Tech
Nagy lendületet vett tavaly a 4G-s mobilinternet
Gyors ütemben terjed Magyarországon a 4G-s mobilinternet, amellyel a hazai okostelefon-használók csaknem 80 százaléka kapcsolódik a világhálóra a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság adatai szerint.
A 2018 őszén készült, országosan reprezentatív felmérés előzetes eredményéből az is kiderül, hogy egyre több telefonos funkciót vesz át az internet az okostelefonokon, például 2017-hez képest tavaly a duplájára nőtt azok aránya, akik a hagyományos telefonálás helyett vagy mellett internetes beszélgetéseket bonyolítanak le az eszközön.
Magyarországon jelenleg több mint 5,5 millió okostelefon-használó van, az elmúlt évtizedben rövid idő alatt nagyon széles körben terjedtek el az okostelefonok.
Az NMHH telefonálást, tévénézést és internetezést vizsgáló kutatásai szerint a 2010-es évek elején még csak minden huszadik embernek volt okostelefonja, főleg a vezető beosztású, fiatal, technika iránt fogékonyabb és az átlagnál jobban kereső férfiaknak, mára viszont a 13 éven felüli népesség kétharmadának van legalább egy ilyen készüléke. A hatóság felmérései szerint kezdetben az eszköz inkább divatos volt, kellett némi idő, amíg nagyobb arányban fedezték fel a fogyasztók a készülék okos jellegét, azaz számítógépként, okoseszközként kezdték el használni.
Az NMHH tájékoztatása szerint 2013-ban, amikor már tízből három embernek volt okostelefonja, a készülékvásárlást tervező, az átlagnál valamivel tájékozottabb internetezők számára a legfontosabb kiválasztási szempont még a hosszú használati időt biztosító tartós akkumulátor volt, szemben például azzal, hogy legyen mobilinternet-előfizetés is a díjcsomagban vagy hogy alkalmas legyen 4G-s mobiladat-átvitelre. Az egyébként nagyon árérzékeny magyar fogyasztók ugyanakkor magát a készülék árát jóval hátrébb sorolták a kiválasztási szempontok között, mint a kamera és az érintőképernyő minősége, vagy az akkumulátor teherbírása.
Az okostelefonok megjelenése jelentősen hozzájárult az internet hazai terjedéséhez is, elsősorban az anyagilag és a földrajzi ellátottság szempontjából kedvezőtlenebb helyzetű családok esetében. Ahol egy drágább, hagyományos számítógép vagy laptop vásárlását nem tudták megoldani, ott lehetőség nyílt jóval olcsóbb, akár 10-15 ezer forintos okostelefonokat venni egészen kevés mobilinternettel, így a szolgáltatás legalább alapszinten bekerülhetett a háztartásba. Ez is közrejátszhatott abban, hogy a stickes, a wifi-hotspotos és a tabletes mobilinternetezés nem tudott jelentősebb piacot találni magának, az egész évtized alatt 5-10 százalékos szinten maradt – közölte az NMHH.
A vezetékes internet korábban tapasztalt növekedése az évtized közepére lelassult, de az okostelefonos internetezési lehetőség továbbra is fenn tudta tartani az internet-előfizetések növekedését. Az utóbbi éveket pedig a párhuzamosság jellemezte: úgy nőtt a vezetékes, illetve különösen a telefonos internet elterjedtsége, hogy közben nem lett több internetező család; ahol már okostelefonon interneteztek, ott egy idő után a vezetékes internetet is bevezették, illetve fordítva.
Még az utóbbi két évben is jelentős volt az emelkedés, 40 százalékról 58 százalékra nőtt a kis képernyős mobilinternettel rendelkező magyar családok aránya, öt év alatt pedig háromszorosára. Ez tovább tudta vinni az internet terjedését Magyarországon még az elmúlt egy évben is, miközben a vezetékes internettel rendelkező háztartások aránya érdemben nem változott. Mindez összefügg azzal is, hogy a digitális átállásnál felszabadult frekvenciáknak köszönhetően a szolgáltatók egyre több helyen, egyre jobb minőségű szolgáltatást tudnak nyújtani.
