Művház
Artisjus előadói és pedagógusi díjakat adtak át
Tizenegy pedagógus és tizenegy előadóművész részesült idén az elismerésben. A kitüntetéseket szerdán este adták át az Artisjus Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület székházában.
Olyan előadóművészeket díjaztak, akik rendszeresen kortárs magyar műveket tűznek műsorukra, valamint olyan pedagógusokat ismertek el, akik kiemelkedően fontos munkát végeznek a zene és az irodalom oktatásában – közölték a szervezők az MTI-vel.
Előadóművészi díjban részesült Balog József, a Berényi Bea-Dratsay Ákos duó, Fekete-Kovács Kornél, Ferenczi György, Gyüdi Sándor, Havas Judit, Klenyán Csaba, Látó Ferenc (Frankie Látó), Oláh Krisztián, Solti János és Szalai András. Pedagógusi díjat kapott Birta Miklós, Elek István, Götz Nándor, Kelemen Erzsébet, Nagy Márta, Pleskonics András, Réti Tamás, Szabó István, Szabó Soma, Szecsődi Ferenc, Vörös Tamás.
A közlemény kiemeli:
a szerzők egyesülete azzal a céllal alapította a díjat, hogy köszönetet mondjon a kortárs zene elkötelezett terjesztőinek. Az idei évtől a kortárs magyar irodalom terjesztésének kiemelkedő képviselőit is díjazza az egyesület.
A díjak pénzjutalommal járó szakmai elismerések, odaítélésükről a szervezet szerzőkből és zeneműkiadókból álló testületei döntenek.
Az idei díjazottak:
Balog József zongoraművész szólistaként és kamarazenészként számos nemzetközi koncert és fesztivál előadója. Zongoraművészi tevékenysége mellett a világ számos rangos intézményében tart mesterkurzusokat.
A Berényi Bea-Dratsay Ákos fuvoladuó a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem volt hallgatói, a Kecskeméti Kodály Iskola zeneművészeti szakgimnáziumának fuvolatanárai. Több mint ezer koncertet adtak itthon és határainkon túl, többek között Hollandiában, Olaszországban, Finnországban és Indiában.
Fekete-Kovács Kornél zeneszerző, hangszerelő, karmester, trombitaművész előbb a Budapest Jazz Orchestra, jelenleg a Modern Art Orchestra művészeti vezetője, karmestere, zeneszerzője és szólistája, valamint a Fekete-Kovács Kvintett vezetője.
Ferenczi György szájharmonika-művész, énekes, hegedűs korábban a Herfli Davidson, hosszú ideje az 1ső Pesti Rackák frontembere.
Gyüdi Sándor karmester a Szegedi Szimfonikus Zenekar igazgató karmestere, a Vaszy Viktor Kórus vezető karnagya, a Szegedi Tudományegyetem Bartók Béla Művészeti Karának óraadó címzetes főiskolai docense.
Havas Judit beszéd- és előadóművész, irodalomtörténész, irodalmi estek, monodrámák, rádiós és televíziós műsorok szerkesztője és közreműködője, a Károli Gáspár Egyetem Pedagógiai Karának oktatója.
Klenyán Csaba klarinétművész a Concerto Budapest szólóklarinétosa, a Ligeti Ensemble, az Umze, a Cimbiózis Quintet és az Új Dimenzió Műhely tagja.
Látó Ferenc (Frankie Látó) dzsessz-hegedűs, zeneszerző. Aktív tagja az Eastwing groupnak, a Nagy János triónak, a Free Style Chambre Orchestrának, a Balogh Kálmán Gipsy Cimbalom Bandnek.
Oláh Krisztián zongoraművész, zeneszerző az Oláh Krisztián Quartet vezetője, a Nagy Emma Quintet, a Karosi Júlia Quartet és Coltrane Legacy tagja, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola oktatója.
Solti János dobos, előadóművész, zenetanár. Legismertebb zenekarai a Generál, a Locomotiv GT, a Hobo Blues Band, a Tátrai Band, a Magyar Atom. Az MZTSZ Zeneművészeti Szakiskola tanszakvezető tanára.
Szalai András cimbalomművész a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen klasszikus cimbalom és kamarazene tanára. Az UMZE Kamaraegyüttes tagja.
