Tech
MI a média ellátási láncban
Az elmúlt években egyetlen más téma sem uralta az ipari beszélgetéseket, mint például az MI elterjedése. De mit is jelent pontosan, amikor MI-ról beszélünk? Hogyan tudnak bekapcsolódni az MI-alapú megoldások a médiába a robotújságíráson és az adatelemzésen túl és miért érdemes minél előbb alkalmazni őket?
A mély tanulás erőssége a különböző adattípusok mintáinak és struktúráinak megragadásában, valamint az adatok címkézésében és gazdagításában rejlik. A mesterséges intelligencia az emberi kognitív képességek gépes szimulációjának általános kifejezése. A machine learning avagy a gépi tanulás matematikai módszerek sorozatát írja le, amelyek a megtanult példákból származó adatok bizonyos mintáit azonosíthatják. A deep learning pedig, azaz a mélytanulás a gépi tanulás részhalmaza, amely autonóm módon tanul és tár fel mintázatokat egy nagy adathalmazban, amit az emberi munkaerőnek sokkal több időbe és erőfeszítésbe kerülne megtennie.
MÉLYTANULÁS A MÉDIÁBAN
A mélytanulás lehetővé teszi olyan mennyiségű adat feldolgozását, amelyet nem célszerű manuálisan feldolgozni. A mély tanulás erőssége a különböző adattípusok mintáinak és struktúráinak rögzítésében, valamint az adatok címkézésében és gazdagításában rejlik. Az aktuális tények és adatok napi áramlásával a médiaszektor ideális a mélytanulás alkalmazásához.
Bár sok médiaszakértő szkeptikus az MI-vel kapcsolatban, a legutóbbi tanulmányok szerint az MI által generált hírek, például a forgalm információk vagy az időjárásjelentések területén kézenfekvő az alkalmazásuk. Megfelelő stratégia nélkül azonban a nagyobb automatizálás gyorsan rémálommá válhat.
MI a médiaellátási láncban
Hogyan integrálhatjuk meglévő rendszereinket a gyorsan növekvő MI szolgáltatók körébe, előre képzett modellekkel, keretekkel és szolgáltatásokkal történő használatra kész környezetekkel? Ennek eldöntéséhez először is meg kell vizsgálnunk, hol alkalmazhatjuk őket. Az egész médiaellátási láncban vannak lehetőségek rá, de nem mindegy, hogy melyik szolgáltatáshoz melyik illik. Néhány példa erre:
• Fogyasztás – Automatikus minőségellenőrzés, megfelelés, a deepfake tartalmak (azaz a mesterséges intelligencia segítségével létrehozott hamis tartalmak) felismerése, szerzői jogi felügyelet
• Termelés – címkézés, entitásfelismerés, témacsoportosítás, automatikus szerkesztés-vágás, automatikus kiemelések, robotújságírás
• Tervezés – Automatikus programtervezés, licencelési vagy marketingminták alapján
• Marketing – Értékelés előrejelzése, vásárlási minták utánzása
• Terjesztés – automatizált lejátszás vagy csomagolás
JÓ STRATÉGIA
A mély tanulás segít abban, hogy betekintést nyerjünk a médiaobjektumokba olyan szinten, amely automatizálás nélkül nem volt praktikus, és segít abban a jövőképünkben, hogy “mindent tudni akarjunk minden képkockáról”.
A rendelkezésre álló szolgáltatások sokaságának támogatása, valamint a tartalmat és az üzleti intelligenciát egyaránt elkülönítő adatok és szervezeti silók áthidalása érdekében megvalósíthatunk egy „mesterséges intelligencia-specifikus” réteget, amely kezeli az összes kommunikációt, de hozzáadott értéket is nyújt a következők révén:
• Normalizálás – az eredmények egységes formátumba öntése
• Multimédiás elemzés – videó, állóképek, hang, szöveg
• Multicloud – sok különböző szolgáltatótól érkező adatok összefogása
• Képzés – Különösen a számítógépes látás területén
• Tudásgrafikon – Kontextuális adatmodelleket készíthet különböző forrásokból és ami még ennél is több, azok valósidejű frissítésére is lehetőséget ad
A szolgáltatások sokfélesége miatt lehetőség nyílik arra, hogy minden felhasználó azt válassza ki magának, ami igényeinek legjobban megfelel. Ha a vállalat kellő körültekintéssel tervezi meg az MI stratégiáját és pontosan képes megjelölni azokat a területeket, amelyek esetében a leghatékonyabb lehet a technológia, akkor jelentős költségeket takaríthat meg ezzel, miközben a szolgáltatás minősége is nő.
