Tech
Kína próbálta meg befolyásolni az amerikai közvéleményt nyáron?
A mesterségesen generált avatárok és kommentjeik nagyon hasonlítottak az igazi emberekre és arra, ahogyan az igazi felhasználók fejtik ki a véleményüket. Egy amerikai kutatócég Kínához vezette vissza a szálakat, azonban a valóság ennél sokkal bonyolultabb lehet. Cikkünkből az is kiderül, hogyan buktatták le a hálózatot a Drakulából vett idézetek és a rossz helyesírás.
2020. november 3-án tartják az amerikai elnökválasztást, aminek kapcsán egyre több felfokozott hangulatú médiatartalom jelenik meg mindkét párt követőinek oldaláról. Ahogyan az minden választás előtt történni szokott a világ összes szegletében, záporoznak az ígéretek és sötét titkok kerülnek napvilágra, melyek vagy igazak, vagy nem. A már hagyományosnak mondható kampányelemek mellett azonban idén is kiemelt szerep jutott a deepfake-nek és más MI-alapú befolyásoló technikáknak – és nem csak hazai pályáról érkezik a manipulatív tartalom.
Bár a csoport (ismert) tevékenysége nyár elejére nyúlik vissza, a Twitter augusztusban, a Facebook pedig csak szeptember végén tiltotta ki a hamis profilokat oldalairól.
Képzeletbeli barátok
Nyáron egy Kína-barát propagandakampány keretében, amely az Egyesült Államok a közösségi médiájára épít, csalók hamis követőket hoztak létre MI által generált profilok segítségével. Az augusztusi esemény azért számít különlegesnek, mert egy olyan átfogó befolyásolási technikáról van szó, amelyet képtelenség lett volna mélytanulás alkalmazása nélkül kivitelezni.
A kampány július óta tesz közzé különböző, a Trump-adminisztrációval szemben kritikus angol nyelvű videókat a Facebookon, a Twitteren és a YouTube-on – állítja a Graphika kutatócég, amely nyomon követi a csalók csoportjának tevékenységét.
A Graphika “Spamouflage Dragon” néven emlegeti az akciót. Bár a hamis profilok felhasználásával történő manipulációban semmi új nincs, az elemzőcég felhívta a figyelmet arra, hogy az akcióban résztvevő profilok leleplezését megnehezíti, hogy a hozzájuk tartozó profilképeket MI-vel generálják.
 |
Első pillantásra a profilfotók teljesen igazinak tűnnek, de a Graphika furcsa közös vonásokat észlelt a képeken, például az elmosódott háttéreket és azt, hogy a profilfotókban a szemgolyó helyzete pontosan illeszkedik. Ez azt jelzi, hogy a fényképek valószínűleg egy úgynevezett „generatív ellenséges hálózat” (generative adversarial network) vagyis GAN – egy gépi tanulási technológia – termékei.
A GAN-ek képesek arra, hogy valódi emberek képein tréningelve szintetikus arcot generáljanak, és megtanulják, hogyan lehet az arcvonásokat úgy belesimítani egy portréfotóba, hogy azzal teljesen valósághű, de új képet kapjanak eredményük. Ezek az eredmények azonban nem mindig tökéletesek. Az MI program problémába ütközik, ha fülbevalókat vagy más apró tárgyakat kell renderelnie a hamis személy arca körül. Éppen ezért jobb, ha a háttér – és minden apró tárgy, ami előtte megjelenik – homályos.
A valójában nem létező emberek nem csak kinézetükben és a róluk készült fotó háttere miatt hasonlítottak egymásra, hanem abban is, hogy „közös véleményük” volt bizonyos, az amerikai politikai napirenden szereplő fontos témákkal kapcsolatban. A Spamouflage Dragon esetében a Kína-párti csoport az MI által generált fotókat felhasználva hamis követőket hozott létre a Twitteren és a YouTube-on, akik egymást támogatva igyekeztek felerősíteni egyes narratívákat.
Felismerhetetlen arcok
A hálózat leleplezése hamar kiváltotta a biztonsági szakértők aggodalmát, különösen azokét a szakemberekét, akik a közösségi médiában terjedő dezinformációk kiszűrését végzik. A legtöbb esetben ugyanis egy képkeresés során könnyen kiszűrhető, hogy egy gyanús profil valós-e, vagy valaki más képeit használja a profil tulajdonosa. Ezt manapság már akár egy automata algoritmus is könnyen leellenőrzi és viszonylag magas hatásfokkal képes is megmondani, melyik profil hamis (aki nem hiszi, az próbáljon csak stock fotóval regisztrálni a Facebookra). Ugyanez a technika azonban nem alkalmazható egy mesterséges intelligencia által készített, az interneten soha korábban fel nem bukkant új fényképről.
