Kövess minket!

Tech

Változik a drónröptetésre vonatkozó szabályozás 2020-ban

Hogyan változik a szabályozás 2020-ban? Hamarosan jön a drónjogsi? Mit nevezünk egyáltalán drónnak? A szabad drónröptetés tiszavirág-életű időszakának mára vége szakadt, ma már minden alkalmat kötelező ugyanis bejelenteni. Sok esetben mégsem egyértelmű, hogy ezt kinek, milyen feltételek között és miként kell megtennie. 2020 júliusától azonban egyszerűbb lesz a drónpilóták élete. Erről írtunk a Médiapiac 2020-as első számában.

Bár 2019 júniusában fogadták el azt a két, közösségi szintű rendeletet, melyet az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA) hirdetett ki, a dróntulajdonosoknak 2020 júniusig van idejük felkészülni a változásra, hiszen csak az ezt követő hónapban lépnek hatályba az új előírások. Az EU drónszövetségei több javaslattal is éltek a szabályozás megalkotásakor, például azzal, hogy szükség legyen valamilyen egységes jogosítványra a röptetéshez. Ahhoz, hogy világos legyen, miért volt problémás a drónreptetéssel kapcsolatos szabályozás reformja, és mire kell odafigyelni a jövőben, érdemes áttekinteni, milyen tényezők alapján alakították ki az új előírásokat.

Mi volt a probléma a korábbi szabályozással?

Az EU-n belül (150 kilogrammos súlyhatárig) minden állam maga állapította meg, hogy milyen szabályok érvényesek a drónröptetésre. Ezt nehéz volt követni, a drónpilóták és a médiaszakemberek szempontjából főleg a külföldi, határ menti képanyagok készítésénél okozhatott kavarodást, de más, magasabb szintű problémák is adódtak belőle.

A jelenleg még hatályban lévő, lecserélendő szabállyal kapcsolatban az is problémás, hogy csak úgy lehet előírásszerűen drónt (azaz bármilyen pilóta nélküli légi járművet) használni, ha az eszköz tulajdonosa a reptetés előtt eseti légtérigénylést ad be az adott légtér elkülönített használatára. Az ezzel kapcsolatos határozat megszületése akár 30 napig is tarthat. Ez nyilvánvalóan nem túl kényelmes, különösen ha valaki olyan munka elvégzésére vesz igénybe drónt, aminek kötött a határideje.

A nehézkes ügyintézés mellett a szabálysértések száma igen nagy, de ez még mindig csak kisebb része egy rendszerszintű problémának. Ami igazán jól mutatja a struktúrában rejlő kihívásokat, az az a tény, hogy ha mindenki szabályosan bejelentené az összes reptetést, az számottevően leterhelné a légihatóság rendszerét.

Felmerülhet a kérdés, hogy miért csak most született meg az egységes szabályozás, miközben már évek óta láthatunk a fejünk felett lebegő szerkezeteket, gyakran teljesen indokolatlanul, nem tudva, hogy az adott eszköz vajon minket videóz-e éppen, vagy esetleg a mellettünk lévő épületek távolságáról gyűjt adatokat.

Az első akadályt mindjárt a különböző kategóriák jelentik, illetve maga a drón fogalom, hiszen ez egy fantáziaszóból alakult ki, és a katonaságtól került át a polgári szóhasználatba.

Mi a különbség a drón és más légi járművek között?

A drón szó az angol drone, vagyis here (hím méh) szóból ered. Biztos információ ugyan nem található ezzel kapcsolatban, de valószínűleg a zümmögő hang miatt terjedhetett el ez az elnevezés, illetve azért is, mert jelentései között szerepelnek a lusta, semmittevő melléknevek is. Az, hogy milyen eszköz számít drónnak, nem egyszerű kérdés. Meghatározása szerint a drón pilóta nélküli légi jármű – ezt pontosabban az angol unmanned automatic vehicle (UAV) rövidítés írja le.

Egy 2016-os, Kakucsi-Csernák Zoltánnal, a Magyar Nemzeti Drónszövetség elnökével készített (a PixelDesigners Magazine weboldalán megjelent) interjú alapján a drónról a következőket tudhatjuk meg. A légi modell (vagy köznapi nevén modell repülő, modell helikopter) olyan eszköz, amelynek irányítása megköveteli a műszaki alapismereteket, a folyamatos figyelmet. Röptetése során a pilóta távolról irányítja a szerkezetet, ha szükséges, korrigálja a rá ható erők okozta kitéréseket, ha pedig megszűnik a kapcsolat a pilóta és az eszköz között, akkor utóbbi irányíthatatlanná válik. Ezzel szemben a drón automata irányítással rendelkezik, amit szenzorok tesznek lehetővé. A drón képes a GPS-koordináták, a magasság, a sebesség és egyéb adatok alapján elvégezni egy adott feladatot, azaz nincs szüksége pilótára a hagyományos értelemben.