Birta Miklós dzsessz-gitár előadóművész, tanár, a Kodolányi János Egyetem Könnyűzenei Tanszékének mestertanára, a Budapest Jazz Orchestra állandó tagja.
Elek István szaxofonművész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Jazz Tanszék-szaxofontanára. Formációi: Elek István Quartet, Fusio Group, Equinox Zenekar, Tompox BJC Big Band.
Götz Nándor klarinét-szaxofonművész, művésztanár, zeneszerző, a Zenélő Budapest fesztivál ötletgazdája és művészeti vezetője, a Bartók Béla Konzervatórium Új Zenei Projekt audiovizuális műhelyének vezetője.
Kelemen Erzsébet író, költő, drámaíró, irodalomtörténész, szaktanácsadó és minősített kutatótanár. Rendhagyó irodalomórákat tart, vers- és prózaíró diákokkal foglalkozik. Az Oktatási Hivatal magyar nyelv és irodalom tantárgyi munkájának résztvevője.
Nagy Márta zongoraművész és zenepedagógus, a Weiner Leó Zeneművészeti Szakgimnázium korrepetitora és aktív koncertező művész. Többek között Sass Sylvia, Tokody Ilona, Temesi Mária operaénekesek kurzusainak oktatója.
Pleskonics András tanár, újságíró, a Szegedi Tudományegyetem Rocktörténet és az ezredforduló szelleme elnevezésű kurzusának elindítója és vezetője. A Könnyűzene történet című érettségi tantárgy kidolgozója.
Réti Tamás zongoraművész, zenepedagógus, a Tóth Aladár Zeneiskola Alapfokú Művészeti Iskola zongoratanára, igazgatóhelyettese, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem gyakorlatvezető mentortanára.
Szabó István ütő kamaraművész, ütőhangszer és kamarazene tanár, a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Kar főiskolai tanára, a SONUS ütőegyüttes művészeti vezetője, a Besztercebányai Művészeti Akadémia (Szlovákia) Zeneművészei Kar docense.
Szabó Soma karmester, karnagy, a Nyíregyházi Cantemus Kórus művészeti vezetője, karnagya, a Nyíregyházi Művészeti Szakgimnázium tanára, a Nyíregyházi Egyetem adjunktusa és a Szabolcsi Szimfonikus Zenekar vezető karmestere.
Szecsődi Ferenc hegedűművész, a Szegedi Tudományegyetem Bartók Béla Művészeti Kar egyetemi tanára, a Szegedi Hegedűegyüttes alapítója és művészeti vezetője.
Vörös Tamás basszusgitáros, nagybőgős, zeneszerző, a Hang-Szín-Tér Művészeti Szakgimnázium alapítója, művészeti igazgatója, dzsessz- és zenetörténet tanára, a Vörös Tamás Project vezetője.
Művház
Látta már? Íme a S.E.R.E.G. első képkockái (videó)
A készülő akciósorozat címe egy mozaikszó, amely a Szolgálat, Erény, Rend, Erkölcs és Gondviselés szavakból áll össze.
Látványos képi világot és izgalmas történetvezetést ígér az idén ősszel debütáló, S.E.R.E.G. című katonai sorozat hat epizódja, amelyekből az első képkockákat a Digital-Media Hungaryn láthatták a konferencia résztvevői. A Megafilm Service katonai sorozata – amelyben a Magyar Honvédség is közreműködött – izgalmakat sejtető akciót ígér – hívta fel a figyelmet cikkében a Magyar Nemzet.
Az alkotás címe egy mozaikszó, amely a Szolgálat, Erény, Rend, Erkölcs és Gondviselés szavakból áll össze (S.E.R.E.G.), és már az első hangulatkeltő képkockákból is kirajzolódnak ezek a tulajdonságok. A történet egy iraki háborús misszióban kudarcot valló katonáról, Győrbíró Zsolt alezredesről szól, akit Csórics Balázs alakít. Győrbírónak egyetemista fiával való rossz kapcsolata is megnehezíti az életét és számot kell vetnie a bajtársiasság fogalmával is, miközben újra bevetésre készül csapatával. A férfiak mellett természetesen megjelennek a nők és a bonyolult szerelmi szálak is.
