Tech
Robotembert és mobilappot is díjaztak az idei Neumann Versenyen
Az idén online megrendezett verseny döntőjébe idén 64 pályamű jutott be magyarországi, szerbiai, vajdasági és erdélyi diákoktól.
A Neumann Nemzetközi Tehetségkutató Programtermék Verseny Magyarország egyik legrégebbi, sok szempontból unikális informatikai versenye, amelyet 1984 óta minden évben megrendeznek több ország részvételével. Idén 2020. október 8-9-én között zajlott a szekszárdi I. Béla Gimnázium és a Neumann Társaság szervezésében: a járványhelyzet miatt az esemény teljes egészében online, a Microsoft Teams platformján zajlott, az érdeklődők pedig a Twitchen követhették élőben.
A programtermék verseny célja nem programozói feladatok, tankönyvi jellegű példák megoldása, hanem egy kész programtermék bemutatása. Emiatt nagyon fontos az alapötlet hasznossága, újszerűsége és a megvalósítás minősége egyaránt, az értékeléskor pedig nem csupán a résztvevők informatikai tudása számít, hanem a kreatitivás és az előadói képesség is. Idén is nagyon sok izgalmas pályamunka érkezett hazai, vajdasági, erdélyi és szerbiai diákoktól: a zsűri összesen 64 pályaművet tekintett meg, amelyből 53-at díjazott. Ezek egyike Horváth Milán, a PTE Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium diákjának Matinno nevű, általános iskolásoknak szánt androidos matematika-oktató alkalmazása, amelyet a járvány alatt mindenki számára ingyenessé tett, így mostanra több mint tízezren töltöttek le.
Vanja Miladinov, a szerbiai Tehnička škola diákja egy, a Terminátor-filmek humanoidjára hajazó, Hjugo nevű robotjával nyert díjat: a teljes felsőtesttel rendelkező robot élethű mozdulataival és beszédével kápráztatta el a zsűrit. A gépember vezérlését alkotója egy filléres Arduino oktatószámítógéppel oldotta meg.
Papp Tamás és Füstös Dániel, a Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium diákjai egy drónvezérlésű pókrobotot építettek, amely esetében a drón feltérképezi a terepet, hogy lehetővé tegye a robotpók számára az akadályok elkerülését.
Az egyik díjazott diáklány, Németh Eszter, a kisvárdai Szent László Katolikus Gimnázium diákja saját álomházát tervezte meg és rendezte be egy számítógépes tervezőszoftverrel.
“Minden versenyző esetében éreztük, hogy a komoly szakmai tudása mellett szívvel-lélekkel valósította meg a projektjét. A fantázia és a kreativitás nélkülözhetetlen olyan termék megvalósításához, amely sok felhasználó számára hasznos, és az emberek szeretik használni. Ez a verseny régóta arról szól, hogy a versenyzőknek a zsűrinek is el kell tudniuk adni a terméküket, és ehhez egy szerethető, jó terméket kell készíteniük” – mondta el dr. Zsakó László zsűrielnök, a Neumann Társaság Tehetséggondozási Szakosztályának elnöke.
“A Neumann Verseny egy összefogás sikere, hogy a versenyalapító, a szekszárdi születésű Kovács Győző szellemében az informatikai tehetséggondozásnak legyen egy olyan terepe, amely sokféle képesség mentén engedi a kibontakozást. Iskolánk mellett a vajdasági Bolyai Tehetséggondozó Gimnáziumnak óriási szerepe van abban, hogy a Vajdaságban nagyon komoly elődöntője van a versenynek. A jövőben az online döntőn megtanult megoldásokat is használni fogjuk a versenyben, hogy Erdélyből és máshonnan is minél többen részt vehessenek a megmérettetésen” – mondta el Hajós Éva, a szekszárdi I. Béla Gimnázium igazgatója.
Tech
Bíró Ada nem létezik, mégis műsort vezet (videó)
Forradalmi újítással indult újabb évadában a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsora.
Bíró Adának hívják a Duna csatorna Delta című tudományos-ismeretterjesztő műsorának új műsorvezetőjét, akinek megjelenését, arcát és hangját egyaránt a mesterséges intelligencia (MI) hozta létre korábban már meglévő programokból – hangzott el az M1 hétfő esti Híradójában.
Mondanivalóját teljes egészében a Delta szerkesztői határozzák meg, ezzel együtt a mesterséges intelligencia segítségével életre hívott képi és nyelvi modell Fejős Ádám állandó műsorvezetőtársa lett a Deltában.
Dudás Viktor filmszakértő szerint a Delta éppen az a műsor, ahol egy ilyen egyedülálló technológiai újdonságnak helye és adott esetben fontos szerepe is van.
„Abszolút helye van egy ilyen műsorban egy ilyen megjelenésnek, hiszen ott, ahol a tudománnyal foglalkozunk és az abszolút újításokat igyekszik bemutatni a műsor, ott abszolút adekvát, hogy a legmagasabb szintű technikai újítások akár a műsor megszólalóinak a megjelenítésében is részesek legyenek”
– fogalmazott Dudás Viktor. Hozzátette: ez egy nagyon érdekes újítás, nagyon kíváncsian várja, hogyan fog a közönség erre reagálni, „mert ilyet még mi Magyarországon nem láttunk képernyőn”.
A legmodernebb nyelvi modellt használták ahhoz, hogy az MI által megalkotott műsorvezető szépen beszéljen magyarul, a legújabb videós modellt pedig ahhoz, hogy megmozdulhasson. Mint a műsorban elhangzott, ezen technológiák érzékeny egyensúlya kellett ahhoz, hogy Bíró Ada elmondhassa a nézőknek a nagyvilágból az aktuális tudományos híreket.
