Tech
Robbanás előtt a digitális képzési szektor
2017-ben 46 milliárd dolláros bevétele volt az e-oktatásnak, 2025-re 325 milliárd dolláros piacot prognosztizálnak.
Bár évente a cégek globálisan 300 milliárd dollárt fordítanak tréningekre és képzésre, a vezetők csupán 8 százaléka tartja ezt hatékony befektetésnek. A digitális oktatási rendszerek bevezetése azonban jelentősen változtathat ezen az arányon. A felmérések ugyanis azt mutatják, ezen a területen az egy dolláros befektetés akár 30 dolláros növekedést hozhat a produktivitásban.
„Hosszútávon ezek a megoldások jóval költséghatékonyabbak a hagyományos frontális oktatásnál. Tapasztalataink azt mutatják, hogy egy rendszeresen ismételt képzésnél 2 hónap alatt már megtérülhet az online rendszer és tartalom bevezetésére fordított összeg. Megszűnik a fizikai oktatás során felmerülő utazás- és szállásköltség, 60 százalékkal csökken a kieső munkaidő, mérhetőbbé válnak a képzési folyamatok, egyszerűsödik az adminisztráció és könnyebbé válik az ismétlés, illetve a tantermi oktatással szemben akár 50%-kal tartósabb az elsajátított tudás” – sorolja fel az előnyöket Koharek András, az Országos Humánmenedzsment Egyesület e-learning, elektronikus oktatás szakértője, az AR Tudásmenedzsment Kft. ügyvezetője. Mivel a digitális képzéseknél akár gamifikációs megoldásokat is könnyedén be lehet illeszteni az oktatási folyamatba, a tanulás sokkal inkább élményszerűvé válhat. Így lehet, hogy a Research Institute of America felmérése szerint a digitális képzésekkel jelentősen csökken a fluktuáció, míg a résztvevők elköteleződése és bevonódása 18 százalékkal magasabb a hagyományos oktatási formákhoz képest.
A Smart Business Trends kutatása szerint 2020-ban Nyugat-Európában és az USA-ban a cégek mintegy 98 százaléka tervezett e-learning képzéseket. Ezzel szemben Magyarországon – bár pontos adat nincs róla – 100 cégből kb. 5 használ ilyen megoldásokat. A koronavírus-járvány nyomán kialakult gazdasági és munkaerőpiaci helyzet azonban ebben is változást hozhat. Világszerte a megkérdezett munkavállalók 67 százaléka hajlandó lenne átképezni magát, további 29 százalékuk pedig nyitott lenne rá, ha másként nem tudná megtartani a munkahelyét. Nem véletlen tehát, hogy itthon is egyre több cég ismeri fel, a jelenlegi helyzetben a munkatársak képzésébe és fejlesztésébe invesztált összegek hosszútávon versenyelőnyt jelenthetnek. Ez az időszak a szakmai tudás átadása és az átképzések mellett alkalmas lehet például olyan alapkészségek fejlesztésére, mint a kommunikáció vagy a prezentáció. A robotika terjedése miatt ugyanis a munkavállalóknál felértékelődnek azok a soft skill-ek, amelyekben a robotok még nem tudnak versenyezni velünk. Fontos kiemelni, hogy a kormány által meghirdetett átképzési program csak akkor lehet sikeres, ha a modern digitális oktatási eszközök széles spektrumát használni fogják. Ehhez pedig már most rendelkezésre állnak virtuális osztálytermek, interaktív feladatok, a haladás követésére alkalmas intelligens keretrendszerek – írják.