A Facebook szeptemberre végzett a tisztogatással
A Facebook szeptemberre eltávolította a kormánypropagandát terjesztő hamis felhasználói fiókok két alhálózatát, melyek közül az egyik kínai, a másik fülöp-szigeteki eredetű volt.
 |
Az ilyen típusú összehangolt kampányról szóló legfrissebb jelentésében a vállalat azt állítja, hogy 155 kínai fiókot, 11 oldalt, kilenc csoportot és hét Instagram-fiókot kapcsolt le a kínai, valamint 57 fiókot, 31 oldalt és 20 Instagram-fiókot a fülöp-szigeteki alhálózathoz kapcsolódóan. Mindkét hálózat tevékenysége sértette a Facebook szabályait a “külföldi vagy kormányzati szervek nevében történő összehangolt hiteltelen magatartással”.
A társaság szeptember 22-én, a Graphikával együttműködve tette közzé jelentését az eseménnyel és az arra irányuló intézkedéseivel kapcsolatban.
A rossz nyelvtan és Drakula-idézetek miatt buktak le
Maga a kampány a Graphika megállapításai alapján azonban elég silányra sikeredett. “A videók esetlenül készültek, nyelvi hibák és kínos automatizált hangátadások jellemezték” – áll a kutatócég nyári jelentésében.
A számítógéppel támogatott szövegfelolvasáson alapuló hangfelvételek olyan rosszak voltak, hogy egyes videókban az Egyesült Államok (US) szó helyett a „nekünk” (us) szerepelt. A feltűnő nyelvtani és szóhasználati hibák már a címsorokban is megjelentek és nem egyszer előfordult, hogy a szövegek teljesen értelmezhetetlen „mondatokká” álltak össze, melyekben egyszerűen egymás mögé dobált negatív kicsengésű szavak voltak olvashatóak Donald Trump vagy más nevek mellett.
Főleg ennek köszönhető, hogy az angol nyelvű videók nem tettek szert túl nagy népszerűségre az emberi felhasználók körében.
A kampány maga egyébként júniustól augusztus elejéig tartott, és a hamis profilok olyan videókat tettek közzé, amelyek bírálták Trump elnök TikTok-kal kapcsolatos intézkedéseit és a COVID-19-hez való hozzáállását.
A Graphika a Youtube videók mellett Twitter üzeneteket is azonosított, melyek szintén a kampány részét képezhették. Beszámolójában a cég elmondta, hogy sikeresen azonosított egy mintegy 3000 botból álló Twitter-botnetet, amely Kína-barát politikai spameket terjesztett az állami propagandaprofilokon keresztül kiadott hivatalos üzeneteket visszhangozva.
 |
A Graphika szerint a botfiókok túlnyomó többségének közös furcsasága miatt volt képes azonosítani a hálózat tagjait, ugyanis azok többségében Bram Stoker „Dracula” című könyvének idézeteit használták a profil leírásában és az első két tweethez is. A Twitter még augusztusban szabadult meg a Dracula-botnet tagjaitól.
Gyakorlatilag bárki lehetett
Hogy a kínai kormány állt-e a kampány mögött, továbbra sem világos. Az amerikai hírszerző tisztviselők azonban arra figyelmeztették az amerikai állampolgárokat augusztusban, hogy külföldi kormányok – köztük Kína, Oroszország és Irán – megpróbálják befolyásolni az amerikai közvéleményt, hogy befolyásolják a közelgő elnökválasztások kimenetelét.
A Graphika nem először találkozik propagandakampánnyal, amely mesterséges intelligencia által generált fotókkal próbál valósághűnek tűnni. De a vállalat figyelmeztet: “Tekintettel arra, hogy a fenyegetett szereplők milyen könnyedén használhatják a nyilvánosan elérhető szolgáltatásokat hamis profilképek előállításához, ez a taktika valószínűleg egyre elterjedtebbé válik.” Ez pedig egyre nagyobb veszélyforrást jelent.
Bár az amerikai online sajtóban a legtöbb hír úgy számolt be az eseményről, mint egy „kínai eredetű akcióról”, valójában az ehhez hasonló esetekről nagyon nehéz megállapítani, hogy honnan származnak. Előfordul, hogy olyan aktivista csoportok állnak az események mögött, akik egyszerűen csak önbíráskodásból kezdenek el illegális formában hangot adni saját véleményüknek, de ugyanígy az is igen gyakori, hogy rivális kormányok állnak az ilyen csoportok mögé és nyújtanak támogatást azoknak a közös célok elérése érdekében.
