Kövess minket!

Tech

Töltéstől töltésig túlélni

Könnyű elektromos jármű, árammegosztás, fedélzeti számítógép – így lehet röviden leírni a Servo Movementet, amelynek alapítójával, az fps ügynökség társtulajdonosával, Csapó Balázzsal a társaság három termékéről (Linda moped, Powershare, OBU), valamint a kezdetekről és a jövőről beszélgettünk.

 

Hogyan lehet eljutni a közösségi médiától az árammegosztásig és a járműfejlesztésig?

A Virgo Systems nagyon ambiciózus garázscégként indult, amelynek tagjai nagy integrátor vállalkozások asztaláról leesett morzsákkal foglalkoztak. Elkezdték a saját terméküket, az iWiW-et fejleszteni, amely a magyar webtörténelem egyik sikersztorija. Az eladás után attól tartottak, hogy IT-gyár lesz a társaságból. Ekkor létrehoztuk a Virgo Creative-ot, így elmozdultunk a webdizájn és a digitális kommunikáció irányába is.

Számomra egyértelmű volt, hogy a következő termékünk nem pusztán virtuális, hanem IoT-árucikk lesz (internet of things, dolgok internete – a szerk.). Az első próbálkozásunk a Beachegg volt (egy tojás kinézetű széf, amelybe az értékeinket tehetjük strandolás közben – a szerk.), amiből később kiszálltunk. A tudástőkét, amit ennek kapcsán sikerült összegyűjteni, ráeresztettem az akkori érzéseim szerinti legnagyobb társadalmi hasznosságú projektre, a Servo Movementre.

Milyen nehézségek merülnek fel egy ilyen projekt esetén?

A terv nagyon komplex és specifikus, radikális üzleti és dizájnmegoldásokkal. A shared economy alapon működő elektromosáram-szolgáltatással kapcsolatban

sokan szkeptikusak voltak, azt gondolták, hogy ez „jogi lehetetlenség”.

A kockázatok egyeseket elriasztanak, mások pedig úgy vélik, hogy akkor ezek kezelésére kell fókuszálni. Voltak, akik a Linda moped első karcolatait konkrétan megmosolyogták. „Ez így nem fog megépülni” – a mondták. Jelenleg már arra lehetünk büszkék, hogy videókat kell mutogatnunk a termékről.

A robogó kiknek készül?

Két célja van. A Powershare termékünk – amely egy falra szerelhető műanyag doboz konnektorokkal, ahonnan a fogyasztók áramot vásárolhatnak egy applikáción keresztül – külsőre nem annyira érdekes:

ha egy kiállításon odamegyek valakihez, hogy „hey mister, this is the future”, akkor ásít egyet, és továbbmegy.

A moped viszont nagyon izgalmas dizájntermék, amely egyúttal címerállata is a projektnek. Emellett önállóan életképes árucikk is, bár az üzletágon belül további járművekben is gondolkodunk. Jelenleg a Linda azokat célozza meg, akik szépen felöltözve vespákkal közlekednek.

Egyfajta marketingfogás is tehát.

Európában, de szerintem a világon is az terjed el, ami divatos. Meg akarjuk adni annak a lehetőségét, hogy könnyű elektromos járművekkel járjanak az emberek az árammegosztó rendszeren keresztül.

Ideális esetben a jövő városaiban minden ház faláról konnektorok fognak kilógni, ahonnan majd a tölthetjük a járműveinket?

Mi ezt szeretnénk elérni, a Powershare egység telepítése körülbelül 150 ezer forintból megoldható. Veszprémben zajlik a pilotprojekt, ott már kijelöltük az első tizenöt helyszínünket, ahonnan a jövőben egy kattintással vásárolhatnak majd áramot a polgárok. Rengeteget fogunk ebből tanulni, például azt, hogy miképpen lehet egy várossal együttműködni. Előreláthatólag Genfben lesz a következő kísérletünk, Budapestre még pár évet várni kell.

A bevétel hogyan oszlik meg?

Az operátori szerepkört jelen esetben Veszprém városa tölti be, továbbá vannak a hostok – cégek, házak, egységek –, amelyek a hálózatukat megosztják, végül pedig vagyunk mi, a Servo. Ez a három entitás osztozkodik.

Az Ubert ki akarják tenni Londonból, az Airbnb-ről pedig az Európai Bizottság kimondta, hogy szabálytalanul működik. Ön kinek ad igazat ezekben a kérdésekben?

