Trending Now
Disney és a szélsőbaloldali véleményterror: Florida szembeszállt velük
Florida állam republikánus kormányzója, Ron DeSantis keményen fellép a radikális baloldali ideológiákkal szemben, akár a woke mozgalomról, a BLM-ről, vagy a gender- és az azzal összefüggő transzlobbiról van-e szó. Ezen radikális baloldali ideológiai áramlatok mára szorosan összefonódtak az amerikai Demokrata Párttal, illetve az annak holdudvarába tartozó globális nagyvállalatokkal és a mainstream médiával. DeSantis konzervatív politikusként határozottan kiáll a szólás- és véleménynyilvánítási szabadság mint hagyományos amerikai értékek mellett, amelyeket a demokrataközeli nagy tech cégek igyekeznek korlátozni.
Florida kormányzóját sokan az amerikai jobboldal feltörekvő csillagának tartják, akivel a későbbiekben elnökjelölt-aspiránsként is számolni kell – írja az Origo.
Kicsoda Ron DeSantis?
A 43 éves Ronald Dion DeSantis, közismert nevén Ron DeSantis az Amerikai Egyesült Államok egyik legmeghatározóbb jobboldali politikusa. DeSantist mind a vele szimpatizáló konzervatív, mind a személyét keményen támadó demokrataközeli sajtó is Donald Trump volt államfő híveként tartja számon, lehetséges republikánus elnökjelölt-aspiránsként jellemezve őt.
Az Egyesült Államok egyik legkarakteresebb jobboldali politikusa eredeti szakmáját tekintve ügyvéd, aki olyan neves felsőoktatási intézményekben tanult, mint a Harvard és a Yale Egyetemek. Később az amerikai haditengerészetnél szolgált, egy ideig Irakban, a háború alatt. Veterán katonaként belépett a politikába, 2013 januárja és 2018 szeptembere között szülőföldjét, Florida államot képviselte a washingtoni szövetségi kongresszusban. Ezt követően megválasztották Florida kormányzójává, e tisztségét 2019 januárja óta tölti be.
Florida vezetőjeként szembeszállt a nagy tech cégekkel
DeSantis kormányzóként következetesen ellenáll a Demokrata Párttal összefonódott globális nagyvállalatok által sulykolt radikális baloldali ideológiák térhódításának, legyen szó a „progresszív” woke mozgalomról, a BLM-ről, vagy a gender- és az azzal összefüggő transzlobbiról. Emellett
konzervatív politikusként kiáll a szólás- és véleménynyilvánítási szabadság mint hagyományos amerikai értékek mellett, amelyeket a demokrataközeli nagy tech cégek igyekeznek korlátozni.
DeSantis kezdeményezésére konkrét törvények születtek Floridában az említett témák kapcsán. Az első ilyen a 2021 tavaszán elfogadott SB 70720-es számú törvény volt, amit a köznyelvben Big Tech Act-nak neveztek.
A törvényt nem titkoltan amiatt fogadták el, hogy a nagy tech cégek (Facebook, Twitter, YouTube) tavaly januárban törölték Donald Trump volt elnököt a felületükről, illetve már ezt megelőzően, a kampány során korlátozták a tevékenységét.
Ahogy arról az Origo tavaly májusban beszámolt, a Big Tech Act legfontosabb alapeleme, hogy megtiltja a már regnáló vagy a 2022. évi kongresszusi választásokon induló floridai politikusok törlését a közösségi médiából.
De a floridai törvényhozók még ennél is tovább mentek, és azt is előírják, hogy a Facebook és a Twitter nem moderálhatja kényére-kedvére a különböző politikai véleményeket, még akkor sem, ha azok nem politikusoktól, hanem hétköznapi polgároktól származnak. Ennek megfelelően
a törvény lehetőséget ad az embereknek a vállalatok könnyebb beperlésére, ha úgy érzik, hogy a közösségi oldal indokolatlanul, pusztán politikai véleményük miatt törölte a tartalmaikat, vagy tiltotta ki őket.
A Big Tech Act továbbá a közösségi médiát használó újságíróknak is nagyobb védelmet biztosít.
