10 év Európa

Részben személyes számvetés és Európa-relaunch projekt.

Súlyos évfordulóhoz érkeztünk. Miközben az ország inkább hallgatni próbált róla, nekem több okból is számvetést kellett készítenem. Európa sokat jelent nekem. Nem csupán mellékszakirányom volt az egyetemen, ahol az egyik legjobb emlékű tanárom (nyugodjék) EU gazdaságtant tanított. Pályám kezdetén még a csatlakozás előkészületein dolgoztam, elsősorban egy szakterület jogharmonizációján. Azt már akkor is tisztán láttam, hogy az európai bürokrácia nem (sem) nekem való, inkább a szakkérdések érdekeltek. Meg néha az, hogyan lehet meghackelni azt a bürokráciát és jogrendet – igen, ilyesmi igények akkor is felmerültek néha kormányközelben. A szakkollégiumi évfolyamdolgozatomat az EU jövőbeli versenyképességéről írtam – talán 2001-ben. Nagyon jó lenne most megtalálni valahol, és újraolvasni, mit gondoltam erről.

Azt biztosnak érzem, hogy újra ki kellene találni Európát. Igen, relaunch. Meg egy kis tartalmi frissítés is. Úgy itthon, mint a nagyvilágban. Az első talán az egyszerűbb feladat: az utolsó motiváló, közös projektünk volt a csatlakozás, a szentesített visszatérésünk Európába. Azóta – részben a túlzó fogyasztói várakozások, részben saját balfékségeink, no meg az EU böszmeségei – miatt ez a nagy motiváció lelohadt, az optimizmus az ellentétébe látszik átcsapni. Vissza kellene emlékezni, újrakalibrálni a várakozásokat és a saját pozíciónkat a történetben, és újra meglátni a lehetőséget az Európa-projektben. És itt jön a nagyobb feladat: Európát olyan pályára állítani, amiért érdemes lelkesedni. Hiszen van benne egy csomó „core benefit”: a kultúra, a sokszínűség, a történelem, a hagyományok és rengeteg szaktudás. Ha nem akarjuk, hogy egy kihaló, turistacsoportok által látogatott skanzen legyen belőle, a hagyományaink és értékeink talaján kell valami előremutatót teremtenünk. Ami nagy valószínűséggel egyfajta keveréke lesz a precíziós gépiparnak, a kézműves cipőgyártásnak, a borászatnak, az orvostudományi innovációknak, a bolgárkertészetnek, a fizikai kutatásoknak, az iparművészetnek… bevonva az európai élet sajátosságaival. A kultúraszeretettel, az amerikainál vagy a távol-keletinél relaxáltabb tempóval, a reneszánsz ideál megmaradt darabkáival… Legalábbis ahogy én látom, ahogyan briefet írnék belőle.

Személyes vonatkozás még, hogy a csatlakozás napjától dolgozom a magánszektorban, marketingközelben. Érdekes évtized volt; néha sajnálom, hogy nem kerültem hamarabb a szakmába, amelynek a legendás aranykoráról így lemaradtam – ellenben a leszálló ág gyönyöreiből annál többet kaptam, kaptunk. Azért ezt a szektort sem temetném még: ha az üzletben, a szakmában is sikerül helyretenni a várakozásainkat és megtalálni valamifajta fókuszt, távoli célt, akkor teremthetünk magunknak újra jó világot.

(A leadképecske a margitszigeti Európa Házról készült, valamikor tavaly. Akkor már csak ez jutott szegény csillagos lobogónak. Talán ezzel rosszabbul járt, mint a Parlament tér felőli homlokzatán lakó – az csak egyszerűen eltűnt.)

Konferencia a digitális edukációról a Da Vinci TV-vel

2 órája

Hogyan lehet a 21. századi gyerekek életének részévé válni pedagógusként? A Da Vinci TV digitális edukációs workshopján többek között erre a kérdésre keresik a választ január 30-án. A kezdeményezés kiemelt partnere a Telekom.

Amit ma megvédhetsz, ne halaszd holnapra!

5 órája

A január 28-i Adatvédelmi Nap remek alkalom a szervezetek számára, hogy megvizsgálják, a lehető legnagyobb biztonságban vannak-e az érzékeny információik? A Micro Focus erre ad tippeket.

Szombaton kezdődik A Dal 2020

7 órája

Tíz produkció látható A Dal 2020 szombati első műsorában. A sorozat három válogatójából harmincból összesen tizennyolc dal jut a két elődöntőbe, ezekből nyolc előadó kerül a március 7-i döntőbe - írja az MTI.

Pénzt gyűjtöttek a MOM Park vásárlói

2020. január 24.

Tavaly decemberben a MOM Park karácsonyi fotózást szervezett. A fotók értékesítéséből összegyűlt 850 000 forintot január 22-én adták át a Kis Lépések Alapítványnak.