A 2018-as kutatási eredmények szerint az okostelefonnal rendelkezők 92 százaléka internetezik az eszközön. A wifi mellett vagy helyett a telefonjukon már előfizetéssel, vagyis mobilinternettel netezők aránya szintén jelentősen emelkedett, mára tízből nyolcan vannak. A vezetékes internettel már sebességben versenyképesnek mondható 4G-s előfizetések gyakorisága – a mobiltelefont használók saját bevallása szerint – két év alatt, 2016 és 2018 között a duplájára ugrott, 28 százalékról 54 százalékra. Az okostelefont használók elmondása alapján háromnegyedüknek már 4G-s készülékben 4G-s előfizetésük van.
Az okostelefonok és az előfizetések ilyen nagyarányú terjedése mellett az is látható, hogy egyre többen használják ki a készülék okosfunkcióit, tehát mini számítógépként használják. Egy év alatt szinte minden, a kérdőívben szereplő tevékenységet jóval nagyobb arányban végeztek az okostelefon-tulajdonosok, mint egy évvel korábban.
Emellett egyre több feladatot is átvesz a telefonos, kis képernyős mobilinternet, tízből hatan így tájékozódnak a várható időjárásról, filmeket és videókat néznek a telefonjukon online, tízből öten a menetrendet nézik meg, csaknem ennyien újságot olvasnak, tízből hárman pedig adnak-vesznek online piactereken a telefonjukon keresztül – írja az MTI.
Tech
Bíró Ada nem létezik, mégis műsort vezet (videó)
Forradalmi újítással indult újabb évadában a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsora.
Bíró Adának hívják a Duna csatorna Delta című tudományos-ismeretterjesztő műsorának új műsorvezetőjét, akinek megjelenését, arcát és hangját egyaránt a mesterséges intelligencia (MI) hozta létre korábban már meglévő programokból – hangzott el az M1 hétfő esti Híradójában.
Mondanivalóját teljes egészében a Delta szerkesztői határozzák meg, ezzel együtt a mesterséges intelligencia segítségével életre hívott képi és nyelvi modell Fejős Ádám állandó műsorvezetőtársa lett a Deltában.
Dudás Viktor filmszakértő szerint a Delta éppen az a műsor, ahol egy ilyen egyedülálló technológiai újdonságnak helye és adott esetben fontos szerepe is van.
„Abszolút helye van egy ilyen műsorban egy ilyen megjelenésnek, hiszen ott, ahol a tudománnyal foglalkozunk és az abszolút újításokat igyekszik bemutatni a műsor, ott abszolút adekvát, hogy a legmagasabb szintű technikai újítások akár a műsor megszólalóinak a megjelenítésében is részesek legyenek”
– fogalmazott Dudás Viktor. Hozzátette: ez egy nagyon érdekes újítás, nagyon kíváncsian várja, hogyan fog a közönség erre reagálni, „mert ilyet még mi Magyarországon nem láttunk képernyőn”.
A legmodernebb nyelvi modellt használták ahhoz, hogy az MI által megalkotott műsorvezető szépen beszéljen magyarul, a legújabb videós modellt pedig ahhoz, hogy megmozdulhasson. Mint a műsorban elhangzott, ezen technológiák érzékeny egyensúlya kellett ahhoz, hogy Bíró Ada elmondhassa a nézőknek a nagyvilágból az aktuális tudományos híreket.
Szűts Zoltán média- és digitális pedagógiakutató, az Eszterházy Károly Egyetem Pedagógiai Karának dékánja az M1-en arról beszélt, hogy a mesterséges intelligenciát az ember alkotja és az ember irányítja. Az MI-vel foglalkozó szakember hangsúlyozta:
a történelemben minden technológia felfordulással járt, csakúgy, mint az MI, de nem félni kell tőle, hanem kipróbálni, megérteni, hosszú távon pedig használni.
„Az elmúlt évtizedben a digitalizáció kapcsán nagyon sokat beszélünk arról, hogy milyen módon átalakul a munka világa, és a mesterséges intelligencia az a trend, ami mindenképpen egy ugrást fog jelenteni. Ez nem azt jelenti, hogy az embereknek meg fog szűnni a munkája. Sőt! Ez azt jelenti, hogy más jellegű lesz maga a munka. Nyilván mindig kihívást hordoz egy technológiaváltás, mesterséges intelligencia esetében azt kell tudomásul vennünk, hogy ez a technológia asszisztensként működik. Segítőként működik” – hangsúlyozta Szűts Zoltán.
