Kövess minket!

Tech

Növekedés az internethasználók és a digitális szolgáltatási formákat használók körében

Augusztusi, valamint szeptemberi lakossági primer adatfelvétellel a Századvég a járvány hatására bevezetett korlátozások miatti változásokra keresett választ.

A koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozások hatásait mérő primer kutatásaink alapján növekedés látható mind az internethasználók, mind a digitális szolgáltatási formákat használók körében. A mobilinternetre előfizetők száma 2,5%-kal növekedett, a digitális e-ügyintézési lehetőségeket igénybe vevők száma pedig 10%-kal növekedett a pandémia hatására. Az egyéb digitális szolgáltatások terén (e-kereskedelem, e-pénzügyi szolgáltatások, e-közüzemi szolgáltatások) is látható felhasználói létszám növekedés. Az új felhasználók, akik a járvány hatására kezdtek el digitális szolgáltatásokat igénybevenni, 90%-os arányban továbbra is tervezik használni azokat.

Augusztusi, valamint szeptemberi lakossági primer adatfelvételeink során arra kerestük a választ, hogy a Covid-19 járvány hatására bevezetett korlátozások miatt változtak-e és ha igen, hogyan a lakossági internethasználati, illetve digitális ügyintézési szokások?

Kutatási hipotéziseink között szerepelt, hogy a tavaszi kijárási korlátozások, illetve a távmunkára és a távoktatási megoldásokra való kényszerű áttérés miatt (is) jelentősen nőtt a lakosság körében az internet használata, az internetezésre alkalmas digitális eszközök, illetve a személyes ügyintézést és vásárlást kiváltó digitális és e-kereskedelmi szolgáltatások iránti kereslet.

Előzetes várakozásainkat azonban csak részben igazolták a témában lefolytatott primer kutatások adatai. Felméréseink alapján a járványhelyzet hatására a mobilinternetre előfizetők csupán 2,5%-a vált előfizetővé; nagyobb adatcsomagra pedig a válaszadók 6%-a váltott.

A digitális szolgáltatások igénybevétele tekintetében is közel hasonló eredményeket mutatnak a kutatások:

  • Az elektronikus ügyintézés területén látható jelentős felhasználói szám bővülés: a pandémia mintegy 10%-kal (6,2 százalékponttal) dobta meg az e- közigazgatási szolgáltatásokat használók arányát.
  • Az e-kereskedelmi felületeket használó internetezők aránya 1-2%-kal növekedett.
  • Elektronikus pénzügyi szolgáltatásokat a válaszadók 2,2%-a kezdett el a járvány hatására használni;
  • Az elektronikus közüzemi és egyéb szolgáltatások igénybevétele 2,2 százalékponttal haladja meg a járvány előtti szintet.

A kutatás azonban azt is megerősítette, hogy a magyar háztartásokban az okostelefon a legelterjedtebb digitális eszköz: háztartásonként átlagosan 2,4 okostelefonnal rendelkezik a lakosság. Internetezésre alkalmas mobiltelefonnal a lakosság 80,4%-a rendelkezik. Az is bizonyítást nyert, hogy internetet hetente legalább egyszer a válaszadók 78,1%-a szokott használni.

Hányan vásárolunk online?

A kutatásunkból kiderült, hogy hazai webáruházban, webshopban, hirdetési portálon az internethasználók csaknem kétharmada szokott vásárolni. A legnépszerűbbek ezek közül a hazai domain-en bejegyzett webáruházak (pl. alza.hu, edigital.hu, emag.hu, stb.), ezeket az online vásárlásra nyitott lakosság 62,8%-a szokta használni.

Előzetes hipotézisünkkel szemben a COVID-19 járvány hatása nem szignifikáns sem a hazai, sem a határokon átnyúló online vásárlások esetében a növekedés: mindössze

1-2 százalékponttal (2-4%-kal) növelték az e-kereskedelmi felületeket használó internetezők arányát a COVID-19 hatására bevezetett korlátozások.

Ennek egyik lehetséges magyarázata, hogy már a válsághelyzet előtt is mindegyik nagy műszaki, ruházati és élelmiszerláncnak volt online áruháza, így az élelmiszer- házhozszállító cégek március után ugrásszerűen megnövekvő kínálata már egy érett piacon jelent meg, amelynek a keresleti oldalán ugyanazok a háztartások jelentek meg, amelyek korábban is vásároltak online, de ők a korábbinál is többféle árut – és feltehetően nem csak maguknak, hanem a rokonoknak, szomszédoknak is – rendeltek.

Hányan intézzük az ügyeinket az interneten?

Elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat az internetező felnőtt lakosság 64,8%-a szokott igénybe venni. A COVID-19 járvány hatására mintegy 10%-kal nőtt az e- közigazgatási szolgáltatásokat felhasználók aránya.

Ugyanakkor továbbra is sokan távol maradnak az ilyen szolgáltatásoktól: az internetező válaszadók 29%-a még sosem használt e-ügyintézési szolgáltatásokat. 6,2% válaszolt úgy, hogy a járvány hatására kezdett el ilyen típusú szolgáltatásokat használni.

Elektronikus pénzügyi szolgáltatásokat az internetező felnőtt lakosság 70,4%- a szokott rendszeresen igénybe venni, a pandémiás időszak a felhasználói szokásokon nem változtatott jelentősen, mindössze a válaszadók 2,2%-a mondta azt, hogy a járvány hatására tért át az elektronikus pénzügyi szolgáltatások valamelyikének használatára.

Magyarországon a digitális ökoszisztéma fejlettségét mérő indexek egyöntetűen hosszú ideje kisebb-nagyobb lemaradást mutatnak az EU átlagához képest. 2020. évi jelentése alapján Magyarország összesítésben egy helyet (22.-ről a 21.-re) javított a 2019-es eredményekhez képest.

A szerény javulás elsősorban a korszerű digitális infrastruktúra terén elért jelentős, illetve – a jellemzően a közösségi médiára szorítkozó – internethasználat terén tapasztalt kisebb előrelépésnek köszönhető.

Tech

A digitális gazdaság női példaképeit díjazták

Átadták a 40 év feletti női példaképek a digitális gazdaság területén pályázat díjait – közölték a szervezők, az IVSZ – Digitális Vállalkozások Szövetsége és a Women in Technology Hungary Egyesület (WiTH) az MTI-vel.

Közzétéve:

A BME Villamosmérnöki és Informatikai Karán szerdán megrendezett gálán négy kategóriában hirdettek nyertest, és egy különdíjat adtak át.

A közlemény szerint a második alkalommal meghirdetett pályázatra olyan nőket lehetett ajánlani, akik példaképként szolgálhatnak a fiatalabb generációk és a karrierváltó nők számára.

Olyan szervezetek jelölését várták, amelyek büszkék a női alkalmazottjaik teljesítményére, valamint szívesen mutatnának példát a női munkavállalóikon keresztül a szervezeti diverzitásra.  

Az Év csapatjátékosa díjat Burjánné Tandari Zsuzsanna, az AGCO Hungary Kft. SAP-fejlesztője kapta. Rajki Annamária, a Magyar Telekom TV és Entertainment igazgatója érdemelte ki az Innovátor elismerést. Dőry Éva, a Cosmo Consult Business Central üzletágának Support vezetője az Inspiráló teljesítményért kategória nyertese lett, míg Balogh Tünde, az evosoft Hungary Ipari Automatizációs Üzletágnak a vezetője az Inspiráló felsővezető díjat vehette át.

A Különdíjat az oktatásért Özvegy Judit, a szegedi SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola robotokat edukációs célra is alkalmazó tehetséggondozó pedagógusa kapta.

Tovább olvasom

Tech

Minden harmadik magyar kártyabirtokos fizet rendszeresen mobillal

A bankkártyát használó magyarok digitalizáltsága tovább nőtt, elsősorban a mobilfizetés és az online vásárlás terén, de a külföldi utazások és költések is újra elérték a pandémia előtti szintet.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A 97 százalékos magyarországi bankkártya-penetráció mellett tovább nőtt és eléri a 63 százalékot azok aránya, akik nagyon gyakran, egy héten többször is bankkártyával fizetnek bolti vásárlásaik során, a kártyát napi szinten használók aránya pedig már 23 százalék. A banki ügyfelek 85 százalékánál hetente egyszer biztosan bankkártyával történik a bolti fizetés. A kártyát fizetésre egyáltalán nem használók tábora tovább csökkent, arányuk ma már mindössze 3 százalék – írja az MTI a Mastercard Bankkártyahasználati szokások és attitűdök című kutatásának eredményeire hivatkozva.

A megkérdezettek 63 százaléka kártyával intézi az online számlafizetéseket, a csekkes befizetések aránya pedig 41 százalékról 36-ra csökkent.

A hagyományos bankok szolgáltatásai mellett két év alatt két és félszeresére nőtt azok száma, akik valamelyik neobanknál nyitottak számlát. A növekedés főleg a fiatalok körében volt kiugró, ahol 4 százalékról 17 százalékra nőtt a nem hagyományos banki ügyfelek aránya. A magyar neobanki ügyfelek 10 százaléka már ezt a kártyáját használja minden vásárlása során, ugyanakkor a többség inkább csak kisebb összegeket tárol rajta. A neobanki kártyák esetén a külföldi webshopos vásárlás (68 százalék) és a külföldi tartózkodás során történő fizetés (60 százalék) a használat leggyakoribb módja.

