Tech
Kiadói adatok az Evomedia programmatic portfóliójában
A programmatic megoldások egy része, mint például a televíziós és a rádiós programozott reklámok használata még gyerekcipőben jár hazánkban, az online piac azonban egyre jobban alkalmazkodik a nemzetközi trendekhez, és lassan, de biztosan követi őket. A hazai programmatic piacról, a kiadói adatok felhasználási lehetőségeiről az Evomedia szenior programmatic specialistájával, Balsai Balázzsal és kereskedelmi igazgatójával, Gazsó Gáborral beszélgettünk.
Mikor kezdtetek el programmatic megoldásokkal foglalkozni, és miért láttátok szükségét?
BALSAI BALÁZS (BB): Anyacégünk, a New Wave Media Group a HOPPex prémium kiadói platform három alapítójának egyikeként a kezdetektől aktív szereplője a hazai programozott hirdetési piacnak. Az elmúlt években mind a nemzetközi, mind a magyar piacon a digitális reklámköltés egyre nagyobb része folyt át különböző automatizált rendszereken, ami a HOPPex alapítása előtt elsősorban a nemzetközi közvetítő cégeknek kedvezett. A kiadói összefogást 2014 őszén jelentettük be, 2015 májusában pedig hivatalosan is elindult a szolgáltatás.
Hol tart most a hazai programmatic piac?
GAZSÓ GÁBOR (GG): Időbe telt, mire a hirdetői, az ügynökségi és a médiaoldal is megértette és beletanult az automatizált bevételi modellbe. A kulcs az adat és a pontos célzás, ezen keresztül pedig a hatékonyabb, eredményesebb kampányok. A hirdetők időt, energiát és nagyon sok pénzt áldoztak az elmúlt években arra, hogy a házon belüli adataikat vissza tudják csatornázni a digitális médiaköltésükbe. Meg kellett értenünk, hogy mi a hirdetők motivációja, és túl kellett lépni azon a kezdeti félelmen és rossz beidegződésen, hogy a programmatic költés csak az árainkat akarja letörni. Ma már idehaza is helyén kezeli minden szereplő a programmatic ökoszisztémát, egyre több a szaktudás és a szakember a területen, és a bevételeink legdinamikusabban növekvő részét az automatizált bevételek adják.
BB: A fejlődést jól mutatja, hogy az Evomedia csak idén három fontos programmatic újdonságot mutatott be a piacnak. Év elején bevezettük a brand-safety videós preroll és postroll csomagunkat a Videán. Ezt követte a 70-80 százalékos láthatósági garanciát vállaló High Viewability megoldásunk a kiemelt bannerkampányok kiszolgálásában, illetve egy hosszú és izgalmas fejlesztést követően idén szeptembertől már first-party kiadói adatokkal támogatott automatizált kampányokat is értékesítünk.
Mit jelent a kiadói adat?
GG: Monitorozzuk és profilokba rendezzük az olvasókat aszerint, hogy milyen tartalmat milyen gyakorisággal, honnan és milyen eszközön fogyasztanak. Szegmenseket képzünk, és a hirdetőink ezekre futtathatnak célzott kampányokat.
Az egész célja az, hogy minél kisebb holtszórással érjük el a hirdetők célcsoportját. |
Emellett tartalomgyártási, forgalomterelési szempontból házon belül is használhatjuk a userek olvasási szokásaiból megszerzett tudást, ami pedig a tartalmi fejlesztéseinket teszi pontosabbá.
 |
| Balsai Balázs |
BB: Adatkezelőként eközben a biztonságot és a frissességet is szem előtt tartjuk. Az adatgyűjtés minden esetben teljesen anonim módon, a GDPR-nak megfelelően történik, míg a szegmensek felépítésekor csak az elmúlt 28 nap tartalomfogyasztási szokásait vesszük figyelembe. Így nincsenek se személyekhez köthető, se elévülő adataink, ami kulcsfontosságú egy ilyen projektben.
Hogyan történik az adatgyűjtés?
