Kövess minket!

Trending Now

Digitalizáció a válság után – Milyen lesz a világ?

Az ENSZ Főtitkára szerint a válság utáni világ még digitalizáltabb lesz, és ez felgyorsítja a földgömb déli féltekén élő többmillió ember belépését a kibertérbe. Ennek és a digitalizációs hullám nyugati ágának is beláthatatlan következményei lesznek.

A „globális délre” (India, Délkelet-Ázsia, Afrika, Dél-Amerika) jellemző a magas népességszám és az, hogy még csak most, a telefonok és számítógépek olcsóbbá válásával kezdenek el tömegesen belépni a kibertérbe – ennek a várható hatását már régóta vizsgálják a kutatók, de most – részben az új típusú koronavírus terjedése miatt – felgyorsul a folyamat és nem tudni, mi lesz a vége.

Az Internet World Statistics 2020-as jelentése alapján már most az ázsiai lakosság teszi ki a világ internethasználóinak 50%-t. Ez azért meglepő tény, mert az Ázsiai kontinensen igen alacsony az internet penetráció. Mivel a digitalizáció olyan globális trend, melyet a koronavírus egyértelműen fokozni fog a jövőben, valószínűleg a technológiák árának csökkenésével és az infrastruktúra javulásával együttesen gyorsabban jutnak majd internethez és az arra csatlakozni képes eszközökhöz az itt élők. Ez nem egy olyan téma, amivel most kezdtek el riogatni a szakértők: évek óta folynak megbeszélések arról a különböző világszervezetekben, hogy vajon milyen hatással kell számolni, ha ez a rengeteg ember egyszerre árasztja el a világhálót.

Gyorsul az internet kiépülése a fejlődő országokban

Mivel a kibertér egyre inkább „az összes infrastruktúra alapjául szolgáló infrastruktúrává” válik, és fokozódik szerepe a gazdasági és társadalmi fejlődés mozgatórugójaként, az internethez való hozzáférés prioritássá vált a fejlődő országok számára, méghozzá jogosan.

A Világbank 2009. évi tanulmánya szerint a szélessávú internet penetráció 10%-os növekedése 1,4%-os növekedést eredményez az alacsony jövedelmű országokban. A legfrissebb tanulmányok azt is felfedték, hogy számos fejlődő országban az internethasználók háztartási jövedelme átlagosan 19%-kal magasabb, mint az internetet nem használóké.

Az Internet egyre fontosabb eszköz a fenntartható fejlesztési célok eléréséhez azáltal, hogy olyan környezetet teremt, amely ösztönzi az üzleti növekedést, táplálja a tudományt és az innovációt, és nem mellesleg eszközt ad az emberek kezébe, melyen keresztül hatékonyabban érvényesíthetik érdekeiket.

Út a „még digitalizáltabb” világ felé

A poszt-koronavírus világ másképp fog kinézni, mint amit eddig ismertünk: sokkal digitálisabb lesz, mint korábban – mondta az ENSZ főtitkára, Antonio Guterres egy interjúban az EURACTIV partnerének, az EuroEFE-nek.

De mit jelent valójában, hogy a jövő sokkal digitálisabb lesz, mint a múlt? Az egészen biztos, hogy a digitalizáció új lendületet fog adni a mesterséges intelligencia fejlesztésének, a big datának és a felhő alapú szolgáltatások terjedésének.

Ezzel egyidőben pedig sokkal nagyobb szükség lesz a „szabályozás és más mechanizmusok létrehozására annak érdekében, hogy a digitális világ fejlesztése mindazonáltal az emberiség javát szolgálja, valamint a létező és jól ismert kockázatokat elkerülhessük” – tette hozzá Guterres.

Az egyik ilyen, a diplomata által említett kockázat az, hogy a betegségtől való félelem miatt az államok olyan társadalmi ellenőrzési mechanizmusokat hoznak létre, amelyek elősegítik a diktatúrák kiépülését.

Az ENSZ főtitkára szerint a globális közösségnek fel kell ismernie, hogy bár az új koronavírus eddig elsősorban olyan gazdagabb országokat érint, mint Kína, Dél-Korea, az európai nemzetek és az Egyesült Államok, ez a helyzet a jövőben megváltozik. “Azt tapasztaljuk, hogy az fertőzéshullám belép a világ déli féltekére ahol az egészségügyi rendszerek reagálási képessége nagyon-nagyon korlátozott – különösen igaz ez az afrikai országokra”– figyelmeztet.