A film előzetesét itt tudja megtekinteni:
A forgatásról a Magyar Nemzet készített werkfilmet:
Művház
Folytatódnak a Metropolitan Opera közvetítései az Urániában
Folytatódnak októbertől a New York-i Metropolitan Opera közvetítései az Uránia Nemzeti Filmszínházban, amelynek kínálatában nyolc új előadás, Offenbach, Mozart, Beethoven, Puccini, Richard Strauss, Verdi és Rossini örökzöld művei mellett egy kortárs darab, Jeanine Tesori Grounded című operája is helyet kapott.
A Metropolitan Opera Live in HD közvetítéseinek 2024/25-ös programjában a nézők új rendezésben láthatják New Yorkból Verdi Aidáját és Strauss Saloméját is, olyan művészek előadásában, mint Lise Davidsen, Angel Blue, Piotr Beczala, Peter Mattei, Quinn Kelsey vagy Kutasi Judit és Kálmán Péter – áll a filmszínház pénteki közleményében.
Az évadot október 5-én Offenbach műve, a Hoffmann meséi nyitja. A főszerepet a francia tenor, Benjamin Bernheim alakítja, három egykori szerelmét pedig Erin Morley, Pretty Yende és Clémentine Margaine. Az előadást Marco Armiliato vezényli.
Október 19-én a kétszeres Tony-díjas zeneszerző, Jeanine Tesori kifejezetten a Met számára írta Grounded című új operáját. A kortárs mű Michael Mayer LED-képernyőket és légifelvételeket is használó rendezésében kerül színpadra, története pedig a 21. századi háború etikai és pszichológiai problémái körül forog. Főhőse, Jess első vonalbeli vadászpilóta, aki váratlan terhessége miatt kikerül a pilótafülkéből, és a földre kényszerülve drónokkal vesz részt a támadásban. A főhőst Emily D’Angelo, az opera egyik fiatal művésze személyesíti meg.
Az évad kiemelkedő eseményei közé tartozik a norvég szoprán, Lise Davidsen visszatérése aki először november 23-án lesz látható Puccini Tosca című operájának címszerepében. Freddie De Tommaso tenor mint Cavaradossi tűnik fel, Quinn Kelsey bariton pedig Scarpia rendőrfőnökként látható.
Az Urániában már hagyomány, hogy karácsony körül minden évben levetítik A varázsfuvola 2006-os felvételét. Idén december 26-án lesz látható Mozart művének rövidített, ifjúsági előadása, amelyben Miklósa Erika énekli az Éjkirálynő szerepét.
Verdi Aidájával 2025. január 25-én folytatódik a sorozat Michael Mayer látványos új rendezésével, amelyben Kutasi Judit Amneris egyiptomi hercegnőt alakítja. A temesvári születésű mezzoszoprán Verdi A végzet hatalma című dalművében az idén debütált a Metropolitan Operában. Az Aida főbb szerepeit Kutasi Judit mellett Angel Blue, Piotr Beczala, Quinn Kelsey és Dmitrij Belosszelszkij éneklik.
Március 15-én Beethoven Fidelióját közvetítik, amelyet Jürgen Flimm rendező a jelenkorra adaptálva, mai környezetbe helyezett. A darab főhősnőjét Lise Davidsen alakítja.
Két, Baumarchais-vígjátékból készült klasszikus opera is része a programnak. A Figaro házassága, Mozart operája április 26-án lesz látható Michael Sumuel basszbaritonnal a címszerepben és az angol Richard Eyre rendezésében.
Új produkcióként, húsz év után tér vissza a Met színpadára Richard Strauss Saloméja. Claus Guth rendező viktoriánus környezetbe helyezi a bibliai tárgyú történetet, amelynek május 17-i közvetítésén a dél-afrikai Elza van den Heever szoprán énekli a címszerepet, Keresztelő Szent Jánost pedig Peter Mattei bariton alakítja.
Az évad utolsó operája a másik híres Baumarchais-adaptáció, A sevillai borbély, Rossini műve lesz. Bartlett Sher csaknem húszéves rendezése május 31-én új szereposztásban, az olasz Giacomo Sagripanti vezényletével kerül színre. Bartolo doktort Kálmán Péter énekli, Rosina szerepében pedig az orosz-kirgiz mezzoszoprán, Aigul Akhmetshina lesz látható.
Az Uránia honlapján meghirdetett élő és ismétlő előadásokra május 7-én kezdődik a jegyárusítás. Minden darab angol és magyar felirattal látható.
