Tech
Még nem indítja el az 5G-t a Telenor
A vállalat szerint egyelőre nincs valódi kereskedelmi igény az ötödik generációs hálózat használatára.
A hálózati forgalom mintegy 30 százalékkal növekedett 2020-ban a Telenornál, mivel otthonról kezdtek dolgozni és tanulni az emberek, sokan mobilneten. A vállalat a szolidaritás jegyében a járvány kezdetén 100 gigabyte adatforgalmat biztosított ingyen minden ügyfelének, majd később egygigányi adat áráért adták ugyanezt a mennyiséget – emlékeztet a Világgazdaság.
“Az ingyenes és kedvezményes internet erősen befolyásolta az érintett hónapok bevételeit, ráadásul a korlátozott utazási lehetőségek miatt szinte teljesen eltűntek a roamingbevételek is. Ennek ellenére a pandémia miatt nem voltak elbocsátások a társaságnál, és erről már márciusban biztosították a dolgozókat, hogy növeljék a biztonságérzetet, ami a csapat teljesítményére is pozitívan hatott” – mondta Mohamed ElSayad, a Telenor kereskedelmi vezérigazgató-helyettese. Hozzátette:
A Telenor Magyarország is szerzett 5G-frekvenciákat március végén, egyelőre azonban nem indította el a kereskedelmi szolgáltatását. ElSayad elmondása szerint ennek az az oka, hogy még nem látnak valódi kereskedelmi igényt a használatára. Úgy látja, hogy a mai valódi igényeket a 4G és a 4G+ hálózatok képesek kielégíteni mind lefedettségben, mind kapacitásban.
“Természetesen abban hiszünk, hogy az 5G a jövő, teszteljük a hálózati képességeket Győrben és Törökbálinton, figyeljük a nemzetközi piacon a kialakulóban lévő hasznos felhasználási módokat. Amikor megtaláljuk az ügyfelek számára az értéket és a relevanciát, örömmel indítjuk el a nagyüzemi bevezetést” – emelte ki a kereskedelmi vezérigazgató-helyettes. Egyúttal rávilágított, hogy tavaly a 4G és a 4G+ további kapacitásaira, folyamatos frissítésére fókuszáltak.
Júliusban a Cetin Hungary nevű külön cégbe szervezte a Telenor a hálózati infrastruktúra üzemeltetését. A toronyvállalat csaknem 200 munkavállalóval kezdte meg a működését, az a célja, hogy kiaknázza a kereskedelmi lehetőségeket és a nagykereskedelmi partnerkapcsolatokat a hálózati szolgáltatások területén, a tulajdonába került aktív és passzív hálózati elemekre építve.
Szintén jelentős újítás a vállalat életében, hogy novembertől már nemcsak mobil-, hanem vezetékes, bérelt vonalon is kínál szolgáltatást az üzleti ügyfeleinek. Ennek sikerét még korai lenne megítélni, de az első visszajelzések alapján a társaság várakozásainak megfelelően pozitív a fogadtatás, az első szerződést novemberben írták alá a Hiperline bevezetéséről.
A Telenor vezérigazgató-helyettese szerint már látható az 5G valódi értékteremtő felhasználása felé vezető verseny, amelynek része az IoT-szolgáltatások fejlődése és a big data használata iránti nagyobb igény, ezek a szolgáltatások minden eddiginél több új lehetőséget teremtenek a távközlési szektornak.
Meglátása szerint a közeljövőben a felhő- és a biztonsági szolgáltatások térnyerése várható, mivel egyre inkább az internetre támaszkodunk, legyen szó üzleti tevékenységről, személyes kapcsolattartásról vagy éppen tanulásról.
Borítókép: illusztráció
Tech
Bíró Ada nem létezik, mégis műsort vezet (videó)
Forradalmi újítással indult újabb évadában a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsora.
Bíró Adának hívják a Duna csatorna Delta című tudományos-ismeretterjesztő műsorának új műsorvezetőjét, akinek megjelenését, arcát és hangját egyaránt a mesterséges intelligencia (MI) hozta létre korábban már meglévő programokból – hangzott el az M1 hétfő esti Híradójában.
Mondanivalóját teljes egészében a Delta szerkesztői határozzák meg, ezzel együtt a mesterséges intelligencia segítségével életre hívott képi és nyelvi modell Fejős Ádám állandó műsorvezetőtársa lett a Deltában.
Dudás Viktor filmszakértő szerint a Delta éppen az a műsor, ahol egy ilyen egyedülálló technológiai újdonságnak helye és adott esetben fontos szerepe is van.
„Abszolút helye van egy ilyen műsorban egy ilyen megjelenésnek, hiszen ott, ahol a tudománnyal foglalkozunk és az abszolút újításokat igyekszik bemutatni a műsor, ott abszolút adekvát, hogy a legmagasabb szintű technikai újítások akár a műsor megszólalóinak a megjelenítésében is részesek legyenek”
– fogalmazott Dudás Viktor. Hozzátette: ez egy nagyon érdekes újítás, nagyon kíváncsian várja, hogyan fog a közönség erre reagálni, „mert ilyet még mi Magyarországon nem láttunk képernyőn”.
A legmodernebb nyelvi modellt használták ahhoz, hogy az MI által megalkotott műsorvezető szépen beszéljen magyarul, a legújabb videós modellt pedig ahhoz, hogy megmozdulhasson. Mint a műsorban elhangzott, ezen technológiák érzékeny egyensúlya kellett ahhoz, hogy Bíró Ada elmondhassa a nézőknek a nagyvilágból az aktuális tudományos híreket.
