Tech
Stabil marad az okostelefon-piac 2020-ban
Továbbra is okostelefonokra költik a fogyasztók a műszaki elektronikai termékekre szánt büdzséjük közel felét 2020-ban. A készülékvásárlások várhatóan 444 milliárd eurós forgalmat generálnak majd.
“Korszakalkotó innovációkkal lenyűgözni a fogyasztókat nagy kihívást jelentett az elmúlt években, különösen, ami az okostelefonok piacát illeti” – nyilatkozta Pavlin Lazarov, a Telecom GfK-szakértője. – “A legszemélyesebb eszközünkkel történő interakciók rendkívül magas szintre emelkedtek, s ezzel párhuzamosan nőttek az elvárásaink is a hardvert és a teljesítményt illetően. Elmondhatjuk, hogy mára a prémium kategória és a teljesítmény vált standarddá. Mindazonáltal a fogyasztók lélegzetüket visszafojtva várják, hogy az új top modellek megjelenjenek a piacon, amellett, hogy minden tavaly eladott öt okostelefonból négyet 2019-ben dobtak piacra. A megfelelő árérték aránnyal fenntartani a fogyasztók érdeklődését sikeres stratégiának bizonyulhat.”
A termékjellemzőktől az előnyökön át az élményekig
Az elmúlt évek során az innovációk határozták meg az okostelefonok piacát, és ez az a terület, ahol a könnyen elérhető fejlesztések helyet kaptak. A “minél több, annál jobb” mantrát követve az okostelefonok egyre több és jobb tulajdonsággal bírnak. A legalább 6″-es kijelzős okostelefonok aránya 2019-ben elérte a 70 százalékot, míg ez az arány 2018-ban mindössze 24 százalék volt. A GfK globális fogyasztói felméréséből kiderül, hogy a felhő alapú tárhelyszolgáltatás ellenére a fogyasztók a belső tárhely méretét tartják a legfontosabbnak, amikor okostelefont vásárolnak. Ez megmagyarázza, miért volt a 2019-ben eladott okostelefonok 37 százalékának 128 GB-nyi, vagy még több tárhelye.
 |
A fogyasztók fele az akkumulátor élettartamát jelölte meg az egyik legfontosabb tulajdonságként okostelefon-vásárlásnál. Az eredményből kiderül, hogy a 2019-ben eladott okostelefonok akkumulátorainak 38 százaléka legalább 4000 mAh-es kapacitással bírt. A gyorsaság és az akkumulátor élettartama ugyancsak alapvető azon felhasználóknál (44 százalék), akik játszanak a telefonjukon. Mindent összevetve a telefonok tulajdonságaiból adódó előnyöknek valódi élményt kell adniuk, amelyeket a fogyasztók elvárnak és használat közben értékelnek is.
Az 5G status quoja 2019-ben
Az egyik legfontosabb technológiai fejlesztés, amely szorosan kapcsolódik a teljesítményhez és az élményekhez, az az 5G. 2019-ben már több, mint tíz márka kínálatában szerepelt 5G-s okostelefon. Az 5G terjedése erősen függ az adott ország telekommunikációs infrastruktúrájától. Dél-Koreában a 2019 első negyedévében eladott okostelefonok harmada már 5G-re volt képes, míg ez az arány NagyBritanniában és Ausztráliában két százalékra tehető. A legnagyobb okostelefon-piac: Kína, gyorsan felzárkózott, hiszen 2019 decemberében az összes okostelefon-eladás 8 százalékát már 5G-s modellek generálták.
Kényelem és egyszerűsödés, mint további növekedési tényezők
A fogyasztók folyamatosan keresik azt, hogy hogyan javíthatnának kényelmi- és jólléti helyzetükön úgy, hogy közben a napi interakcióik egyszerűsödnek. Ezek a trendek jól tetten érhetők a hordható okoseszközökön keresztül, amelyek darab alapon robosztus, 28 százalékos növekedést értek el 2019-ben. Az értékbeli növekedés még erőteljesebb volt, hiszen több, mint 40 százalékot ért el, ami elsősorban az okosórák és a csuklón hordható okos kiegészítők iránti magas keresletnek köszönhető. Ahogy a fogyasztók egyre tudatosabban figyelnek egészségükre, az olyan funkciók, mint a vérnyomásvagy a véroxigénmérés egyre inkább teret nyernek.