„A digitális képzési rendszerekben minden olyan tudásanyag átadható, ami nem kapcsolódik szenzuális élményhez. Ahhoz azonban, hogy az átállás sikeres legyen, fokozatos építkezésre van szükség. Először egy alap rendszer bevezetését javaslom, majd második lépésben érdemes minél élményközpontúbbá tenni a képzéseket. Fontos, hogy nálunk is megtörténjen egy modellváltás: túllépve az általános ismeretterjesztésen, magas színvonalú, interakcióra késztető, a blended learninget is támogató intelligens képzési rendszereket vezessünk be. Ezzel a lépéssel a hazai céges oktatási kultúra is felzárkózhatna Európához” – emeli ki Koharek András.
Tech
Bíró Ada nem létezik, mégis műsort vezet (videó)
Forradalmi újítással indult újabb évadában a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsora.
Bíró Adának hívják a Duna csatorna Delta című tudományos-ismeretterjesztő műsorának új műsorvezetőjét, akinek megjelenését, arcát és hangját egyaránt a mesterséges intelligencia (MI) hozta létre korábban már meglévő programokból – hangzott el az M1 hétfő esti Híradójában.
Mondanivalóját teljes egészében a Delta szerkesztői határozzák meg, ezzel együtt a mesterséges intelligencia segítségével életre hívott képi és nyelvi modell Fejős Ádám állandó műsorvezetőtársa lett a Deltában.
Dudás Viktor filmszakértő szerint a Delta éppen az a műsor, ahol egy ilyen egyedülálló technológiai újdonságnak helye és adott esetben fontos szerepe is van.
„Abszolút helye van egy ilyen műsorban egy ilyen megjelenésnek, hiszen ott, ahol a tudománnyal foglalkozunk és az abszolút újításokat igyekszik bemutatni a műsor, ott abszolút adekvát, hogy a legmagasabb szintű technikai újítások akár a műsor megszólalóinak a megjelenítésében is részesek legyenek”
– fogalmazott Dudás Viktor. Hozzátette: ez egy nagyon érdekes újítás, nagyon kíváncsian várja, hogyan fog a közönség erre reagálni, „mert ilyet még mi Magyarországon nem láttunk képernyőn”.
A legmodernebb nyelvi modellt használták ahhoz, hogy az MI által megalkotott műsorvezető szépen beszéljen magyarul, a legújabb videós modellt pedig ahhoz, hogy megmozdulhasson. Mint a műsorban elhangzott, ezen technológiák érzékeny egyensúlya kellett ahhoz, hogy Bíró Ada elmondhassa a nézőknek a nagyvilágból az aktuális tudományos híreket.
Szűts Zoltán média- és digitális pedagógiakutató, az Eszterházy Károly Egyetem Pedagógiai Karának dékánja az M1-en arról beszélt, hogy a mesterséges intelligenciát az ember alkotja és az ember irányítja. Az MI-vel foglalkozó szakember hangsúlyozta:
a történelemben minden technológia felfordulással járt, csakúgy, mint az MI, de nem félni kell tőle, hanem kipróbálni, megérteni, hosszú távon pedig használni.
„Az elmúlt évtizedben a digitalizáció kapcsán nagyon sokat beszélünk arról, hogy milyen módon átalakul a munka világa, és a mesterséges intelligencia az a trend, ami mindenképpen egy ugrást fog jelenteni. Ez nem azt jelenti, hogy az embereknek meg fog szűnni a munkája. Sőt! Ez azt jelenti, hogy más jellegű lesz maga a munka. Nyilván mindig kihívást hordoz egy technológiaváltás, mesterséges intelligencia esetében azt kell tudomásul vennünk, hogy ez a technológia asszisztensként működik. Segítőként működik” – hangsúlyozta Szűts Zoltán.
Tech
Újabb iskolákat fejleszt a High-Tech Suli program
Minden eddiginél több, összesen 127 iskolai alapítvány pályázott a támogatásra.
A benyújtott szakmai anyagok kiemelkedő színvonala miatt a támogató és az értékelő bizottság úgy döntött, hogy az eredeti kiíráshoz képest eggyel több – összesen hat – intézmény juthat hozzá a mintegy 40 millió forintos fejlesztéshez – közölte a Mészáros Csoport az MTI-vel.
