Trending Now
Hangfoglaló Program: 198 pályázónak 228 millió forint
Az NKA Hangfoglaló Könnyűzene Támogató Program Kollégiuma még tavaly decemberben jelentette meg azt a hat nyílt pályázatát, amelyek forrását az úgynevezett üres adathordozók után szedett jogdíjak NKA-hoz kerülő negyede biztosította – szerepel az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményben.
A 2015-ben létrejött, majd 2018-ban részben megújított, 2020 eleje óta Bali Dávid által vezetett – Andrási Bea, Horváth Gergely, Tóth Tibor, Vörös István összetételű – kollégium mandátuma február végén lejárt, így február közepén utolsó ülését tartotta a testület.
Mint írták, a kollégium tavaly decemberben először írt ki elektronikus zenei és hagyományos könnyűzenei formációk közötti együttműködésre, illetve elektronikus zenei produkciók nemzetközi mentorálását támogatni szándékozó pályázatokat. Az előbbire tizenkilenc pályázat érkezett, amelyeket újdonságuk és a színtér segítésének szándéka miatt egységesen támogatott a kollégium, így minden pályázó 500 ezer forintot használhat fel tervei megvalósítására. Az elektronikus zenei mentori programra szánt tízmillió forintos keretet szintén egységesen, egy-egymilliós támogatást nyújtva osztotta fel a testület.
A Hangfoglaló Program Nemzetközi Piacra Lépést Támogató Alprogramjában két pályázati felhívás várt elbírálásra. A gyakorló menedzsereknek kiírt, a kollégium reményei szerint 2021-ben ismét megvalósuló nemzetközi showcase fesztiválok látogatását támogató pályázat esetében is valamennyi jelentkező igényét kedvezően bírálta el a testület. Ennek megfelelően harminc menedzser mintegy tízmillió forintot használhat fel a magyar könnyűzene nemzetközi útjainak egyengetésére. Ugyanennek az alprogramnak a részeként született döntés az idei külföldi koncertek, turnék, kampányok és együttműködések támogatásáról.
Az eredetileg 100 millió forintos keretre 140 pályázat érkezett, amelyekben a zenekarok mintegy 173 millió forintnyi igényt fogalmaztak meg. A közlemény kiemelte: tavaly sok támogatott projekt elmaradt, illetve az idei megvalósulás is bizonytalan, a kollégium így 82 pályázó között 73 millió forintot osztott szét.
Miután tavaly október elsején a Hangfoglaló Programirodát és a HOTS exportirodát is magában foglaló Könnyűzenei Szolgáltató Iroda a MANK Nonprofit Kft.-től a Petőfi Irodalmi Ügynökséghez került, az irodák működését segítő, korábbi meghívásos pályázatok fel nem használt forrásait a MANK visszautalta az NKA-nak, amelyet a Kollégium a februári döntéskor használhatott fel. A testület még tavaly év végén döntött úgy, hogy ennek a forrásnak egy részét olyan projektek támogatására kívánja fordítani, amelyek létrejöttét vagy működését a Hangfoglaló Program korábban már támogatta.
A kollégium végül a BLEND film-zene konferencia és a HOTS SongLab táborok folytatására beérkezett pályázatot, a Music Hungary 2021-es eseményét, a tavaly indult online Beat rádió további működését, és a Kedv, Remény, Trillák versmegzenésítési verseny pályázatát támogatta.
A kollégium számára is meglepően nagy érdeklődés mutatkozott a médiatámogatási alprogram keretében első alkalommal kiírt könnyűzenei podcastek készítését támogató pályázatra. A 30 millió forintos keretre 86 pályázó mintegy 162 millió forintos igényt jelentett be. A Program hetedik évadában megmaradt keretet felhasználva végül ötven pályázó között csaknem 80 millió forintot osztottak szét. Ez azt jelenti, hogy a következő egy évben mintegy félezer könnyűzenével foglalkozó műsor kerülhet adásba.
Trending Now
Prőhle Gergely lesz a vendég a protestáns újságírók következő klubestjén
Létezik-e a keresztény Európa? – a Protestáns Újságírók Szövetsége rendezvényének résztvevői erre a kérdésre keresik majd a választ a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatójával.
A május 8-án, szerdán délután 5 órától a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában (1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 3.) tartott esemény meghívója szerint a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője mellett meglepetésvendégként egy ismert borász is bemutatkozik.
A szervezők az ingyenes rendezvényre mindenkit várnak, de a részvételi szándék előzetes jelzését kérik a prusz@lutheran.hu címen vagy ezen a linken.
Az klubest plakátja:
Trending Now
Európában csökkent, Magyarországon változatlan a tévénézésre fordított idő
A televíziózás továbbra is meghatározó napi szabadidős tevékenység hazánkban annak ellenére, hogy Európa legtöbb országában, de a világ számos táján is csökken a televízió népszerűsége – olvasható a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss elemzésében, amelynek részleteit tudatták az MTI-vel.
Az NMHH kommunikációs igazgatóságának közlése szerint
a föld népessége napi szinten 2 óra 25 percet tévézik. Az európaiak majdnem egy órával többet, átlagosan 3 óra 22 percet, míg mi, magyarok az ezredforduló óta töretlenül legalább négy órát ülünk a televízió képernyője előtt egy átlagos napon.
A Global Audience & Content Evolution (Glance) 71 országra kiterjedő és a 2022-es tévénézési szokásokat feltérképező adatai alapján elmondhatjuk, hogy itthon még mindig sokat ülünk a “doboz” előtt, míg a világ más pontján ez nem ennyire népszerű szórakozási forma. 2016-ot követően három óra alá esett a világ lakosságának napi tévénézési ideje.
