Tech
„Sokat lájkolunk, és szívesen kommentelünk”
Hiába van sok azonos funkciójú alkalmazás, a verseny még nem ért véget. A Facebook variálásaitól nem kell tartani, de legfőképp nem szabad temetni a társaságot, hiába kezd unalmassá válni az alkalmazás. Gordon Ákossal, a Virgo Systems társalapító-tulajdonosával, kereskedelmi igazgatójával, valamint Keszte Dórával, az fps ügynökség digitális kommunikációs üzletágának vezetőjével beszélgettünk.
Az iWiW tizenkét évet élt meg, sorsszerű, hogy egy közösségimédia-vállalat előbb-utóbb elsodródik?
Gordon Ákos (GÁ): Az iWiW jóval megelőzte a korát, amikor elindult, még nem is nagyon létezett a közösségi média fogalma. Bár szorosan kötődik hozzánk, és büszkék is vagyunk rá, nem ez határozza meg az identitásunkat.
Érdekesség, hogy az iWiW volt annak idején az egyik gátja, hogy a Twitter itthon elterjedjen. Még ennél is több bejegyzést osztanánk meg, ha ez nem így alakult volna?
GÁ: Az iWiW rászoktatta a magyarokat a közösségi médiára, sőt bizonyos rétegeknek annak idején az internet volt maga. Ott valóban inkább a kapcsolati hálóké, a privát üzeneteké, a fényképfeltöltéseké volt a fő szerep, szemben a Twitteren jellemző „véleménymegosztó” kommunikációval.
Keszte Dóra (KD): Nemzetközi kutatások alapján azt látjuk, hogy a magyarok például a régió egyéb országaival összevetve jellemzően kevésbé gyártanak saját tartalmakat. Ez igaz a blogírásra is, valamint a Facebook-posztok számára és az Instagramra is. Cserébe viszont sokat lájkolunk, gyakran és sokat használjuk a social mediát, és szívesen kommentelünk.
 |
Hébe-hóba előfordul, hogy valaki megpróbál hazai fejlesztésű közösségimédia-felületet fejleszteni, rendszerint nem túl nagy sikerrel. Nehéz Magyarországról betörni?
GÁ: Egyéb üzleti szegmenseket tekintve is nehezebb, ez egyértelmű. Kicsi a piac, és az üzleti környezet sem feltétlenül ideális nemzetközi sikerek eléréséhez, a nyelvről nem is beszélve. Egyértelmű, hogy egy angolszász országból elstartoló közösségimédia-felületnek nagy előnye lehet a hirtelen áttörésben például egy olyan, magyarul induló platformhoz képest, mint amilyen az iWiW volt. Szerencsére azért látunk magunk körül nemzetközi üzleti sikereket, próbálkozni mindig lehet és szükséges.
Létezhet-e olyan közösségi felület, amely lokális vagy egyéb rétegigényeket elégít ki niche-kommunikációt alkalmazva, mint egyfajta kkv?
KD: Úgy vélem, olyan sok platform és lehetőség van jelenleg a közösségi kommunikációra, hogy közülük minden réteg megtalálhatja a sajátját.
Sokan már a Facebook vesztét jósolják: idén februárban története során először fordult a társasággal elő, hogy csökkent a felhasználóinak száma, továbbá a közelmúltban nagyot zuhant a részvényárfolyama. Ez már a vég kezdete?
KD: A Facebook tizennégy éve hódítja a világot, természetes, hogy ennyi idő alatt lehetnek nehezebb periódusai.
 |
A Facebookkal szemben az Instagram egyre inkább szárnyal, a sors fintora, hogy az utóbbi az előbbi tulajdonában van. A 24 óra alatt eltűnő képüzenetek a kommunikáció jövője?
KD: Az Instagram dinamikus fejlődése ellenére elsősorban még mindig a fiatalabb korosztályé. Nekik több idejük van a telefonon „lógni” és tartalmakat nézegetni, gyártani, mint a dolgozó vagy a kisgyerekes korosztálynak. Az előző gondolatmenet alapján talán inkább a Facebooktól eltérő megközelítés, a vizuális ingerek könnyebb és gyorsabb fogyaszthatósága az, ami vonzó az Instagramban.
Azok az emberek is szeretnek azonban tájékozódni a saját közösségükről, akik nem érnek rá folyamatosan a közösségi médiumokat csekkolni. Biztosan van még potenciál az időbeli korlátosságban, de határozottan nem gondolom, hogy hosszú távon ez lenne a kommunikáció jövője.
