentette ki Rétvári Bence, aki felidézte azt is, hogy az elmúlt években 1400 milliárd forintból 5680 óvoda- és iskolafejlesztést valósított meg a kormány.
Elmondta továbbá, hogy januártól 32,2 százalékos pedagógus béremelés indult el Magyarországon, ami jövőre várhatóan további 21 százalékos emeléssel folytatódik, négy év alatt pedig összesen 93,5 százalékkal növeli a kormány a tanárok, tanítók, óvodapedagógusok fizetését.
Az államtitkár szavai szerint “nem szabad elfelejteni”, hogy a pedagógusok béremeléséhez és a tanulói notebookok kiosztásához az Európai Unió nem járult hozzá, “Brüsszelből egyetlen eurocent forrás nem érkezett” ezekre a célokra.
Hangsúlyozta: a magyar gazdaság van olyan állapotban, hogy a magyar kormány teljes mértékben költségvetési forrásból ki tudja gazdálkodni a béremelés és a digitális eszközök kiosztásának költségeit “akkor is, amikor háborús, szankciós időszakban vagyunk, ami Európa minden országának gazdasági nehézséget jelent”.
Rétvári Bence úgy folytatta, bíznak benne, hogy az EU-s források előbb-utóbb megérkeznek Magyarországra. “Az viszont igencsak sajnálatos, hogy a baloldal arra büszke, hogy ha rajtuk múlt volna, se béremelés, se laptop nem lenne az iskolákban” – fűzte hozzá.
Nyitrai Zsolt, a miniszterelnök főtanácsadója elmondta, hogy a tanítás és a tanulás modernizációja a szülők és diákok véleménye szerint is fontos.
“Az Orbán Viktor vezette polgári kormány megalkotta a szolgáltató állam koncepcióját és azt meg is valósítja” – emelte ki, hozzátéve: ennek lényege, hogy folyamatosan kapcsolatban vannak a különböző társadalmi csoportokkal és döntéseikkel segítik az emberek mindennapjait. A főtanácsadó példaként említette a cukorbeteg gyerekek nyári táboroztatását, az időseknek indított, “Európában egyedülálló” Gondosóra programot, valamint a népszámláláskor használt táblagépek újrahasznosítását.
A szolgáltató állam gyakorlatának megvalósításába illeszkedik a tanulói laptopok kiosztása is
– szögezte le.
Balatoni Katalin, a BM köznevelési helyettes államtitkára úgy fogalmazott, nagy kihívás előtt áll az oktatási rendszer, mert “az egész világot súlyként nyomja a feladat, hogy a digitalizációt hogyan tudják megvalósítani.”
Felidézte, a 2022-ben indított program keretében első körben 120 ezer eszközt osztottak ki tanároknak és diákoknak, tavaly további 140 ezret, a mai nappal pedig 193 ezer eszköz “indul útjára.”
“A projekt célja, hogy a köznevelésben biztosítsuk a digitális oktatáshoz való egyenlő hozzáférést”
– húzta alá Balatoni Katalin, megjegyezve: több mint 3 ezer feladatellátási helyre juttatják el a laptopokat, nemcsak állami, hanem egyházi, magán- és nemzetiségi önkormányzati fenntartású intézményekbe is.
A helyettes államtitkár rámutatott: a laptopok mellett háttértartalmakat és kiegészítő tudást is biztosítanak a gyerekeknek ahhoz, hogy “felelősségteljesen és tudatosan tanulják meg használni” a digitális eszközöket.
Mint mondta, az elmúlt években több mint 200 okostankönyvet fejlesztettek, a nemzeti köznevelési portálon pedig 200 ezer tartalmat tettek elérhetővé. Kialakítottak továbbá 180 okostantermet is, 2020-tól pedig bevezették a digitális kultúra tantárgyat a harmadik évfolyamon.
Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ (KK) elnöke sikertörténetnek nevezte a 200 milliárd forintból megvalósított projektet, amelynek keretében a legkisebb települések diákjaihoz is eljuttatják a laptopokat.
