Tech
Székesfehérvár az okosvárossá válás küszöbén
A Vodafone NB-IoT SmartParking szenzorjaival bővítette digitális eszközparkját az ország egyik leginnovatívabb megyeszékhelye.
A korszerű technológiát alkalmazó eszközök eddig is jelen voltak Székesfehérvár életében, a város nagy hangsúlyt fektet az ipar, a városi infrastruktúra és az oktatás digitalizációjára, fejlesztésére. Erre jó példa a tavaly átadott Alba Innovár Digitális Élményközpont is, ahol az országban elsőként világszínvonalú digitális eszközöket és rendszereket ismerhetnek meg a látogatók – írják.
„Székesfehérvár elkötelezett a modern technológiák és az ezek használatához szükséges képességek megismertetése mellett. Nagyon erős és innováció-orientált a helyi ipar, velük közösen dolgozunk azon, hogy mind ők, mind a város versenyképes legyen az ipar 4.0 és a robottechnológia kihívásai közepette is. Az általános és középiskolás korú gyermekek oktatásában az Alba Innovár vesz részt, az egyetemistáknak pedig éppen most alakítunk egy – a fehérvári üzemekben már a termelésben alkalmazott – robottechnológiát bemutató labort. Mindezek mellett a fenntarthatóság megőrzésére törekszünk, mind a fejlesztéseknél, mind pedig a klímavédelem érdekében megvalósult és az elkövetkező években megvalósuló nagyszabású környezetvédelmi fejlesztéseinknél” – emelte ki dr. Cser-Palkovics András polgármester. Hozzátette: 2015-höz képest a személygépkocsik és motorkerékpárok száma 38 ezerről 49 ezerre nőtt Székesfehérváron, így a többi nagyvároshoz hasonlóan itt is a közlekedésszervezés az egyik legnagyobb kihívás.
A szenzorok segítségével valós időben, mobilapplikáción követhető a parkolóhelyek foglaltsági állapota, és a sofőröket a rendszer a legrövidebb úton irányítja a legközelebbi szabad parkolóhelyhez. Ezzel csökkenhet a forgalom, amire szükség is van, hiszen az Inrix közlekedési elemző társaság éves jelentése szerint tavaly a székesfehérvári autósok átlagosan 13 órát töltöttek dugóban.
Az új okos parkolást támogató technológia bevezetését indokolja a Kaliforniai Egyetem Várostervezési Tanszékének kutatása is, amely szerint a közlekedésben résztvevő személyautók számának akár 74 százaléka éppen parkolóhelyet keres, ráadásul az átlagos parkolóhely-keresésre fordított idő csúcsidőben akár 14 perc is lehet. Az új technológiának köszönhetően azonban a jövőben a parkolóhelyek keresésének gyorsításával ez az idő csökkenthető, így a forgalom, a légszennyezés mértéke és a zajszennyezés is mérséklődhet.
Az átadott okosparkolók keskenysávú frekvenciát használnak (Narrowband-IoT, azaz NB-IoT), egy olyan iparági szabványt, amely alkalmas a nagy hatótávolságú, alacsony energiaigényű kommunikációra, egyszerre akár több ezer eszközt is összekapcsolva.
„Többek között az okos parkolást segítő intelligens megoldások révén tapasztalhatjuk meg igazán, hogy az okosvárosok már nem a távoli jövő részét képezik” – nyilatkozta Király István, a Vodafone Vállalati szolgáltatásokért felelős vezérigazgató-helyettese. „Néhány éven belül életbe lépnek az új, ötödik generációs hálózatok (5G), amelyek több eszköz és ember összeköttetését teszik lehetővé, kisebb területen, gyorsabban és jóval alacsonyabb késleltetéssel, mint valaha. Az NB-IoT megoldások az 5G technológiával támogatva képesek lesznek igazán nagy változásokat hozni a világba, és a Vodafone-nál mi azért dolgozunk, hogy ezeket a megoldásokat mielőbb ügyfeleink szolgálatába állíthassuk.”