A legnagyobb csökkenést az észak-amerikai földrészen mérték, ahol az ezredfordulón még több mint napi négy órát tévéztek, ám a 2014-ben mért 4,5 órás csúcs után meredek zuhanás következett be, s végül 2022-re három alá csökkent a tévé előtt töltött órák száma
– derült ki a kutatásból.
Azt írták, míg Amerika északi felén lassanként elfordultak a televíziótól, addig Dél-Amerikában mind népszerűbbé vált a tévénézés: a 2000-es évek elejére három óra fölé emelkedett a napi fogyasztási idő, 2022-ben pedig – a mérések kezdete óta – a legmagasabb értéken zárt, 3 óra 38 perccel.
Tudatták azt is, hogy Európa népessége a kilencvenes évek közepétől legalább három órát fordított erre a tevékenységre, ez 2014-re négy órára emelkedett. A Covid-19 világjárvány ideje alatti kiugró értékektől eltekintve, Európában is csökkenő trendet figyelhettünk meg az utóbbi években. A kontinensek sorrendjében egyébként Ausztrália és Óceánia található az utolsó helyen, a déli földrész metropoliszaiban mindössze 1 óra 46 percet tévéznek átlagosan naponta.
Az elemzésből kiderült, hogy
2022-ben Európában csökkent a legnagyobb mértékben a tévénézésre fordított idő, átlagosan húsz perccel.
Leginkább a grúz lakosság fordult el a képernyőtől, hiszen 41 perccel kevesebb ideig követték figyelemmel a műsorokat egy átlagos napon, mint egy évvel korábban. Az izlandi lakosság tartja a negatív világrekordot: a 12 és 80 év közöttiek egy átlagos napon alig több, mint fél órát néztek tévét.
A tévénézésre fordított idő európai rangsorában a magyarok mindig élen jártak. 2022-ben a negyedik helyen végeztünk, hazánkat mindössze Bosznia-Hercegovina, Románia és Szerbia előzte meg.
Világviszonylatban is előkelő a helyezésünk (nyolcadik), még annak ellenére is, hogy előttünk végzett a rangsorban Dél-Amerikából a Dominikai Köztársaság (5 óra 15 perc), a Közel-Keletről Szaúd-Arábia (5 óra 2 perc), az afrikai kontinensről Kamerun (5 óra 12 perc), míg Ázsiából Üzbegisztán (5 óra 3 perc) – írták.
Kiemelték:
Európában egyedül a magyar tévénézők tartottak ki a képernyők jelentette tájékozódási és szórakozási lehetőségek mellett, vagyis ugyanannyi időt szenteltek a tévének 2022-ben is mint 2021-ben: átlagosan 4 óra 51 percet.
Az elemzés szerint a legnézettebb műsorok versenyére a világ sok országában rányomta bélyegét a különböző dráma- és vígjáték-sorozatok jelenléte, ám Európában más a helyzet, itt a szórakoztató reality műfaj került túlsúlyba. Belgiumban, Bulgáriában, Hollandiában, Portugáliában és Romániában és hazánkban is első helyen végeztek a tehetségkutató műsorok és egyéb reality formátumok (Got Talent, The Masked Singer, Big Brother Famosos, Sztárban sztár leszek!).
A hírműsorok a német nyelvterületeken kerültek az élre, Ausztriában a Zeit im Bild 1, Németországban és Svájcban pedig a Tagesschau végzett az első helyen. Magyarországon viszont a tíz legnézettebb műsor 60 százaléka tehetségkutató, vagy valamilyen, a reality műfajába tartozó showműsor volt – közölték.
Kitértek arra is, hogy amennyiben az egyes országok legnézettebb sportműsorát tekintjük, a FIFA labdarúgó-világbajnokság nézettsége csak a negyedik volt a világon 2022-ben, az amerikai foci az Egyesült Államokban, Kínában az olimpiai férfi 1000 méteres gyorskorcsolya szám, valamint Indiában a házigazda részvételével zajló Asia Cup krikett verseny messze megelőzte.
Borítókép: illusztráció
Trending Now
A kibervédelmi intézet nevével élnek vissza csalók
A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet (NBSZ NKI) nevével és telefonszámával élnek vissza telefonos csalók – közölte a szakszolgálat hétfőn az MTI-vel.
Közleményükben arra hívták fel a figyelmet, hogy csalók olyan telefonhívásokat kezdeményeznek, amelyekben – a szervezetre hivatkozva – „érzékeny” adatok megadását kérik.
Ennek senki ne tegyen eleget!
– írták.
Az NBSZ NKI soha nem keres meg magánszemélyeket telefonon, és nem kéri el személyes adataikat – közölték.
Mint olvasható, a hamis telefonhívás, más néven „vishing”, olyan telefonos csalás, amelynél a támadó megpróbálja személyes, pénzügyi vagy biztonsági információi megosztására vagy pénz átutalására rávenni az áldozatot.
A „vishing” tipikus formája, amikor a csaló az adathalász hívás során megpróbálja elhitetni a felhasználóval, hogy ténylegesen egy adott szervezet alkalmazottja, és megpróbálja céljai elérése érdekében megtudni áldozata érzékeny adatait.
A csalók a hívószám-hamisítást (spoofing), az adathalász tevékenységek egyik speciális elkövetési technikáját használják. Ennek lényege, hogy az elkövetők módosítják a hívószámot, amely a hívott fél telefonjának kijelzőjén megjelenik, ezzel elrejtve a valódi hívó fél azonosságát. Vagyis híváskor nem a hívást kezdeményező igazi telefonszáma jelenik meg a potenciális áldozatok készülékén, hanem egy másik, jellemzően olyan, amely ismerős: jelen esetben a Nemzeti Kibervédelmi Intézet telefonszáma – olvasható a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat közleményében.