Tech
Ők lettek a 15 millió forint összdíjazású Vodafone Digitális Díj nyertesei
Egészségügyi, oktatási, fenntarthatósági és 5G-re épülő projekteket is díjaztak.
Idén is kihirdették a 15 millió forint összdíjazású Vodafone Digitális Díj nyerteseit. A közel 150 beérkezett pályamunka közül összesen 10-et díjaztak: 8-at a három kategória – Digitális Társadalom, Digitális Esélyegyenlőség, Bolygónk és Fenntarthatóság – valamelyikében, emellett pedig egy Vodafone Dolgozói Különdíjat és egy 5G Különdíjat is kiosztottak. A díjazottak között több projekt is az egészségügy és az oktatás digitalizációját segíti elő, de a környezetvédelmet és fenntarthatóságot támogató projektek is vannak a nyertesek között.
A Vodafone Digitális Díjjal a Vodafone Magyarország Alapítvány célja, hogy olyan kész innovációkat találjon és jutalmazzon, amelyek egy-egy fontos társadalmi kihívásra kínálnak megoldást. A rendkívül magas számú, összesen közel 150 pályamunka 42 százaléka magánszemélyektől, 22 százaléka vállalkozásoktól és startupoktól, 36 százaléka pedig nonprofit szervezetektől érkezett.
„Infokommunikációs vállalatként nap mint nap szembesülünk társadalmunk kihívásaival, ezeknek az ügyeknek a felkarolásából pedig minden szektornak ki kell vennie a részét a közös fejlődés érdekében. A Vodafone Alapítványok világszerte számos olyan programot indítottak, melyek változást hoznak a mindennapokba, az esélyegyenlőséget, a fenntarthatóságot, valamint egy digitális társadalom létrejöttét és ezáltal egy jobb jövő megteremtését szolgálják. E programok közé tartozik a Vodafone Digitális Díj is, amelyet azzal a céllal hoztunk létre 2018 végén, hogy ösztönözzük és elismerjük azokat az innovátorokat, akik digitális projektjükkel valamely társadalmi kihívásra kínálnak megoldást” – mondta el Amanda Nelson, a Vodafone Magyarország vezérigazgatója.
„Magyarország, és mi magyarok mindig is az innovációról és a találmányokról voltunk híresek. Most, a digitalizáció korában sincs ez másként. 2020 legnagyobb kihívása minden bizonnyal a világjárvány – illetve annak mindennapokra gyakorolt egészségügyi és gazdasági hatása. Épp ezért nagy örömünkre szolgált, hogy idén számos, az egészségügy digitalizációját segítő pályamunka érkezett, így többek között kiváló applikációkat, gyógyászati okoseszközöket, telemedicina rendszereket ismerhettünk meg, díjazhattunk. Ezen kívül jónéhány digitális oktatást támogató megoldás, például digitális tananyag, robotika, VR és AR technológiával támogatott edukációs pályázat került a zsűri elé” – mondta el Dr. Budai J. Gergő, a Vodafone Magyarország Zrt. Igazgatóságának Alelnöke, a Vodafone Magyarország Alapítvány kurátora.,
 |
„A modern kori társadalom egyik alapvető technológiai platformja a digitalizáció, valamilyen módon minden köthető hozzá, mondhatjuk azt, hogy életünk szerves része, amelynek jótékony előnyeit saját fejlődésünk szolgálatába kell, hogy állítsuk. A Vodafone Digitális Díj egy olyan rangos elismerés, amellyel azokat a pályaműveket, pályázókat értékeljük, amelyek a digitalizációra lehetőségként tekintenek, amelyek kiaknázzák a társadalom és a technológia közötti szinergiákat, és ezzel hidat is teremtenek a digitális társadalom, az egyenlőség, a fenntartható fejlődés között” – mondta el Dr. Solymár Károly Balázs az Innovációs és Technológiai Minisztérium Digitalizációért Felelős Helyettes Államtitkára.
Digitális Társadalom kategória
A Digitális Társadalom kategóriában olyan innovatív digitális megoldásokat várt a Vodafone Alapítvány, melyek a teljes társadalom javát szolgálják, illetve a digitális eszközök használata révén megkönnyítik a mindennapjainkat.
1. helyezett: DokiLab Kft. – DokiApp alkalmazás
A DokiApp egy telemedicina szolgáltatást kínáló applikáció, amely a pácienseket és az appban elérhető orvosokat párosítja, és videókonzultációra kínál lehetőséget egy zárt, biztonságos rendszerben.