A kártyás fizetés népszerűsége a magyarok körében nem csak belföldön, de nemzetközi útjaik során is nőtt. Az utazás során a megkérdezettek 69 százaléka használta a kártyáját (63 százalék vásárlásra és mindössze 6 százalék aki kizárólag pénzfelvételre).

A magyarok egyharmada (33 százalék) kezdeményezett tavaly mobilfizetést, szemben a 2022-es év 26 százalékos arányával. A mobilfizetés szintén a fiatalok körében a leggyakoribb, itt a megkérdezettek 43 százaléka adott pozitív választ, de az idősebb korosztálynál is eléri a 21 százalékot azok aránya, akik rendszeresen fizetnek így.

A 18-65 év közötti, bankszámlával rendelkező városi lakosságra reprezentatív eredményt mutató kutatás szerint 88 százalék tud a mobilbanki applikációk létezéséről és 68 százalék használja is azt; ez 8 százalékos növekedést jelent egy év alatt, öt év alatt pedig közel 40 százalékot. Leggyakrabban átutalásokra, egyenleg lekérdezésre, tranzakciók ellenőrzésére és online fizetés hitelesítésére használják.

A Covidot követően némi megtorpanás volt tapasztalható az online térben, hiszen míg a járvány idején 87 százalék volt az online vásárlók aránya, ez a világjárvány után 81-83 százalék közé állt vissza. 2023 őszére azonban újra csúcsot döntött a vásárlási láz: a megkérdezettek 88 százaléka vett valamit az interneten a felmérést megelőző fél évben.

Az internetes vásárlások során használt fizetési módok közül az online bankkártyás fizetés a legnépszerűbb (67 százalék), ezt követi a kártyás utánvét (44 százalék), majd a készpénzes utánvét (40 százalék).

Az adatok összesítése után az látszik, hogy 85 százalék azok aránya, akik fizetnek online vásárláskor kártyával.

A megkérdezettek közel ötöde (18 százalék) vásárol rendszeresen külföldi webshopból, 45 százalék ennél valamivel ritkábban, míg 37 százalék azok aránya, akik még sosem tettek így.

A felmérésben résztvevők kétharmada tapasztalt valamilyen visszaélési kísérletet az interneten, a legtöbb esetben ebből szerencsére semmilyen káruk nem lett, 15 százaléknál viszont a veszteség többnyire (az esetek 61 százalékában) 50 ezer forint alatt maradt.

Tovább olvasom

Tech

Hekkertámadás: sokmilliárdos kár érte a magyarországi Pepcót

A cég feljelentést tett, de nem tudják, vissza lehet-e szerezni az ellopott pénzt.

Közzétéve:

A Pepco egyik budapesti üzlete, fotó: MTVA/MTI/Róka László

Adathalász-támadást intéztek a Pepco magyarországi üzletága ellen – írja a Világgazdaság. A Pepco bejelentése szerint mintegy 15 millió eurót veszített a hackertámadásban. 

Ez átszámítva mintegy 6 milliárd forintnak felel meg.

A Pepco csoport úgy fogalmazott, egyelőre nem világos, hogy a pénzösszeget vissza lehet-e szerezni. Ugyanakkor azt is jelezték, hogy erőfeszítéseket tesznek a banki partnereiken és a rendőrségen keresztül is ennek érdekében.

Némiképp megnyugtató, hogy a jelenlegi információk szerint úgy tűnik, az incidens nem érintett semmilyen ügyfél-, beszállítói vagy dolgozói adatot. A Pepco azt is hangsúlyozta, hogy a csoport erős mérleggel rendelkezik, több mint 400 millió eurós likviditással készpénz- és hitelkeretből, illetve továbbra is erős cash flow-t termel a működéséből. További részleteket azonban nem közölt az adathalász-támadásról, így azt sem tudni, az pontosan mikor történt.

Azt ugyanakkor leszögezték, hogy rendkívül komolyan veszik a pénzügyi ellenőrzéseket és az informatikai biztonságot, éppen ezért most a teljes informatikai rendszer és az összes folyamat csoportszintű felülvizsgálatát végzik, hogy a jövőben ezek erőteljesebben biztosítsák az üzletmenetet.

A Pepcónak 248 üzlete van Magyarországon, az első negyedévben pedig csoportszinten 1,9 milliárd eurós árbevételt ért el.

Tovább olvasom