BB: Amikor a felhasználó meglátogat egy, az Evomedia portfóliójába tartozó oldalt, több információt is elárul magáról: egyebek mellett azt, milyen forgalmi forrásból érkezett, milyen cikket néz éppen, annak mi a címe, és milyen szerkesztőségi címkék vannak hozzárendelve, mennyi időt tölt az oldalon, és hova megy tovább. Ez alapján minden felhasználó bekerül különböző megcélozható szegmensekbe.
Tartalomfogyasztási szempontok alapján megfordulnak nálunk női és férfi, kisgyerekes és családos olvasók, sportrajongók, futballdrukkerek, autó-motor érdeklődésűek, utazásra vágyók, popkultúrát kedvelők, a gazdaságra és üzletre fogékonyak, egészségesen élők, lakásvásárlók, gamerek, pályakezdők, és még folytathatnám a sort. De szűkebb csoportokat, halmazokat is képesek vagyunk alkotni, például vannak egészen jól beazonosítható Star Wars-rajongóink, illetve pontosan tudjuk azt is, hogy hányan érdeklődnek az elektromos autók vagy mondjuk a Black Friday-akciók iránt. És hogy minden hirdetői kérésre reagálhassunk, a rendszert már az alapoktól úgy építettük fel, hogy igény szerint bármilyen egyedi szegmens néhány óra, legfeljebb egy-két nap alatt életre hívható legyen.
Bevett gyakorlat ez a digitális hirdetési piacon? És miben más, mint a Google vagy a Facebook?
BB: A Google és a Facebook ingyenes szolgáltatásaiért az adatainkkal fizetünk. Felhasználóként a két nagy szereplő megkerülhetetlen, online tevékenységünk nyitott könyv előttük, leglátványosabb eszközeikkel pedig folyamatosan találkozhatunk: egy e-kereskedőnél megfordulva napokig azokat az ajánlatokat, termékeket látjuk mindenhol, amiket korábban nézegettünk. A személyre szabott hirdetések az ilyen és ehhez hasonló, mindenkihez eljutó megoldásoknak köszönhetően mára a hétköznapjaink részei lettek, más a helyzet viszont a tartalomszolgáltatóknál és így a hagyományos médiavásárlásnál.
A kampánytervezésnek ez mindig is klasszikus eleme volt, ahol ismert paraméterek mentén lehetett elérni a hazai kiadók termékeit, ám ahogy mennek át a költések a programozott piactérbe, úgy jelenik meg itt is az igény, hogy a hirdetések a megfelelő embert a megfelelő időben érjék el, és így váljanak egyre hatékonyabbá, fejlettebbé. Nemcsak retargeting-, de szegmentálási eszközökkel is – erre reagáltunk adatprojektünk elindításával.
 |
| Gazsó Gábor |
Mi történik, ha egy cég megkeres titeket azzal, hogy programmatic módon szeretne nálatok hirdetni? Meséljetek kicsit a folyamatról!?
BB: Az Evomedia portfóliója elérhető open RTB jelleggel bárki számára, aki rendelkezik a megfelelő technikai háttérrel, és tud programozott módon vásárolni, míg a közvetlen megállapodások PMP private deal keretein belül valósulnak meg. Itt érhető el a High Viewabiliy csomag és a kiadói first-party adat is, melyeket az értékesítőinken keresztül lehet igényelni. Csak meg kell adni, hogy mi a kampány célja, és milyen érdeklődésű célcsoportnak kell futtatni, ezenkívül pedig minden úgy történik, mint egy hagyományos PMP deal indításakor. A programmatic rendszerek egy gyors beállítás után egymásra találnak, és megkezdődik a hirdetéskiszolgálás.
GG: First-party adat projektünknek még csak az elején járunk, de máris nagyon nagy a hirdetői érdeklődés iránta. A fejlesztéseinket folytatjuk, szeretnénk a videós tartalmakra külön szegmenseket létrehozni, és vizsgáljuk, hogyan tudnánk demográfiai adatokkal még értékesebbé tenni adatainkat. Az adat az új arany, a hazai digitális tartalomiparnak pedig szüksége van egy új aranykorra, mert bevételeinek 99 százaléka hirdetésből származik, amiért ádáz küzdelmet vívunk a nemzetközi szereplőkkel, e-kereskedelmi cégekkel, listingoldalakkal.
