Tech
Újabb fejlesztés szükséges az online számlabejelentés jövőbeni teljesítéséhez
Változást hozott az év eleje a valós idejű számlaadat-szolgáltatásban. Az adatszolgáltatáshoz használt jelenlegi XML séma, vagyis az adóhatóság által elvárt adatstruktúra régi verziója csak néhány hónapig lesz használható.
A múlt év végén láttak napvilágot a valós idejű számlaadat-szolgáltatást érintő módosításokra vonatkozó előzetes információk, ehhez kapcsolódóan pedig 2019. február 6-án már elérhetővé vált az első körös módosítási tervezet az Online Számla oldalon. Ennek alapján 2018 végével megszűnt az eddigi 1.0 verziószámú XML séma támogatása, ebben a formátumban csak 2019. április végéig teljesíthető az adatszolgáltatás – áll közleményben.
„Az új 1.1-es séma verzió olyan kisebb mértékű és tervezett módosításokat tartalmaz, mint az árfolyamok és az ÁFA mérték szerinti összesítő kötelező szintű jelentése, a 2010 előtti dátumok alkalmazásának kizárása, vagy a mennyiségi egységek standardizálása. Ezutóbbi egyértelmű példája annak, hogy a rendszer érettségének előre haladásával, a valós idejű adatszolgáltatás teljesítése mellett egyre inkább figyelmet fog kapni az adatminőség javítására való törekvés” – mondta el Sík Richárd, a Deloitte adóosztályának menedzsere.
Ennek kiadásával egyidőben maga az Online Számla rendszer is frissült, így a jelenlegi 1.5-ös programverzióban elérhetővé vált a Használati statisztika és a Fejlesztői napló funkciók, megjelent a szűrési lehetőség hibás adatszolgáltatásokra, illetve az aktualitások Atom feed-en keresztül is követhetővé váltak. A kényelmi funkciók jelentős része azt a célt szolgálja, hogy a tervezett technikai változtatások követhetők és minél egyszerűbben implementálhatók legyenek. Szintén ezt a célt szolgálja a tervezett 1.6-os programverzió is, melyben elérhető lenne a NAV-nak elküldött adatcsomagok 5 napon belüli utólagos lekérdezése az Online Számla felületről.
Emellett hamarosan publikálásra kerül az 1.2-es XML séma is, amely várhatóan kiterjedt változtatásokat tartalmaz majd elsődlegesen a módosító számlák kezelése kapcsán. A NAV közleménye mindezek mellett említést tesz a 2019 második felében várható 1.3-as verzióról is, amely tervezetten további biztonsági változtatásokat fog tartalmazni és egységesen leváltja majd a korábbi séma verziókat, ezáltal újabb lépéskényszer elé állítva az adózókat.
„A két frissítés közül a jelentésre kötelezetteknek választási lehetőségük van, hogy a későbbi 1.3-as verzióig átmenetinek tekinthető két újabb verzióból sorban mindkettőt, vagy csak az egyiket implementálják. Ennek eldöntéséhez a részletes specifikációk megjelenésének időzítése alapján figyelembe kell venni az elérhető fejlesztői kapacitást vagy annak költségét, és azt, hogy az említett kényelmi funkciókra igényt tart-e az adatszolgáltató. Az adóhatóság azt várja el, hogy 2019. április végéig a jelenlegi XML séma verzióról történjen meg az áttérés az új verziók közül valamelyikre, mindkét verzió alkalmas lesz ugyanis majd a későbbi 1.3-as verzióra frissítésre is” – mondta el Tancsa Zoltán, a Deloitte adóosztályának partnere.
„2019 áprilisáig tehát mindenképp módosítást és fejlesztői munkát igényel a szabályszerű jelentéstétel megváltozó követelményeihez való alkalmazkodás, ennek pontos módjáról azonban a kötelezettek az ismertetett szempontok alapján maguk dönthetnek. A jelentéstételhez külső eszközt használó adózóknak pedig mindenképp érdemes annak fejlesztőjével egyeztetniük” – tette hozzá Schütt Attila, a Deloitte adóosztályának menedzsere.
Tech
Bíró Ada nem létezik, mégis műsort vezet (videó)
Forradalmi újítással indult újabb évadában a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsora.
Bíró Adának hívják a Duna csatorna Delta című tudományos-ismeretterjesztő műsorának új műsorvezetőjét, akinek megjelenését, arcát és hangját egyaránt a mesterséges intelligencia (MI) hozta létre korábban már meglévő programokból – hangzott el az M1 hétfő esti Híradójában.
Mondanivalóját teljes egészében a Delta szerkesztői határozzák meg, ezzel együtt a mesterséges intelligencia segítségével életre hívott képi és nyelvi modell Fejős Ádám állandó műsorvezetőtársa lett a Deltában.
Dudás Viktor filmszakértő szerint a Delta éppen az a műsor, ahol egy ilyen egyedülálló technológiai újdonságnak helye és adott esetben fontos szerepe is van.
„Abszolút helye van egy ilyen műsorban egy ilyen megjelenésnek, hiszen ott, ahol a tudománnyal foglalkozunk és az abszolút újításokat igyekszik bemutatni a műsor, ott abszolút adekvát, hogy a legmagasabb szintű technikai újítások akár a műsor megszólalóinak a megjelenítésében is részesek legyenek”
– fogalmazott Dudás Viktor. Hozzátette: ez egy nagyon érdekes újítás, nagyon kíváncsian várja, hogyan fog a közönség erre reagálni, „mert ilyet még mi Magyarországon nem láttunk képernyőn”.