Az útközbeni szórakoztatás és a zenehallgatás régóta részét képezik a fogyasztók mobilhasználati szokásainak. Az egyik legújabb fejlesztés e téren a teljesen vezeték nélküli fülhallgatók, amelyek háromszámjegyű növekedéssel megduplázták 2019-ben a 2018-as eladásokat. Ez a piac számos új játékost vonzott: így 2019-ben globálisan már 30 márka tette ki a darabszám alapú forgalom 80 százalékát.
Hazai okostelefon piac
A nemzetközi tendenciákhoz hasonlóan a telekommunikációs szektor hazánkban is a legmeghatározóbb a műszaki elektronikai piacon, mivel 40 százalékos súlya van forgalom alapján. Árbevétel tekintetében az okostelefonok piaca 4 százalékkal nőtt, de a darabszám tekintetében már elég negatív, 10 százalékos visszaesésről beszélünk. A bevétel-növekedéshez hozzátartozik, hogy itthon is a nagyobb kijelző méret és kapacitás felé tolódott el a piac. A hazánkban értékesített telefonok 36 százalékának már 6,2” feletti a kijelzője, míg 2018-ban ez csupán 6 százalék volt. Kapacitás szempontjából hasonló eltolódásról adhatunk számot, mivel a 128Gb-os, vagy annál nagyobb kapacitású telefonok részaránya 5 százalékról 28 százalékra nőtt. Ez is alátámasztja, hogy a magyar fogyasztói szokások a telefonhasználat tekintetében egybecsengenek az európai átlaggal.
Tech
Bíró Ada nem létezik, mégis műsort vezet (videó)
Forradalmi újítással indult újabb évadában a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsora.
Bíró Adának hívják a Duna csatorna Delta című tudományos-ismeretterjesztő műsorának új műsorvezetőjét, akinek megjelenését, arcát és hangját egyaránt a mesterséges intelligencia (MI) hozta létre korábban már meglévő programokból – hangzott el az M1 hétfő esti Híradójában.
Mondanivalóját teljes egészében a Delta szerkesztői határozzák meg, ezzel együtt a mesterséges intelligencia segítségével életre hívott képi és nyelvi modell Fejős Ádám állandó műsorvezetőtársa lett a Deltában.
Dudás Viktor filmszakértő szerint a Delta éppen az a műsor, ahol egy ilyen egyedülálló technológiai újdonságnak helye és adott esetben fontos szerepe is van.
„Abszolút helye van egy ilyen műsorban egy ilyen megjelenésnek, hiszen ott, ahol a tudománnyal foglalkozunk és az abszolút újításokat igyekszik bemutatni a műsor, ott abszolút adekvát, hogy a legmagasabb szintű technikai újítások akár a műsor megszólalóinak a megjelenítésében is részesek legyenek”
– fogalmazott Dudás Viktor. Hozzátette: ez egy nagyon érdekes újítás, nagyon kíváncsian várja, hogyan fog a közönség erre reagálni, „mert ilyet még mi Magyarországon nem láttunk képernyőn”.
A legmodernebb nyelvi modellt használták ahhoz, hogy az MI által megalkotott műsorvezető szépen beszéljen magyarul, a legújabb videós modellt pedig ahhoz, hogy megmozdulhasson. Mint a műsorban elhangzott, ezen technológiák érzékeny egyensúlya kellett ahhoz, hogy Bíró Ada elmondhassa a nézőknek a nagyvilágból az aktuális tudományos híreket.
Szűts Zoltán média- és digitális pedagógiakutató, az Eszterházy Károly Egyetem Pedagógiai Karának dékánja az M1-en arról beszélt, hogy a mesterséges intelligenciát az ember alkotja és az ember irányítja. Az MI-vel foglalkozó szakember hangsúlyozta:
a történelemben minden technológia felfordulással járt, csakúgy, mint az MI, de nem félni kell tőle, hanem kipróbálni, megérteni, hosszú távon pedig használni.
„Az elmúlt évtizedben a digitalizáció kapcsán nagyon sokat beszélünk arról, hogy milyen módon átalakul a munka világa, és a mesterséges intelligencia az a trend, ami mindenképpen egy ugrást fog jelenteni. Ez nem azt jelenti, hogy az embereknek meg fog szűnni a munkája. Sőt! Ez azt jelenti, hogy más jellegű lesz maga a munka. Nyilván mindig kihívást hordoz egy technológiaváltás, mesterséges intelligencia esetében azt kell tudomásul vennünk, hogy ez a technológia asszisztensként működik. Segítőként működik” – hangsúlyozta Szűts Zoltán.
