Tech
Új korszakot nyit a Lexus
Az immáron három évtizedes története során először Európában és Magyarországon is kapható Lexus sikermodell, a vadonatúj Lexus ES felsőkategóriás limuzin.
A vadonatúj Lexus ES 300h környezetbarát felsőkategóriás luxuslimuzinban egy negyedik generációs, önmagát töltő hibrid hajtásrendszer működik – méghozzá rendkívül csekély üzemanyag-fogyasztással, minimális károsanyag-kibocsátással, ugyanakkor olyan tekintélyes teljesítménnyel, amit jogosan várnak el egy luxusszedán vásárlói. A rendszer intelligensen párosítja az ultra-hatékony, 2,5 literes, négyhengeres Atkinson-ciklusú benzinmotor és a könnyebb, kompaktabb, mégis nagyobb energiasűrűségű elektromotor erejét – áll közleményben.
 |
A rendszer összteljesítménye 218 LE / 160 kW, kombinált ciklusban mért üzemanyag-fogyasztása pedig mindössze 5,3 l/100 km (WLTP). A 2,5 literes erőforrás teljesen új fejlesztés, és gyors égési technológiájának köszönhetően ez az egyik legkedvezőbb termikus hatásfokú egység a sorozatgyártású motorok között (a termikus hatásfok 41 százalékos maximális teljesítmény mellett). Ez a tulajdonsága az emisszió vagy az üzemanyag-fogyasztás növekedése nélkül is magasabb teljesítményt eredményez. Mindezt egyenes vonalú szívónyílásokkal, javított szelepelrendezési szögekkel és lézeres megmunkálású szelepfészkekkel érték el a tervezők.
A változó átfolyású olajszivattyú, a többfuratú injektorok, a szívóoldali szelepek VVT-iE vezérlése és a változó hűtőrendszer szintén hatásosan járultak hozzá az erőforrás hő- és égésvezérlésének tökéletesítéséhez. A lehető legjobb teljesítmény elérése érdekében nem kevesebb, mint 60 prototípust építettek, és a tesztelés több mint 10 millió kilométeren át folyt.
Az új hibrid erőátviteli egységet kifejezetten a 2,5 literes motorhoz tervezték a Lexus mérnökei. Míg a korábbi egységben az elektromotorok koaxiálisan helyezkedtek el, addig az újban több tengelyes elrendezést alkalmaztak, így az egység hosszát közel 30 mm-el csökkenteni tudták.
A hagyományos bolygókerekes áttételt párhuzamos tengelyű váltóműre cserélték, amely egy kompakt blokkban foglalja magában a bolygókerekes osztóművet, a parkoló és a ellenirányú egységet. Az elektromotorokat hajtó nikkel-metál-hidrid akkumulátort a csomagtartóból a hátsó ülés alá helyezték át.
Ez úgy vált lehetővé, hogy az akkumulátor magasságát 120 milliméterrel csökkentették, és a hűtőrendszer méretét is redukálták. Az akkumulátor áthelyezése nemcsak a csomagtartó méretét csökkentette, hanem javította az ES súlyelosztását, és ezáltal a vezethetőségét is. Az ES 300h változatban számos olyan újítást vezettek be, amelyek javítják a vezetési élményt és a vezető kapcsolatát a járművel.
A hibrid vezérlőrendszert úgy programozták, hogy lineárisabb gyorsulási érzetet adjon, hozzáigazítva a motor fordulatszámát a jármű sebességéhez. Így sikerült csökkenteni a hibrid rendszerekre jellemző „gumiszalag” gyorsulásérzetet. A Sport mód használata még inkább javítja a gyorsulást, mivel alacsony fordulaton megnöveli a nyomatékot. Eközben a vezető a kormány váltófüleivel hat szimulált sebességfokozat között kapcsolhat, még precízebben uralva az autót.
 |
A karosszéria és a felfüggesztés is egyedi megoldásokat tartalaz a kimagasló irányíthatóság, vezetési élmény és komfort értdekében
A Yasuhiro Sakakibara főmérnök által vezetett mérnökcsapat számára egyértelmű volt a cél: át kell formálni az ES imázsát. Ez annyit jelentett, hogy az eddig elsősorban kényelmes és csendes kabinjáról ismert szedánt olyan autóvá kellett alakítaniuk, amelynek kategóriaelső teljesítménye nemcsak érezhető, hanem hallható is.