Tech
Vincze Máté: a múzeumok kezdték el az audiovizuális tartalmak gyűjtését
Magyarország akkoriban annyira innovatív módon állt hozzá a korabeli új tartalomrögzítő eszközökhöz, hogy az új adatrögzítés és feldolgozás vezetőjévé vált a világban.
A 19. század végén a múzeumok kezdték el az audiovizuális tartalmak gyűjtését – emlékeztetett a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára szerdán az első Múzeum Most Műhely elnevezésű szakmai konferencián, a Magyar Nemzeti Múzeumban (MNM).
Vincze Máté felidézte, hogy a 19. század végén Vikár Béla kezdte el a tudatos népdalgyűjtését, majd a nyomában Kodály Zoltán és Bartók Béla tette a műfajt a világban ismertté.
Magyarország akkoriban annyira innovatív módon állt hozzá a korabeli új tartalomrögzítő eszközökhöz, hogy az új adatrögzítés és feldolgozás vezetőjévé vált a világban
– mutatott rá Vincze Máté. Kiemelte, hogy a magyar–török kulturális évad egyik nagy kulturális-diplomáciai eredménye, hogy a török gyűjtéseket is rendelkezésre bocsátja a Néprajzi Múzeum.
Fotó: MTI/Balogh Zoltán
Vincze Máté szerint az audiovizuális archívumok alatt mást és mást értenek a különböző generációk. A 20. században születettek számára az audiovizuális tartalom elsősorban a tévé és a rádió, minden olyan tartalom, amely az MTVA és Filmintézet körébe tartozik. A 21. században született alfa generáció tagjainak a YouTube, TikTok és a különféle online platformok jelentik azt – mutatott rá a KIM helyettes államtitkára.
Vincze Máté kiemelte:
Magyarország jól indult a digitalizációban, sok jó gyakorlat jött létre, amit sok ország átvett, köztük Szlovákia is, ahol a magyarhoz hasonló digitalizációs platformot alakítottak ki.
A következő lépés, hogy a jó gyakorlatokat úgy fésüljük össze, hogy a felhasználói élmény kerüljön előtérbe, ami akkor lehet sikeres, ha a gyűjteménykezelő szakmai és tudományos munkája érvényesíti azt – mutatott rá.
Mint mondta, bízik abban, hogy a tanácskozás olyan folyamatot indít el, amely közelebb visz minket a digitális térbe, amely a magyarság megmaradásának a záloga is.
Makranczi Zsolt, az MNM Innovációs és Képzési Igazgatóság igazgatója elmondta, hogy a Múzeum Most Műhely első rendezvényén a nap folyamán szó lesz a múzeumokban őrzött audiovizuális gyűjtemények gyűjteményezési, nyilvántartási, archiválási és hosszú távú megőrzéssel kapcsolatos kérdéseiről.
Makranczi Zsolt tájékoztatása szerint a konferenciára országos múzeumokból, szakmúzeumokból, vármegyei hatókörű városi múzeumokból és területi múzeumokból is érkeztek előadók. A konferencián az előadásokat követően szakmai kerekasztal-beszélgetéseket tartanak, amelyeken a különféle gyűjtemények jó gyakorlatait mutatják be a szakemberek.
Tech
Újabb kétszázezer diák kap notebookot az államtól
Így összesen már mintegy 450 ezer diák tanulhat a költségvetési forrásból beszerzett, korszerű eszközökön.
Míg 2010 előtt a családoknak “azt kellett nézniük, hogy évről évre mennyivel növekszik a tankönyvcsomagok ára”, most nemcsak a könyveket, hanem a laptopokat is ingyen kapják a gyerekek a tanuláshoz – mondta Rétvári Bence, a Belügyminisztérium (BM) parlamenti államtitkára hétfői sajtótájékoztatóján Budapesten.
Jelezte,
a harmadik éve futó projekt mostani ütemében az 5. 6. és 9. évfolyamon tanulókhoz juttatnak el 193 ezer eszközt, és a laptoposztás a következő tanévben is folytatódni fog.
A korszerű, érintőképernyős Dell, Asus, HP és Lenovo márkájú gépekre hároméves garancia is jár – jegyezte meg.