Ron DeSantis kormányzó a törvény aláírását a következőképpen indokolta:
Az egész Egyesült Államokban azt látjuk, hogy a baloldali média és a nagyvállalatok megpróbálják elhallgattatni, elijeszteni és eltörölni a velük egyet nem értő hangokat. Most az SB 7072-es törvény beiktatásával Florida visszaveszi a virtuális közterületet, ahol az információk és gondolatok szabadon folyhatnak.
Az érintett nagy tech cégek a Facebook-tól a Google-on át természetesen keményen támadták.
DeSantis a magyar gyermekvédelmi törvény mintájára törvényt fogadtatott el a szülői jogokról
A republikánus kormányzó tevékenysége elsősorban azért került a baloldal célkeresztjébe, mert idén márciusban az ő kezdeményezésére egy gyermekvédelmi törvényt fogadott el Florida szenátusa, ami ellen tiltakozott a teljes baloldali elit Hollywood-tól a nagyvállalati szférán át egészen a Fehér Házig.
DeSantis 2022. március 28-án írta alá az óriási sajtóvisszhangot kiváltó, a „Szülői Jogok az Oktatásban” („Parental Rights in Education”) elnevezésű gyermekvédelmi törvényt. Mind a törvény támogatói, mind a bírálói egyetértenek abban, hogy a Parental Rights in Educationt a magyar gyermekvédelmi törvények inspirálták.
Ahogy azt az Origo is megírta,
a jogszabály megtiltja az állami iskolák tanárainak, hogy “a szexuális irányultsággal és a nemi identitástudattal kapcsolatos tananyagot” oktassanak az alsó tagozatos diákoknak, illetve a pedagógusok egyik évfolyamon sem oktathatnak olyan témákat, amelyek nem a tanulók “életkorának vagy fejlődésének megfelelőek”.
A július elsején életbe lépett törvény ezenkívül megtiltja az iskoláknak, hogy a gyermekkel kapcsolatos információkat tartsanak vissza a szülőktől.
DeSantis az aláírási ceremónián a „Gyermekek védelme” és „Szülők támogatása” feliratú pódium mögött állva azt mondta:
már látott “tananyagokat a szexualitáról és a woke genderideológiájáról”, valamint olyan könyvtárakat is, amelyek “egyértelműen helytelen, pornográf anyagokat tartalmaznak nagyon fiatal gyerekek számára”.
Az amerikai és a nemzetközi baloldali média, az LMBTQ-lobbiszervezetek, egyes hollywoodi színészek, valamint a Fehér Ház is „gyűlöletkeltőnek és diszkriminatívnak” minősítette a törvényt. A baloldal a jogszabályt a „Ne mondd, hogy meleg” (Don’t say gay) jelzővel illeti még mindig, dacára annak, hogy a törvény szövegében egyáltalán nem szerepel a „meleg” vagy a „homoszexuális” szó, és természetesen nem is tiltja azt, hogy a tanárok kimondják e kifejezéseket.
A március végi Oscar-díjátadó gálán több baloldali színész azzal próbált tiltakozni a floridai gyermekvédelmi törvény ellen, hogy egymás után többször kimondta a „meleg” szót. Ron DeSantis erre az akcióra úgy reagált:
ha olyan emberek szállnak szembe velünk a szülői jogok miatt, akik korábban a degenerált Harvey Weinsteint példaképnek és hősnek tekintették, akkor ezt kitüntetésnek veszem.
Köztudott, hogy Harvey Weinsteint, Hollywood egykori egyik legbefolyásosabb filmproducerét 23 évnyi börtönbüntetésre ítélték 2020-ban, miután számos alkalmazottja és sok színésznő vádolta meg szexuális visszaéléssel, zaklatással, egy színésznő pedig szexuális erőszakkal is.
A gyermekvédelmi törvény kiváltotta a Disney tiltakozását, az óriásvállalattal szemben Florida törvényi úton lépett fel
A szülői jogokról szóló gyermekvédelmi törvény ellen a leghangosabban a Disney amerikai központú cégóriás tiltakozott.