A találmány nem az Instagramhoz, hanem a Snapchathez köthető, amelynek nem sikerült eddig a megújulás. Nem fér meg két dudás egy csárdában, és akkor már a jobban bejáratott brandet választják a fogyasztók?
KD: Minden közösségi médiumnak egy picit más a megközelítése, egymástól is inspirálódnak, átvesznek funkciókat igyekezvén megfelelni az igényeknek, amelyek nagyon nem homogének, és szintén változók.
Mivel átszokni és ennyi embert átszoktatni időbe telik, nem csak az egyes platformok adottságaitól és aktuális funkcionalitásától függ talán, hogy melyiket használják az emberek. Ilyen szempontból lehetséges, hogy az ismertségnek is van hatása, hiszen a kettő szorosan összefügg: ahol többen vannak az „enyéim” közül, azt nyilvánvalóan jobban is ismerem, és jobban is megbízom benne, szívesebben használom.
Jelenleg sok azonos funkciójú alkalmazás kering egyszerre. Ilyen például a Viber, a Messenger és a WhatsApp. Ennyire különböző célcsoportokat szólítanak meg, vagy egyszerűen még nem ért véget köztük a verseny?
KD: Itt szintén a fenti gondolatmenetet folytatnám: nagyon hasonlóak, de mégis mind eltérő. Az egyikkel biztonságosabb az üzenetküldés, mint a másikkal, az egyik jobban, a másik kevésbé rontja le a küldött fotók minőségét, az egyiken több, a másikon kevesebb ismerős érhető el, az egyiken kifejezőbben lehet érzelmeket kommunikálni, a másikon könnyebb gépelni, valamelyik csak telefonon férhető hozzá, és van, amelyiknél desktopon is folytathatom a társalgást. A verseny semmiképp sem ért még véget, de talán nem is kell véget érnie a fenti példák esetében, hiszen ezeket a felsorolt alkalmazásokat nagyszerűen lehet párhuzamosan is használni.
Ázsiának is megvannak a saját csevegőappjai, közösségimédia-felületei. Kínát leszámítva, ahol egyes oldalak tiltva vannak, mi határozza meg azt, hogy egy láthatólag ígéretes alkalmazás hol terjed el?
GÁ: Ez nagyon sok tényezőtől függhet: szerepe lehet az adott régió igényeinek, a nyelvnek, a lakosság mentalitásának, érettségének, az eszköz- és internetellátottságnak, egyéb korlátosságoknak, az ismertségnek, és még sorolhatnám. Nincsenek ökölszabályok ezen a téren, épp ezért annyira izgalmas a közösségi média fejlődése.
A Facebook igencsak keresztbe tett azáltal, hogy megváltoztatta a news feed algoritmusát. Vállalati oldalon egyre többen érzik ennek negatív hatását; hosszú távon milyen következményekkel lehet majd számolni?
KD: Mivel a Facebook jövőjét nehéz hosszú távon átlátni, illetve megjósolni, erre a kérdésre igen nehéz választ adni. A tapasztalat az, hogy akik professzionálisan, odafigyeléssel használják a Facebookot a vállalati kommunikáció szintjén, viszonylag rugalmasan tudnak alkalmazkodni. Az elmúlt közel tizenöt év során rengeteg „kardinális” változást éltünk már meg a Facebookkal kapcsolatban, aztán végül kiderült, hogy egyik sem volt annyira nehezen lekövethető kommunikáció. Az tény azonban, hogy az elmúlt öt-tíz évben szükség volt szemléletváltásra a kapcsolódó marketingkommunikációs stratégiákban, és az engagement-, bevonás-, szórakoztatás-, saját- és szerzettmédia-szemlélet mellett ma már inkább fizetett médiaként és elérési céllal érdemes a Facebookra tekinteni.
Az elmúlt évek egyik buzzworldje a chatbotok voltak, amelyek azonban, úgy tűnik, az elvárások alatt teljesítettek. Még sem preferáljuk az ilyen jellegű kommunikációt?
GÁ: Az emberek, a fogyasztók igénylik a személyes törődést. Bizonyos célok, iparágak esetében vagy a kommunikáció egy adott mélységéig ezek az alkalmazások hatékonyan bevethetők, de egyelőre nehézkesek, nem tudják teljes mértékben átvenni az emberi, ügyfélszolgálati gondolkodást és kommunikáció szerepét, és úgy gondolom, hogy ez még sokáig így lesz.
