Kövess minket!

Médiapiac

DIMSZ sajtóreggeli az adatvédelemről

Az Adatvédelmi Kommandó és a DIMSZ kutatás első eredményei, és az EU-s rendelettervezettel kapcsolatos újabb fejlemények, a médiumokat és reklámozókat érintő kérdések.

Az adatvédelem témája elsősorban a vonatkozó EU-rendelettervezet körüli viták, valamint a fokozódó hatósági aktivitás és az emelkedő büntetési tételek miatt értékelődött fel az elmúlt időszakban. A Direkt és Interaktív Marketing Szövetség (DIMSZ) magára vállalta a feladatot, hogy edukálja az iparágat és a fogyasztókat, közvetítsen a hatóságok és a cégek között, valamint felmérje az iparági önszabályozás helyzetét.

A Tisztelt Vásárló Program tudásalapú egyeztető platformként kívánja harmonizálni a fogyasztói elvárásokat, a törvényi szabályozást és az önszabályozást. A munkát megalapozó kutatás eredményei alapján látszanak a törésvonalak az egyes szereplők percepciói között: míg a fogyasztók a törvényi szabályozással nagyjából elégedettek, azt az elvárásaikkal összhangban állónak vélik, az önszabályozást értelmezni sem tudják. A cégek ugyanakkor az önszabályozást a törvényeknél szigorúbbnak gondolják, és úgy érzik, a vásárlói elvárások mindezek felé magasodnak.

Azt is vizsgálta a felmérés, hogy milyen a vásárlók tudásszintje adatvédelmi kérdésekben. Száznak tételezve a tökéletes ismereteket, átlagosan 56% volt az ismeretek szintje, viszont önbevallás alapján még ennél is alacsonyabbra értékelték azt a fogyasztók. Természetesen ebben a kérdésben is azonosítható egy felkészült csoport, valamint sokan vannak azok is, akik inkább csak okosnak gondolják magukat, de nem jól ismerik a szabályokat.

A Tisztelt Vásárló Program elsősorban adatvédelmi, promóciós ügyekkel és a spam kérdésével foglalkozik. Ezzel kapcsolatban a jogszabályokat bemutató és értelmező, valamint a gyakori kérdéseket megválaszoló és spam-bejelentőt is tartalmazó weboldalt, telefonvonalat üzemeltet, képzéseket tervez indítani (céges keretek között és oktatási intézményekben is), együttműködik a hatóságokkal, oktatási intézményekkel és szakmai szövetségekkel, valamint figyelemfelkeltő akciókat szervez.

Legutóbbi ilyen akciójuk az Adatvédelmi Kommandó volt. A razzia célpontjai azok a webes felületek, melyekkel az online környezetben böngészők, vásárlók gyakran találkoznak. Az adatfelvétel a karácsonyi időszakban zajlott, 2013. december 15. és 2014. január 15. között, 22 e-commerce cég kiválasztásával, a mintában vegyesen szerepeltek kisebb és a nagyobb webshopok. (A terület kiválasztását a szezonalitás is motiválta.) Azt vizsgálták, hogy adott cég honlapján található funkciók, mint a regisztráció, a hírlevél-feliratkozás, a cookie-kezelés, az adatvédelmi tájékoztató- mennyire felelnek meg a jogszabályoknak.

Az Adatvédelmi Kommandó valamennyi vizsgálati területének összesített átlageredménye alapján a 22 vizsgált webshop alulról közelít a legalapvetőbb adatvédelmi elvárásokhoz. A legrosszabb átlagot a hírlevél feliratkozás vizsgálata hozta. A vizsgált webshopok egyedi értékei alapján találkoztak szélsőséges hozzáállással: vagy érdemben és kiválóan foglalkoznak a kérdéssel, vagy egyáltalán nem tartják fontosnak. A program jogi partnere, Dr. Hatházi Vera elmondta, hogy jellemzően a multinacionális cégek felkészültek és szabálykövetőek az adatvédelem kérdésében, míg a kis cégeknél gyakran elsikkad ez a terület. A beszélgetés résztvevői ugyanakkor kiemelték, hogy a kisebb vállalkozásoknál is észlelhető már valamiféle tudatosság, legalább olyan szinten, hogy érzékelik: foglalkozniuk kellene ezzel a kérdéssel.