A Mészáros Csoport High-Tech Suli programjának ötödik pályázatán modern, 21. századi digitális tanterem kialakítására és a hozzá kapcsolódó szakmai program megvalósítására támogatást nyert el:
- a Cecei Általános Iskola,
- a Csopaki Református Általános Iskola,
- a Herceghalmi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola,
- a Józsefvárosi Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Általános Iskola,
- a Monori Jászai Mari Általános Iskola és
- a Szegedi Gregor József Általános Iskola.
Horváth Ádám, a program szakmai vezetője szerint
az évről évre növekvő pályázati anyagok számából az látszik, hogy folyamatos az érdeklődés a High-Tech Suli program iránt; a rendkívül magas színvonalú szakmai anyagokból kiderült, hogy már minden pályázó számára egyértelmű, milyen hatalmas lehetőség egy ilyen terem: nemcsak bizonyos kompetenciák fejlesztésében nyújt kiemelkedő segítséget, de a diákok későbbi munkaerőpiaci elhelyezkedésben is.
Mára olyan közösség lettünk, amelyhez bárki szívesen csatlakozna – fogalmazott Horváth Ádám.
A közleményben hangsúlyozták: a program egyedülálló és több elemében is újszerű, az iskola által kijelölt termet felújítják és olyan modern digitális eszközökkel látják el, „amelyekkel új dimenzióba kerül az oktatás”.
Számos high-tech eszközt kapnak az iskolák, a fejlesztés középpontjában mégis a tanuló és a tanár kapcsolata, az együttműködés hatékonyabbá tétele, a differenciálás támogatás és a készségfejlesztés áll.
A tárgyalkotó eszközök – 3D nyomtató, lézervágó – a tanulók komplex problémamegoldó készségét, technikai kompetenciáit és kiemelten a kommunikációs, együttműködési készségeit fejlesztik – részletezték.
Hozzátették: a tanárok féléves módszertani és eszközhasználati képzésen vesznek részt, illetve a többletmunkájuk elismeréseként havi bérkiegészítésben is részesülnek. Az új, minden igényt kielégítő tantermek várhatóan júniusra készülnek el, így a jövő tanévet már itt kezdhetik a nyertes iskolák diákjai.
Tech
A digitális gazdaság női példaképeit díjazták
Átadták a 40 év feletti női példaképek a digitális gazdaság területén pályázat díjait – közölték a szervezők, az IVSZ – Digitális Vállalkozások Szövetsége és a Women in Technology Hungary Egyesület (WiTH) az MTI-vel.
A BME Villamosmérnöki és Informatikai Karán szerdán megrendezett gálán négy kategóriában hirdettek nyertest, és egy különdíjat adtak át.
A közlemény szerint a második alkalommal meghirdetett pályázatra olyan nőket lehetett ajánlani, akik példaképként szolgálhatnak a fiatalabb generációk és a karrierváltó nők számára.
Olyan szervezetek jelölését várták, amelyek büszkék a női alkalmazottjaik teljesítményére, valamint szívesen mutatnának példát a női munkavállalóikon keresztül a szervezeti diverzitásra.
Az Év csapatjátékosa díjat Burjánné Tandari Zsuzsanna, az AGCO Hungary Kft. SAP-fejlesztője kapta. Rajki Annamária, a Magyar Telekom TV és Entertainment igazgatója érdemelte ki az Innovátor elismerést. Dőry Éva, a Cosmo Consult Business Central üzletágának Support vezetője az Inspiráló teljesítményért kategória nyertese lett, míg Balogh Tünde, az evosoft Hungary Ipari Automatizációs Üzletágnak a vezetője az Inspiráló felsővezető díjat vehette át.
A Különdíjat az oktatásért Özvegy Judit, a szegedi SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola robotokat edukációs célra is alkalmazó tehetséggondozó pedagógusa kapta.