Trending Now
Disney és a szélsőbaloldali véleményterror: Florida szembeszállt velük
Florida állam republikánus kormányzója, Ron DeSantis keményen fellép a radikális baloldali ideológiákkal szemben, akár a woke mozgalomról, a BLM-ről, vagy a gender- és az azzal összefüggő transzlobbiról van-e szó. Ezen radikális baloldali ideológiai áramlatok mára szorosan összefonódtak az amerikai Demokrata Párttal, illetve az annak holdudvarába tartozó globális nagyvállalatokkal és a mainstream médiával. DeSantis konzervatív politikusként határozottan kiáll a szólás- és véleménynyilvánítási szabadság mint hagyományos amerikai értékek mellett, amelyeket a demokrataközeli nagy tech cégek igyekeznek korlátozni.
Florida kormányzóját sokan az amerikai jobboldal feltörekvő csillagának tartják, akivel a későbbiekben elnökjelölt-aspiránsként is számolni kell – írja az Origo.
Kicsoda Ron DeSantis?
A 43 éves Ronald Dion DeSantis, közismert nevén Ron DeSantis az Amerikai Egyesült Államok egyik legmeghatározóbb jobboldali politikusa. DeSantist mind a vele szimpatizáló konzervatív, mind a személyét keményen támadó demokrataközeli sajtó is Donald Trump volt államfő híveként tartja számon, lehetséges republikánus elnökjelölt-aspiránsként jellemezve őt.
Az Egyesült Államok egyik legkarakteresebb jobboldali politikusa eredeti szakmáját tekintve ügyvéd, aki olyan neves felsőoktatási intézményekben tanult, mint a Harvard és a Yale Egyetemek. Később az amerikai haditengerészetnél szolgált, egy ideig Irakban, a háború alatt. Veterán katonaként belépett a politikába, 2013 januárja és 2018 szeptembere között szülőföldjét, Florida államot képviselte a washingtoni szövetségi kongresszusban. Ezt követően megválasztották Florida kormányzójává, e tisztségét 2019 januárja óta tölti be.
Florida vezetőjeként szembeszállt a nagy tech cégekkel
DeSantis kormányzóként következetesen ellenáll a Demokrata Párttal összefonódott globális nagyvállalatok által sulykolt radikális baloldali ideológiák térhódításának, legyen szó a „progresszív” woke mozgalomról, a BLM-ről, vagy a gender- és az azzal összefüggő transzlobbiról. Emellett
konzervatív politikusként kiáll a szólás- és véleménynyilvánítási szabadság mint hagyományos amerikai értékek mellett, amelyeket a demokrataközeli nagy tech cégek igyekeznek korlátozni.
DeSantis kezdeményezésére konkrét törvények születtek Floridában az említett témák kapcsán. Az első ilyen a 2021 tavaszán elfogadott SB 70720-es számú törvény volt, amit a köznyelvben Big Tech Act-nak neveztek.
A törvényt nem titkoltan amiatt fogadták el, hogy a nagy tech cégek (Facebook, Twitter, YouTube) tavaly januárban törölték Donald Trump volt elnököt a felületükről, illetve már ezt megelőzően, a kampány során korlátozták a tevékenységét.
Ahogy arról az Origo tavaly májusban beszámolt, a Big Tech Act legfontosabb alapeleme, hogy megtiltja a már regnáló vagy a 2022. évi kongresszusi választásokon induló floridai politikusok törlését a közösségi médiából.
De a floridai törvényhozók még ennél is tovább mentek, és azt is előírják, hogy a Facebook és a Twitter nem moderálhatja kényére-kedvére a különböző politikai véleményeket, még akkor sem, ha azok nem politikusoktól, hanem hétköznapi polgároktól származnak. Ennek megfelelően
a törvény lehetőséget ad az embereknek a vállalatok könnyebb beperlésére, ha úgy érzik, hogy a közösségi oldal indokolatlanul, pusztán politikai véleményük miatt törölte a tartalmaikat, vagy tiltotta ki őket.
A Big Tech Act továbbá a közösségi médiát használó újságíróknak is nagyobb védelmet biztosít.