A vizsgálat során több típushiba jött elő a cégek részéről, mint

1. A regisztráció kitöltésével automatikusan hírlevélre is feliratkozik a vásárló, ez azonban nem, vagy csak más felületen (pl. Általános Felhasználási Feltételek) derül ki, mert a regisztrációs lapon erre vonatkozóan figyelmeztetés nincs, így kifejezett, egyértelmű hozzájárulásra sincs lehetőség.

2. Nincs utalás az Adatfeldolgozóra, ami csak abban az esetben megfelelő, ha nincs Adatfeldolgozó.

3. Nem határozza meg az adatkezelés időtartamát.

4. Nincs a regisztráció mellett tájékoztató szöveg, csak linkre kattintva (más felületen) érhető el részletes adatvédelmi szöveg.

5. A hozzájárulás jelölésére szolgáló doboz előre kitöltött, „igen” állapotot mutat. Azaz, automatikusan vélelmezi a hozzájárulást, nem megadni, hanem megvonni lehetséges (opt-out).

Az Adatvédelmi Kommandó az elkövetkező hónapokban több szektort is átvizsgál, így ösztönözve a cégeket az önszabályozás fontosságára és a jogi környezet betartására. A nyári szezon célpontjai a turizmusban tevékenykedők, de a tervek között szerepel a pénzügyi szektor és az FMCG cégek is.

A Tisztelt Vásárló Program alapítója a Direkt és Interaktív Marketing Szövetség és az origo, szakmai partnerei: Crane, Dr. Hatházi Vera Ügyvédi Iroda, Multicom, Kutatócentrum. A program támogatója a Magyar Posta.

A rendezvényen szó esett továbbá a tervezett EU-s adatvédelmi rendelet aktuális helyzetéről. Az oldalon már korábban is foglalkoztunk a szabályozással, itt és itt, ezúttal csak az új információkat emelnénk ki.

A rendelet elfogadásának tervezett új időpontja az idei év vége. (A hatályba léptetés két év, ezalatt kell a rendeletből jellemzően hiányzó részletszabályokat is megalkotni.) A technológiai fejlődés miatt felmerült új kérdések (pl. Internet of Things – amikor a háztartási berendezéseink is kezelik az adatainkat, cloud computing – kiszervezett adatkezelés, a Big Data elemzések adatkezelési hatásai) mellett a viselhető technológiákkal kapcsolatos aggályok és a transz-atlanti lehallgatási botrány (PRISM) is új fejezeteket nyitott a tárgyalásokban.

Médiatulajdonosi és reklámozói szempontból is érdekes kérdések:

– a profilozás engedélyezése (melyet a tervezet szerint csak kifejezett hozzájárulással vagy a fogyasztóval kötött szerződés alapján lehetne megtenni)

– a személyes adataink eszközök közötti automatikus átmentési lehetőségének biztosítása

– a megnövekedett dokumentációs igény (az Adatvédelmi Nyilvántartás helyett, viszont kétévente kötelezően felülvizsgálandó adatvédelmi politikával)

– a részletes adatvédelmi tájékoztatás kiegészítése az azt összefoglaló és az értelmezést megkönnyítő ikonokkal

– az 5000 fő adatainak kezelése felett kötelező Belső Adatvédelmi Felelős előírása

– új eszközök fejlesztésekor a beépített adatvédelmi funkcionalitás (Privacy by Design) és az új technológiák bevezetésekor kötelező adatvédelmi hatásvizsgálat.

– az „elfelejtéshez való jog” (Right to Be Forgotten), amely az aktuális irányok alapján inkább töröltetéshez való joggá alakulna – így nem lenne szükséges utánajárni, hogy mely más felületekre és adatkezelőkhöz kerültek tovább az adott oldalon megjelent vagy gyűjtött adatok, elegendő lenne csupán saját hatáskörben végrehajtani a törlést.

Médiapiac

Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány

A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.

Közzétéve:

MTI/Koszticsák Szilárd

A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.

A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.

A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.

Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.

A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.

Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő

Tovább olvasom

Médiapiac

Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács

Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.

Közzétéve:

Pixabay

Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.

A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.

Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.

A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.

A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.

Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.

A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.

Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.

A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Médiapiac

A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket

Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.

Közzétéve:

A TikTok kínai videomegosztó applikáció ikonja egy okostelefonon, fotó: MTI/EPA/Hayoung Jeon

Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.

A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.

A sajátot könnyű…

Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.

… és másét?

De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy

többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti

– jegyezte meg Fáczán Gábor.

S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?

– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.

Sorozat indul!

A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.

Jakubász Tamás

Tovább olvasom