A legmodernebb nyelvi modellt használták ahhoz, hogy az MI által megalkotott műsorvezető szépen beszéljen magyarul, a legújabb videós modellt pedig ahhoz, hogy megmozdulhasson. Mint a műsorban elhangzott, ezen technológiák érzékeny egyensúlya kellett ahhoz, hogy Bíró Ada elmondhassa a nézőknek a nagyvilágból az aktuális tudományos híreket.
Szűts Zoltán média- és digitális pedagógiakutató, az Eszterházy Károly Egyetem Pedagógiai Karának dékánja az M1-en arról beszélt, hogy a mesterséges intelligenciát az ember alkotja és az ember irányítja. Az MI-vel foglalkozó szakember hangsúlyozta:
a történelemben minden technológia felfordulással járt, csakúgy, mint az MI, de nem félni kell tőle, hanem kipróbálni, megérteni, hosszú távon pedig használni.
„Az elmúlt évtizedben a digitalizáció kapcsán nagyon sokat beszélünk arról, hogy milyen módon átalakul a munka világa, és a mesterséges intelligencia az a trend, ami mindenképpen egy ugrást fog jelenteni. Ez nem azt jelenti, hogy az embereknek meg fog szűnni a munkája. Sőt! Ez azt jelenti, hogy más jellegű lesz maga a munka. Nyilván mindig kihívást hordoz egy technológiaváltás, mesterséges intelligencia esetében azt kell tudomásul vennünk, hogy ez a technológia asszisztensként működik. Segítőként működik” – hangsúlyozta Szűts Zoltán.
Tech
Újabb iskolákat fejleszt a High-Tech Suli program
Minden eddiginél több, összesen 127 iskolai alapítvány pályázott a támogatásra.
A benyújtott szakmai anyagok kiemelkedő színvonala miatt a támogató és az értékelő bizottság úgy döntött, hogy az eredeti kiíráshoz képest eggyel több – összesen hat – intézmény juthat hozzá a mintegy 40 millió forintos fejlesztéshez – közölte a Mészáros Csoport az MTI-vel.
A Mészáros Csoport High-Tech Suli programjának ötödik pályázatán modern, 21. századi digitális tanterem kialakítására és a hozzá kapcsolódó szakmai program megvalósítására támogatást nyert el:
- a Cecei Általános Iskola,
- a Csopaki Református Általános Iskola,
- a Herceghalmi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola,
- a Józsefvárosi Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Általános Iskola,
- a Monori Jászai Mari Általános Iskola és
- a Szegedi Gregor József Általános Iskola.
Horváth Ádám, a program szakmai vezetője szerint
az évről évre növekvő pályázati anyagok számából az látszik, hogy folyamatos az érdeklődés a High-Tech Suli program iránt; a rendkívül magas színvonalú szakmai anyagokból kiderült, hogy már minden pályázó számára egyértelmű, milyen hatalmas lehetőség egy ilyen terem: nemcsak bizonyos kompetenciák fejlesztésében nyújt kiemelkedő segítséget, de a diákok későbbi munkaerőpiaci elhelyezkedésben is.
Mára olyan közösség lettünk, amelyhez bárki szívesen csatlakozna – fogalmazott Horváth Ádám.
A közleményben hangsúlyozták: a program egyedülálló és több elemében is újszerű, az iskola által kijelölt termet felújítják és olyan modern digitális eszközökkel látják el, „amelyekkel új dimenzióba kerül az oktatás”.
Számos high-tech eszközt kapnak az iskolák, a fejlesztés középpontjában mégis a tanuló és a tanár kapcsolata, az együttműködés hatékonyabbá tétele, a differenciálás támogatás és a készségfejlesztés áll.
A tárgyalkotó eszközök – 3D nyomtató, lézervágó – a tanulók komplex problémamegoldó készségét, technikai kompetenciáit és kiemelten a kommunikációs, együttműködési készségeit fejlesztik – részletezték.
Hozzátették: a tanárok féléves módszertani és eszközhasználati képzésen vesznek részt, illetve a többletmunkájuk elismeréseként havi bérkiegészítésben is részesülnek. Az új, minden igényt kielégítő tantermek várhatóan júniusra készülnek el, így a jövő tanévet már itt kezdhetik a nyertes iskolák diákjai.
Tech
A digitális gazdaság női példaképeit díjazták
Átadták a 40 év feletti női példaképek a digitális gazdaság területén pályázat díjait – közölték a szervezők, az IVSZ – Digitális Vállalkozások Szövetsége és a Women in Technology Hungary Egyesület (WiTH) az MTI-vel.
A BME Villamosmérnöki és Informatikai Karán szerdán megrendezett gálán négy kategóriában hirdettek nyertest, és egy különdíjat adtak át.
A közlemény szerint a második alkalommal meghirdetett pályázatra olyan nőket lehetett ajánlani, akik példaképként szolgálhatnak a fiatalabb generációk és a karrierváltó nők számára.
Olyan szervezetek jelölését várták, amelyek büszkék a női alkalmazottjaik teljesítményére, valamint szívesen mutatnának példát a női munkavállalóikon keresztül a szervezeti diverzitásra.
Az Év csapatjátékosa díjat Burjánné Tandari Zsuzsanna, az AGCO Hungary Kft. SAP-fejlesztője kapta. Rajki Annamária, a Magyar Telekom TV és Entertainment igazgatója érdemelte ki az Innovátor elismerést. Dőry Éva, a Cosmo Consult Business Central üzletágának Support vezetője az Inspiráló teljesítményért kategória nyertese lett, míg Balogh Tünde, az evosoft Hungary Ipari Automatizációs Üzletágnak a vezetője az Inspiráló felsővezető díjat vehette át.
A Különdíjat az oktatásért Özvegy Judit, a szegedi SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola robotokat edukációs célra is alkalmazó tehetséggondozó pedagógusa kapta.