A Disney kontra Florida állam konfliktust a Mandiner foglalta össze. Az óriásvállalat Floridában 2022 elejéig nem csupán a Demokrata Párttal, hanem a republikánusokkal is jó viszonyt ápolt, emögött vélhetően pragmatikus okok álltak, hiszen az államot 1999 óta republikánus kormányzók vezetik.
A floridai Orlando városa melletti Walt Disney World komplexumot üzemeltető The Walt Disney Company vezérigazgatója, Bob Chapek márciusban támadást intézett Ron DeSantis ellen. Bob Chapek a gyermekvédelmi törvényt aláírása után leállította a floridai kampányok finanszírozását – helyette pedig előállt azzal, hogy a továbbiakban a törvény eltörléséért fog küzdeni.
Az nem teljesen világos, hogy a vezérigazgatót miért foglalkoztatja ennyire Florida gyermekvédelmi törvénye.
DeSantis kormányzó nem maradt a Disney adósa: április 22-én aláírta az SB 4-C törvényt, amivel 2023. júniusi hatállyal feloszlatta a Reedy Creek fejlesztési kerületet – azt az Orange és Osceola megye határán fekvő, 101 négyzet-kilométeres „államot az államban”, amelyen a Disney gyakorlatilag önmagát igazgatja és adóztatja.
Stop Woke-törvényt is elfogadtak DeSantis kezdeményezésére
A Mandiner szemléjéből kiderül, hogy idén tavasszal egy másik, nagy visszhangot kiváltó törvényt is elfogadott Florida szenátusa, ismét DeSantis nyomására.
A jogszabállyal az állami vezetés kivezetni szándékozik a kritikai fajelméletet az osztálytermekből és a munkahelyekről.
A jogszabály hivatalos neve „Stop Wrongs Against Our Kids and Employees Act”, vagyis „A munkavállalókra és a gyerekekre nézve hátrányos (tevékenységek) megfékezését célzó törvény”, de a közvélemény jobbról is, balról is csak „Stop Woke-törvénynek” nevezi azt.
A radikális baloldali körökben népszerű, sokak által fehérellenes rasszizmussal vádolt kritikai fajelmélet lényege, hogy a fehérek valójában eredendően bűnösök, létükből adódóan rasszisták.
A Stop Woke elfogadása előtt DeSantis a következőképpen nyilatkozott:
Nem hagyjuk, hogy a floridai adófizetők pénzét arra költsék, hogy gyerekeinket egymás és az országunk gyűlöletére tanítsák. Felelősséget érzünk továbbá annak kapcsán is, hogy biztosítsuk: a szülők igenis megfelelő módon gyakorolhatják jogaikat, amikor az állami sztenderdek kikényszerítéséről van szó. Végül, meg kell védenünk a floridai dolgozókat azzal az ellenséges munkakörnyezettel szemben, amelyet a nagyvállalatok teremtettek meg, s amely vonatkozásában a dolgozók a kritikai fajelmélettel összefüggő tréningeknek, indoktrinációnak kényszerülnek alávetni magukat.
A Stop Woke a kritikai fajelméletet szó szerint ugyan nem említi, de a jogszabály címzettjei jellemzően olyan munkáltatók, amelyek munkahelyi kultúrájában ez a (radikális) baloldali ideológia és a rasszizmus valamilyen formában valóban megjelenik. A törvény úgy fogalmaz, hogy érintett minden olyan céges tréning vagy továbbképzés, amelynek során a munkavállalók arról szerezhetnek ismereteket, hogy „egy személy morális karaktere vagy státusza annak függvényében válhat privilegizálttá vagy elnyomottá, hogy az illető milyen fajhoz, bőrszínhez, nemhez vagy nemzetiséghez tartozik”.
A törvény előírja továbbá, hogy az oktatási intézmények milyen módon oktathatnak a fajokról, az előjogokról, az elnyomásról, illetve Amerika alapításáról.
A Stop Woke-kal az 1619 Project nevű radikális baloldali oktatási kezdeményezés áll szemben, amelyről az Origo 2020 júliusában írt részletesen. Ennek lényege a következő: a sokak által demokrataközelinek tartott New York Times egyik (részben) afroamerikai újságírója, Nikole Hannah-Jones 2019-ben megjelent, 1619 Project nevű esszésorozatában arra tett kísérletet, hogy a radikális baloldali narratívának megfelelően újradefiniálja az Egyesült Államok történelmét, hamisan azt a látszatot keltve, mintha Amerika történelme 1619-cel, az első fekete rabszolgáknak Virginia brit gyarmatra való behurcolásával kezdődött volna.
