Újabb hangos dolgok

In Other Words (Másképpen) címmel napi frissítésű hangos alkalmazást indított az Economist. A 20-25 perces adások célja, hogy a felkelés és a munka elkezdése közötti időszakra minőségi, aktuális hallgatnivalót szolgáltassanak a lap közösségének.

Az Economistnak nem ez az első hangos próbálkozása. 2007 óta minden héten hallgatható formában is kiadja a magazin teljes tartalmát. Bár ezt eleinte sokan őrült vállalkozásnak gondolták, rövid idő alatt bebizonyosodott, hogy sokan igénylik a hangos Economistot. Természetesen leginkább azok, aki sok időt töltenek az autóban és a rádiók vegyes választéka helyett szívesen hallgatják az Economist színvonalas cikkeit.

In Other Words (Másképpen) címmel napi frissítésű hangos alkalmazást indított az Economist. A 20-25 perces adások célja, hogy a felkelés és a munka elkezdése közötti időszakra minőségi, aktuális hallgatnivalót szolgáltassanak a lap közösségének.

Az Economistnak nem ez az első hangos próbálkozása. 2007 óta minden héten hallgatható formában is kiadja a magazin teljes tartalmát. Bár ezt eleinte sokan őrült vállalkozásnak gondolták, rövid idő alatt bebizonyosodott, hogy sokan igénylek a hangos Economistot. Természetesen leginkább azok, aki sok időt töltenek az autóban és a rádiók vegyes választéka helyett szívesen hallgatják az Economist színvonalas cikkeit.

Az In Other Words nem annyira az autósokat, mint inkább a munkába vonattal vagy metróval utazókat veszi célba. A napi adás jelentős része újrahasznosított anyag, az Economist saját (egyébként fizetős fal mögé zárt) blogjaiból származik.

A hangos Economisthoz hasonlóan az In Orher Words sem ingyenes. Míg az előbbit a nyomtatott magazin előfizetői kapják, az utóbbiért heti 2,49 fontot kell fizetni. (Kíváncsi vagyok, itthon mennyien adnának akár 500 forintot is egy napi 25 perces hanganyagért.)

*         *         *

Miközben itthon egyesek továbbra is szívesen hajtogatják, hogy a podcasting halott dolog, az elmúlt hónapokban hirtelen virágzásnak indultak a szakmai podcastok. (Természetesen nem nálunk, hanem leginkább Amerikában és Angliában.)

A kommunikáció és a technológia határán portyázó Hobson & Holtz Reportról (ismertebb nevén FIR) már többször írtam. Az alapító-műsorvezetők, Shel Holz és Neville Hobson már valahol a 760. adás környékén járnak. Néhány hónappal ezelőtt megkereste őket állandó levelezőjük, hozzászólójuk, a finn (?) Andrea Vascellary, hogy csatlakozna hozzájuk egy stratégiával foglalkozó podcasttal. Bevették. Ezután jött egy másik ismerősük, hogy a LinkedInnel foglalkozó podcastot indítana. Őt is szívesen fogadták. Ekkor indult be a podcast-lavina. Egymás után jöttek a PR-rel, felsőoktatással, vezetéssel, technológiával foglalkozó új, illetve az így kialakult FIR-hálózatba átigazoló blogok. Egyetlen egy bajom van csak velük: ennyi podcastot nincs mikor meghallgatnom.

Shel és Neville (hívhatom őket így, hiszen az elmúlt években rengeteg időt töltöttünk együtt) maguk is elcsodálkoztak, hirtelen milyen nagyra nőtt a hálózatuk. Ők maguk is bevallották, hogy már ők sem tudnak minden anyagot meghallgatni (természetesen nem a podcastból élnek).

Úgy látom, hogy a hálózattá fejlődéssel mindenki nyert. A podcastok között helyenként ugyan van egy kis tematikai átfedés, de a feldolgozás eltérő jellege miatt ez nem zavaró. A hálózatba szerveződő podcastok felfelé húzzák egymást, ismertségük, hallgatottságuk a hálózat révén kölcsönösen növekszik.

Idehaza nagyon kevés a podcast, nem lenne mit hálózatba szervezni. Felmerült viszont bennem a gondolat, hogy nem volna-e érdemes néhány értékes, de most az általános alapzajban elvesző üzleti blognak hálózatba szerveződnie? Szabad a pálya, az ötletért jogdíjat nem kérek.

A cikk szerzője Pécsi Ferenc

Nézze meg Pécsi Ferenc teljes profilját a Ki Kicsoda? oldalunkon.

Sarlós Gábor az MPRSZ Örökös Tagja

2 órája

Sarlós Gábort választotta újabb Örökös Tagjának a Magyar PR Szövetség Közgyűlése. A szakember jelenleg a University of Worcester-en oktat, korábban az MPRSZ alelnöke volt.

Rossz karikát választott a Duna Tv

4 órája

Ötvenezer forintos bírságot szabott ki a médiatanács a Duna tévére egy márciusi Kékfény túl enyhe korhatár-besorolása miatt.

Egyre durvább a zsarolóvírus helyzet

6 órája

A világméretű rémálom nem mutat lassulást vagy gyengülést, sőt a mobil zsarolóvírusok száma háromszorosára nőtt az első néhány hónapban a Kaspersky Lab legfrissebb jelentése szerint.