Koordinált döntésekre lenne szükség

A COVID-19 világjárvány elleni csatával kapcsolatban az ENSZ főtitkára elmondta, leginkább az aggasztja, hogy az országok között nem jött létre megfelelő kommunikáció és hiányzik a koordináció.

Számos nemzet, például India, Franciaország és Olaszország az izoláció mellett döntött, míg mások, mint Svédország és Japán, eddig igyekeztek elkerülni az elzáródást. Guterres tartózkodott az egyes kormányok válaszainak megkérdőjelezésétől – “számomra nagyon nehéz elemezni az egyes országok intézkedéseit” – mondta, de kritizálta azt a tényt, hogy mindegyik saját akarata szerint jár el és nincs egy a globális érdeknek megfelelő összehangolt stratégia, melyhez illeszkedni tudnának.

“Ha egy ország bizonyos dolgokat megtesz, egy másik viszont eltérő intézkedéseket hoz, akkor a vírus kihasználja ezeket az ellentmondásokat, és beszivárog azokra a területekre, ahol kevésbé erősen reagálnak, tétováznak” – mondta Guterres, aki arra is figyelmeztet, hogy néhány nemzet már most is drámai nehézségekkel néz szembe. – „Ez nem olyan pénzügyi válság, mint a 2008. évi válság. Ez egy humanitárius válságból kibontakozó recesszió” –tette hozzá célozva arra, hogy a „hagyományos” gazdasági válságkezelési eljárások nem segítenek. Éppen ezért az emberek és kisvállalatok támogatására kell fordítani a hangsúlyt.

Az ENSZ főtitkára szerint az egyes országok bruttó hazai termékének közel 10%-ának megfelelő források példátlan mobilizálására lesz szükség. Azt is elmondta, valószínű, hogy a világ nem térhet vissza a korábbi status quo-hoz, ha a recesszió véget ér.

Mit tehetnek a vállalatok?

Noha a munkavállalók egészsége és biztonsága jogosan továbbra is a legfontosabb prioritás, a digitális vezetőknek gondosan mérlegelniük kell a digitális műveleteik folytonosságát, mértékét és terjedelmét az új és ismeretlen kereskedelmi körülmények között.

Azzal együtt hogy minimalizáljuk a COVID-19 pusztító hatását, fontos, hogy ne felejtsük el szem előtt tartani a jelenleg felmerülő digitális üzleti lehetőségeket. Noha ezek gyakran a rövid távú követelményeknek felelnek meg (például nem valószínű, hogy a jövőben is ennyi intézmény használ majd távoktatási eszközöket), sok olyan szokás alakul most ki, melyek a későbbiekben is meghatározóak maradnak – például néhány házhozszállítási szolgáltatás.

Ahogy a COVID-19 nyomást gyakorol a vállalatok globális ellátási láncaira, mint például a Best Buy, a Wayfair, a Nike és a Gap, azok egyre inkább elkezdik fejleszteni vállalkozásuk ellenállóképességét, az eredetileg termékközpontú modelleket méretezhető és stabil digitális alternatívákkal kiegészítve. Ide tartoznak azok a vállalkozások, amelyek úgy diverzifikálják alapvető kínálatukat, hogy értékesíteni kezdik különböző típusú adataikat az MI-eszközöket fejlesztő harmadik fél számára. Az olyan szupermarketek, mint a Walmart, márkaadatokat értékesítenek, például a P&G-nek és az Unilevernek, akik ezeket a raktárakban lévő megfelelő termékkészlet biztosítása és termékeik valósidejű hozzáférhetőségének figyelése céljából elemzik.

Valószínűleg reneszánszát éli majd az e-kereskedelem, hiszen az elszigeteltségben a fogyasztók egyre több olyan szolgáltatást fedeznek fel ebben a szektorban, amiről eddig nem is volt tudomásuk. Ennek következtében nőni fog a bankkártyás előrefizetési lehetőség elfogadottsága és várhatóan nő az online vásárlások száma, amelynek eredményeként az e-kereskedelem fellendül. Ez az eddigi előrejelzések szerint különösen konzerváruk, tésztafélék, és egészségügyi termékek vásárlására lesz igaz.