A történelemhamisító narratívát természetesen felkarolta a Demokrata Párt radikális baloldali szárnya, a nemzetközi baloldali média, számos multinacionális vállalat, egyre több oktatási intézmény, a republikánusok viszont tiltakoztak ellene. A tiltakozás jogi formát eddig a DeSantis kezdeményezésére elfogadott Stop Woke-törvény keretében öltött.
Az Origo teljes cikke IDE kattintva érhető el.
Borítókép: Ron DeSantis
Trending Now
Prőhle Gergely lesz a vendég a protestáns újságírók következő klubestjén
Létezik-e a keresztény Európa? – a Protestáns Újságírók Szövetsége rendezvényének résztvevői erre a kérdésre keresik majd a választ a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatójával.
A május 8-án, szerdán délután 5 órától a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában (1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 3.) tartott esemény meghívója szerint a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője mellett meglepetésvendégként egy ismert borász is bemutatkozik.
A szervezők az ingyenes rendezvényre mindenkit várnak, de a részvételi szándék előzetes jelzését kérik a prusz@lutheran.hu címen vagy ezen a linken.
Az klubest plakátja:
Trending Now
Európában csökkent, Magyarországon változatlan a tévénézésre fordított idő
A televíziózás továbbra is meghatározó napi szabadidős tevékenység hazánkban annak ellenére, hogy Európa legtöbb országában, de a világ számos táján is csökken a televízió népszerűsége – olvasható a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss elemzésében, amelynek részleteit tudatták az MTI-vel.
Az NMHH kommunikációs igazgatóságának közlése szerint
a föld népessége napi szinten 2 óra 25 percet tévézik. Az európaiak majdnem egy órával többet, átlagosan 3 óra 22 percet, míg mi, magyarok az ezredforduló óta töretlenül legalább négy órát ülünk a televízió képernyője előtt egy átlagos napon.
A Global Audience & Content Evolution (Glance) 71 országra kiterjedő és a 2022-es tévénézési szokásokat feltérképező adatai alapján elmondhatjuk, hogy itthon még mindig sokat ülünk a “doboz” előtt, míg a világ más pontján ez nem ennyire népszerű szórakozási forma. 2016-ot követően három óra alá esett a világ lakosságának napi tévénézési ideje.
A legnagyobb csökkenést az észak-amerikai földrészen mérték, ahol az ezredfordulón még több mint napi négy órát tévéztek, ám a 2014-ben mért 4,5 órás csúcs után meredek zuhanás következett be, s végül 2022-re három alá csökkent a tévé előtt töltött órák száma
– derült ki a kutatásból.
Azt írták, míg Amerika északi felén lassanként elfordultak a televíziótól, addig Dél-Amerikában mind népszerűbbé vált a tévénézés: a 2000-es évek elejére három óra fölé emelkedett a napi fogyasztási idő, 2022-ben pedig – a mérések kezdete óta – a legmagasabb értéken zárt, 3 óra 38 perccel.
Tudatták azt is, hogy Európa népessége a kilencvenes évek közepétől legalább három órát fordított erre a tevékenységre, ez 2014-re négy órára emelkedett. A Covid-19 világjárvány ideje alatti kiugró értékektől eltekintve, Európában is csökkenő trendet figyelhettünk meg az utóbbi években. A kontinensek sorrendjében egyébként Ausztrália és Óceánia található az utolsó helyen, a déli földrész metropoliszaiban mindössze 1 óra 46 percet tévéznek átlagosan naponta.
Az elemzésből kiderült, hogy
2022-ben Európában csökkent a legnagyobb mértékben a tévénézésre fordított idő, átlagosan húsz perccel.
Leginkább a grúz lakosság fordult el a képernyőtől, hiszen 41 perccel kevesebb ideig követték figyelemmel a műsorokat egy átlagos napon, mint egy évvel korábban. Az izlandi lakosság tartja a negatív világrekordot: a 12 és 80 év közöttiek egy átlagos napon alig több, mint fél órát néztek tévét.
