Művház
Idén először adott át elismeréseket a magyar zene rádiója
Összesen hat kategóriában, magyarnóta, cigányzene, operett-előadó, népzene és két előadói műfajban osztották ki a Dankó Rádió Díjait a Magyar Zene Házában.
A hagyományteremtő céllal létrehozott Dankó Rádió Díjakat egy nagyszabású gálaműsor keretében hirdették ki csütörtökön, a Dankó Gála díjkiosztója december 31-én a Dunán lesz látható – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A több mint egy évtizede alapított Dankó Rádió, bár zenei kínálatában sokat változott, küldetése változatlan maradt; a magyar zene népszerűsítése és ápolása, a hagyományos zenei stílusok őrzése. Az idén először életre hívott Dankó Rádió Díj is ezt a célt támogatja – tartalmazza az összegzés.
„A muzsika mellett a »Dankó család« tagjaira irányítjuk a reflektorfényt. A műsorok alkotóira és az előadókra, akik nap nap után elhivatottan, örömmel és magas szakmai színvonalon végzik munkájukat. Művészeinkre, muzsikusainkra, énekeseinkre: hiszen az, hogy a népdal, a magyarnóta, az operett a zenei divatok forgatagában életben maradtak és a Dankó rádióban is hallhatók – nekik köszönhető. Szívük-lelkük benne van minden felcsendülő hangban, rendkívüli tehetséggel, példás szakmai alázattal és óriási zenei tudással szolgálják a publikumot. Küldetésüknek tekintik, hogy átörökítsék azokat az értékeket, amelyeket ezek a dallamok hordoznak”
– idézi a közlemény Altorjai Anitának, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatójának a díjátadón elhangzott szavait.
A Dankó Rádió által alapított díjak közül az életműdíjat Bokor János, a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjével kitüntetett magyarnóta-énekes érdemelte ki öt évtizedes munkásságával. A magyarnóta díjat Hatvani Kiss Gyöngyi nótaénekes kapta, aki szintén több évtizede szórakoztatja a színpadon a közönséget. A népzenei díjat a műfaj kiválósága, a Népművészet Ifjú Mestere címmel és a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjével kitüntetett népzenész, Jánosi András kapta. A cigányzenei díjat az estét zenekarával végig kísérő, számos rangos díjjal kitüntetett ifj. Sárközy Lajos hegedűvirtuóznak ítélte oda a Dankó Rádió kuratóriuma. Az operett-előadói díjban a széles körben elismert előadóművész, Kállay Bori, az előadói díjban a Liszt Ferenc-díjas magyar népzenész, érdemes művész, a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetője, Pál István Szalonna részesült.
„Díjat kapni jó dolog, de díjat átadni talán még nagyobb boldogság. A Dankó Rádió által alapított elismerések átadása koronázza meg sikeres évünket. Amikor rádiónk napi műsorok révén igekszik hozzájárulni e műfajok népszerűsítéséhez, nem feledkezhetünk meg azokról a művészekről sem, akik tehetségük felelősségét felismerve életüket szánták művészetük kiteljesítésére a magyar dalos kedv és zenei tradíció fenntartására!”
– mondta el a gálán tartott beszédében Eredics Gábor csatornaigazgató.
A Dankó Gálát és Dankó Díjátadót az év utolsó napján, december 31-én 18:00-tól a Dankó Rádió, 19:50-től a Duna tűzi műsorára.
Művház
Május közepén rendezik az Art Mozik éjszakáját
Május 17-én a Művészben, a Puskinban, a Toldiban, a Kino Caféban, a Tabánban és a Corvinban is sikerfilmmekkel és premier előtti előadásokkal is várják a közönséget.
A mozimaraton műsorán lesz az országos bemutató előtt például Az arcuk mindig előttem lesz című francia dráma, de olyan népszerű, már bemutatott alkotásokat is be lehet majd pótolni, mint az Érdekvédelmi terület, A szenvedély íze, a Parasztok, a Smoke Sauna Sisterhood vagy az Oscar-díjas Oppenheimer – áll a programot szervező Budapest Film közleményében.
Az Oscar-díjra jelölt filmek közül látható lesz még az Előző életek című amerikai–dél-koreai romantikus dráma, az Egy zuhanás anatómiája vagy Jorgosz Lantimosz Szegény párák és Wes Andersen Asteroid City című filmje, de olyan korábbi kedvenceket is újra vetítenek, mint a Bálna, a Dűne 2, a Minden Mindenhol Mindenkor, a Pókember: A Pókverzumon át vagy a Barbie.
A magyar filmek kínálatában többek közt a Kék pelikán, a Lefkovicsék gyászolnak, a Magyarázat mindenre, az Ernelláék Farkaséknál és a Kálmán-nap, de a Semmelweis is látható lesz.
Az összes helyszínre érvényes karszalag április 18-tól megvásárolható a mozik pénztárában és online.
Művház
Quentin Tarantino mégsem filmkritikusról forgatja utolsó filmjét
A rendező meggondolta magát, és mégsem a The Movie Critic című produkció lesz a tizedik, utolsónak szánt mozifilmje.
