Összetört álmok sugárútja

A blog történetének első kollaborációja: képriport márkák és marketinggyakorlatok nyomában a kies Népszínház utcán.

Amikor megszületett az ötlet, hogy végigjárjam lakónegyedünk főutcáját, a marketingszempontból érdekes és olykor hasznos mozaikokat kínáló Népszínház utcát, be kellett látnom, hogy 2 megapixeles kapacitású feature phone-om ehhez a projekthez nem lesz kielégítő. Ezért felkértem a blog történetének első kollaborációjára Nagy Csaba barátomat, a poszt képanyaga az ő munkája.

"Valódi márkákkal" leginkább az utca két végpontján találkozhatunk: a Blahánál a McDonald’s, a Marriott, valamint az Europeum bevásárlóközpont standard bérlői mixe, a távolabbi ponton pedig a legendás piac helyére épült Lidl keretezi a képet. Középen még feltűnik egy Tesco Expressz, ezen kívül csak a megálló citylightján látható Telenor-üzenet emlékeztet a "nagyok" világára, meg esetleg az ilyen házi megoldások:

Volt továbbá egy szépemlékű Schlecker is, az mára ilyenformán olvadt bele a környezetébe:

A francia híradástechnika kora szintén leáldozott:

A fentiektől eltekintve a két villamosmegállónyi táv a kkv-k paradicsoma, azok tekintetében viszont számos marketinges megállapítás tehető. Egyrészt túlélésre játszik néhány régi, hagyományokkal rendelkező üzlet, mint a kalapos, a vegytisztító, az öreg szabó, vagy a lokál-aranykoszorús villanyszerelő a zsibvásárt idéző kirakatával.

A kevéssé frekventált hely ellenére is örök sláger a város (vagy talán az ország?) egyetlen szénkefe-szaküzlete, amely gyakorlatilag búcsújáró helye az érintett szakembereknek.

A szénkefén kívül kedvenc kuriózumunk a Mutatványosbolt. (Sajnos nem tudom, ténylegesen üzemel-e, mert a H-Sz 9-13 rendszerű nyitvatartással kevéssé vagyok kompatibilis.)

A számos bútorszövet-, és kárpitoskellék-üzletet pedig a környékre jellemző fizetőképes kereslet tartja el. Hasonlóképpen virágzanak a kocsmák, bizományik, de még saját Lovi-kirendeltségünk is van. Más műfajokban is megpróbálkoztak a többes üzletnyitással. Így például az utca közepe táján megnyílt albán pékség sikerét mintegy ötvenméterenként megpróbálták meglovagolni az új próbálkozók, csak azt nem vették figyelembe, hogy ehhez az alacsony ár-jó minőség-nagy adag-hihetetlenül tág nyitvatartás kombinációt sem ártana lekoppintani. Hasonlóképpen elégtelennek bizonyult a vásárlóerő három virágüzlet eltartására.

Jobb üzlet a külföldi turistákra építeni: az utcában megnyílt két háromcsillagos, zömmel buszos utazókat fogadó szállodájára (plusz van egy négycsillagos egység is a Blaha felé) számos Internet café/Call shop épült, a jelek szerint ez a korábban GSM-boltok tömegeit üzemeltető arab üzletemberek új biznisze.

A helyiérdekű nyugdíjasok menüztetése helyett egyre inkább az esti live Hungarian music-ra begyűlő fiatal utazók itatása válik a Részeg Szabóhoz címzett kultúrkocsma-étterem fő profiljává is.

Ha már etetés: van olcsó melósalternatíva, etnikai (török, illetve afrikai) szaküzlet, valamint kétfázisú kínai: a hagyományos "kicitcipősz" büfé mellett, attól a rákok akváriumával elválasztva rendes, a helyi kínai közösség által látogatott étterem is.

Az utca pezsgő életét leginkább a folytonosan át- meg átalakuló üzletek jellemzik. Az egykori Alkalmi ruházati üzlet már legalább a második használtruhás bérlőt fogyasztja el:

A néhai kedvenc helyemen egy CEU-n végzett fiatal pár működtetett orosz-mongol büfét, pirogokkal, kvasszal, meg a tulajok Sony Vaiojával a vendégtérben. Sajnos nem húzták sokáig, mielőtt megkapták volna a vodkamérésre is az engedélyt, már egy kedves török úr próbálkozott a környék sokadik gyrososával, hogy szűk fél év múlva átadja a helyét az Afgán marketnek, ahol viszont ilyen szépen megférnek egymás mellett a nemzetközi és az egzotikus márkák:

A búvártanodából titokzatos Átvételi pont lett:

Az egykori C-Press roma hírügynökség pedig előbb ócskásüzletté avanzsált, majd ez vált belőle:

A szépreményű kísérletezés továbbra sem ért véget, hiába bukott meg például az innovatív szépségszalon, nemrég igen szép, naiv műremekekkel díszített pizzériát gründoltak a lelkes vállalkozók.

Az álmok összetörésének sebessége ellenére viszonylag kevés a kiadásra váró vagy magára hagyott üzlet (mondjuk a Körúthoz vagy a Rákóczi úthoz viszonyítva), de a nyomtatott sajtó válsága itt is jól látható...

A közös sétát köszönöm a lelkes olvasóknak és Nagy Csabának is, akinek fotós Facebook-oldalát itt érhetik el az érdeklődők.

Iskoláknak adományozott laptopokat az ALDI

2 órája

Az áruházlánc mintegy tízmillió forint értékben adományozott számítógépet hazai általános iskolák, középiskolák és diákotthonok részére az online tanulás támogatása céljából.

Mire elég ezer forint?

3 órája

Ezer forintból most egy az Ökumenikus Segélyszervezet otthonában élő gyermek napi ellátását lehet segíteni.

25 éve mutatták be a kultfilmet

6 órája

Bizony, már ennyi idős Will Smith és Martin Lawrence akció-vígjátéka, a Bad Boys – Mire jók a rosszfiúk?, ami megismertette az egész világgal az Inner Circle ikonikus dalát is.

Életműdíjat kapott dr. Zsakó László

7 órája

A Nemzeti Tehetségsegítő Tanács a fiatal tehetségek felkarolásában sok éven át végzett önzetlen és igen eredményes tevékenységének elismeréseként.

Csökken az álláshirdetések száma

10 órája

A versenyképes szektorok vállalatai már rájöttek, a hosszútávú munkaerőpiaci siker kulcsa az, ha a lehető legjobb megfelelőséggel rendelkező emberek csatlakoznak hozzájuk.

Kampányokkal segít az Extreme Net

1 napja

Kreatív kampányokkal segíti a kis- és középvállalkozásokat a járvány idején az Extreme Net Digitális Kommunikációs Ügynökség.