„Tudtuk, hogy az új ES-nek készségesnek és könnyen vezethetőnek kell lennie, méghozzá attól függetlenül, milyen úton autóznak vele. Ezt csak szilárd alapokra építkezve érhettük el” – fogalmaz Sakakibara, aki szerint a vadonatúj ES sokkal komolyabb teljesítményt kínál elődjeinél.
Mindehhez az új GA-K padlólemez szolgált kiinduló pontként. Ez a kivételesen merev, elsőkerékhajtású platform a torziós szilárdság tekintetében még az LC kupéban és az LS szedánban alkalmazott, hátsókerékhajtású GA-L padlólemezzel is felveszi a versenyt.
Az autót tömegét jelentősen csökkentette a nagy szilárdságú acél felhasználása, ráadásul az új ES fejlett megoldásai – például az új multilink rendszerű hátsó futómű-kialakítás, a fogaslécre épített elektromos kormányszervo és a hátsó ülés mögötti V profilú merevítés – révén az autót minden eddiginél precízebben finomhangolhatták a mérnökök. A futóművet tervező csapat sikeresen alakította ki az egyensúlyt a kényelmes futás, a kiszámítható viselkedés és a gyors reakciók között.
Futómű ami alkalmazkodik a környezetéhez
Sakakibara csapata szilárd alapokra építhetett, így figyelmüket arra fordíthatták, hogy kényelmesre és precízen vezethetőre hangolják a futóművet. A kialakítás elöl MacPherson rugóstagokból, hátul pedig többlengőkaros felfüggesztésből áll, melyeket elöl és hátul is stabilizátorrudak egészítenek ki.
„Arra törekedtünk, hogy vezetési rutinjától függetlenül minden autós úgy érezze, teljes egészében uralja az ES-t. Ez olyan komfortérzetet teremt, ami messze túlmutat a kényelmes rugózáson” – jellemzi Yoshiaki Ito tesztpilóta az ES kimagasló irányíthatóságát és komfortját.
Habár az első felfüggesztés kialakítása hasonló az előző ES-éhez, számos módosítást hajtottak rajta végre a még érzékenyebb reagálás érdekében. Változtattak a kitámasztó rúd szögén, amely így jobban követi a kerék terhelés során megtett útját, javítva ezzel a rugózás minőségét. Az egyenes irányú stabilitást a megnövelt utánfutási szög (+2 fok) és utánfutás (+8 mm) fokozza.
Az újonnan kifejlesztett dinamikus vezérlésű lengéscsillapítók egy átfedés nélkül üzemelő segédszelepnek köszönhetően a legapróbb mozgásra is reagálnak. A segédszelep a csillapító olajat mindkét irányba engedi folyni, mielőtt az eléri a fő szelepet (lásd lejjebb a külön anyagban).
A megújult ES F SPORT új, adaptív felfüggesztést (AVS) kapott, a részleteket a sajtóanyag F SPORT fejezetében találja. A hátsó futómű többlengőkaros kialakítású, ami szintén profitál az új dinamikus vezérlésű lengéscsillapítók érzékenyebb reakciójából. A fő lengőkar befogatási pontja magasabbra került, a szilentblokkokat pedig nagyobbra méretezték, így rossz úton jobban uralható az autó. Az oldalkúszást hatásosan mérsékli a stabilizátor felfogatásánál használt perselyek módosított kialakítása. A még precízebb kormányzás érdekében új elektromos szervokormányt (EPS) használtak. Az előző ES-en a szervomotor a kormányoszlopon helyezkedett el, ezzel ellentétben itt közvetlenül a fogaslécre fejti ki hatását, így a vezető sokkal pontosabb visszajelzéseket kap a kormánykerékről. Az új kialakításnak köszönhetően hosszirányban 40, függőleges irányban pedig 30 mm-el nagyobb tartományban állítható a kormány.
 |
Innovációk a futómű kialakításában
A Lexus szerette volna még magasabb szintre emelni az ES közmondásosan kényelmes és kifinomult rugózását, ezért világelső mérnöki megoldáshoz folyamodott: ultra alacsony átfolyási sebességű szeleppel kiegészített új lengőszelepes lengéscsillapítót épített az autóba. Ez a rendszer mindig éppen a megfelelő csillapító erőt biztosítja, még akkor is, ha a kerék és a futómű alig mozdul meg – például amikor az autó lassan elindul.