2. helyezett: Móra-BOOKR Kids Kft. – A BOOKR Suli alkalmazás digitális interaktív könyvtárának bővítése a 7-8. osztályos korosztály számára
A BOOKR Suli egy interaktív, animált hangoskönyveket tartalmazó alkalmazás és egy tanári adminfelület segítségével járul hozzá ahhoz, hogy a diákok megszeressék az olvasást. A projekt keretében interaktív digitális tanagyagok fejlesztése fog megvalósulni a 7-8.-os korosztály számára.
3. helyezett: Szegedi Melinda – Az e-Fásli orvosi eszköz irányú fejlesztése
A mindössze 19 éves Szegedi Melinda e-Fáslija egy olyan borogatás, amelyet digitálisan lehet hőszabályozni. A megoldás így a digitalizációnak köszönhetően kiküszöböli a hagyományos hőterápia nehézségeit.
 |
Digitális Esélyegyenlőség kategória
A Digitális Esélyegyenlőség kategóriában olyan digitális megoldásokkal lehetett nevezni, melyek egy-egy hátrányos helyzetű csoportot, például fogyatékkal élő társainkat vagy a szegénységben élőket támogatják.
1. helyezett: Informatika a Látássérültekért Alapítvány – Papírról hangoskönyv egy lépésben, DEX 3.0
A kategória nyertes pályázata egy olyan szoftver, ami papír alapú dokumentumokból hoz létre meghallgatható hangoskönyvet, akár az ismert mp3, akár pedig a látássérült emberek által használt speciális Daisy formátumban.
2. helyezett: ExaMe Learning Kft. – ExaMe E-learning Platform
Az ExaMe segítségével a diákok egyetlen applikációból tudnak felkészülni az érettségi vizsgáikra, azokból a tananyagokból, melyeket a kiadók és tanárok a hozzá fejlesztett platformon keresztül a töltenek fel az appba. Az elnyert díj segítségével a pályázók 500 hátrányos helyzetben lévő érettségiző diáknak kívánnak ingyenes tananyagot biztosítani.
3. helyezett: Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület – Biztonságban otthon – jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
A Biztonságban otthon program célja az idős emberek önálló életvitelének segítése, biztonságérzetük megerősítése és szükség esetén a kritikus élethelyzetekben segítségnyújtás a számukra – mindezt a telekommunikáció adta lehetőségekke
Bolygónk és Fenntarthatóság kategória
A Bolygónk és Fenntarthatóság kategóriában olyan innovatív, digitális megoldásokat vártak a szervezők, amelyek a környezettudatosság széles körű elterjesztéséhez és a környezet megóvásához járulnak hozzá. Ebben a kategóriában megosztott első helyezést ítélt a Vodafone Magyarország Alapítvány.
1. helyezett: ff.next – Ecomate – Zöld banki megoldással az ökológiai lábnyom csökkentéséért
Az EcoMate egy olyan innovatív, mobile-first megoldás, amely ötvözi a pénzügyi és a környezeti tudatosságra nevelést. Az applikációban nyomon követhetők a személyes pénzügyek, ehhez pedig egy személyes karbonkibocsátást monitorozó rendszer is társul.
1. helyezett: WWF Magyarország Alapítvány – WWF Lábnyom applikáció
A WWF Lábnyom applikáció egy olyan hiánypótló eszköz, amely elsőként számolja ki egyéni ökológiai lábnyomunkat valós itthoni adatokra támaszkodva, emellett pedig mindennapi hasznos tippeket és rendszeres kihívásokat is ad annak csökkentésére.
A gálán két különdíjat is kiosztottak. A Dolgozói Különdíjat elnyerő pályázatot a Vodafone munkatársai választották ki belső szavazáson. A különdíjast a Vodafone mentorcsapata fogja felkarolni és fél éven keresztül ők fogják segíteni a projekt megvalósítását, fejlesztését. A Vodafone dolgozói egy olyan projektet választottak, amely különösen illeszkedik a vállalat célkitűzéseihez, ugyanakkor a Vodafone szakmai segítségével még nagyobb sikereket érhet el a jövőben. A Dolgozói Különdíj nyertese Pancsa Emese Zsuzsanna Compocity elnevezésű okoskomposztáló eszköze lett, amely leegyszerűsíti és széles körben is elérhetővé teszi a komposztálás folyamatát, és ezzel egy nagyban hozzájárul a környezettudatos életmódhoz.