Ugyanakkor azt sem lehet kizárni, hogy éppen egy Kína-ellenes csoport igyekezett botrányt kirobbantani a könnyen leleplezhető, gyenge nyelvi érzékkel megalkotott szövegek segítségével, hogy a keleti nagyhatalomra terelje a gyanút. Egy biztos: egyre nehezebb megállapítani a politikai tartalmakról, hogy igazak-e és még ennél is bonyolultabb kideríteni, hogy ki és milyen szándékkal terjeszt valótlan állításokat az online világban.
Jobb nem játszani a tűzzel
Egyszerű felhasználóként hajlamosak vagyunk az internetet úgy kezelni, mintha egy biztonságos és anonim csatornát jelentene köztünk és a nagy nyilvánosság előtt. Sokan gondolják úgy, hogy amit a való életben nem szabad (például hazudni magunkról), azt az interneten minden következmény nélkül meg lehet tenni. Éppen ezért sokkal könnyebb az interneten keresztül egy bizonyos cél érdekében összehangoltan cselekvő csoportot toborozni.
Annak ellenére azonban, hogy a kiberbűnözőket még ma is igen nehéz rajtakapni, a jelentősebb eseteket hosszas vizsgálatnak vetik alá és nem egyszer sikerül legalább a konkrét támadók számítógépeiig visszavezetni a szálakat. Ez pedig igenis komoly következményekkel járhat nem csak az adott országban hatályos jogszabályok, de a nemzetközi jog alapján is.
A 2014-es NATO csúcson Anders Fogh Rasmussen, az akkori NATO főtitkár bejelentette, hogy kibertámadások már akkora fenyegetést jelentenek az egyes országok számára, hogy határozott fellépésre van szükség ellenük, és mivel ugyanolyan károkat okozhatnak, akár egy katonai támadás, ezért ha egy NATO tagállamot kibertámadás ér, ugyanúgy kollektív védelem illeti meg, mintha más módon támadták volna meg.
Tech
Bíró Ada nem létezik, mégis műsort vezet (videó)
Forradalmi újítással indult újabb évadában a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsora.
Bíró Adának hívják a Duna csatorna Delta című tudományos-ismeretterjesztő műsorának új műsorvezetőjét, akinek megjelenését, arcát és hangját egyaránt a mesterséges intelligencia (MI) hozta létre korábban már meglévő programokból – hangzott el az M1 hétfő esti Híradójában.
Mondanivalóját teljes egészében a Delta szerkesztői határozzák meg, ezzel együtt a mesterséges intelligencia segítségével életre hívott képi és nyelvi modell Fejős Ádám állandó műsorvezetőtársa lett a Deltában.
Dudás Viktor filmszakértő szerint a Delta éppen az a műsor, ahol egy ilyen egyedülálló technológiai újdonságnak helye és adott esetben fontos szerepe is van.
„Abszolút helye van egy ilyen műsorban egy ilyen megjelenésnek, hiszen ott, ahol a tudománnyal foglalkozunk és az abszolút újításokat igyekszik bemutatni a műsor, ott abszolút adekvát, hogy a legmagasabb szintű technikai újítások akár a műsor megszólalóinak a megjelenítésében is részesek legyenek”
– fogalmazott Dudás Viktor. Hozzátette: ez egy nagyon érdekes újítás, nagyon kíváncsian várja, hogyan fog a közönség erre reagálni, „mert ilyet még mi Magyarországon nem láttunk képernyőn”.
A legmodernebb nyelvi modellt használták ahhoz, hogy az MI által megalkotott műsorvezető szépen beszéljen magyarul, a legújabb videós modellt pedig ahhoz, hogy megmozdulhasson. Mint a műsorban elhangzott, ezen technológiák érzékeny egyensúlya kellett ahhoz, hogy Bíró Ada elmondhassa a nézőknek a nagyvilágból az aktuális tudományos híreket.
Szűts Zoltán média- és digitális pedagógiakutató, az Eszterházy Károly Egyetem Pedagógiai Karának dékánja az M1-en arról beszélt, hogy a mesterséges intelligenciát az ember alkotja és az ember irányítja. Az MI-vel foglalkozó szakember hangsúlyozta:
a történelemben minden technológia felfordulással járt, csakúgy, mint az MI, de nem félni kell tőle, hanem kipróbálni, megérteni, hosszú távon pedig használni.
„Az elmúlt évtizedben a digitalizáció kapcsán nagyon sokat beszélünk arról, hogy milyen módon átalakul a munka világa, és a mesterséges intelligencia az a trend, ami mindenképpen egy ugrást fog jelenteni. Ez nem azt jelenti, hogy az embereknek meg fog szűnni a munkája. Sőt! Ez azt jelenti, hogy más jellegű lesz maga a munka. Nyilván mindig kihívást hordoz egy technológiaváltás, mesterséges intelligencia esetében azt kell tudomásul vennünk, hogy ez a technológia asszisztensként működik. Segítőként működik” – hangsúlyozta Szűts Zoltán.