A Vodafone Magyarország partnere, az Intelliport Solutions Kft. által biztosított IPS 401 típusú okos parkolószenzorok az NB-IoT technológia alkalmazásával képesek az egyes parkolóhelyek foglaltságának valós idejű figyelésére. Ez az az alapinformáció, amelyre navigációs megoldások, utcai tájékoztató rendszerek és statisztikai elemző rendszerek épülhetnek, ezt a feladatot oldják meg a vállalat szenzorai a ma elérhető legmagasabb technológiai színvonalon.
Az újonnan telepített NB-IoT parkolószenzorok Székesfehérvár belvárosában érhetők el. Használatukhoz a Smart Parking mobil applikáció szükséges, mely letölthető a szekesfehervar.hu oldalon található kérdőív kitöltését követően.
Tech
Bíró Ada nem létezik, mégis műsort vezet (videó)
Forradalmi újítással indult újabb évadában a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsora.
Bíró Adának hívják a Duna csatorna Delta című tudományos-ismeretterjesztő műsorának új műsorvezetőjét, akinek megjelenését, arcát és hangját egyaránt a mesterséges intelligencia (MI) hozta létre korábban már meglévő programokból – hangzott el az M1 hétfő esti Híradójában.
Mondanivalóját teljes egészében a Delta szerkesztői határozzák meg, ezzel együtt a mesterséges intelligencia segítségével életre hívott képi és nyelvi modell Fejős Ádám állandó műsorvezetőtársa lett a Deltában.
Dudás Viktor filmszakértő szerint a Delta éppen az a műsor, ahol egy ilyen egyedülálló technológiai újdonságnak helye és adott esetben fontos szerepe is van.
„Abszolút helye van egy ilyen műsorban egy ilyen megjelenésnek, hiszen ott, ahol a tudománnyal foglalkozunk és az abszolút újításokat igyekszik bemutatni a műsor, ott abszolút adekvát, hogy a legmagasabb szintű technikai újítások akár a műsor megszólalóinak a megjelenítésében is részesek legyenek”
– fogalmazott Dudás Viktor. Hozzátette: ez egy nagyon érdekes újítás, nagyon kíváncsian várja, hogyan fog a közönség erre reagálni, „mert ilyet még mi Magyarországon nem láttunk képernyőn”.
A legmodernebb nyelvi modellt használták ahhoz, hogy az MI által megalkotott műsorvezető szépen beszéljen magyarul, a legújabb videós modellt pedig ahhoz, hogy megmozdulhasson. Mint a műsorban elhangzott, ezen technológiák érzékeny egyensúlya kellett ahhoz, hogy Bíró Ada elmondhassa a nézőknek a nagyvilágból az aktuális tudományos híreket.
Szűts Zoltán média- és digitális pedagógiakutató, az Eszterházy Károly Egyetem Pedagógiai Karának dékánja az M1-en arról beszélt, hogy a mesterséges intelligenciát az ember alkotja és az ember irányítja. Az MI-vel foglalkozó szakember hangsúlyozta:
a történelemben minden technológia felfordulással járt, csakúgy, mint az MI, de nem félni kell tőle, hanem kipróbálni, megérteni, hosszú távon pedig használni.
„Az elmúlt évtizedben a digitalizáció kapcsán nagyon sokat beszélünk arról, hogy milyen módon átalakul a munka világa, és a mesterséges intelligencia az a trend, ami mindenképpen egy ugrást fog jelenteni. Ez nem azt jelenti, hogy az embereknek meg fog szűnni a munkája. Sőt! Ez azt jelenti, hogy más jellegű lesz maga a munka. Nyilván mindig kihívást hordoz egy technológiaváltás, mesterséges intelligencia esetében azt kell tudomásul vennünk, hogy ez a technológia asszisztensként működik. Segítőként működik” – hangsúlyozta Szűts Zoltán.
Tech
Újabb iskolákat fejleszt a High-Tech Suli program
Minden eddiginél több, összesen 127 iskolai alapítvány pályázott a támogatásra.