Az államtitkár szavai szerint az “okoseszközök világában” különösen fontos, hogy segítséget nyújtsanak tanároknak abban, hogy minél hatékonyabban tudják képezni a gyerekeket, és kevesebb időt kelljen az adminisztrációra fordítaniuk. A digitális eszközökön elérhető interaktív feladatok, hanganyagok, képek, filmrészletek, zenék jobban lekötik a gyerekek figyelmét, és segítenek elmélyíteni a tudást – tette hozzá.
“Magyarország legnagyobb léptékű oktatásfejlesztési időszakában vagyunk” – jelentette ki Rétvári Bence, aki felidézte azt is, hogy az elmúlt években 1400 milliárd forintból 5680 óvoda- és iskolafejlesztést valósított meg a kormány.
Fotó: MTI/Illyés Tibor
Elmondta továbbá, hogy januártól 32,2 százalékos pedagógus béremelés indult el Magyarországon, ami jövőre várhatóan további 21 százalékos emeléssel folytatódik, négy év alatt pedig összesen 93,5 százalékkal növeli a kormány a tanárok, tanítók, óvodapedagógusok fizetését.
Az államtitkár szavai szerint “nem szabad elfelejteni”, hogy a pedagógusok béremeléséhez és a tanulói notebookok kiosztásához az Európai Unió nem járult hozzá, “Brüsszelből egyetlen eurocent forrás nem érkezett” ezekre a célokra.
Hangsúlyozta: a magyar gazdaság van olyan állapotban, hogy a magyar kormány teljes mértékben költségvetési forrásból ki tudja gazdálkodni a béremelés és a digitális eszközök kiosztásának költségeit “akkor is, amikor háborús, szankciós időszakban vagyunk, ami Európa minden országának gazdasági nehézséget jelent”.
Rétvári Bence úgy folytatta, bíznak benne, hogy az EU-s források előbb-utóbb megérkeznek Magyarországra. “Az viszont igencsak sajnálatos, hogy a baloldal arra büszke, hogy ha rajtuk múlt volna, se béremelés, se laptop nem lenne az iskolákban” – fűzte hozzá.
Nyitrai Zsolt, a miniszterelnök főtanácsadója elmondta, hogy a tanítás és a tanulás modernizációja a szülők és diákok véleménye szerint is fontos.
“Az Orbán Viktor vezette polgári kormány megalkotta a szolgáltató állam koncepcióját és azt meg is valósítja” – emelte ki, hozzátéve: ennek lényege, hogy folyamatosan kapcsolatban vannak a különböző társadalmi csoportokkal és döntéseikkel segítik az emberek mindennapjait. A főtanácsadó példaként említette a cukorbeteg gyerekek nyári táboroztatását, az időseknek indított, “Európában egyedülálló” Gondosóra programot, valamint a népszámláláskor használt táblagépek újrahasznosítását.
A szolgáltató állam gyakorlatának megvalósításába illeszkedik a tanulói laptopok kiosztása is
– szögezte le.
Balatoni Katalin, a BM köznevelési helyettes államtitkára úgy fogalmazott, nagy kihívás előtt áll az oktatási rendszer, mert “az egész világot súlyként nyomja a feladat, hogy a digitalizációt hogyan tudják megvalósítani.”
Felidézte, a 2022-ben indított program keretében első körben 120 ezer eszközt osztottak ki tanároknak és diákoknak, tavaly további 140 ezret, a mai nappal pedig 193 ezer eszköz “indul útjára.”
“A projekt célja, hogy a köznevelésben biztosítsuk a digitális oktatáshoz való egyenlő hozzáférést”
– húzta alá Balatoni Katalin, megjegyezve: több mint 3 ezer feladatellátási helyre juttatják el a laptopokat, nemcsak állami, hanem egyházi, magán- és nemzetiségi önkormányzati fenntartású intézményekbe is.
A helyettes államtitkár rámutatott: a laptopok mellett háttértartalmakat és kiegészítő tudást is biztosítanak a gyerekeknek ahhoz, hogy “felelősségteljesen és tudatosan tanulják meg használni” a digitális eszközöket.
Mint mondta, az elmúlt években több mint 200 okostankönyvet fejlesztettek, a nemzeti köznevelési portálon pedig 200 ezer tartalmat tettek elérhetővé. Kialakítottak továbbá 180 okostantermet is, 2020-tól pedig bevezették a digitális kultúra tantárgyat a harmadik évfolyamon.
Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ (KK) elnöke sikertörténetnek nevezte a 200 milliárd forintból megvalósított projektet, amelynek keretében a legkisebb települések diákjaihoz is eljuttatják a laptopokat.
Megjegyezte: a tanulók az iskolákban “névre szóló” gépeket használhatnak, amelyekbe jegyzetelhetnek, saját tartalmakat tölthetnek le rájuk. Az iskolában azok a gyerekek is megkapják a gépeket, akiknek a szülei nem veszik át az eszközt
– tette hozzá. A KK elnöke fontosnak nevezte, hogy a diákok használják is a kiosztott gépeket, nem csak az órán, de iskolán kívül is.
Hajnal Gabriella jelezte: ősszel újabb notebook csomagot osztanak ki és elindult tízezer interaktív panel közbeszerzése is. Mindemellett folyamatosan zajlik a Kréta rendszerben a digitális kollaborációs tér fejlesztése is. Ezen a felületen lehet feladatokat kiosztani, visszaküldeni, javítani, értékelni, kommunikálni – magyarázta.
Tech
Bíró Ada nem létezik, mégis műsort vezet (videó)
Forradalmi újítással indult újabb évadában a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsora.
Bíró Adának hívják a Duna csatorna Delta című tudományos-ismeretterjesztő műsorának új műsorvezetőjét, akinek megjelenését, arcát és hangját egyaránt a mesterséges intelligencia (MI) hozta létre korábban már meglévő programokból – hangzott el az M1 hétfő esti Híradójában.
Mondanivalóját teljes egészében a Delta szerkesztői határozzák meg, ezzel együtt a mesterséges intelligencia segítségével életre hívott képi és nyelvi modell Fejős Ádám állandó műsorvezetőtársa lett a Deltában.
Dudás Viktor filmszakértő szerint a Delta éppen az a műsor, ahol egy ilyen egyedülálló technológiai újdonságnak helye és adott esetben fontos szerepe is van.
„Abszolút helye van egy ilyen műsorban egy ilyen megjelenésnek, hiszen ott, ahol a tudománnyal foglalkozunk és az abszolút újításokat igyekszik bemutatni a műsor, ott abszolút adekvát, hogy a legmagasabb szintű technikai újítások akár a műsor megszólalóinak a megjelenítésében is részesek legyenek”
– fogalmazott Dudás Viktor. Hozzátette: ez egy nagyon érdekes újítás, nagyon kíváncsian várja, hogyan fog a közönség erre reagálni, „mert ilyet még mi Magyarországon nem láttunk képernyőn”.
A legmodernebb nyelvi modellt használták ahhoz, hogy az MI által megalkotott műsorvezető szépen beszéljen magyarul, a legújabb videós modellt pedig ahhoz, hogy megmozdulhasson. Mint a műsorban elhangzott, ezen technológiák érzékeny egyensúlya kellett ahhoz, hogy Bíró Ada elmondhassa a nézőknek a nagyvilágból az aktuális tudományos híreket.
Szűts Zoltán média- és digitális pedagógiakutató, az Eszterházy Károly Egyetem Pedagógiai Karának dékánja az M1-en arról beszélt, hogy a mesterséges intelligenciát az ember alkotja és az ember irányítja. Az MI-vel foglalkozó szakember hangsúlyozta:
a történelemben minden technológia felfordulással járt, csakúgy, mint az MI, de nem félni kell tőle, hanem kipróbálni, megérteni, hosszú távon pedig használni.
„Az elmúlt évtizedben a digitalizáció kapcsán nagyon sokat beszélünk arról, hogy milyen módon átalakul a munka világa, és a mesterséges intelligencia az a trend, ami mindenképpen egy ugrást fog jelenteni. Ez nem azt jelenti, hogy az embereknek meg fog szűnni a munkája. Sőt! Ez azt jelenti, hogy más jellegű lesz maga a munka. Nyilván mindig kihívást hordoz egy technológiaváltás, mesterséges intelligencia esetében azt kell tudomásul vennünk, hogy ez a technológia asszisztensként működik. Segítőként működik” – hangsúlyozta Szűts Zoltán.