Szűts Zoltán média- és digitális pedagógiakutató, az Eszterházy Károly Egyetem Pedagógiai Karának dékánja az M1-en arról beszélt, hogy a mesterséges intelligenciát az ember alkotja és az ember irányítja. Az MI-vel foglalkozó szakember hangsúlyozta:
a történelemben minden technológia felfordulással járt, csakúgy, mint az MI, de nem félni kell tőle, hanem kipróbálni, megérteni, hosszú távon pedig használni.
„Az elmúlt évtizedben a digitalizáció kapcsán nagyon sokat beszélünk arról, hogy milyen módon átalakul a munka világa, és a mesterséges intelligencia az a trend, ami mindenképpen egy ugrást fog jelenteni. Ez nem azt jelenti, hogy az embereknek meg fog szűnni a munkája. Sőt! Ez azt jelenti, hogy más jellegű lesz maga a munka. Nyilván mindig kihívást hordoz egy technológiaváltás, mesterséges intelligencia esetében azt kell tudomásul vennünk, hogy ez a technológia asszisztensként működik. Segítőként működik” – hangsúlyozta Szűts Zoltán.
Tech
Újabb iskolákat fejleszt a High-Tech Suli program
Minden eddiginél több, összesen 127 iskolai alapítvány pályázott a támogatásra.
A benyújtott szakmai anyagok kiemelkedő színvonala miatt a támogató és az értékelő bizottság úgy döntött, hogy az eredeti kiíráshoz képest eggyel több – összesen hat – intézmény juthat hozzá a mintegy 40 millió forintos fejlesztéshez – közölte a Mészáros Csoport az MTI-vel.
A Mészáros Csoport High-Tech Suli programjának ötödik pályázatán modern, 21. századi digitális tanterem kialakítására és a hozzá kapcsolódó szakmai program megvalósítására támogatást nyert el:
- a Cecei Általános Iskola,
- a Csopaki Református Általános Iskola,
- a Herceghalmi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola,
- a Józsefvárosi Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Általános Iskola,
- a Monori Jászai Mari Általános Iskola és
- a Szegedi Gregor József Általános Iskola.
Horváth Ádám, a program szakmai vezetője szerint
az évről évre növekvő pályázati anyagok számából az látszik, hogy folyamatos az érdeklődés a High-Tech Suli program iránt; a rendkívül magas színvonalú szakmai anyagokból kiderült, hogy már minden pályázó számára egyértelmű, milyen hatalmas lehetőség egy ilyen terem: nemcsak bizonyos kompetenciák fejlesztésében nyújt kiemelkedő segítséget, de a diákok későbbi munkaerőpiaci elhelyezkedésben is.
Mára olyan közösség lettünk, amelyhez bárki szívesen csatlakozna – fogalmazott Horváth Ádám.
A közleményben hangsúlyozták: a program egyedülálló és több elemében is újszerű, az iskola által kijelölt termet felújítják és olyan modern digitális eszközökkel látják el, „amelyekkel új dimenzióba kerül az oktatás”.
Számos high-tech eszközt kapnak az iskolák, a fejlesztés középpontjában mégis a tanuló és a tanár kapcsolata, az együttműködés hatékonyabbá tétele, a differenciálás támogatás és a készségfejlesztés áll.
A tárgyalkotó eszközök – 3D nyomtató, lézervágó – a tanulók komplex problémamegoldó készségét, technikai kompetenciáit és kiemelten a kommunikációs, együttműködési készségeit fejlesztik – részletezték.
Hozzátették: a tanárok féléves módszertani és eszközhasználati képzésen vesznek részt, illetve a többletmunkájuk elismeréseként havi bérkiegészítésben is részesülnek. Az új, minden igényt kielégítő tantermek várhatóan júniusra készülnek el, így a jövő tanévet már itt kezdhetik a nyertes iskolák diákjai.
Tech
A digitális gazdaság női példaképeit díjazták
Átadták a 40 év feletti női példaképek a digitális gazdaság területén pályázat díjait – közölték a szervezők, az IVSZ – Digitális Vállalkozások Szövetsége és a Women in Technology Hungary Egyesület (WiTH) az MTI-vel.
A BME Villamosmérnöki és Informatikai Karán szerdán megrendezett gálán négy kategóriában hirdettek nyertest, és egy különdíjat adtak át.
A közlemény szerint a második alkalommal meghirdetett pályázatra olyan nőket lehetett ajánlani, akik példaképként szolgálhatnak a fiatalabb generációk és a karrierváltó nők számára.
Olyan szervezetek jelölését várták, amelyek büszkék a női alkalmazottjaik teljesítményére, valamint szívesen mutatnának példát a női munkavállalóikon keresztül a szervezeti diverzitásra.
Az Év csapatjátékosa díjat Burjánné Tandari Zsuzsanna, az AGCO Hungary Kft. SAP-fejlesztője kapta. Rajki Annamária, a Magyar Telekom TV és Entertainment igazgatója érdemelte ki az Innovátor elismerést. Dőry Éva, a Cosmo Consult Business Central üzletágának Support vezetője az Inspiráló teljesítményért kategória nyertese lett, míg Balogh Tünde, az evosoft Hungary Ipari Automatizációs Üzletágnak a vezetője az Inspiráló felsővezető díjat vehette át.
A Különdíjat az oktatásért Özvegy Judit, a szegedi SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola robotokat edukációs célra is alkalmazó tehetséggondozó pedagógusa kapta.