Megjegyezte: a tanulók az iskolákban “névre szóló” gépeket használhatnak, amelyekbe jegyzetelhetnek, saját tartalmakat tölthetnek le rájuk. Az iskolában azok a gyerekek is megkapják a gépeket, akiknek a szülei nem veszik át az eszközt
– tette hozzá. A KK elnöke fontosnak nevezte, hogy a diákok használják is a kiosztott gépeket, nem csak az órán, de iskolán kívül is.
Hajnal Gabriella jelezte: ősszel újabb notebook csomagot osztanak ki és elindult tízezer interaktív panel közbeszerzése is. Mindemellett folyamatosan zajlik a Kréta rendszerben a digitális kollaborációs tér fejlesztése is. Ezen a felületen lehet feladatokat kiosztani, visszaküldeni, javítani, értékelni, kommunikálni – magyarázta.
Tech
Bíró Ada nem létezik, mégis műsort vezet (videó)
Forradalmi újítással indult újabb évadában a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsora.
Bíró Adának hívják a Duna csatorna Delta című tudományos-ismeretterjesztő műsorának új műsorvezetőjét, akinek megjelenését, arcát és hangját egyaránt a mesterséges intelligencia (MI) hozta létre korábban már meglévő programokból – hangzott el az M1 hétfő esti Híradójában.
Mondanivalóját teljes egészében a Delta szerkesztői határozzák meg, ezzel együtt a mesterséges intelligencia segítségével életre hívott képi és nyelvi modell Fejős Ádám állandó műsorvezetőtársa lett a Deltában.
Dudás Viktor filmszakértő szerint a Delta éppen az a műsor, ahol egy ilyen egyedülálló technológiai újdonságnak helye és adott esetben fontos szerepe is van.
„Abszolút helye van egy ilyen műsorban egy ilyen megjelenésnek, hiszen ott, ahol a tudománnyal foglalkozunk és az abszolút újításokat igyekszik bemutatni a műsor, ott abszolút adekvát, hogy a legmagasabb szintű technikai újítások akár a műsor megszólalóinak a megjelenítésében is részesek legyenek”
– fogalmazott Dudás Viktor. Hozzátette: ez egy nagyon érdekes újítás, nagyon kíváncsian várja, hogyan fog a közönség erre reagálni, „mert ilyet még mi Magyarországon nem láttunk képernyőn”.
A legmodernebb nyelvi modellt használták ahhoz, hogy az MI által megalkotott műsorvezető szépen beszéljen magyarul, a legújabb videós modellt pedig ahhoz, hogy megmozdulhasson. Mint a műsorban elhangzott, ezen technológiák érzékeny egyensúlya kellett ahhoz, hogy Bíró Ada elmondhassa a nézőknek a nagyvilágból az aktuális tudományos híreket.
Szűts Zoltán média- és digitális pedagógiakutató, az Eszterházy Károly Egyetem Pedagógiai Karának dékánja az M1-en arról beszélt, hogy a mesterséges intelligenciát az ember alkotja és az ember irányítja. Az MI-vel foglalkozó szakember hangsúlyozta:
a történelemben minden technológia felfordulással járt, csakúgy, mint az MI, de nem félni kell tőle, hanem kipróbálni, megérteni, hosszú távon pedig használni.
„Az elmúlt évtizedben a digitalizáció kapcsán nagyon sokat beszélünk arról, hogy milyen módon átalakul a munka világa, és a mesterséges intelligencia az a trend, ami mindenképpen egy ugrást fog jelenteni. Ez nem azt jelenti, hogy az embereknek meg fog szűnni a munkája. Sőt! Ez azt jelenti, hogy más jellegű lesz maga a munka. Nyilván mindig kihívást hordoz egy technológiaváltás, mesterséges intelligencia esetében azt kell tudomásul vennünk, hogy ez a technológia asszisztensként működik. Segítőként működik” – hangsúlyozta Szűts Zoltán.