Az újgenerációs mobilhálózat, az 5G éllovasaként a Vodafone Magyarország számára kiemelten fontos, hogy az 5G hálózat előnyeire épülő megoldásokat is felkarolja, erre hozták létre a Vodafone Digitális Díj keretén belül az 5G Különdíjat. Az idei évben az 5G Különdíjat az OrthoPred Kft. PORC-O-GO elnevezésű, mesterséges intelligencia és 5G által támogatott vizsgálati rendszere kapta, melynek célja a valós idejű adatfeldolgozás és visszajelzés segítségével a helytelen mozgásminták és kóros mozgásszervi elváltozások videofelvételek alapján történő korai azonosítása.
Az 5G hálózat pedig nemcsak a különdíjak között kapott szerepet, ugyanis a díjátadó gála keretében valósult meg Magyarország első igazi 5G koncertje: az Irie Maffia énekesnője, Sena és a zenekar gitárosa, Szekér Ádám két különböző helyszínről, de mégis együtt zenéltek a közönségnek – 5G kapcsolaton keresztül.
Tech
Vincze Máté: a múzeumok kezdték el az audiovizuális tartalmak gyűjtését
Magyarország akkoriban annyira innovatív módon állt hozzá a korabeli új tartalomrögzítő eszközökhöz, hogy az új adatrögzítés és feldolgozás vezetőjévé vált a világban.
A 19. század végén a múzeumok kezdték el az audiovizuális tartalmak gyűjtését – emlékeztetett a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára szerdán az első Múzeum Most Műhely elnevezésű szakmai konferencián, a Magyar Nemzeti Múzeumban (MNM).
Vincze Máté felidézte, hogy a 19. század végén Vikár Béla kezdte el a tudatos népdalgyűjtését, majd a nyomában Kodály Zoltán és Bartók Béla tette a műfajt a világban ismertté.
Magyarország akkoriban annyira innovatív módon állt hozzá a korabeli új tartalomrögzítő eszközökhöz, hogy az új adatrögzítés és feldolgozás vezetőjévé vált a világban
– mutatott rá Vincze Máté. Kiemelte, hogy a magyar–török kulturális évad egyik nagy kulturális-diplomáciai eredménye, hogy a török gyűjtéseket is rendelkezésre bocsátja a Néprajzi Múzeum.
Fotó: MTI/Balogh Zoltán
Vincze Máté szerint az audiovizuális archívumok alatt mást és mást értenek a különböző generációk. A 20. században születettek számára az audiovizuális tartalom elsősorban a tévé és a rádió, minden olyan tartalom, amely az MTVA és Filmintézet körébe tartozik. A 21. században született alfa generáció tagjainak a YouTube, TikTok és a különféle online platformok jelentik azt – mutatott rá a KIM helyettes államtitkára.
Vincze Máté kiemelte:
Magyarország jól indult a digitalizációban, sok jó gyakorlat jött létre, amit sok ország átvett, köztük Szlovákia is, ahol a magyarhoz hasonló digitalizációs platformot alakítottak ki.
A következő lépés, hogy a jó gyakorlatokat úgy fésüljük össze, hogy a felhasználói élmény kerüljön előtérbe, ami akkor lehet sikeres, ha a gyűjteménykezelő szakmai és tudományos munkája érvényesíti azt – mutatott rá.
Mint mondta, bízik abban, hogy a tanácskozás olyan folyamatot indít el, amely közelebb visz minket a digitális térbe, amely a magyarság megmaradásának a záloga is.
Makranczi Zsolt, az MNM Innovációs és Képzési Igazgatóság igazgatója elmondta, hogy a Múzeum Most Műhely első rendezvényén a nap folyamán szó lesz a múzeumokban őrzött audiovizuális gyűjtemények gyűjteményezési, nyilvántartási, archiválási és hosszú távú megőrzéssel kapcsolatos kérdéseiről.
Makranczi Zsolt tájékoztatása szerint a konferenciára országos múzeumokból, szakmúzeumokból, vármegyei hatókörű városi múzeumokból és területi múzeumokból is érkeztek előadók. A konferencián az előadásokat követően szakmai kerekasztal-beszélgetéseket tartanak, amelyeken a különféle gyűjtemények jó gyakorlatait mutatják be a szakemberek.
Tech
Újabb kétszázezer diák kap notebookot az államtól
Így összesen már mintegy 450 ezer diák tanulhat a költségvetési forrásból beszerzett, korszerű eszközökön.
Míg 2010 előtt a családoknak “azt kellett nézniük, hogy évről évre mennyivel növekszik a tankönyvcsomagok ára”, most nemcsak a könyveket, hanem a laptopokat is ingyen kapják a gyerekek a tanuláshoz – mondta Rétvári Bence, a Belügyminisztérium (BM) parlamenti államtitkára hétfői sajtótájékoztatóján Budapesten.