A rendszer különlegessége, ahogy az új szelep az olaj folyását szabályozza. A főszelep mellett az ES lengéscsillapítóiban egy alacsony átfolyási sebességű szelep is működik, amelyen keresztül rendkívül alacsony sebességgel áramlik az olaj. A sebesség növekedésével a főszelep is nyit, így folyamatosan növekszik a csillapítóerő, és kifogástalan lesz a menetkomfort. A kiváló irányíthatóság és az elsőrangú menetkomfort érdekében a mérnökök új, kettős hátsó lengőkart terveztek. A hosszlengőkart tűpontosan pozícionálták, hogy a rendszer merev legyen, és elsőrangú irányíthatóságot biztosítson.
Az új rendszert jórészt Európában tesztelték, ahol az autópályáktól kezdve a kanyargós hegyi utakon keresztül a városi körülményekig az útfelületek rendkívül széles palettáján próbálhatták ki a futómű tulajdonságait.
Tech
Vincze Máté: a múzeumok kezdték el az audiovizuális tartalmak gyűjtését
Magyarország akkoriban annyira innovatív módon állt hozzá a korabeli új tartalomrögzítő eszközökhöz, hogy az új adatrögzítés és feldolgozás vezetőjévé vált a világban.
A 19. század végén a múzeumok kezdték el az audiovizuális tartalmak gyűjtését – emlékeztetett a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára szerdán az első Múzeum Most Műhely elnevezésű szakmai konferencián, a Magyar Nemzeti Múzeumban (MNM).
Vincze Máté felidézte, hogy a 19. század végén Vikár Béla kezdte el a tudatos népdalgyűjtését, majd a nyomában Kodály Zoltán és Bartók Béla tette a műfajt a világban ismertté.
Magyarország akkoriban annyira innovatív módon állt hozzá a korabeli új tartalomrögzítő eszközökhöz, hogy az új adatrögzítés és feldolgozás vezetőjévé vált a világban
– mutatott rá Vincze Máté. Kiemelte, hogy a magyar–török kulturális évad egyik nagy kulturális-diplomáciai eredménye, hogy a török gyűjtéseket is rendelkezésre bocsátja a Néprajzi Múzeum.
Fotó: MTI/Balogh Zoltán
Vincze Máté szerint az audiovizuális archívumok alatt mást és mást értenek a különböző generációk. A 20. században születettek számára az audiovizuális tartalom elsősorban a tévé és a rádió, minden olyan tartalom, amely az MTVA és Filmintézet körébe tartozik. A 21. században született alfa generáció tagjainak a YouTube, TikTok és a különféle online platformok jelentik azt – mutatott rá a KIM helyettes államtitkára.
Vincze Máté kiemelte:
Magyarország jól indult a digitalizációban, sok jó gyakorlat jött létre, amit sok ország átvett, köztük Szlovákia is, ahol a magyarhoz hasonló digitalizációs platformot alakítottak ki.
A következő lépés, hogy a jó gyakorlatokat úgy fésüljük össze, hogy a felhasználói élmény kerüljön előtérbe, ami akkor lehet sikeres, ha a gyűjteménykezelő szakmai és tudományos munkája érvényesíti azt – mutatott rá.
Mint mondta, bízik abban, hogy a tanácskozás olyan folyamatot indít el, amely közelebb visz minket a digitális térbe, amely a magyarság megmaradásának a záloga is.
Makranczi Zsolt, az MNM Innovációs és Képzési Igazgatóság igazgatója elmondta, hogy a Múzeum Most Műhely első rendezvényén a nap folyamán szó lesz a múzeumokban őrzött audiovizuális gyűjtemények gyűjteményezési, nyilvántartási, archiválási és hosszú távú megőrzéssel kapcsolatos kérdéseiről.
Makranczi Zsolt tájékoztatása szerint a konferenciára országos múzeumokból, szakmúzeumokból, vármegyei hatókörű városi múzeumokból és területi múzeumokból is érkeztek előadók. A konferencián az előadásokat követően szakmai kerekasztal-beszélgetéseket tartanak, amelyeken a különféle gyűjtemények jó gyakorlatait mutatják be a szakemberek.
Tech
Újabb kétszázezer diák kap notebookot az államtól
Így összesen már mintegy 450 ezer diák tanulhat a költségvetési forrásból beszerzett, korszerű eszközökön.
Míg 2010 előtt a családoknak “azt kellett nézniük, hogy évről évre mennyivel növekszik a tankönyvcsomagok ára”, most nemcsak a könyveket, hanem a laptopokat is ingyen kapják a gyerekek a tanuláshoz – mondta Rétvári Bence, a Belügyminisztérium (BM) parlamenti államtitkára hétfői sajtótájékoztatóján Budapesten.