Ron DeSantis kormányzó a törvény aláírását a következőképpen indokolta:
Az egész Egyesült Államokban azt látjuk, hogy a baloldali média és a nagyvállalatok megpróbálják elhallgattatni, elijeszteni és eltörölni a velük egyet nem értő hangokat. Most az SB 7072-es törvény beiktatásával Florida visszaveszi a virtuális közterületet, ahol az információk és gondolatok szabadon folyhatnak.
Az érintett nagy tech cégek a Facebook-tól a Google-on át természetesen keményen támadták.
DeSantis a magyar gyermekvédelmi törvény mintájára törvényt fogadtatott el a szülői jogokról
A republikánus kormányzó tevékenysége elsősorban azért került a baloldal célkeresztjébe, mert idén márciusban az ő kezdeményezésére egy gyermekvédelmi törvényt fogadott el Florida szenátusa, ami ellen tiltakozott a teljes baloldali elit Hollywood-tól a nagyvállalati szférán át egészen a Fehér Házig.
DeSantis 2022. március 28-án írta alá az óriási sajtóvisszhangot kiváltó, a „Szülői Jogok az Oktatásban” („Parental Rights in Education”) elnevezésű gyermekvédelmi törvényt. Mind a törvény támogatói, mind a bírálói egyetértenek abban, hogy a Parental Rights in Educationt a magyar gyermekvédelmi törvények inspirálták.
Ahogy azt az Origo is megírta,
a jogszabály megtiltja az állami iskolák tanárainak, hogy “a szexuális irányultsággal és a nemi identitástudattal kapcsolatos tananyagot” oktassanak az alsó tagozatos diákoknak, illetve a pedagógusok egyik évfolyamon sem oktathatnak olyan témákat, amelyek nem a tanulók “életkorának vagy fejlődésének megfelelőek”.
A július elsején életbe lépett törvény ezenkívül megtiltja az iskoláknak, hogy a gyermekkel kapcsolatos információkat tartsanak vissza a szülőktől.
DeSantis az aláírási ceremónián a „Gyermekek védelme” és „Szülők támogatása” feliratú pódium mögött állva azt mondta:
már látott “tananyagokat a szexualitáról és a woke genderideológiájáról”, valamint olyan könyvtárakat is, amelyek “egyértelműen helytelen, pornográf anyagokat tartalmaznak nagyon fiatal gyerekek számára”.
Az amerikai és a nemzetközi baloldali média, az LMBTQ-lobbiszervezetek, egyes hollywoodi színészek, valamint a Fehér Ház is „gyűlöletkeltőnek és diszkriminatívnak” minősítette a törvényt. A baloldal a jogszabályt a „Ne mondd, hogy meleg” (Don’t say gay) jelzővel illeti még mindig, dacára annak, hogy a törvény szövegében egyáltalán nem szerepel a „meleg” vagy a „homoszexuális” szó, és természetesen nem is tiltja azt, hogy a tanárok kimondják e kifejezéseket.
A március végi Oscar-díjátadó gálán több baloldali színész azzal próbált tiltakozni a floridai gyermekvédelmi törvény ellen, hogy egymás után többször kimondta a „meleg” szót. Ron DeSantis erre az akcióra úgy reagált:
ha olyan emberek szállnak szembe velünk a szülői jogok miatt, akik korábban a degenerált Harvey Weinsteint példaképnek és hősnek tekintették, akkor ezt kitüntetésnek veszem.
Köztudott, hogy Harvey Weinsteint, Hollywood egykori egyik legbefolyásosabb filmproducerét 23 évnyi börtönbüntetésre ítélték 2020-ban, miután számos alkalmazottja és sok színésznő vádolta meg szexuális visszaéléssel, zaklatással, egy színésznő pedig szexuális erőszakkal is.
A gyermekvédelmi törvény kiváltotta a Disney tiltakozását, az óriásvállalattal szemben Florida törvényi úton lépett fel
A szülői jogokról szóló gyermekvédelmi törvény ellen a leghangosabban a Disney amerikai központú cégóriás tiltakozott.