Tech
Újabb iskolákat fejleszt a High-Tech Suli program
Minden eddiginél több, összesen 127 iskolai alapítvány pályázott a támogatásra.
A benyújtott szakmai anyagok kiemelkedő színvonala miatt a támogató és az értékelő bizottság úgy döntött, hogy az eredeti kiíráshoz képest eggyel több – összesen hat – intézmény juthat hozzá a mintegy 40 millió forintos fejlesztéshez – közölte a Mészáros Csoport az MTI-vel.
A Mészáros Csoport High-Tech Suli programjának ötödik pályázatán modern, 21. századi digitális tanterem kialakítására és a hozzá kapcsolódó szakmai program megvalósítására támogatást nyert el:
- a Cecei Általános Iskola,
- a Csopaki Református Általános Iskola,
- a Herceghalmi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola,
- a Józsefvárosi Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Általános Iskola,
- a Monori Jászai Mari Általános Iskola és
- a Szegedi Gregor József Általános Iskola.
Horváth Ádám, a program szakmai vezetője szerint
az évről évre növekvő pályázati anyagok számából az látszik, hogy folyamatos az érdeklődés a High-Tech Suli program iránt; a rendkívül magas színvonalú szakmai anyagokból kiderült, hogy már minden pályázó számára egyértelmű, milyen hatalmas lehetőség egy ilyen terem: nemcsak bizonyos kompetenciák fejlesztésében nyújt kiemelkedő segítséget, de a diákok későbbi munkaerőpiaci elhelyezkedésben is.
Mára olyan közösség lettünk, amelyhez bárki szívesen csatlakozna – fogalmazott Horváth Ádám.
A közleményben hangsúlyozták: a program egyedülálló és több elemében is újszerű, az iskola által kijelölt termet felújítják és olyan modern digitális eszközökkel látják el, „amelyekkel új dimenzióba kerül az oktatás”.
Számos high-tech eszközt kapnak az iskolák, a fejlesztés középpontjában mégis a tanuló és a tanár kapcsolata, az együttműködés hatékonyabbá tétele, a differenciálás támogatás és a készségfejlesztés áll.
A tárgyalkotó eszközök – 3D nyomtató, lézervágó – a tanulók komplex problémamegoldó készségét, technikai kompetenciáit és kiemelten a kommunikációs, együttműködési készségeit fejlesztik – részletezték.
Hozzátették: a tanárok féléves módszertani és eszközhasználati képzésen vesznek részt, illetve a többletmunkájuk elismeréseként havi bérkiegészítésben is részesülnek. Az új, minden igényt kielégítő tantermek várhatóan júniusra készülnek el, így a jövő tanévet már itt kezdhetik a nyertes iskolák diákjai.
Tech
A digitális gazdaság női példaképeit díjazták
Átadták a 40 év feletti női példaképek a digitális gazdaság területén pályázat díjait – közölték a szervezők, az IVSZ – Digitális Vállalkozások Szövetsége és a Women in Technology Hungary Egyesület (WiTH) az MTI-vel.
A BME Villamosmérnöki és Informatikai Karán szerdán megrendezett gálán négy kategóriában hirdettek nyertest, és egy különdíjat adtak át.
A közlemény szerint a második alkalommal meghirdetett pályázatra olyan nőket lehetett ajánlani, akik példaképként szolgálhatnak a fiatalabb generációk és a karrierváltó nők számára.
Olyan szervezetek jelölését várták, amelyek büszkék a női alkalmazottjaik teljesítményére, valamint szívesen mutatnának példát a női munkavállalóikon keresztül a szervezeti diverzitásra.
Az Év csapatjátékosa díjat Burjánné Tandari Zsuzsanna, az AGCO Hungary Kft. SAP-fejlesztője kapta. Rajki Annamária, a Magyar Telekom TV és Entertainment igazgatója érdemelte ki az Innovátor elismerést. Dőry Éva, a Cosmo Consult Business Central üzletágának Support vezetője az Inspiráló teljesítményért kategória nyertese lett, míg Balogh Tünde, az evosoft Hungary Ipari Automatizációs Üzletágnak a vezetője az Inspiráló felsővezető díjat vehette át.
A Különdíjat az oktatásért Özvegy Judit, a szegedi SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola robotokat edukációs célra is alkalmazó tehetséggondozó pedagógusa kapta.