Egy szakember a közelmúltban azt mondta nekem, hogy a chatbotipar olyan, mint annak idején az autóipar: nagyon sok a fejlesztő, a gyártó, és még nem került ki közülük a győztes.
GÁ: Mi magunk is fejlesztettünk chatbotot, a technológia megvan hozzá.
Végezetül, tegyük fel, minden adott ahhoz, hogy a Virgo egy új, hazai közösségimédia-felületet alapítson. Hogyan fognának hozzá?
GÁ: Ha minden adott lenne hozzá, akkor sem közösségimédia-felület létrehozásában gondolkodnánk, azt már egyszer megcsináltuk, sikerre is vittük. (Nevet.) A cégcsoporton belül a legnagyobb motivációnk, hogy olyan projektekkel és partnerekkel dolgozzunk, amelyek innovatív, integrált megoldásokat igényelnek. Legnagyobb piaci előnyünk, hogy egy új ötlet kapcsán az üzleti validációt és tanácsadást, a megvalósítás mikéntjének megtervezését, a folyamatos tesztelést, a piaci bevezetést, sőt, a bevezetést követő folyamatos növekedés optimalizálását is csoporton belül tudjuk. Ezek a szolgáltatások természetesen egységenként is igénybe vehetők, de az álmunk, hogy minél több ilyen új, izgalmas ötletet keltsünk életre, továbbá hogy olyan vállalatok mellé állhassunk oda teljes körű szolgáltatást nyújtó partnerként, amelyek már elkötelezetten a teljes digitális transzformáció határmezsgyéjére értek, de az elindulásban és az út megtalálásában szívesen veszik széles körű tapasztalatainkat.
Tech
Bíró Ada nem létezik, mégis műsort vezet (videó)
Forradalmi újítással indult újabb évadában a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsora.
Bíró Adának hívják a Duna csatorna Delta című tudományos-ismeretterjesztő műsorának új műsorvezetőjét, akinek megjelenését, arcát és hangját egyaránt a mesterséges intelligencia (MI) hozta létre korábban már meglévő programokból – hangzott el az M1 hétfő esti Híradójában.
Mondanivalóját teljes egészében a Delta szerkesztői határozzák meg, ezzel együtt a mesterséges intelligencia segítségével életre hívott képi és nyelvi modell Fejős Ádám állandó műsorvezetőtársa lett a Deltában.
Dudás Viktor filmszakértő szerint a Delta éppen az a műsor, ahol egy ilyen egyedülálló technológiai újdonságnak helye és adott esetben fontos szerepe is van.
„Abszolút helye van egy ilyen műsorban egy ilyen megjelenésnek, hiszen ott, ahol a tudománnyal foglalkozunk és az abszolút újításokat igyekszik bemutatni a műsor, ott abszolút adekvát, hogy a legmagasabb szintű technikai újítások akár a műsor megszólalóinak a megjelenítésében is részesek legyenek”
– fogalmazott Dudás Viktor. Hozzátette: ez egy nagyon érdekes újítás, nagyon kíváncsian várja, hogyan fog a közönség erre reagálni, „mert ilyet még mi Magyarországon nem láttunk képernyőn”.
A legmodernebb nyelvi modellt használták ahhoz, hogy az MI által megalkotott műsorvezető szépen beszéljen magyarul, a legújabb videós modellt pedig ahhoz, hogy megmozdulhasson. Mint a műsorban elhangzott, ezen technológiák érzékeny egyensúlya kellett ahhoz, hogy Bíró Ada elmondhassa a nézőknek a nagyvilágból az aktuális tudományos híreket.
Szűts Zoltán média- és digitális pedagógiakutató, az Eszterházy Károly Egyetem Pedagógiai Karának dékánja az M1-en arról beszélt, hogy a mesterséges intelligenciát az ember alkotja és az ember irányítja. Az MI-vel foglalkozó szakember hangsúlyozta:
a történelemben minden technológia felfordulással járt, csakúgy, mint az MI, de nem félni kell tőle, hanem kipróbálni, megérteni, hosszú távon pedig használni.
„Az elmúlt évtizedben a digitalizáció kapcsán nagyon sokat beszélünk arról, hogy milyen módon átalakul a munka világa, és a mesterséges intelligencia az a trend, ami mindenképpen egy ugrást fog jelenteni. Ez nem azt jelenti, hogy az embereknek meg fog szűnni a munkája. Sőt! Ez azt jelenti, hogy más jellegű lesz maga a munka. Nyilván mindig kihívást hordoz egy technológiaváltás, mesterséges intelligencia esetében azt kell tudomásul vennünk, hogy ez a technológia asszisztensként működik. Segítőként működik” – hangsúlyozta Szűts Zoltán.