A 61 éves, Oscar-díjas rendező-forgatókönyvíró tavaly a cannes-i filmfesztiválon beszélt a közönségnek arról, hogy utolsó nagyjátékfilmje, a The Movie Critic 1977-ben játszódik majd, és főhőse egy alig ismert filmkritikus lesz, aki egy pornómagazinnak ír filmekről – emlékeztetett a Variety.com hollywoodi filmes portál nyomán az MTI.
Az is felmerült, hogy Brad Pitt visszatérhet a produkcióban a Volt egyszer egy Hollywoodban megismert Cliff Boothra hasonlító karakterként, és a film, amelynek forgatását 2024-re tervezték, már 20 millió dolláros adótámogatást is kapott Kaliforniától.
Egyelőre nem lehet tudni, hogy miután félretette a mozikritikusos filmet, vajon milyen témát választ majd utolsónak beharangozott játékfilmjéhez
– írta a Variety.com.
Tarantino várhatóan tizedik filmje elkészítése után is folytatja a kreatív munkát. Korábban többször célzott rá, hogy minisorozatok és színdarabok rendezése is érdekli.
Művház
Tévéfilm készül a Ványa bácsiból
Televízió és stream szolgáltatásra készülő filmek gyártásának támogatásáról döntött a Nemzeti Filmintézet. A támogatott alkotások között szerepel Csehov egyik legismertebb darabjának tévéfilm feldolgozása kiváló szereposztással, valamint a magyar uralkodók és nemesek itthon kevésbé ismert lányainak élettörténetét bemutató izgalmas dokumentumfilm-sorozat.
A Nemzeti Filmintézet (NFI) 2020 januárja óta nyújt támogatást a televíziós és streaming bemutatásra készülő alkotásokra pályázati úton. A teljes magyar mozgóképszakma összehangolt tevékenységéért felelős szervezet elkötelezett abban, hogy a mozifilmek mellett tartalmas, kulturális értéket teremtő és a nézők számára különleges élményt nyújtó televíziós alkotások is készüljenek. A Televíziós Döntőbizottság ezúttal egy tévéfilm, egy rövidfilm és négy dokumentumfilm- és ismeretterjesztő-sorozat gyártásának szavazott meg támogatást – ismerteti közleményében a Nemzeti Filmintézet (NFI).
Csehov egyik legnépszerűbb színműve, a Ványa bácsi fekete komédiai elemeket sem nélkülöző szabad feldolgozása készül a Megafilm Service és az MTVA koprodukciójában, Helmeczy Dorottya és Kálomista Gábor producerek vezetésével.
A Fazakas Péter rendezésében készülő tévéfilm Somogyi György és Kun-Béres Anikó forgatókönyvéből készül, a forgatás nyáron kezdődik és a bemutatót januárra tervezik az alkotók. A főszerepekben Görög László, Szervét Tibor, Szabó Győző, Czakó Julianna, Molnár Piroska, Csarnóy Zsuzsanna, Bede-Fazekas Szabolcs és Martos Hanga lesz látható.
Mirhó címmel rendez rövidfilmet Vas Marianna, a nemzetközi DocNomads képzés diplomása.Az ígéretes alkotás középpontjában két gyermek áll, akik egyforró nyáron a nagymama kertjében megtapasztalják a vágyat, a félelmet és a leheletfinom elnyomást, ami akár még a közelséggel is összetéveszthető.
A magyar történelem kevéssé ismert női szereplőire irányítja a reflektorfényt a Magyar királylányok című dokumentumfilm-sorozat, amelynek főhősei a közismert uralkodók és nemesek lányai, akikről méltatlanul kevés szó esik a történelemkönyvekben. Európában, választott hazájukban ismertebbek, mint szülőföldjükön és ezen kíván változtatni alkotótársaival a sorozat rendezője, Borsody István, aki a fennmaradt csodák, legendák és bizonyítható történelmi tények alapján ismerteti meg a rendkívüli nőket a nézőkkel. Az epizódok főszereplői azok a nők, akik mind valamely európai uralkodóhoz, önálló régiót irányító főnemeshez mentek férjhez és személyiségük, élettörténetük méltó a filmes feldolgozásra.
A természetvédelem és a természethasznosítás megismertetése a célja az Ez elment vadászni címmel készülő hat részes sorozatnak, amelyet Kostya Bánk rendez. Az egyes epizódokban az alkotók modern eszközök és a legnépszerűbb kommunikációs csatornákon keresztül igyekeznek visszavezetni a nézőket valódi, természetközeli énjükhöz.
1956 a Vajdaságban címmel dokumentumfilmet készít Lavro Ferenc újvidéki származású rendező. A hiánypótló alkotás az 1956-os magyarországi események vajdasági magyarok identitására gyakorolt hatását vizsgálja, bemutatva a forradalom magyar menekültjeinek jugoszláviai fogadtatását.
300 éve kezdődött a magyarországi svábok története, az évforduló kapcsán ezt a kalandos történetet meséli el a kezdetektől napjainkig a most készülő dokumentumfilm. A 300 év…”de mit adtak nekünk a svábok?” című alkotás rendezője a Mi svábok mindig jó magyarok voltunk! és az Isten veled, hazánk! című filmeket is jegyző László Gábor.
Borítókép: illusztráció