Egymással ellentétes érdekek feszülnek egymásnak. Attól, hogy egyszer csak valakinek igaza lesz, nem megyünk előrébb. Én a téren vagyok proaktív, hogy konszenzusok mentén haladjunk, keressük meg a közös érdekeket, és ne jogvita döntsön a sorsunkról.

A Servo Movement harmadik terméke az OBU fedélzeti számítógép, amelynek segítségével a közösségi közlekedési rendszerek kialakítása mindenki számára elérhetővé válik.

A technológia, amely révén a kulcs nélküli indítás megoldható – ez például céges flották kialakítására lesz alkalmas –, más járművekbe is beépíthető. Ennek komoly haszna van. Távolról is meg valós időben is láthatom a jármű akkumulátorfeszültségét, illetve pontos helyét, így valódi és okos választ adhatok arra a kérdésre, hogy mi a hatótávom. Ha ezenfelül még egy Powershare-hálózat is található, akkor azt is tudom majd, hogy hol kell leparkolnom a töltéshez.

 

 

Az interjú eredetileg a Médiapiac 2018/9.-10. számában jelent meg.

 

Tech

A digitális gazdaság női példaképeit díjazták

Átadták a 40 év feletti női példaképek a digitális gazdaság területén pályázat díjait – közölték a szervezők, az IVSZ – Digitális Vállalkozások Szövetsége és a Women in Technology Hungary Egyesület (WiTH) az MTI-vel.

Közzétéve:

A BME Villamosmérnöki és Informatikai Karán szerdán megrendezett gálán négy kategóriában hirdettek nyertest, és egy különdíjat adtak át.

A közlemény szerint a második alkalommal meghirdetett pályázatra olyan nőket lehetett ajánlani, akik példaképként szolgálhatnak a fiatalabb generációk és a karrierváltó nők számára.

Olyan szervezetek jelölését várták, amelyek büszkék a női alkalmazottjaik teljesítményére, valamint szívesen mutatnának példát a női munkavállalóikon keresztül a szervezeti diverzitásra.  

Az Év csapatjátékosa díjat Burjánné Tandari Zsuzsanna, az AGCO Hungary Kft. SAP-fejlesztője kapta. Rajki Annamária, a Magyar Telekom TV és Entertainment igazgatója érdemelte ki az Innovátor elismerést. Dőry Éva, a Cosmo Consult Business Central üzletágának Support vezetője az Inspiráló teljesítményért kategória nyertese lett, míg Balogh Tünde, az evosoft Hungary Ipari Automatizációs Üzletágnak a vezetője az Inspiráló felsővezető díjat vehette át.

A Különdíjat az oktatásért Özvegy Judit, a szegedi SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola robotokat edukációs célra is alkalmazó tehetséggondozó pedagógusa kapta.

Tovább olvasom

Tech

Minden harmadik magyar kártyabirtokos fizet rendszeresen mobillal

A bankkártyát használó magyarok digitalizáltsága tovább nőtt, elsősorban a mobilfizetés és az online vásárlás terén, de a külföldi utazások és költések is újra elérték a pandémia előtti szintet.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A 97 százalékos magyarországi bankkártya-penetráció mellett tovább nőtt és eléri a 63 százalékot azok aránya, akik nagyon gyakran, egy héten többször is bankkártyával fizetnek bolti vásárlásaik során, a kártyát napi szinten használók aránya pedig már 23 százalék. A banki ügyfelek 85 százalékánál hetente egyszer biztosan bankkártyával történik a bolti fizetés. A kártyát fizetésre egyáltalán nem használók tábora tovább csökkent, arányuk ma már mindössze 3 százalék – írja az MTI a Mastercard Bankkártyahasználati szokások és attitűdök című kutatásának eredményeire hivatkozva.

A megkérdezettek 63 százaléka kártyával intézi az online számlafizetéseket, a csekkes befizetések aránya pedig 41 százalékról 36-ra csökkent.

A hagyományos bankok szolgáltatásai mellett két év alatt két és félszeresére nőtt azok száma, akik valamelyik neobanknál nyitottak számlát. A növekedés főleg a fiatalok körében volt kiugró, ahol 4 százalékról 17 százalékra nőtt a nem hagyományos banki ügyfelek aránya. A magyar neobanki ügyfelek 10 százaléka már ezt a kártyáját használja minden vásárlása során, ugyanakkor a többség inkább csak kisebb összegeket tárol rajta. A neobanki kártyák esetén a külföldi webshopos vásárlás (68 százalék) és a külföldi tartózkodás során történő fizetés (60 százalék) a használat leggyakoribb módja.