Jelezte,
a harmadik éve futó projekt mostani ütemében az 5. 6. és 9. évfolyamon tanulókhoz juttatnak el 193 ezer eszközt, és a laptoposztás a következő tanévben is folytatódni fog.
A korszerű, érintőképernyős Dell, Asus, HP és Lenovo márkájú gépekre hároméves garancia is jár – jegyezte meg.
Az államtitkár szavai szerint az “okoseszközök világában” különösen fontos, hogy segítséget nyújtsanak tanároknak abban, hogy minél hatékonyabban tudják képezni a gyerekeket, és kevesebb időt kelljen az adminisztrációra fordítaniuk. A digitális eszközökön elérhető interaktív feladatok, hanganyagok, képek, filmrészletek, zenék jobban lekötik a gyerekek figyelmét, és segítenek elmélyíteni a tudást – tette hozzá.
“Magyarország legnagyobb léptékű oktatásfejlesztési időszakában vagyunk” – jelentette ki Rétvári Bence, aki felidézte azt is, hogy az elmúlt években 1400 milliárd forintból 5680 óvoda- és iskolafejlesztést valósított meg a kormány.
Fotó: MTI/Illyés Tibor
Elmondta továbbá, hogy januártól 32,2 százalékos pedagógus béremelés indult el Magyarországon, ami jövőre várhatóan további 21 százalékos emeléssel folytatódik, négy év alatt pedig összesen 93,5 százalékkal növeli a kormány a tanárok, tanítók, óvodapedagógusok fizetését.
Az államtitkár szavai szerint “nem szabad elfelejteni”, hogy a pedagógusok béremeléséhez és a tanulói notebookok kiosztásához az Európai Unió nem járult hozzá, “Brüsszelből egyetlen eurocent forrás nem érkezett” ezekre a célokra.
Hangsúlyozta: a magyar gazdaság van olyan állapotban, hogy a magyar kormány teljes mértékben költségvetési forrásból ki tudja gazdálkodni a béremelés és a digitális eszközök kiosztásának költségeit “akkor is, amikor háborús, szankciós időszakban vagyunk, ami Európa minden országának gazdasági nehézséget jelent”.
Rétvári Bence úgy folytatta, bíznak benne, hogy az EU-s források előbb-utóbb megérkeznek Magyarországra. “Az viszont igencsak sajnálatos, hogy a baloldal arra büszke, hogy ha rajtuk múlt volna, se béremelés, se laptop nem lenne az iskolákban” – fűzte hozzá.
Nyitrai Zsolt, a miniszterelnök főtanácsadója elmondta, hogy a tanítás és a tanulás modernizációja a szülők és diákok véleménye szerint is fontos.
“Az Orbán Viktor vezette polgári kormány megalkotta a szolgáltató állam koncepcióját és azt meg is valósítja” – emelte ki, hozzátéve: ennek lényege, hogy folyamatosan kapcsolatban vannak a különböző társadalmi csoportokkal és döntéseikkel segítik az emberek mindennapjait. A főtanácsadó példaként említette a cukorbeteg gyerekek nyári táboroztatását, az időseknek indított, “Európában egyedülálló” Gondosóra programot, valamint a népszámláláskor használt táblagépek újrahasznosítását.
A szolgáltató állam gyakorlatának megvalósításába illeszkedik a tanulói laptopok kiosztása is
– szögezte le.
Balatoni Katalin, a BM köznevelési helyettes államtitkára úgy fogalmazott, nagy kihívás előtt áll az oktatási rendszer, mert “az egész világot súlyként nyomja a feladat, hogy a digitalizációt hogyan tudják megvalósítani.”
Felidézte, a 2022-ben indított program keretében első körben 120 ezer eszközt osztottak ki tanároknak és diákoknak, tavaly további 140 ezret, a mai nappal pedig 193 ezer eszköz “indul útjára.”
“A projekt célja, hogy a köznevelésben biztosítsuk a digitális oktatáshoz való egyenlő hozzáférést”
– húzta alá Balatoni Katalin, megjegyezve: több mint 3 ezer feladatellátási helyre juttatják el a laptopokat, nemcsak állami, hanem egyházi, magán- és nemzetiségi önkormányzati fenntartású intézményekbe is.
A helyettes államtitkár rámutatott: a laptopok mellett háttértartalmakat és kiegészítő tudást is biztosítanak a gyerekeknek ahhoz, hogy “felelősségteljesen és tudatosan tanulják meg használni” a digitális eszközöket.