A Drónpilóták Országos Egyesülete oldalán pedig a következők derülnek ki ezen eszköz megnevezéséről. Az USA a vietnami háború végéig, 1973-ig kizárólag a drone szót használta a pilóta nélküli légi járműre. Ezt követően 1990-ig az RPV (remotely piloted vehicles, magyarul távolról vezetett jármű) és a drone szót alkalmazták, és 1990-től használják a UAV (unmanned aerial vehicle, azaz pilóta nélküli légi jármű) angol kifejezést is. Tíz évvel később kezdett elterjedni az RPAS (remotely piloted aircraft system, vagyis távolról irányított légi rendszer) és a UAS (unmanned aerial/aircraft system, azaz pilóta nélküli légi rendszer) megnevezés. Ahogy az említett oldalon olvasható, a drone (drón), az RPV, a UAV, az RPAS és a UAS szavak, rövidítések felcserélhetőek, azaz a katonai meghatározás szerint drónként hivatkozhatunk az összes olyan légi járműre, amely pilóta nélkül, távolról működtethető, függetlenül attól, hogy milyen méretű, mekkora a súlya, automata-e vagy sem.

Ezt a fogalmi diverzitást látva egyáltalán nem meglepő tehát, hogy a drón kifejezést gyakran félreértelmezik a sajtóban és a köznyelvben egyaránt, hiszen vannak átfedések. Sok olyan nagy méretű, komoly technológiával rendelkező multikopter létezik, amelyet például filmezéshez használnak, irányításukhoz azonban szükség van pilótára, és a hatótávolságuk is rendszerint kicsi, nem több 50 méternél. Ezzel szemben vannak olyan, kívülről szinte játékszernek tűnő multikopterek, melyek komoly fedélzeti számítógéppel rendelkeznek, és nem igénylik az emberi beavatkozást a repülés során. A drónoknak így nincs hagyományos értelemben vett „hatótávjuk” sem, hiszen nem kell őket látnia a tulajdonosnak – az elméleti hatótáv tehát az akkumulátor kapacitásával egyenlő.

Kijelenthető, hogy mindkét félnek igaza van, azoknak is tehát akik azt állítják, hogy a drón az automata vezérlőrendszerrel rendelkező légi járművet jelenti, és azoknak is, akik szerint minden pilóta nélküli légi jármű drónnak számít, ám a jogi értelmezés az utóbbi, tágabb kategóriát alkalmazza, s nincs tekintettel arra, hogy professzionális drónhasználó szakemberek vagy hobbiröptetők által használt szerkezetről van-e szó.

Mi változik 2020-ban?

A névvel kapcsolatos vita és egyéb más problematikus tényezők miatt, mint például a súly, a hatótáv és a rendeltetés, a drónszövetségek javasolták, hogy a jogszabály tegyen különbséget a drón és a sportcélokra használt modell repülők között. A döntéshozók ezt formailag máshogy oldották meg ugyan, de sikerült egy viszonylag jól kategorizált rendszert kialakítani, amely alapján eldönthető, kire mi vonatkozik.

A drónröptetéseknek a szabályozás három kategóriáját különíti el a művelet kockázati szintje alapján: lehetnek nyíltak (25 kilogrammot meg nem haladó, alacsony kockázatú drónok), különlegesek (nagyobb kockázatot magukban foglaló műveletek) és tanúsítottak (személy- és egyes áruszállító drónok, illetve azok, amelyek embertömegek felett repülnek).

Ez azt jelenti például, hogy egy legfeljebb 250 grammos, vagy ütközés esetén 80 Joule-nál nem nagyobb mozgási energiát leadó eszközhöz nem lesz szükség előzetes műveleti engedélyre, bár e kategória esetében is lesznek majd korlátozások. A különleges, illetve a tanúsított kategóriájú drónok röptetése engedélykötelessé válik, a rájuk vonatkozó szabályozás szigorú felügyeletet ír elő.

Szintén újdonság, hogy a drónoknak egyedi azonosítójellel kell rendelkezniük annak érdekében, hogy bármely tagállam hatóságai követni tudják a drónműveleteket. Ezt nemcsak magán az eszköz testén kell feltüntetni, hanem lehetővé kell tenniük a fizikai hozzáférés nélküli távoli azonosítást a szerkezetre felszerelt válaszjeladó segítségével.

A drónokkal kapcsolatos összes kérdésre a szabályozás nem ad választ, ez nem is célja. Az egységes uniós keret betartása mellett a tagállamok szabadon kijelölhetnek például tilalmi övezeteket, alkothatnak környezetvédelmi vagy közbiztonsági szabályokat. A tilalmi övezetek bevezetésének lényege nagyrészt a biztonság megőrzése, így várhatóan olyan területeken kerül majd sor erre, ahol az épületek közel esnek egymáshoz, vagy egy helyen egy időben sok ember tartózkodik, például meghatározott események esetében.