A benyújtott szakmai anyagok kiemelkedő színvonala miatt a támogató és az értékelő bizottság úgy döntött, hogy az eredeti kiíráshoz képest eggyel több – összesen hat – intézmény juthat hozzá a mintegy 40 millió forintos fejlesztéshez – közölte a Mészáros Csoport az MTI-vel.
A Mészáros Csoport High-Tech Suli programjának ötödik pályázatán modern, 21. századi digitális tanterem kialakítására és a hozzá kapcsolódó szakmai program megvalósítására támogatást nyert el:
- a Cecei Általános Iskola,
- a Csopaki Református Általános Iskola,
- a Herceghalmi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola,
- a Józsefvárosi Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Általános Iskola,
- a Monori Jászai Mari Általános Iskola és
- a Szegedi Gregor József Általános Iskola.
Horváth Ádám, a program szakmai vezetője szerint
az évről évre növekvő pályázati anyagok számából az látszik, hogy folyamatos az érdeklődés a High-Tech Suli program iránt; a rendkívül magas színvonalú szakmai anyagokból kiderült, hogy már minden pályázó számára egyértelmű, milyen hatalmas lehetőség egy ilyen terem: nemcsak bizonyos kompetenciák fejlesztésében nyújt kiemelkedő segítséget, de a diákok későbbi munkaerőpiaci elhelyezkedésben is.
Mára olyan közösség lettünk, amelyhez bárki szívesen csatlakozna – fogalmazott Horváth Ádám.
A közleményben hangsúlyozták: a program egyedülálló és több elemében is újszerű, az iskola által kijelölt termet felújítják és olyan modern digitális eszközökkel látják el, „amelyekkel új dimenzióba kerül az oktatás”.
Számos high-tech eszközt kapnak az iskolák, a fejlesztés középpontjában mégis a tanuló és a tanár kapcsolata, az együttműködés hatékonyabbá tétele, a differenciálás támogatás és a készségfejlesztés áll.
A tárgyalkotó eszközök – 3D nyomtató, lézervágó – a tanulók komplex problémamegoldó készségét, technikai kompetenciáit és kiemelten a kommunikációs, együttműködési készségeit fejlesztik – részletezték.
Hozzátették: a tanárok féléves módszertani és eszközhasználati képzésen vesznek részt, illetve a többletmunkájuk elismeréseként havi bérkiegészítésben is részesülnek. Az új, minden igényt kielégítő tantermek várhatóan júniusra készülnek el, így a jövő tanévet már itt kezdhetik a nyertes iskolák diákjai.
Tech
A digitális gazdaság női példaképeit díjazták
Átadták a 40 év feletti női példaképek a digitális gazdaság területén pályázat díjait – közölték a szervezők, az IVSZ – Digitális Vállalkozások Szövetsége és a Women in Technology Hungary Egyesület (WiTH) az MTI-vel.
A BME Villamosmérnöki és Informatikai Karán szerdán megrendezett gálán négy kategóriában hirdettek nyertest, és egy különdíjat adtak át.
A közlemény szerint a második alkalommal meghirdetett pályázatra olyan nőket lehetett ajánlani, akik példaképként szolgálhatnak a fiatalabb generációk és a karrierváltó nők számára.
Olyan szervezetek jelölését várták, amelyek büszkék a női alkalmazottjaik teljesítményére, valamint szívesen mutatnának példát a női munkavállalóikon keresztül a szervezeti diverzitásra.
Az Év csapatjátékosa díjat Burjánné Tandari Zsuzsanna, az AGCO Hungary Kft. SAP-fejlesztője kapta. Rajki Annamária, a Magyar Telekom TV és Entertainment igazgatója érdemelte ki az Innovátor elismerést. Dőry Éva, a Cosmo Consult Business Central üzletágának Support vezetője az Inspiráló teljesítményért kategória nyertese lett, míg Balogh Tünde, az evosoft Hungary Ipari Automatizációs Üzletágnak a vezetője az Inspiráló felsővezető díjat vehette át.
A Különdíjat az oktatásért Özvegy Judit, a szegedi SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola robotokat edukációs célra is alkalmazó tehetséggondozó pedagógusa kapta.