A New York Times kiteregetett szennyese

Még le sem csengett teljesen a Jill Abrahamson vezető szerkesztő kirúgása miatti botrány, már megint a New York Times került a hírek élére.

A laptól kiszivárgott egy belső használatra szánt jelentés (Innovation Report), ami sokkolta a szakmát.

Eddig abban a hitben éltünk, hogy az egyébként is az újságírás csúcsának tekintett New York Times egyben a digitális fejlődés motorja is.

  • A kiadónak valóban óriási szerepe volt az online újságírás kitalálásában.
  • Annak idején az élen járt a blogok, majd a videók integrálásában.
  • A NYTimes.com multimédiás összeállításai példát mutattak rengeteg más kiadványnak is.
  • Saját „digitális laboratóriumából” rengeteg izgalmas újítás származott.
  • A New York Times egyike volt azoknak a lapoknak, amelyek nagy létszámú, önálló digitális szerkesztőséget hoztak létre, majd évekkel később az elsők között valósították meg az integrált szerkesztőséget is.
  • A kiadó innovatív hozzáállása mellett tanúskodott a szinte azonnali megjelenés az iPhone-on, az iPaden és a Flipboardon is.
  • A New York Times nem kapkodta el digitális modellje kialakítását, viszont megoldása, a „metered paywall” általános elismerést váltott ki.

Még le sem csengett teljesen a Jill Abrahamson vezető szerkesztő kirúgása miatti botrány, már megint a New York Times került a hírek élére.

A laptól kiszivárgott egy belső használatra szánt jelentés (Innovation Report), ami sokkolta a szakmát.

Eddig abban a hitben éltünk, hogy az egyébként is az újságírás csúcsának tekintett New York Times egyben a digitális fejlődés motorja is.

 

  • A kiadónak valóban óriás szerepe volt az online újságírás kitalálásában.
  • Annak idején az élen járt a blogok, majd a videók integrálásában.
  • A NYTimes.com multimédiás összeállításai példát mutattak rengeteg más kiadványnak is.
  • Saját „digitális laboratóriumából” rengeteg izgalmas újítás származott.
  • A New York Times egyike volt azoknak a lapoknak, amelyek nagy létszámú, önálló digitális szerkesztőséget hoztak létre, majd évekkel később az elsők között valósították meg az integrált szerkesztőséget is.
  • A kiadó innovatív hozzáállása mellett tanúskodott a szinte azonnali megjelenés az iPhone-on, az iPaden és a Flipboardon is.
  • A New York Times nem kapkodta el digitális modellje kialakítását, viszont megoldása, a „metered paywall” általános elismerést váltott ki.

 

Hosszan sorolhatnám még a New York Times érdemeit, de aki az elmúlt években figyelte tevékenységüket (vagy követte a Médiablogot) úgyis tudja miről beszélek, aki meg nem, az talán elhiszi, amit írok.

A 96 oldalas Innovation Reportban egy egészen másféle New York Times képe bontakozik ki. Eszerint az elmúlt 20 év egyáltalán nem az innovációról, a digitális átállásról, hanem egy 150 éves tradíció és az átalakulást sürgető digitális kultúra harcáról szólt. Miközben a nyomtatott lap példányszáma folyamatosan csökken – ma már csak töredékét teszi ki a New York Times teljes olvasótáborának –, továbbra is a „printes” mentalitás határozza meg a Times működését. (Ez sok más, a hagyományos nyomtatott kultúrában gyökerező kiadványról is elmondható.) A közös tér („integrált szerkesztőség”) a két kultúra integrálása helyett azok folyamatos ütközőzónájává vált.

A jelentés szerint

 

  • a cikkek gyakran túl későn érkeznek be [a másnap reggeli print megjelenéshez],
  • a mobil appok a nyomtatott lap rovatai szerint épülnek fel,
  • miközben a szerkesztők hosszasan pepecselnek az anyagaikkal, túl kevés idejük jut a közösségi stratégiákra (ehhez képest a New York Times cikkeit osztják meg a legtöbben),
  • az új emberek felvételénél a hagyományos riporteri készségek állnak az előtérben,
  • a 150 éves hagyomány ellenáll minden erőnek – továbbra is a címlap bűvöletében él a lap.

 

Mindez a legtöbb lapnál természetes, mégis döbbenetes ezt hallani a példakép, a világ legtekintélyesebb és (szakmailag) legsikeresebb lapjának a „gépházából”. Szomorúak és kiábrándítóak azok számára, aki - velem együtt - eddig valahol abban bíztak, hogy majd éppen a New York Timesnál találni ki valami rendkívülit, váratlant, amivel megmentik a zuhanórepülésben levő napilapokat.

Nincs értelme, hogy tovább mazsolázzak a 96 oldalas anyagból. Akit érdekel, elolvashatja az egészet.

Nekem egyébként minderről egy sokkal közelebbi példa jut az eszembe. A HVG, ahol szintén nagyon szeretik a hagyományokat emlegetni (igaz, 150 helyett csak 35 évről van szó) és ahol hosszú időn keresztül szándékosan visszafogták az online kiadványt. Hiába, hogy a HVG Online szerkesztősége még akkor felállt, amikor a többi szerkesztőségben talán még az internetről sem hallottak, a printközpontú gondolkodást zavarta a digitális kavarás. Mire nagyobb lett az „öcsike” mozgástere, az online kiadványnak már csak a másodvonalban jutott hely. Bár az elmúlt években sokat ledolgozott, a dobogós helyek már régóta foglaltak.

Hát, ennyit mára az innovációról, a kiszivárogtatásról és a „digitális forradalomról”.

A cikk szerzője Pécsi Ferenc

Nézze meg Pécsi Ferenc teljes profilját a Ki Kicsoda? oldalunkon.

Sarlós Gábor az MPRSZ Örökös Tagja

2 órája

Sarlós Gábort választotta újabb Örökös Tagjának a Magyar PR Szövetség Közgyűlése. A szakember jelenleg a University of Worcester-en oktat, korábban az MPRSZ alelnöke volt.

Rossz karikát választott a Duna Tv

4 órája

Ötvenezer forintos bírságot szabott ki a médiatanács a Duna tévére egy márciusi Kékfény túl enyhe korhatár-besorolása miatt.

Egyre durvább a zsarolóvírus helyzet

6 órája

A világméretű rémálom nem mutat lassulást vagy gyengülést, sőt a mobil zsarolóvírusok száma háromszorosára nőtt az első néhány hónapban a Kaspersky Lab legfrissebb jelentése szerint.