Trending Now

Klubest: Hal Melinda pszichológus lesz a protestáns újságírók vendége

A krízisek korának mentális veszélyeiről beszélgetnek az érdeklődők.

Közzétéve:

Hal Melinda klinikai szakpszichológus egy korábbi pódiumbeszélgetésen, fotó: MTI/Kovács Tamás

Hal Melinda klinikai szakpszichológus lesz a vendége a Protestáns Újságírók Szövetsége soron következő klubestjének, amelyet április 3-án, 17 órától tartanak a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában (XI. Budapest, Magyar tudósok körútja 3.). Az esten a krízisek kora, azaz napjaink reánk leselkedő mentális veszélyeiről lesz szó.

Tovább olvasom

Trending Now

Kampánnyal és kvízjátékkal hívják fel a figyelmet a kibertér veszélyeire

A Médiaunió Alapítvány az immár második éve futó “A kulcs te vagy” országos társadalmi célú kampányával, valamint a Digitális Szimat Kihívás nevű kvízjátékkal hívja fel a figyelmet az online térben előforduló visszaélésekre – közölte a Médiaunió Alapítvány az MTI-vel.

Közzétéve:

Pixabay

A szervezet közleményében azt írta, hogy

világszerte egyre nagyobb méreteket ölt a digitális térben előforduló csalások száma és az így eltulajdonított összegek nagysága. Bár az európai statisztikák szerint Magyarország a kifejezetten biztonságos országok közé tartozik, megdöbbentő adat, hogy naponta három magyar család teljes megtakarítása kerül a kiberbűnözőkhöz.

Hozzátették: emellett az adathalászat is egyre nagyobb problémát jelent az óvatlanok számára.

A közlemény szerint a Médiaunió Alapítvány fennállásának 16. évében, 14. társadalmi célú A kulcs te vagy! című kampánya a pénzügyi és az adatvédelmi kihívásaira fókuszál. Célja, hogy felhívja a figyelmet a terület veszélyeire, tudatosítsa, hogy gyakorlatilag mindenki érintett, valamint edukálja a lakosságot a veszélyhelyzetek felismerésére, a helyes lépésekre. A kampányban a Médiaunió szakmai partnere a Kiberpajzs Program.

A közleményben arról is írnak, hogy a Magyar Bankszövetség és partnerei által összeállított Digitális Szimat kvízjáték bárkinek lehetőséget kínál az online önvédelmi ismeretek tesztelésére: a tudáspróba segítségével játszva megtanulhatók azok a trükkök és jelek, amelyekkel felismerhetők és kivédhetők a pénz vagy az adatok ellen irányuló egyre gyakoribb támadások.

A kvízjáték az egyik legnépszerűbb eleme az idén tizedszer megrendezett PÉNZ7 oktatási programnak, amelyen márciusban több mint 1250 iskola mintegy 200 ezer diákja vett részt – tették hozzá.

Mint írták,

a kérdéssor kitöltői diákok ezrein túl számos sportolóval, médiaszemélyiséggel és youtuberrel is összemérhetik tudásukat.

A Youtube-on több mint háromszázezer követővel rendelkező vlogger, Zsomac a kvízt végigjátszva elmondta: “Az online térben rengeteg veszély leselkedik rátok: ennek a programnak az a célja, hogy jobban megismerjétek a fenyegetéseket és nagyobb biztonságban legyetek.” A gamer a gyakori, SMS-ben érkező értesítésekről is beszélt – írták a közleményben.

“Már gyermekkoromban megtanultam, hogy idegeneknek sosem adhatunk ki személyes adatokat” – mondta a teszteket követően Domonkos Emese világbajnok kardvívó arra a kérdésre, mit nem kérhet el soha egy banki ügyintéző.

A válogatott párbajtőrös Büki Lili hozzáfűzte, hogy ha a pénzügyein túl akar az állítólagos bankos információkat, érdemes megszakítani a hívást, és felvenni a kapcsolatot a pénzintézettel.

A webkártya is praktikus lehet. Ha az online piactereken ilyennel fizetünk, biztos, hogy nem veszélyeztetjük a megtakarításainkat – idézték a közleményben Szappanos Pétert, a magyar labdarúgó-válogatott és a Paksi FC kapusát.