Tech
Újabb iskolákat fejleszt a High-Tech Suli program
Minden eddiginél több, összesen 127 iskolai alapítvány pályázott a támogatásra.
A benyújtott szakmai anyagok kiemelkedő színvonala miatt a támogató és az értékelő bizottság úgy döntött, hogy az eredeti kiíráshoz képest eggyel több – összesen hat – intézmény juthat hozzá a mintegy 40 millió forintos fejlesztéshez – közölte a Mészáros Csoport az MTI-vel.
A Mészáros Csoport High-Tech Suli programjának ötödik pályázatán modern, 21. századi digitális tanterem kialakítására és a hozzá kapcsolódó szakmai program megvalósítására támogatást nyert el:
- a Cecei Általános Iskola,
- a Csopaki Református Általános Iskola,
- a Herceghalmi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola,
- a Józsefvárosi Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Általános Iskola,
- a Monori Jászai Mari Általános Iskola és
- a Szegedi Gregor József Általános Iskola.
Horváth Ádám, a program szakmai vezetője szerint
az évről évre növekvő pályázati anyagok számából az látszik, hogy folyamatos az érdeklődés a High-Tech Suli program iránt; a rendkívül magas színvonalú szakmai anyagokból kiderült, hogy már minden pályázó számára egyértelmű, milyen hatalmas lehetőség egy ilyen terem: nemcsak bizonyos kompetenciák fejlesztésében nyújt kiemelkedő segítséget, de a diákok későbbi munkaerőpiaci elhelyezkedésben is.
Mára olyan közösség lettünk, amelyhez bárki szívesen csatlakozna – fogalmazott Horváth Ádám.
A közleményben hangsúlyozták: a program egyedülálló és több elemében is újszerű, az iskola által kijelölt termet felújítják és olyan modern digitális eszközökkel látják el, „amelyekkel új dimenzióba kerül az oktatás”.
Számos high-tech eszközt kapnak az iskolák, a fejlesztés középpontjában mégis a tanuló és a tanár kapcsolata, az együttműködés hatékonyabbá tétele, a differenciálás támogatás és a készségfejlesztés áll.
A tárgyalkotó eszközök – 3D nyomtató, lézervágó – a tanulók komplex problémamegoldó készségét, technikai kompetenciáit és kiemelten a kommunikációs, együttműködési készségeit fejlesztik – részletezték.
Hozzátették: a tanárok féléves módszertani és eszközhasználati képzésen vesznek részt, illetve a többletmunkájuk elismeréseként havi bérkiegészítésben is részesülnek. Az új, minden igényt kielégítő tantermek várhatóan júniusra készülnek el, így a jövő tanévet már itt kezdhetik a nyertes iskolák diákjai.
Tech
A digitális gazdaság női példaképeit díjazták
Átadták a 40 év feletti női példaképek a digitális gazdaság területén pályázat díjait – közölték a szervezők, az IVSZ – Digitális Vállalkozások Szövetsége és a Women in Technology Hungary Egyesület (WiTH) az MTI-vel.
A BME Villamosmérnöki és Informatikai Karán szerdán megrendezett gálán négy kategóriában hirdettek nyertest, és egy különdíjat adtak át.
A közlemény szerint a második alkalommal meghirdetett pályázatra olyan nőket lehetett ajánlani, akik példaképként szolgálhatnak a fiatalabb generációk és a karrierváltó nők számára.
Olyan szervezetek jelölését várták, amelyek büszkék a női alkalmazottjaik teljesítményére, valamint szívesen mutatnának példát a női munkavállalóikon keresztül a szervezeti diverzitásra.
Az Év csapatjátékosa díjat Burjánné Tandari Zsuzsanna, az AGCO Hungary Kft. SAP-fejlesztője kapta. Rajki Annamária, a Magyar Telekom TV és Entertainment igazgatója érdemelte ki az Innovátor elismerést. Dőry Éva, a Cosmo Consult Business Central üzletágának Support vezetője az Inspiráló teljesítményért kategória nyertese lett, míg Balogh Tünde, az evosoft Hungary Ipari Automatizációs Üzletágnak a vezetője az Inspiráló felsővezető díjat vehette át.
A Különdíjat az oktatásért Özvegy Judit, a szegedi SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola robotokat edukációs célra is alkalmazó tehetséggondozó pedagógusa kapta.