Művház
Kövér László: a filmmel mindenekelőtt az emberi szabadságot kell megvédeni
A mai progresszívok nemcsak énekelnek a múlt eltörléséről, hanem döntik a szobrokat, cenzúrázzák a könyveket, és technológiailag uralni akarják a XXI. század teljes nyugati tudatiparát, benne a filmipart is, hogy akadálytalanul érvényesíthessék a múltat eltörlő ideológiájukat.
Kövér László, az Országgyűlés elnöke csütörtökön a IV. Pápai Nemzetközi Történelmi Filmfesztivál megnyitóján elmondott beszédében a huszonegyedik századot a vizualitás, a látvány évszázadának nevezte, amelyben a kép, a mozgókép „a legveszélyesebb fegyver”.
Azonban – mint mondta – felmerül a kérdés, hogy a film támadó vagy védekező fegyver-e, illetve mit kell támadni vagy védeni a „film fegyverével”. Erre a magyarok válasza az, hogy a filmmel mindenekelőtt az emberi szabadságot kell megvédeni – hangsúlyozta a házelnök.
Kövér László szerint három oka van annak, hogy Magyarország a legjobb hely egy ilyen fesztiválnak. Elsőként: a magyarok egyáltalán nem hisznek abban, hogy a történelem véget ért, ellentétben azokkal, akik 1989-ben a világ urainak képzelték magukat, és egy ideológusuk által azt üzenték a nagyvilágnak, hogy a történelem véget ért – emelte ki.
Fotó: MTI/Bodnár Boglárka
A magyart „ezeréves rebellis hajlamú nemzetnek” nevezte, amely az idegen elnyomásnál csak egyvalamit utál jobban: ha az idegen elnyomók ostobának nézik.
„Mi abban hiszünk, hogy a történelmet a maga érdekében és hasznára senki sem tudja kisajátítani” – fogalmazott az Országgyűlés elnöke.
Kövér László megjegyezte: régebben a magyarok az ilyeneket egyszerűen csak kommunistáknak hívták, de a mai politikailag korrekt világban ezek az emberek már progresszívoknak nevezik magukat.
Ők nemcsak énekelnek a múlt eltörléséről, hanem döntik a szobrokat, cenzúrázzák a könyveket, és technológiailag uralni akarják a XXI. század teljes nyugati tudatiparát, benne a filmipart is azért, hogy akadálytalanul érvényesíthessék a múltat eltörlő ideológiájukat
– jelezte a házelnök.
Az Országgyűlés elnöke arra is kitért: a magyarok nem hisznek abban „a hamis technológiai fétisizmusban”, hogy a művészeti alkotásban az emberi lélek kiváltható volna a mesterséges intelligencia algoritmusai által. Emberi lélek nélkül minden művészet, így a filmművészet is, halott dologgá válik, ami csak ideológiai indoktrinációs eszközzé silányítja az alkotást – jelentette ki.
Egyre nagyobb az érdeklődés
Kövér László Pápa városát méltatva arról is beszélt: a város büszke a múltjára, illetve a történelmi kulturális teljesítményére, amellyel mindig lélekszámán és erején felül járult hozzá a magyar és az európai kultúra szabadságához. Ezért is volt jó választás Pápa a rendezvény helyszínéül – tette hozzá a házelnök.
Áldozó Tamás (Fidesz–KDNP), Pápa polgármestere örömét fejezte ki, hogy egyre többen fogadják el a meghívást a filmfesztiválra, egyre nagyobb érdeklődés övezi a programjaikat.
Pozsgai Zsolt fesztiváligazgató hangsúlyozta:
rendezvényük nem a kosztümös történelmi filmek, a romantikus mesék fesztiválja, itt minden filmnek köze van a mai valósághoz, a mai fájdalmainkhoz vagy boldogságunkhoz, de közös bennük, hogy a múltban gyökereznek.
A fesztiváligazgató köszönetet mondott a Nemzeti Filmintézet támogatásáért, amellyel lehetővé tették, hogy a meghívott alkotók szinte mindannyian jelen lehetnek a fesztiválon.
A IV. Pápai Nemzetközi Történelmi Filmfesztiválon hat kategóriában – játékfilm, kisjátékfilm, dokumentumfilm, rövid dokumentumfilm, animációs film és kísérleti film – mutatnak be alkotásokat, Európa egyetlen több kategóriás történelmi filmfesztiváljaként.