EGYSÉGES RENDSZER
Az egységes metaadatok alkalmazásának további előnyei vannak. A különböző szolgáltatások által elemzett felismerési koncepciók egyesíthetők, összehasonlíthatók és felcserélhetők. Kombinálhatjuk a szolgáltatásokat is, például egy műveletből beszéd-szöveg átirat küldhető el a Természetes Nyelv Feldolgozása révén egy „Cascade” műveletben.
A szabványosított metaadatkészlet és a verziókövetés lehetővé teszi az egyedi eredmények reprodukálását, és meghatározhatjuk azt is, hogy az adatok honnan származnak, és mennyire megbízhatóak.
A mélytanulást alkalmazó szervezeteknek ki kell képezniük az algoritmusokat az igényeiknek megfelelő adatokkal, és folyamatosan tovább kell tréningelniük azokat, ahogyan ezek az igények fejlődnek – ez különösen fontos olyan dinamikus környezetekben, mint például a hírek, ahol a témák / emberek / érdeklődési tárgyak folyamatosan változnak. A tréninghez létrehozott címkézett adatbázis létrehozása történhet úgy is, hogy azt a munkavállalók végzik, de mivel ez nem túl kreatív feladat, ezért az erre irányuló erőfeszítéseket minimalizálni kell, ami szintén megvalósulhat mesterséges intelligencia felhasználásával is. Mivel a képzési adatok médiaobjektumok.
HOGYAN ALKALMAZHATÓ A TERMELÉSBEN?
A mesterséges intelligencia alkalmazásához sokszínű csapatra van szükség – az ötlettől kezdve a prototípuson keresztül történő validálásig, a gyártásba kerülésig sokféle szerepet igényel a kezelése, többek között:
• Üzleti elemzőt – az adott projekt vagy terület szakértője
• Adatmérnököt – elegendő mennyiségű és minőségű adatforrás biztosítása a feladata
• Adattudóst – elvégzi a megvalósítást és ellenőrzést
A 80/20-as szabály itt is alkalmazandó: A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a munka nagy részét rendszerint az adattervezés teszi ki, míg a megvalósításra kevesebb idő és erőforrás is elég. A szerepkörök meghatározása esetén javasolt a következő szabványosított eljárásra támaszkodni:
1. MI útiterv – a releváns use case-ek azonosítsa és fontossági sorrendbe állítsa
2. MI Lab – az ötlet és a prototípus kidolgozása
3. MI Factory – a termelési környezetbe teljesen integrált operatív MI szolgáltatás fejlesztése
4. MI működtetés – stabil és állandó működés és folyamatos fejlesztés
A gyakorlati alkalmazás tekintetében a lehetőségek szinte határtalanok, ma már rengeteg érdekes példát ismerünk a média különböző területeiről. Ilyenek például az interaktív divatfelismerés, a kéziratok automatikus kivonatolása, az infrastruktúra rendellenességeinek felderítése, adatújságírás (pl. „Bűnügyi térképen keresztül”), hogy csak néhányat említsünk. Nyilvánvaló, hogy a jövőben az MI egyszerűen része lesz minden informatikai eszközkészletnek.
Tech
Vincze Máté: a múzeumok kezdték el az audiovizuális tartalmak gyűjtését
Magyarország akkoriban annyira innovatív módon állt hozzá a korabeli új tartalomrögzítő eszközökhöz, hogy az új adatrögzítés és feldolgozás vezetőjévé vált a világban.
A 19. század végén a múzeumok kezdték el az audiovizuális tartalmak gyűjtését – emlékeztetett a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára szerdán az első Múzeum Most Műhely elnevezésű szakmai konferencián, a Magyar Nemzeti Múzeumban (MNM).