Szűts Zoltán média- és digitális pedagógiakutató, az Eszterházy Károly Egyetem Pedagógiai Karának dékánja az M1-en arról beszélt, hogy a mesterséges intelligenciát az ember alkotja és az ember irányítja. Az MI-vel foglalkozó szakember hangsúlyozta:
a történelemben minden technológia felfordulással járt, csakúgy, mint az MI, de nem félni kell tőle, hanem kipróbálni, megérteni, hosszú távon pedig használni.
„Az elmúlt évtizedben a digitalizáció kapcsán nagyon sokat beszélünk arról, hogy milyen módon átalakul a munka világa, és a mesterséges intelligencia az a trend, ami mindenképpen egy ugrást fog jelenteni. Ez nem azt jelenti, hogy az embereknek meg fog szűnni a munkája. Sőt! Ez azt jelenti, hogy más jellegű lesz maga a munka. Nyilván mindig kihívást hordoz egy technológiaváltás, mesterséges intelligencia esetében azt kell tudomásul vennünk, hogy ez a technológia asszisztensként működik. Segítőként működik” – hangsúlyozta Szűts Zoltán.
Tech
Újabb iskolákat fejleszt a High-Tech Suli program
Minden eddiginél több, összesen 127 iskolai alapítvány pályázott a támogatásra.
A benyújtott szakmai anyagok kiemelkedő színvonala miatt a támogató és az értékelő bizottság úgy döntött, hogy az eredeti kiíráshoz képest eggyel több – összesen hat – intézmény juthat hozzá a mintegy 40 millió forintos fejlesztéshez – közölte a Mészáros Csoport az MTI-vel.
A Mészáros Csoport High-Tech Suli programjának ötödik pályázatán modern, 21. századi digitális tanterem kialakítására és a hozzá kapcsolódó szakmai program megvalósítására támogatást nyert el:
- a Cecei Általános Iskola,
- a Csopaki Református Általános Iskola,
- a Herceghalmi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola,
- a Józsefvárosi Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Általános Iskola,
- a Monori Jászai Mari Általános Iskola és
- a Szegedi Gregor József Általános Iskola.
Horváth Ádám, a program szakmai vezetője szerint
az évről évre növekvő pályázati anyagok számából az látszik, hogy folyamatos az érdeklődés a High-Tech Suli program iránt; a rendkívül magas színvonalú szakmai anyagokból kiderült, hogy már minden pályázó számára egyértelmű, milyen hatalmas lehetőség egy ilyen terem: nemcsak bizonyos kompetenciák fejlesztésében nyújt kiemelkedő segítséget, de a diákok későbbi munkaerőpiaci elhelyezkedésben is.
Mára olyan közösség lettünk, amelyhez bárki szívesen csatlakozna – fogalmazott Horváth Ádám.
A közleményben hangsúlyozták: a program egyedülálló és több elemében is újszerű, az iskola által kijelölt termet felújítják és olyan modern digitális eszközökkel látják el, „amelyekkel új dimenzióba kerül az oktatás”.
Számos high-tech eszközt kapnak az iskolák, a fejlesztés középpontjában mégis a tanuló és a tanár kapcsolata, az együttműködés hatékonyabbá tétele, a differenciálás támogatás és a készségfejlesztés áll.
A tárgyalkotó eszközök – 3D nyomtató, lézervágó – a tanulók komplex problémamegoldó készségét, technikai kompetenciáit és kiemelten a kommunikációs, együttműködési készségeit fejlesztik – részletezték.
Hozzátették: a tanárok féléves módszertani és eszközhasználati képzésen vesznek részt, illetve a többletmunkájuk elismeréseként havi bérkiegészítésben is részesülnek. Az új, minden igényt kielégítő tantermek várhatóan júniusra készülnek el, így a jövő tanévet már itt kezdhetik a nyertes iskolák diákjai.
Tech
A digitális gazdaság női példaképeit díjazták
Átadták a 40 év feletti női példaképek a digitális gazdaság területén pályázat díjait – közölték a szervezők, az IVSZ – Digitális Vállalkozások Szövetsége és a Women in Technology Hungary Egyesület (WiTH) az MTI-vel.
A BME Villamosmérnöki és Informatikai Karán szerdán megrendezett gálán négy kategóriában hirdettek nyertest, és egy különdíjat adtak át.
A közlemény szerint a második alkalommal meghirdetett pályázatra olyan nőket lehetett ajánlani, akik példaképként szolgálhatnak a fiatalabb generációk és a karrierváltó nők számára.
Olyan szervezetek jelölését várták, amelyek büszkék a női alkalmazottjaik teljesítményére, valamint szívesen mutatnának példát a női munkavállalóikon keresztül a szervezeti diverzitásra.
Az Év csapatjátékosa díjat Burjánné Tandari Zsuzsanna, az AGCO Hungary Kft. SAP-fejlesztője kapta. Rajki Annamária, a Magyar Telekom TV és Entertainment igazgatója érdemelte ki az Innovátor elismerést. Dőry Éva, a Cosmo Consult Business Central üzletágának Support vezetője az Inspiráló teljesítményért kategória nyertese lett, míg Balogh Tünde, az evosoft Hungary Ipari Automatizációs Üzletágnak a vezetője az Inspiráló felsővezető díjat vehette át.
A Különdíjat az oktatásért Özvegy Judit, a szegedi SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola robotokat edukációs célra is alkalmazó tehetséggondozó pedagógusa kapta.