A tévénézésre fordított idő európai rangsorában a magyarok mindig élen jártak. 2022-ben a negyedik helyen végeztünk, hazánkat mindössze Bosznia-Hercegovina, Románia és Szerbia előzte meg.
Világviszonylatban is előkelő a helyezésünk (nyolcadik), még annak ellenére is, hogy előttünk végzett a rangsorban Dél-Amerikából a Dominikai Köztársaság (5 óra 15 perc), a Közel-Keletről Szaúd-Arábia (5 óra 2 perc), az afrikai kontinensről Kamerun (5 óra 12 perc), míg Ázsiából Üzbegisztán (5 óra 3 perc) – írták.
Kiemelték:
Európában egyedül a magyar tévénézők tartottak ki a képernyők jelentette tájékozódási és szórakozási lehetőségek mellett, vagyis ugyanannyi időt szenteltek a tévének 2022-ben is mint 2021-ben: átlagosan 4 óra 51 percet.
Az elemzés szerint a legnézettebb műsorok versenyére a világ sok országában rányomta bélyegét a különböző dráma- és vígjáték-sorozatok jelenléte, ám Európában más a helyzet, itt a szórakoztató reality műfaj került túlsúlyba. Belgiumban, Bulgáriában, Hollandiában, Portugáliában és Romániában és hazánkban is első helyen végeztek a tehetségkutató műsorok és egyéb reality formátumok (Got Talent, The Masked Singer, Big Brother Famosos, Sztárban sztár leszek!).
A hírműsorok a német nyelvterületeken kerültek az élre, Ausztriában a Zeit im Bild 1, Németországban és Svájcban pedig a Tagesschau végzett az első helyen. Magyarországon viszont a tíz legnézettebb műsor 60 százaléka tehetségkutató, vagy valamilyen, a reality műfajába tartozó showműsor volt – közölték.
Kitértek arra is, hogy amennyiben az egyes országok legnézettebb sportműsorát tekintjük, a FIFA labdarúgó-világbajnokság nézettsége csak a negyedik volt a világon 2022-ben, az amerikai foci az Egyesült Államokban, Kínában az olimpiai férfi 1000 méteres gyorskorcsolya szám, valamint Indiában a házigazda részvételével zajló Asia Cup krikett verseny messze megelőzte.
Borítókép: illusztráció
Trending Now
A kibervédelmi intézet nevével élnek vissza csalók
A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet (NBSZ NKI) nevével és telefonszámával élnek vissza telefonos csalók – közölte a szakszolgálat hétfőn az MTI-vel.
Közleményükben arra hívták fel a figyelmet, hogy csalók olyan telefonhívásokat kezdeményeznek, amelyekben – a szervezetre hivatkozva – „érzékeny” adatok megadását kérik.
Ennek senki ne tegyen eleget!
– írták.
Az NBSZ NKI soha nem keres meg magánszemélyeket telefonon, és nem kéri el személyes adataikat – közölték.
Mint olvasható, a hamis telefonhívás, más néven „vishing”, olyan telefonos csalás, amelynél a támadó megpróbálja személyes, pénzügyi vagy biztonsági információi megosztására vagy pénz átutalására rávenni az áldozatot.
A „vishing” tipikus formája, amikor a csaló az adathalász hívás során megpróbálja elhitetni a felhasználóval, hogy ténylegesen egy adott szervezet alkalmazottja, és megpróbálja céljai elérése érdekében megtudni áldozata érzékeny adatait.
A csalók a hívószám-hamisítást (spoofing), az adathalász tevékenységek egyik speciális elkövetési technikáját használják. Ennek lényege, hogy az elkövetők módosítják a hívószámot, amely a hívott fél telefonjának kijelzőjén megjelenik, ezzel elrejtve a valódi hívó fél azonosságát. Vagyis híváskor nem a hívást kezdeményező igazi telefonszáma jelenik meg a potenciális áldozatok készülékén, hanem egy másik, jellemzően olyan, amely ismerős: jelen esetben a Nemzeti Kibervédelmi Intézet telefonszáma – olvasható a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat közleményében.