Vincze Máté felidézte, hogy a 19. század végén Vikár Béla kezdte el a tudatos népdalgyűjtését, majd a nyomában Kodály Zoltán és Bartók Béla tette a műfajt a világban ismertté.
Magyarország akkoriban annyira innovatív módon állt hozzá a korabeli új tartalomrögzítő eszközökhöz, hogy az új adatrögzítés és feldolgozás vezetőjévé vált a világban
– mutatott rá Vincze Máté. Kiemelte, hogy a magyar–török kulturális évad egyik nagy kulturális-diplomáciai eredménye, hogy a török gyűjtéseket is rendelkezésre bocsátja a Néprajzi Múzeum.
Fotó: MTI/Balogh Zoltán
Vincze Máté szerint az audiovizuális archívumok alatt mást és mást értenek a különböző generációk. A 20. században születettek számára az audiovizuális tartalom elsősorban a tévé és a rádió, minden olyan tartalom, amely az MTVA és Filmintézet körébe tartozik. A 21. században született alfa generáció tagjainak a YouTube, TikTok és a különféle online platformok jelentik azt – mutatott rá a KIM helyettes államtitkára.
Vincze Máté kiemelte:
Magyarország jól indult a digitalizációban, sok jó gyakorlat jött létre, amit sok ország átvett, köztük Szlovákia is, ahol a magyarhoz hasonló digitalizációs platformot alakítottak ki.
A következő lépés, hogy a jó gyakorlatokat úgy fésüljük össze, hogy a felhasználói élmény kerüljön előtérbe, ami akkor lehet sikeres, ha a gyűjteménykezelő szakmai és tudományos munkája érvényesíti azt – mutatott rá.
Mint mondta, bízik abban, hogy a tanácskozás olyan folyamatot indít el, amely közelebb visz minket a digitális térbe, amely a magyarság megmaradásának a záloga is.
Makranczi Zsolt, az MNM Innovációs és Képzési Igazgatóság igazgatója elmondta, hogy a Múzeum Most Műhely első rendezvényén a nap folyamán szó lesz a múzeumokban őrzött audiovizuális gyűjtemények gyűjteményezési, nyilvántartási, archiválási és hosszú távú megőrzéssel kapcsolatos kérdéseiről.
Makranczi Zsolt tájékoztatása szerint a konferenciára országos múzeumokból, szakmúzeumokból, vármegyei hatókörű városi múzeumokból és területi múzeumokból is érkeztek előadók. A konferencián az előadásokat követően szakmai kerekasztal-beszélgetéseket tartanak, amelyeken a különféle gyűjtemények jó gyakorlatait mutatják be a szakemberek.
Tech
Újabb kétszázezer diák kap notebookot az államtól
Így összesen már mintegy 450 ezer diák tanulhat a költségvetési forrásból beszerzett, korszerű eszközökön.
Míg 2010 előtt a családoknak “azt kellett nézniük, hogy évről évre mennyivel növekszik a tankönyvcsomagok ára”, most nemcsak a könyveket, hanem a laptopokat is ingyen kapják a gyerekek a tanuláshoz – mondta Rétvári Bence, a Belügyminisztérium (BM) parlamenti államtitkára hétfői sajtótájékoztatóján Budapesten.
Jelezte,
a harmadik éve futó projekt mostani ütemében az 5. 6. és 9. évfolyamon tanulókhoz juttatnak el 193 ezer eszközt, és a laptoposztás a következő tanévben is folytatódni fog.
A korszerű, érintőképernyős Dell, Asus, HP és Lenovo márkájú gépekre hároméves garancia is jár – jegyezte meg.
Az államtitkár szavai szerint az “okoseszközök világában” különösen fontos, hogy segítséget nyújtsanak tanároknak abban, hogy minél hatékonyabban tudják képezni a gyerekeket, és kevesebb időt kelljen az adminisztrációra fordítaniuk. A digitális eszközökön elérhető interaktív feladatok, hanganyagok, képek, filmrészletek, zenék jobban lekötik a gyerekek figyelmét, és segítenek elmélyíteni a tudást – tette hozzá.