Ahhoz, hogy valaki fényképet vagy videót készíthessen drónnal, először is kell hogy legyen egy olyan bejegyzett vállalkozása, mely jogosult ezt a tevékenységet végezni. Rendelkeznie kell továbbá drón röptetésével kapcsolatos jártasságot igazoló dokumentummal (oktatáson való részvétel, vizsga), biztosítással az adott eszközre. Ha mindez megvan, akkor a megfelelő hatóságoktól eseti engedélyt kell kérnie arra a munkaterületre, ahol fényképezni, videózni szeretne. A drónok használata nincs korhoz kötve, de kiskorúak esetében szülői felügyelethez igen. Érdemes odafigyelni arra, hogy saját birtoka (kertje, földterülete) felett bárki szabadon reptethet drónt, de kizárólag akkor, ha nem sérti ezzel mások személyiségi jogait (például nem készít felvételt), és nem repül 120 méternél magasabbra.

A szabályozás egységesítése végső soron elősegítheti a drónok elterjedését az országban, ami sok tekintetben hasznos lehet. A mezőgazdaságban az automata eszközök egyrészt segíthetnek a termények állapotának, minőségének felmérésében, de létezik már olyan program is, mellyel permetezni is lehet drónok használatával.

A nagy hatótávolságú, automata drónokkal veszélyes területeken is lehetséges a munkavégzés. Az ilyen eszközöket gyakran használják vészhelyzetek esetén is például ipari, bányászati területeken. Ugyanígy a régészetben is nagyon jól hasznosíthatóak a drónok.

Tech

A digitális gazdaság női példaképeit díjazták

Átadták a 40 év feletti női példaképek a digitális gazdaság területén pályázat díjait – közölték a szervezők, az IVSZ – Digitális Vállalkozások Szövetsége és a Women in Technology Hungary Egyesület (WiTH) az MTI-vel.

Közzétéve:

A BME Villamosmérnöki és Informatikai Karán szerdán megrendezett gálán négy kategóriában hirdettek nyertest, és egy különdíjat adtak át.

A közlemény szerint a második alkalommal meghirdetett pályázatra olyan nőket lehetett ajánlani, akik példaképként szolgálhatnak a fiatalabb generációk és a karrierváltó nők számára.

Olyan szervezetek jelölését várták, amelyek büszkék a női alkalmazottjaik teljesítményére, valamint szívesen mutatnának példát a női munkavállalóikon keresztül a szervezeti diverzitásra.  

Az Év csapatjátékosa díjat Burjánné Tandari Zsuzsanna, az AGCO Hungary Kft. SAP-fejlesztője kapta. Rajki Annamária, a Magyar Telekom TV és Entertainment igazgatója érdemelte ki az Innovátor elismerést. Dőry Éva, a Cosmo Consult Business Central üzletágának Support vezetője az Inspiráló teljesítményért kategória nyertese lett, míg Balogh Tünde, az evosoft Hungary Ipari Automatizációs Üzletágnak a vezetője az Inspiráló felsővezető díjat vehette át.

A Különdíjat az oktatásért Özvegy Judit, a szegedi SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola robotokat edukációs célra is alkalmazó tehetséggondozó pedagógusa kapta.

Tovább olvasom

Tech

Minden harmadik magyar kártyabirtokos fizet rendszeresen mobillal

A bankkártyát használó magyarok digitalizáltsága tovább nőtt, elsősorban a mobilfizetés és az online vásárlás terén, de a külföldi utazások és költések is újra elérték a pandémia előtti szintet.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A 97 százalékos magyarországi bankkártya-penetráció mellett tovább nőtt és eléri a 63 százalékot azok aránya, akik nagyon gyakran, egy héten többször is bankkártyával fizetnek bolti vásárlásaik során, a kártyát napi szinten használók aránya pedig már 23 százalék. A banki ügyfelek 85 százalékánál hetente egyszer biztosan bankkártyával történik a bolti fizetés. A kártyát fizetésre egyáltalán nem használók tábora tovább csökkent, arányuk ma már mindössze 3 százalék – írja az MTI a Mastercard Bankkártyahasználati szokások és attitűdök című kutatásának eredményeire hivatkozva.

A megkérdezettek 63 százaléka kártyával intézi az online számlafizetéseket, a csekkes befizetések aránya pedig 41 százalékról 36-ra csökkent.