Tech
Újabb iskolákat fejleszt a High-Tech Suli program
Minden eddiginél több, összesen 127 iskolai alapítvány pályázott a támogatásra.
A benyújtott szakmai anyagok kiemelkedő színvonala miatt a támogató és az értékelő bizottság úgy döntött, hogy az eredeti kiíráshoz képest eggyel több – összesen hat – intézmény juthat hozzá a mintegy 40 millió forintos fejlesztéshez – közölte a Mészáros Csoport az MTI-vel.
A Mészáros Csoport High-Tech Suli programjának ötödik pályázatán modern, 21. századi digitális tanterem kialakítására és a hozzá kapcsolódó szakmai program megvalósítására támogatást nyert el:
- a Cecei Általános Iskola,
- a Csopaki Református Általános Iskola,
- a Herceghalmi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola,
- a Józsefvárosi Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Általános Iskola,
- a Monori Jászai Mari Általános Iskola és
- a Szegedi Gregor József Általános Iskola.
Horváth Ádám, a program szakmai vezetője szerint
az évről évre növekvő pályázati anyagok számából az látszik, hogy folyamatos az érdeklődés a High-Tech Suli program iránt; a rendkívül magas színvonalú szakmai anyagokból kiderült, hogy már minden pályázó számára egyértelmű, milyen hatalmas lehetőség egy ilyen terem: nemcsak bizonyos kompetenciák fejlesztésében nyújt kiemelkedő segítséget, de a diákok későbbi munkaerőpiaci elhelyezkedésben is.
Mára olyan közösség lettünk, amelyhez bárki szívesen csatlakozna – fogalmazott Horváth Ádám.
A közleményben hangsúlyozták: a program egyedülálló és több elemében is újszerű, az iskola által kijelölt termet felújítják és olyan modern digitális eszközökkel látják el, „amelyekkel új dimenzióba kerül az oktatás”.
Számos high-tech eszközt kapnak az iskolák, a fejlesztés középpontjában mégis a tanuló és a tanár kapcsolata, az együttműködés hatékonyabbá tétele, a differenciálás támogatás és a készségfejlesztés áll.
A tárgyalkotó eszközök – 3D nyomtató, lézervágó – a tanulók komplex problémamegoldó készségét, technikai kompetenciáit és kiemelten a kommunikációs, együttműködési készségeit fejlesztik – részletezték.
Hozzátették: a tanárok féléves módszertani és eszközhasználati képzésen vesznek részt, illetve a többletmunkájuk elismeréseként havi bérkiegészítésben is részesülnek. Az új, minden igényt kielégítő tantermek várhatóan júniusra készülnek el, így a jövő tanévet már itt kezdhetik a nyertes iskolák diákjai.
Tech
A digitális gazdaság női példaképeit díjazták
Átadták a 40 év feletti női példaképek a digitális gazdaság területén pályázat díjait – közölték a szervezők, az IVSZ – Digitális Vállalkozások Szövetsége és a Women in Technology Hungary Egyesület (WiTH) az MTI-vel.
A BME Villamosmérnöki és Informatikai Karán szerdán megrendezett gálán négy kategóriában hirdettek nyertest, és egy különdíjat adtak át.
A közlemény szerint a második alkalommal meghirdetett pályázatra olyan nőket lehetett ajánlani, akik példaképként szolgálhatnak a fiatalabb generációk és a karrierváltó nők számára.
Olyan szervezetek jelölését várták, amelyek büszkék a női alkalmazottjaik teljesítményére, valamint szívesen mutatnának példát a női munkavállalóikon keresztül a szervezeti diverzitásra.
Az Év csapatjátékosa díjat Burjánné Tandari Zsuzsanna, az AGCO Hungary Kft. SAP-fejlesztője kapta. Rajki Annamária, a Magyar Telekom TV és Entertainment igazgatója érdemelte ki az Innovátor elismerést. Dőry Éva, a Cosmo Consult Business Central üzletágának Support vezetője az Inspiráló teljesítményért kategória nyertese lett, míg Balogh Tünde, az evosoft Hungary Ipari Automatizációs Üzletágnak a vezetője az Inspiráló felsővezető díjat vehette át.
A Különdíjat az oktatásért Özvegy Judit, a szegedi SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola robotokat edukációs célra is alkalmazó tehetséggondozó pedagógusa kapta.