Jelezte,
a harmadik éve futó projekt mostani ütemében az 5. 6. és 9. évfolyamon tanulókhoz juttatnak el 193 ezer eszközt, és a laptoposztás a következő tanévben is folytatódni fog.
A korszerű, érintőképernyős Dell, Asus, HP és Lenovo márkájú gépekre hároméves garancia is jár – jegyezte meg.
Az államtitkár szavai szerint az “okoseszközök világában” különösen fontos, hogy segítséget nyújtsanak tanároknak abban, hogy minél hatékonyabban tudják képezni a gyerekeket, és kevesebb időt kelljen az adminisztrációra fordítaniuk. A digitális eszközökön elérhető interaktív feladatok, hanganyagok, képek, filmrészletek, zenék jobban lekötik a gyerekek figyelmét, és segítenek elmélyíteni a tudást – tette hozzá.
“Magyarország legnagyobb léptékű oktatásfejlesztési időszakában vagyunk” – jelentette ki Rétvári Bence, aki felidézte azt is, hogy az elmúlt években 1400 milliárd forintból 5680 óvoda- és iskolafejlesztést valósított meg a kormány.
Fotó: MTI/Illyés Tibor
Elmondta továbbá, hogy januártól 32,2 százalékos pedagógus béremelés indult el Magyarországon, ami jövőre várhatóan további 21 százalékos emeléssel folytatódik, négy év alatt pedig összesen 93,5 százalékkal növeli a kormány a tanárok, tanítók, óvodapedagógusok fizetését.
Az államtitkár szavai szerint “nem szabad elfelejteni”, hogy a pedagógusok béremeléséhez és a tanulói notebookok kiosztásához az Európai Unió nem járult hozzá, “Brüsszelből egyetlen eurocent forrás nem érkezett” ezekre a célokra.
Hangsúlyozta: a magyar gazdaság van olyan állapotban, hogy a magyar kormány teljes mértékben költségvetési forrásból ki tudja gazdálkodni a béremelés és a digitális eszközök kiosztásának költségeit “akkor is, amikor háborús, szankciós időszakban vagyunk, ami Európa minden országának gazdasági nehézséget jelent”.
Rétvári Bence úgy folytatta, bíznak benne, hogy az EU-s források előbb-utóbb megérkeznek Magyarországra. “Az viszont igencsak sajnálatos, hogy a baloldal arra büszke, hogy ha rajtuk múlt volna, se béremelés, se laptop nem lenne az iskolákban” – fűzte hozzá.
Nyitrai Zsolt, a miniszterelnök főtanácsadója elmondta, hogy a tanítás és a tanulás modernizációja a szülők és diákok véleménye szerint is fontos.
“Az Orbán Viktor vezette polgári kormány megalkotta a szolgáltató állam koncepcióját és azt meg is valósítja” – emelte ki, hozzátéve: ennek lényege, hogy folyamatosan kapcsolatban vannak a különböző társadalmi csoportokkal és döntéseikkel segítik az emberek mindennapjait. A főtanácsadó példaként említette a cukorbeteg gyerekek nyári táboroztatását, az időseknek indított, “Európában egyedülálló” Gondosóra programot, valamint a népszámláláskor használt táblagépek újrahasznosítását.
A szolgáltató állam gyakorlatának megvalósításába illeszkedik a tanulói laptopok kiosztása is
– szögezte le.
Balatoni Katalin, a BM köznevelési helyettes államtitkára úgy fogalmazott, nagy kihívás előtt áll az oktatási rendszer, mert “az egész világot súlyként nyomja a feladat, hogy a digitalizációt hogyan tudják megvalósítani.”
Felidézte, a 2022-ben indított program keretében első körben 120 ezer eszközt osztottak ki tanároknak és diákoknak, tavaly további 140 ezret, a mai nappal pedig 193 ezer eszköz “indul útjára.”
“A projekt célja, hogy a köznevelésben biztosítsuk a digitális oktatáshoz való egyenlő hozzáférést”
– húzta alá Balatoni Katalin, megjegyezve: több mint 3 ezer feladatellátási helyre juttatják el a laptopokat, nemcsak állami, hanem egyházi, magán- és nemzetiségi önkormányzati fenntartású intézményekbe is.
A helyettes államtitkár rámutatott: a laptopok mellett háttértartalmakat és kiegészítő tudást is biztosítanak a gyerekeknek ahhoz, hogy “felelősségteljesen és tudatosan tanulják meg használni” a digitális eszközöket.