A hagyományos bankok szolgáltatásai mellett két év alatt két és félszeresére nőtt azok száma, akik valamelyik neobanknál nyitottak számlát. A növekedés főleg a fiatalok körében volt kiugró, ahol 4 százalékról 17 százalékra nőtt a nem hagyományos banki ügyfelek aránya. A magyar neobanki ügyfelek 10 százaléka már ezt a kártyáját használja minden vásárlása során, ugyanakkor a többség inkább csak kisebb összegeket tárol rajta. A neobanki kártyák esetén a külföldi webshopos vásárlás (68 százalék) és a külföldi tartózkodás során történő fizetés (60 százalék) a használat leggyakoribb módja.

A kártyás fizetés népszerűsége a magyarok körében nem csak belföldön, de nemzetközi útjaik során is nőtt. Az utazás során a megkérdezettek 69 százaléka használta a kártyáját (63 százalék vásárlásra és mindössze 6 százalék aki kizárólag pénzfelvételre).

A magyarok egyharmada (33 százalék) kezdeményezett tavaly mobilfizetést, szemben a 2022-es év 26 százalékos arányával. A mobilfizetés szintén a fiatalok körében a leggyakoribb, itt a megkérdezettek 43 százaléka adott pozitív választ, de az idősebb korosztálynál is eléri a 21 százalékot azok aránya, akik rendszeresen fizetnek így.

A 18-65 év közötti, bankszámlával rendelkező városi lakosságra reprezentatív eredményt mutató kutatás szerint 88 százalék tud a mobilbanki applikációk létezéséről és 68 százalék használja is azt; ez 8 százalékos növekedést jelent egy év alatt, öt év alatt pedig közel 40 százalékot. Leggyakrabban átutalásokra, egyenleg lekérdezésre, tranzakciók ellenőrzésére és online fizetés hitelesítésére használják.

A Covidot követően némi megtorpanás volt tapasztalható az online térben, hiszen míg a járvány idején 87 százalék volt az online vásárlók aránya, ez a világjárvány után 81-83 százalék közé állt vissza. 2023 őszére azonban újra csúcsot döntött a vásárlási láz: a megkérdezettek 88 százaléka vett valamit az interneten a felmérést megelőző fél évben.

Az internetes vásárlások során használt fizetési módok közül az online bankkártyás fizetés a legnépszerűbb (67 százalék), ezt követi a kártyás utánvét (44 százalék), majd a készpénzes utánvét (40 százalék).

Az adatok összesítése után az látszik, hogy 85 százalék azok aránya, akik fizetnek online vásárláskor kártyával.

A megkérdezettek közel ötöde (18 százalék) vásárol rendszeresen külföldi webshopból, 45 százalék ennél valamivel ritkábban, míg 37 százalék azok aránya, akik még sosem tettek így.

A felmérésben résztvevők kétharmada tapasztalt valamilyen visszaélési kísérletet az interneten, a legtöbb esetben ebből szerencsére semmilyen káruk nem lett, 15 százaléknál viszont a veszteség többnyire (az esetek 61 százalékában) 50 ezer forint alatt maradt.

Tovább olvasom

Tech

Hekkertámadás: sokmilliárdos kár érte a magyarországi Pepcót

A cég feljelentést tett, de nem tudják, vissza lehet-e szerezni az ellopott pénzt.

Közzétéve:

A Pepco egyik budapesti üzlete, fotó: MTVA/MTI/Róka László

Adathalász-támadást intéztek a Pepco magyarországi üzletága ellen – írja a Világgazdaság. A Pepco bejelentése szerint mintegy 15 millió eurót veszített a hackertámadásban. 

Ez átszámítva mintegy 6 milliárd forintnak felel meg.

A Pepco csoport úgy fogalmazott, egyelőre nem világos, hogy a pénzösszeget vissza lehet-e szerezni. Ugyanakkor azt is jelezték, hogy erőfeszítéseket tesznek a banki partnereiken és a rendőrségen keresztül is ennek érdekében.

Némiképp megnyugtató, hogy a jelenlegi információk szerint úgy tűnik, az incidens nem érintett semmilyen ügyfél-, beszállítói vagy dolgozói adatot. A Pepco azt is hangsúlyozta, hogy a csoport erős mérleggel rendelkezik, több mint 400 millió eurós likviditással készpénz- és hitelkeretből, illetve továbbra is erős cash flow-t termel a működéséből. További részleteket azonban nem közölt az adathalász-támadásról, így azt sem tudni, az pontosan mikor történt.

Azt ugyanakkor leszögezték, hogy rendkívül komolyan veszik a pénzügyi ellenőrzéseket és az informatikai biztonságot, éppen ezért most a teljes informatikai rendszer és az összes folyamat csoportszintű felülvizsgálatát végzik, hogy a jövőben ezek erőteljesebben biztosítsák az üzletmenetet.

A Pepcónak 248 üzlete van Magyarországon, az első negyedévben pedig csoportszinten 1,9 milliárd eurós árbevételt ért el.

Tovább olvasom