A kártyás fizetés népszerűsége a magyarok körében nem csak belföldön, de nemzetközi útjaik során is nőtt. Az utazás során a megkérdezettek 69 százaléka használta a kártyáját (63 százalék vásárlásra és mindössze 6 százalék aki kizárólag pénzfelvételre).

A magyarok egyharmada (33 százalék) kezdeményezett tavaly mobilfizetést, szemben a 2022-es év 26 százalékos arányával. A mobilfizetés szintén a fiatalok körében a leggyakoribb, itt a megkérdezettek 43 százaléka adott pozitív választ, de az idősebb korosztálynál is eléri a 21 százalékot azok aránya, akik rendszeresen fizetnek így.

A 18-65 év közötti, bankszámlával rendelkező városi lakosságra reprezentatív eredményt mutató kutatás szerint 88 százalék tud a mobilbanki applikációk létezéséről és 68 százalék használja is azt; ez 8 százalékos növekedést jelent egy év alatt, öt év alatt pedig közel 40 százalékot. Leggyakrabban átutalásokra, egyenleg lekérdezésre, tranzakciók ellenőrzésére és online fizetés hitelesítésére használják.

A Covidot követően némi megtorpanás volt tapasztalható az online térben, hiszen míg a járvány idején 87 százalék volt az online vásárlók aránya, ez a világjárvány után 81-83 százalék közé állt vissza. 2023 őszére azonban újra csúcsot döntött a vásárlási láz: a megkérdezettek 88 százaléka vett valamit az interneten a felmérést megelőző fél évben.

Az internetes vásárlások során használt fizetési módok közül az online bankkártyás fizetés a legnépszerűbb (67 százalék), ezt követi a kártyás utánvét (44 százalék), majd a készpénzes utánvét (40 százalék).

Az adatok összesítése után az látszik, hogy 85 százalék azok aránya, akik fizetnek online vásárláskor kártyával.

A megkérdezettek közel ötöde (18 százalék) vásárol rendszeresen külföldi webshopból, 45 százalék ennél valamivel ritkábban, míg 37 százalék azok aránya, akik még sosem tettek így.

A felmérésben résztvevők kétharmada tapasztalt valamilyen visszaélési kísérletet az interneten, a legtöbb esetben ebből szerencsére semmilyen káruk nem lett, 15 százaléknál viszont a veszteség többnyire (az esetek 61 százalékában) 50 ezer forint alatt maradt.

Tovább olvasom

Tech

Hekkertámadás: sokmilliárdos kár érte a magyarországi Pepcót

A cég feljelentést tett, de nem tudják, vissza lehet-e szerezni az ellopott pénzt.

Közzétéve:

A Pepco egyik budapesti üzlete, fotó: MTVA/MTI/Róka László

Adathalász-támadást intéztek a Pepco magyarországi üzletága ellen – írja a Világgazdaság. A Pepco bejelentése szerint mintegy 15 millió eurót veszített a hackertámadásban. 

Ez átszámítva mintegy 6 milliárd forintnak felel meg.

A Pepco csoport úgy fogalmazott, egyelőre nem világos, hogy a pénzösszeget vissza lehet-e szerezni. Ugyanakkor azt is jelezték, hogy erőfeszítéseket tesznek a banki partnereiken és a rendőrségen keresztül is ennek érdekében.

Némiképp megnyugtató, hogy a jelenlegi információk szerint úgy tűnik, az incidens nem érintett semmilyen ügyfél-, beszállítói vagy dolgozói adatot. A Pepco azt is hangsúlyozta, hogy a csoport erős mérleggel rendelkezik, több mint 400 millió eurós likviditással készpénz- és hitelkeretből, illetve továbbra is erős cash flow-t termel a működéséből. További részleteket azonban nem közölt az adathalász-támadásról, így azt sem tudni, az pontosan mikor történt.

Azt ugyanakkor leszögezték, hogy rendkívül komolyan veszik a pénzügyi ellenőrzéseket és az informatikai biztonságot, éppen ezért most a teljes informatikai rendszer és az összes folyamat csoportszintű felülvizsgálatát végzik, hogy a jövőben ezek erőteljesebben biztosítsák az üzletmenetet.

A Pepcónak 248 üzlete van Magyarországon, az első negyedévben pedig csoportszinten 1,9 milliárd eurós árbevételt ért el.

Tovább olvasom