“Magyarország legnagyobb léptékű oktatásfejlesztési időszakában vagyunk” – jelentette ki Rétvári Bence, aki felidézte azt is, hogy az elmúlt években 1400 milliárd forintból 5680 óvoda- és iskolafejlesztést valósított meg a kormány.
Fotó: MTI/Illyés Tibor
Elmondta továbbá, hogy januártól 32,2 százalékos pedagógus béremelés indult el Magyarországon, ami jövőre várhatóan további 21 százalékos emeléssel folytatódik, négy év alatt pedig összesen 93,5 százalékkal növeli a kormány a tanárok, tanítók, óvodapedagógusok fizetését.
Az államtitkár szavai szerint “nem szabad elfelejteni”, hogy a pedagógusok béremeléséhez és a tanulói notebookok kiosztásához az Európai Unió nem járult hozzá, “Brüsszelből egyetlen eurocent forrás nem érkezett” ezekre a célokra.
Hangsúlyozta: a magyar gazdaság van olyan állapotban, hogy a magyar kormány teljes mértékben költségvetési forrásból ki tudja gazdálkodni a béremelés és a digitális eszközök kiosztásának költségeit “akkor is, amikor háborús, szankciós időszakban vagyunk, ami Európa minden országának gazdasági nehézséget jelent”.
Rétvári Bence úgy folytatta, bíznak benne, hogy az EU-s források előbb-utóbb megérkeznek Magyarországra. “Az viszont igencsak sajnálatos, hogy a baloldal arra büszke, hogy ha rajtuk múlt volna, se béremelés, se laptop nem lenne az iskolákban” – fűzte hozzá.
Nyitrai Zsolt, a miniszterelnök főtanácsadója elmondta, hogy a tanítás és a tanulás modernizációja a szülők és diákok véleménye szerint is fontos.
“Az Orbán Viktor vezette polgári kormány megalkotta a szolgáltató állam koncepcióját és azt meg is valósítja” – emelte ki, hozzátéve: ennek lényege, hogy folyamatosan kapcsolatban vannak a különböző társadalmi csoportokkal és döntéseikkel segítik az emberek mindennapjait. A főtanácsadó példaként említette a cukorbeteg gyerekek nyári táboroztatását, az időseknek indított, “Európában egyedülálló” Gondosóra programot, valamint a népszámláláskor használt táblagépek újrahasznosítását.
A szolgáltató állam gyakorlatának megvalósításába illeszkedik a tanulói laptopok kiosztása is
– szögezte le.
Balatoni Katalin, a BM köznevelési helyettes államtitkára úgy fogalmazott, nagy kihívás előtt áll az oktatási rendszer, mert “az egész világot súlyként nyomja a feladat, hogy a digitalizációt hogyan tudják megvalósítani.”
Felidézte, a 2022-ben indított program keretében első körben 120 ezer eszközt osztottak ki tanároknak és diákoknak, tavaly további 140 ezret, a mai nappal pedig 193 ezer eszköz “indul útjára.”
“A projekt célja, hogy a köznevelésben biztosítsuk a digitális oktatáshoz való egyenlő hozzáférést”
– húzta alá Balatoni Katalin, megjegyezve: több mint 3 ezer feladatellátási helyre juttatják el a laptopokat, nemcsak állami, hanem egyházi, magán- és nemzetiségi önkormányzati fenntartású intézményekbe is.
A helyettes államtitkár rámutatott: a laptopok mellett háttértartalmakat és kiegészítő tudást is biztosítanak a gyerekeknek ahhoz, hogy “felelősségteljesen és tudatosan tanulják meg használni” a digitális eszközöket.
Mint mondta, az elmúlt években több mint 200 okostankönyvet fejlesztettek, a nemzeti köznevelési portálon pedig 200 ezer tartalmat tettek elérhetővé. Kialakítottak továbbá 180 okostantermet is, 2020-tól pedig bevezették a digitális kultúra tantárgyat a harmadik évfolyamon.
Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ (KK) elnöke sikertörténetnek nevezte a 200 milliárd forintból megvalósított projektet, amelynek keretében a legkisebb települések diákjaihoz is eljuttatják a laptopokat.
Megjegyezte: a tanulók az iskolákban “névre szóló” gépeket használhatnak, amelyekbe jegyzetelhetnek, saját tartalmakat tölthetnek le rájuk. Az iskolában azok a gyerekek is megkapják a gépeket, akiknek a szülei nem veszik át az eszközt
– tette hozzá. A KK elnöke fontosnak nevezte, hogy a diákok használják is a kiosztott gépeket, nem csak az órán, de iskolán kívül is.
Hajnal Gabriella jelezte: ősszel újabb notebook csomagot osztanak ki és elindult tízezer interaktív panel közbeszerzése is. Mindemellett folyamatosan zajlik a Kréta rendszerben a digitális kollaborációs tér fejlesztése is. Ezen a felületen lehet feladatokat kiosztani, visszaküldeni, javítani, értékelni, kommunikálni – magyarázta.
Tech
Bíró Ada nem létezik, mégis műsort vezet (videó)
Forradalmi újítással indult újabb évadában a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsora.
Bíró Adának hívják a Duna csatorna Delta című tudományos-ismeretterjesztő műsorának új műsorvezetőjét, akinek megjelenését, arcát és hangját egyaránt a mesterséges intelligencia (MI) hozta létre korábban már meglévő programokból – hangzott el az M1 hétfő esti Híradójában.
Mondanivalóját teljes egészében a Delta szerkesztői határozzák meg, ezzel együtt a mesterséges intelligencia segítségével életre hívott képi és nyelvi modell Fejős Ádám állandó műsorvezetőtársa lett a Deltában.
Dudás Viktor filmszakértő szerint a Delta éppen az a műsor, ahol egy ilyen egyedülálló technológiai újdonságnak helye és adott esetben fontos szerepe is van.
„Abszolút helye van egy ilyen műsorban egy ilyen megjelenésnek, hiszen ott, ahol a tudománnyal foglalkozunk és az abszolút újításokat igyekszik bemutatni a műsor, ott abszolút adekvát, hogy a legmagasabb szintű technikai újítások akár a műsor megszólalóinak a megjelenítésében is részesek legyenek”
– fogalmazott Dudás Viktor. Hozzátette: ez egy nagyon érdekes újítás, nagyon kíváncsian várja, hogyan fog a közönség erre reagálni, „mert ilyet még mi Magyarországon nem láttunk képernyőn”.
A legmodernebb nyelvi modellt használták ahhoz, hogy az MI által megalkotott műsorvezető szépen beszéljen magyarul, a legújabb videós modellt pedig ahhoz, hogy megmozdulhasson. Mint a műsorban elhangzott, ezen technológiák érzékeny egyensúlya kellett ahhoz, hogy Bíró Ada elmondhassa a nézőknek a nagyvilágból az aktuális tudományos híreket.
Szűts Zoltán média- és digitális pedagógiakutató, az Eszterházy Károly Egyetem Pedagógiai Karának dékánja az M1-en arról beszélt, hogy a mesterséges intelligenciát az ember alkotja és az ember irányítja. Az MI-vel foglalkozó szakember hangsúlyozta:
a történelemben minden technológia felfordulással járt, csakúgy, mint az MI, de nem félni kell tőle, hanem kipróbálni, megérteni, hosszú távon pedig használni.
„Az elmúlt évtizedben a digitalizáció kapcsán nagyon sokat beszélünk arról, hogy milyen módon átalakul a munka világa, és a mesterséges intelligencia az a trend, ami mindenképpen egy ugrást fog jelenteni. Ez nem azt jelenti, hogy az embereknek meg fog szűnni a munkája. Sőt! Ez azt jelenti, hogy más jellegű lesz maga a munka. Nyilván mindig kihívást hordoz egy technológiaváltás, mesterséges intelligencia esetében azt kell tudomásul vennünk, hogy ez a technológia asszisztensként működik. Segítőként működik” – hangsúlyozta Szűts Zoltán.