Kinek kell a hírverseny?

Valamikor a 2000-es évek elején előadást tartott a Független Újságíró Központban az amerikai NBC (vagy az ABC?) hírportál vezetője. Fogalmam sincs már, miről beszélt, de az megmaradt bennem, hogy a szerkesztőségi terem falán óriási képernyőkön követték, mi jelenik meg a konkurenciánál. Ha valamelyikükre sikerült ráverniük 1-2 percet, óriási volt a diadal, talán még pezsgőt is bontottak.

Az amerikai sajtóban mindig is nagyon fontos volt a hírverseny, régóta számon tartják ki, mikor, milyen friss hírt dobott be. A „breaking news”, vagyis a rendszeresen elsőként közzétett szenzációs hírek egyesek szemében nagyobb tekintélyt szereznek egy kiadványnak, mint egy Pulitzer-díj. Az internet felgyorsította, kiélezte és sok szempontból abszurddá tette ezt a versenyt, mivel radikálisan csökkentette a hírciklust, gyakran néhány másodpercre rövidítette valamelyik kiadvány előnyét.

Valamikor a 2000-es évek elején előadást tartott a Független Újságíró Központban az amerikai NBC (vagy az ABC?) hírportál vezetője. Fogalmam sincs már, miről beszélt, de az megmaradt bennem, hogy a szerkesztőségi terem falán óriási képernyőkön követték, mi jelenik meg a konkurenciánál. Ha valamelyikükre sikerült ráverniük 1-2 percet, óriási volt a diadal, talán még pezsgőt is bontottak.

Az amerikai sajtóban mindig is nagyon fontos volt a hírverseny, régóta számon tartják ki, mikor, milyen friss hírt dobott be. A „breaking news”, vagyis a rendszeresen elsőként közzétett szenzációs hírek egyesek szemében nagyobb tekintélyt szereznek egy kiadványnak, mint egy Pulitzer-díj. Az internet felgyorsította, kiélezte és sok szempontból abszurddá tette ezt a versenyt, mivel radikálisan csökkentette a hírciklust, gyakran néhány másodpercre rövidítette valamelyik kiadvány előnyét.

A hírversenybe vetett hitet rendítette meg a napokban Felix Salmon, a sokáig a Reutersnél blogoló pénzügyi újságíró. Egy nemzetközi szakmai rendezvényen tartott előadásában egyszerűen csak maszturbálós újságírásnak (masturbatory journalism) titulálta a rendkívüli hírek és az elsőbbség hajszolását.

Salmon szerint a „ki volt az első” kizárólag az újságírókat érdekli, az olvasók (nézők) számára viszont teljesen közömbös. (Ki az a perverz, akik végigkattintgatja a híroldalakat, hogy megállapíthassa, hogy pontosan hány másodperccel előbb került ki egy hír az egyikre, mint a másikra?) Az általánosan bevett gyakorlat szerint a másodiknak (és a többieknek) hivatkozniuk illik arra, aki a hírt elsőként bedobta. Ez rendben is van, de vajon mennyien hagyják el kedvenc híroldalukat azért, hogy az eredeti forrást olvassák?

Ha az olvasók számára nem fontosak a rendkívüli hírek, akkor lehet hírhajsza nélkül is (online) újságot működtetni? Egyesek szerint igen, ugyanis nem az ezer helyen olvasható hírek, hanem azok összefüggésekbe helyezése, értelmezése a fontos. Ilyen alapon működik a nemrég indult (ebben a blogban is emlegetett) FiveThirtyEight és a Vox is. Miközben egyes szakmabeliek lelkesednek ezekért az új kezdeményezésekért, mások nem tartják életszerűnek, hogy az olvasó először megnézi a friss híreket az „A” kiadványon, majd átkattint az értelmezésekért a „B” kiadványra.

Azt, hogy rövid távon milyen lesz a hagyományos online újságok és a kisebb, specializált kiadványok viszonya, nem tudom megjósolni. Hosszabb távon viszont minden szempontból fenntarthatatlannak tartom a nagy létszámú, mindennel foglalkozó vegyeskereskedés-szerkesztőségeket. A kisebb, egy jól megválasztott rétegtémával foglalkozó, jól felkészült szerzőkkel (nem feltétlenül újságírókkal) dolgozó, jól körülhatárolt közönséget célzó kiadványok kevesebb szemetet és jóval több minőségi tartalmat termelhetnek. Az átmeneti idő, amíg mindez megvalósul, még évekig eltarthat és fájdalmas lehet.

A cikk szerzője Pécsi Ferenc

Nézze meg Pécsi Ferenc teljes profilját a Ki Kicsoda? oldalunkon.

Új pr-definíciót fogadott el az IPRA

1 napja

Az IPRA tagjai között hónapok óta zajlik egy egyeztetés, hogy a jelenlegi, gyorsan változó világban hogyan érdemes újradefiniálni a Public Relations kifejezést.

Már lehet pályázni a Marketing Diamond Awards-ra

1 napja

A Magyar Marketing Szövetség tizenegy kategóriában várja a pályázatokat olyan kampányokról és aktivitásokról, amelyek 2018. október 1. és 2019. október 31. között valósultak meg.

Befejeződött Enyedi Ildikó új filmjének forgatása

1 napja

Április 8-án Hamburgban kezdődött a munka, nyáron Budapesten és a Filmalap MAFILM Igazgatóság fóti stúdiójában rögzítettek jeleneteket 37 napon át, ősszel pedig 9 napig Máltán dolgozott a stáb.

Index: Eljárás indul az Origo és a TV2 ellen

1 napja

Nyomozást rendelt el a TV2 és az Origo ellen a bíróság a XI. kerületi polgármester, László Imre rágalmazása miatt, derül ki a Demokratikus Koalíció közleményéből.

Tenderajánlást tett közzé az MPRSZ

2 napja

Céljuk annak elősegítése, hogy az ügynökségi pályázati folyamatok alapját egymás tisztelete és megismerése adja. Az ajánlás nem kötelező érvényű, egyfajta útmutatóként szolgál.