Nyikonyuk Balázs, a televízióból megismert tizenhat éves diákvállalkozó arra hívta fel a figyelmet, hogy miként bizonyosodjunk meg arról, hogy tényleg a bankárunkkal beszélünk-e: megoldásként a keresztazonosítás lehetőségét hozta fel – írták a közleményben.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Trending Now

Az MI és a nyelvhasználat közötti kapcsolat volt az első Montágh Szalon témája

A Montágh Szalon első, szerdai eseményén a mesterséges intelligencia és a nyelvhasználat közötti kapcsolatról Prószéky Gábor Széchenyi-díjas programtervező matematikussal, nyelvésszel, a Nyelvtudományi Kutatóközpont főigazgatójával beszélgetett a Montágh Testület elnöke, Aczél Petra.

Közzétéve:

MTI/Balogh Zoltán

Prószéky Gábor a mesterséges intelligencia nyelvi modelljei előnyeinek nevezte, hogy ezek az eszközök az emberekkel ellentétben gyorsak és pontosak, azonban kiemelte, hogy “bár sokan elhiszik róluk, hogy intelligensek, azonban mégsem azok”, mivel problémamegoldó és hozzáigazodó képességük az emberekhez képest csekély.

Az amerikai OpenAI kutató laboratórium által kifejlesztett chatbot, a ChatGPT gyorsítja az életünket azzal, hogy összerakja nekünk azt a szöveget, amit mi felül tudunk bírálni, ha abban a helyzetben vagyunk. A probléma viszont az, hogy nagyon sok ember nincs felülbírálási helyzetben – mondta a nyelvész.

Hangsúlyozta:

mindez etikai kérdéseket is felvet, ugyanis mivel mi felügyeljük a szövegalapú párbeszédrendszert, ezért annak a helyességéért, tartalomelemzésért is a minket terhel a felelősség.

A ChatGPT jelenleg mintegy 180 milliárd angol nyelvű szóval dolgozik, így a chatbotban angol nyelvű szóból van a legtöbb. Második helyen a francia nyelv áll mintegy 3 milliárd francia szóval, a magyar nyelv pedig a tizenkilencedik a sorban: a chatbot körülbelül 127 millió magyar szóból merít, ami “körülbelül egy wikipédiányi mennyiség” – fogalmazott a nyelvész.

A nyelvész szemléltetésképpen megjegyezte, hogy Gárdonyi Géza Egri csillagok című regénye 135 ezer szóból áll.

Nagyon közel vagyunk ahhoz, hogy ezek a mesterségesintelligencia-alapú nyelvi modellek lehetnek egy nyelv megmaradásának a tényezői a jövőben, különösen a kihalás szélén álló nyelvek esetében

– fogalmazott Prószéky Gábor.

A Nyelvtudományi Kutatóközpont munkatársai által fejlesztett mesterségesintelligencia-alapú szövegszerkesztő és nyelvelemző, PULI nevű szoftver egyik fontos célja, hogy olyan hazai intézmények, többek között a magyar államigazgatás szervei, továbbá bankok, biztosítók használhassák, melyek teljes joggal félnek elküldeni tartalmaikat, adataikat a világ nagy cégeinek kiszolgáltatni – hangsúlyozta a nyelvész.

A Montágh Testületet a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) hozta létre, célja, hogy a közmédia csatornáin kizárólag olyan műsorvezetők, riporterek, hírolvasók, narrátorok és tudósítók szerepeljenek, akik alkalmasságukkal és felkészültségükkel megfelelnek a közszolgálati televíziózás és rádiózás magas minőségi követelményeinek.

A közmédia tanácsadó, véleményező, javaslattevő és ellenőrző testületének kiemelt feladata az anyanyelvi és a viselkedéskultúra ápolása, ezáltal a kulturális értékőrzés, valamint értékteremtés támogatása.

A Montágh Szalont a tervek szerint a jövőben kéthavonta fogják megrendezni, ahol a meghívott előadókkal többek között közéleti, kommunikációs, tudományos és sport témákban tartanak beszélgetéseket.

Borítókép: Aczél Petra, a Montágh Testület elnöke és Prószéky Gábor Széchenyi-díjas programtervező matematikus, nyelvész, a Nyelvtudományi Kutatóközpont főigazgatója a Montágh Szalon első eseményén a budapesti Hungarian Art and Business kortárs művészeti központban 2024. március 27-én. A rendezvény témája a mesterséges intelligencia és a nyelvhasználat közötti kapcsolat volt

Tovább olvasom