Mint mondta, az elmúlt években több mint 200 okostankönyvet fejlesztettek, a nemzeti köznevelési portálon pedig 200 ezer tartalmat tettek elérhetővé. Kialakítottak továbbá 180 okostantermet is, 2020-tól pedig bevezették a digitális kultúra tantárgyat a harmadik évfolyamon.
Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ (KK) elnöke sikertörténetnek nevezte a 200 milliárd forintból megvalósított projektet, amelynek keretében a legkisebb települések diákjaihoz is eljuttatják a laptopokat.
Megjegyezte: a tanulók az iskolákban “névre szóló” gépeket használhatnak, amelyekbe jegyzetelhetnek, saját tartalmakat tölthetnek le rájuk. Az iskolában azok a gyerekek is megkapják a gépeket, akiknek a szülei nem veszik át az eszközt
– tette hozzá. A KK elnöke fontosnak nevezte, hogy a diákok használják is a kiosztott gépeket, nem csak az órán, de iskolán kívül is.
Hajnal Gabriella jelezte: ősszel újabb notebook csomagot osztanak ki és elindult tízezer interaktív panel közbeszerzése is. Mindemellett folyamatosan zajlik a Kréta rendszerben a digitális kollaborációs tér fejlesztése is. Ezen a felületen lehet feladatokat kiosztani, visszaküldeni, javítani, értékelni, kommunikálni – magyarázta.
Tech
Bíró Ada nem létezik, mégis műsort vezet (videó)
Forradalmi újítással indult újabb évadában a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsora.
Bíró Adának hívják a Duna csatorna Delta című tudományos-ismeretterjesztő műsorának új műsorvezetőjét, akinek megjelenését, arcát és hangját egyaránt a mesterséges intelligencia (MI) hozta létre korábban már meglévő programokból – hangzott el az M1 hétfő esti Híradójában.
Mondanivalóját teljes egészében a Delta szerkesztői határozzák meg, ezzel együtt a mesterséges intelligencia segítségével életre hívott képi és nyelvi modell Fejős Ádám állandó műsorvezetőtársa lett a Deltában.
Dudás Viktor filmszakértő szerint a Delta éppen az a műsor, ahol egy ilyen egyedülálló technológiai újdonságnak helye és adott esetben fontos szerepe is van.
„Abszolút helye van egy ilyen műsorban egy ilyen megjelenésnek, hiszen ott, ahol a tudománnyal foglalkozunk és az abszolút újításokat igyekszik bemutatni a műsor, ott abszolút adekvát, hogy a legmagasabb szintű technikai újítások akár a műsor megszólalóinak a megjelenítésében is részesek legyenek”
– fogalmazott Dudás Viktor. Hozzátette: ez egy nagyon érdekes újítás, nagyon kíváncsian várja, hogyan fog a közönség erre reagálni, „mert ilyet még mi Magyarországon nem láttunk képernyőn”.
A legmodernebb nyelvi modellt használták ahhoz, hogy az MI által megalkotott műsorvezető szépen beszéljen magyarul, a legújabb videós modellt pedig ahhoz, hogy megmozdulhasson. Mint a műsorban elhangzott, ezen technológiák érzékeny egyensúlya kellett ahhoz, hogy Bíró Ada elmondhassa a nézőknek a nagyvilágból az aktuális tudományos híreket.
Szűts Zoltán média- és digitális pedagógiakutató, az Eszterházy Károly Egyetem Pedagógiai Karának dékánja az M1-en arról beszélt, hogy a mesterséges intelligenciát az ember alkotja és az ember irányítja. Az MI-vel foglalkozó szakember hangsúlyozta:
a történelemben minden technológia felfordulással járt, csakúgy, mint az MI, de nem félni kell tőle, hanem kipróbálni, megérteni, hosszú távon pedig használni.
„Az elmúlt évtizedben a digitalizáció kapcsán nagyon sokat beszélünk arról, hogy milyen módon átalakul a munka világa, és a mesterséges intelligencia az a trend, ami mindenképpen egy ugrást fog jelenteni. Ez nem azt jelenti, hogy az embereknek meg fog szűnni a munkája. Sőt! Ez azt jelenti, hogy más jellegű lesz maga a munka. Nyilván mindig kihívást hordoz egy technológiaváltás, mesterséges intelligencia esetében azt kell tudomásul vennünk, hogy ez a technológia asszisztensként működik. Segítőként működik” – hangsúlyozta Szűts Zoltán.