Mint mondta, az elmúlt években több mint 200 okostankönyvet fejlesztettek, a nemzeti köznevelési portálon pedig 200 ezer tartalmat tettek elérhetővé. Kialakítottak továbbá 180 okostantermet is, 2020-tól pedig bevezették a digitális kultúra tantárgyat a harmadik évfolyamon.
Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ (KK) elnöke sikertörténetnek nevezte a 200 milliárd forintból megvalósított projektet, amelynek keretében a legkisebb települések diákjaihoz is eljuttatják a laptopokat.
Megjegyezte: a tanulók az iskolákban “névre szóló” gépeket használhatnak, amelyekbe jegyzetelhetnek, saját tartalmakat tölthetnek le rájuk. Az iskolában azok a gyerekek is megkapják a gépeket, akiknek a szülei nem veszik át az eszközt
– tette hozzá. A KK elnöke fontosnak nevezte, hogy a diákok használják is a kiosztott gépeket, nem csak az órán, de iskolán kívül is.
Hajnal Gabriella jelezte: ősszel újabb notebook csomagot osztanak ki és elindult tízezer interaktív panel közbeszerzése is. Mindemellett folyamatosan zajlik a Kréta rendszerben a digitális kollaborációs tér fejlesztése is. Ezen a felületen lehet feladatokat kiosztani, visszaküldeni, javítani, értékelni, kommunikálni – magyarázta.
Tech
Bíró Ada nem létezik, mégis műsort vezet (videó)
Forradalmi újítással indult újabb évadában a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsora.
Bíró Adának hívják a Duna csatorna Delta című tudományos-ismeretterjesztő műsorának új műsorvezetőjét, akinek megjelenését, arcát és hangját egyaránt a mesterséges intelligencia (MI) hozta létre korábban már meglévő programokból – hangzott el az M1 hétfő esti Híradójában.
Mondanivalóját teljes egészében a Delta szerkesztői határozzák meg, ezzel együtt a mesterséges intelligencia segítségével életre hívott képi és nyelvi modell Fejős Ádám állandó műsorvezetőtársa lett a Deltában.
Dudás Viktor filmszakértő szerint a Delta éppen az a műsor, ahol egy ilyen egyedülálló technológiai újdonságnak helye és adott esetben fontos szerepe is van.
„Abszolút helye van egy ilyen műsorban egy ilyen megjelenésnek, hiszen ott, ahol a tudománnyal foglalkozunk és az abszolút újításokat igyekszik bemutatni a műsor, ott abszolút adekvát, hogy a legmagasabb szintű technikai újítások akár a műsor megszólalóinak a megjelenítésében is részesek legyenek”
– fogalmazott Dudás Viktor. Hozzátette: ez egy nagyon érdekes újítás, nagyon kíváncsian várja, hogyan fog a közönség erre reagálni, „mert ilyet még mi Magyarországon nem láttunk képernyőn”.
A legmodernebb nyelvi modellt használták ahhoz, hogy az MI által megalkotott műsorvezető szépen beszéljen magyarul, a legújabb videós modellt pedig ahhoz, hogy megmozdulhasson. Mint a műsorban elhangzott, ezen technológiák érzékeny egyensúlya kellett ahhoz, hogy Bíró Ada elmondhassa a nézőknek a nagyvilágból az aktuális tudományos híreket.
Szűts Zoltán média- és digitális pedagógiakutató, az Eszterházy Károly Egyetem Pedagógiai Karának dékánja az M1-en arról beszélt, hogy a mesterséges intelligenciát az ember alkotja és az ember irányítja. Az MI-vel foglalkozó szakember hangsúlyozta:
a történelemben minden technológia felfordulással járt, csakúgy, mint az MI, de nem félni kell tőle, hanem kipróbálni, megérteni, hosszú távon pedig használni.
„Az elmúlt évtizedben a digitalizáció kapcsán nagyon sokat beszélünk arról, hogy milyen módon átalakul a munka világa, és a mesterséges intelligencia az a trend, ami mindenképpen egy ugrást fog jelenteni. Ez nem azt jelenti, hogy az embereknek meg fog szűnni a munkája. Sőt! Ez azt jelenti, hogy más jellegű lesz maga a munka. Nyilván mindig kihívást hordoz egy technológiaváltás, mesterséges intelligencia esetében azt kell tudomásul vennünk, hogy ez a technológia asszisztensként működik. Segítőként működik” – hangsúlyozta Szűts Zoltán.