Tech
Újabb iskolákat fejleszt a High-Tech Suli program
Minden eddiginél több, összesen 127 iskolai alapítvány pályázott a támogatásra.
A benyújtott szakmai anyagok kiemelkedő színvonala miatt a támogató és az értékelő bizottság úgy döntött, hogy az eredeti kiíráshoz képest eggyel több – összesen hat – intézmény juthat hozzá a mintegy 40 millió forintos fejlesztéshez – közölte a Mészáros Csoport az MTI-vel.
A Mészáros Csoport High-Tech Suli programjának ötödik pályázatán modern, 21. századi digitális tanterem kialakítására és a hozzá kapcsolódó szakmai program megvalósítására támogatást nyert el:
- a Cecei Általános Iskola,
- a Csopaki Református Általános Iskola,
- a Herceghalmi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola,
- a Józsefvárosi Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Általános Iskola,
- a Monori Jászai Mari Általános Iskola és
- a Szegedi Gregor József Általános Iskola.
Horváth Ádám, a program szakmai vezetője szerint
az évről évre növekvő pályázati anyagok számából az látszik, hogy folyamatos az érdeklődés a High-Tech Suli program iránt; a rendkívül magas színvonalú szakmai anyagokból kiderült, hogy már minden pályázó számára egyértelmű, milyen hatalmas lehetőség egy ilyen terem: nemcsak bizonyos kompetenciák fejlesztésében nyújt kiemelkedő segítséget, de a diákok későbbi munkaerőpiaci elhelyezkedésben is.
Mára olyan közösség lettünk, amelyhez bárki szívesen csatlakozna – fogalmazott Horváth Ádám.
A közleményben hangsúlyozták: a program egyedülálló és több elemében is újszerű, az iskola által kijelölt termet felújítják és olyan modern digitális eszközökkel látják el, „amelyekkel új dimenzióba kerül az oktatás”.
Számos high-tech eszközt kapnak az iskolák, a fejlesztés középpontjában mégis a tanuló és a tanár kapcsolata, az együttműködés hatékonyabbá tétele, a differenciálás támogatás és a készségfejlesztés áll.
A tárgyalkotó eszközök – 3D nyomtató, lézervágó – a tanulók komplex problémamegoldó készségét, technikai kompetenciáit és kiemelten a kommunikációs, együttműködési készségeit fejlesztik – részletezték.
Hozzátették: a tanárok féléves módszertani és eszközhasználati képzésen vesznek részt, illetve a többletmunkájuk elismeréseként havi bérkiegészítésben is részesülnek. Az új, minden igényt kielégítő tantermek várhatóan júniusra készülnek el, így a jövő tanévet már itt kezdhetik a nyertes iskolák diákjai.
Tech
A digitális gazdaság női példaképeit díjazták
Átadták a 40 év feletti női példaképek a digitális gazdaság területén pályázat díjait – közölték a szervezők, az IVSZ – Digitális Vállalkozások Szövetsége és a Women in Technology Hungary Egyesület (WiTH) az MTI-vel.
A BME Villamosmérnöki és Informatikai Karán szerdán megrendezett gálán négy kategóriában hirdettek nyertest, és egy különdíjat adtak át.
A közlemény szerint a második alkalommal meghirdetett pályázatra olyan nőket lehetett ajánlani, akik példaképként szolgálhatnak a fiatalabb generációk és a karrierváltó nők számára.
Olyan szervezetek jelölését várták, amelyek büszkék a női alkalmazottjaik teljesítményére, valamint szívesen mutatnának példát a női munkavállalóikon keresztül a szervezeti diverzitásra.
Az Év csapatjátékosa díjat Burjánné Tandari Zsuzsanna, az AGCO Hungary Kft. SAP-fejlesztője kapta. Rajki Annamária, a Magyar Telekom TV és Entertainment igazgatója érdemelte ki az Innovátor elismerést. Dőry Éva, a Cosmo Consult Business Central üzletágának Support vezetője az Inspiráló teljesítményért kategória nyertese lett, míg Balogh Tünde, az evosoft Hungary Ipari Automatizációs Üzletágnak a vezetője az Inspiráló felsővezető díjat vehette át.
A Különdíjat az oktatásért Özvegy Judit, a szegedi SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola robotokat edukációs célra is alkalmazó tehetséggondozó pedagógusa kapta.