A Disney kontra Florida állam konfliktust a Mandiner foglalta össze. Az óriásvállalat Floridában 2022 elejéig nem csupán a Demokrata Párttal, hanem a republikánusokkal is jó viszonyt ápolt, emögött vélhetően pragmatikus okok álltak, hiszen az államot 1999 óta republikánus kormányzók vezetik.
A floridai Orlando városa melletti Walt Disney World komplexumot üzemeltető The Walt Disney Company vezérigazgatója, Bob Chapek márciusban támadást intézett Ron DeSantis ellen. Bob Chapek a gyermekvédelmi törvényt aláírása után leállította a floridai kampányok finanszírozását – helyette pedig előállt azzal, hogy a továbbiakban a törvény eltörléséért fog küzdeni.
Az nem teljesen világos, hogy a vezérigazgatót miért foglalkoztatja ennyire Florida gyermekvédelmi törvénye.
DeSantis kormányzó nem maradt a Disney adósa: április 22-én aláírta az SB 4-C törvényt, amivel 2023. júniusi hatállyal feloszlatta a Reedy Creek fejlesztési kerületet – azt az Orange és Osceola megye határán fekvő, 101 négyzet-kilométeres „államot az államban”, amelyen a Disney gyakorlatilag önmagát igazgatja és adóztatja.
Stop Woke-törvényt is elfogadtak DeSantis kezdeményezésére
A Mandiner szemléjéből kiderül, hogy idén tavasszal egy másik, nagy visszhangot kiváltó törvényt is elfogadott Florida szenátusa, ismét DeSantis nyomására.
A jogszabállyal az állami vezetés kivezetni szándékozik a kritikai fajelméletet az osztálytermekből és a munkahelyekről.
A jogszabály hivatalos neve „Stop Wrongs Against Our Kids and Employees Act”, vagyis „A munkavállalókra és a gyerekekre nézve hátrányos (tevékenységek) megfékezését célzó törvény”, de a közvélemény jobbról is, balról is csak „Stop Woke-törvénynek” nevezi azt.
A radikális baloldali körökben népszerű, sokak által fehérellenes rasszizmussal vádolt kritikai fajelmélet lényege, hogy a fehérek valójában eredendően bűnösök, létükből adódóan rasszisták.
A Stop Woke elfogadása előtt DeSantis a következőképpen nyilatkozott:
Nem hagyjuk, hogy a floridai adófizetők pénzét arra költsék, hogy gyerekeinket egymás és az országunk gyűlöletére tanítsák. Felelősséget érzünk továbbá annak kapcsán is, hogy biztosítsuk: a szülők igenis megfelelő módon gyakorolhatják jogaikat, amikor az állami sztenderdek kikényszerítéséről van szó. Végül, meg kell védenünk a floridai dolgozókat azzal az ellenséges munkakörnyezettel szemben, amelyet a nagyvállalatok teremtettek meg, s amely vonatkozásában a dolgozók a kritikai fajelmélettel összefüggő tréningeknek, indoktrinációnak kényszerülnek alávetni magukat.
A Stop Woke a kritikai fajelméletet szó szerint ugyan nem említi, de a jogszabály címzettjei jellemzően olyan munkáltatók, amelyek munkahelyi kultúrájában ez a (radikális) baloldali ideológia és a rasszizmus valamilyen formában valóban megjelenik. A törvény úgy fogalmaz, hogy érintett minden olyan céges tréning vagy továbbképzés, amelynek során a munkavállalók arról szerezhetnek ismereteket, hogy „egy személy morális karaktere vagy státusza annak függvényében válhat privilegizálttá vagy elnyomottá, hogy az illető milyen fajhoz, bőrszínhez, nemhez vagy nemzetiséghez tartozik”.
A törvény előírja továbbá, hogy az oktatási intézmények milyen módon oktathatnak a fajokról, az előjogokról, az elnyomásról, illetve Amerika alapításáról.
A Stop Woke-kal az 1619 Project nevű radikális baloldali oktatási kezdeményezés áll szemben, amelyről az Origo 2020 júliusában írt részletesen. Ennek lényege a következő: a sokak által demokrataközelinek tartott New York Times egyik (részben) afroamerikai újságírója, Nikole Hannah-Jones 2019-ben megjelent, 1619 Project nevű esszésorozatában arra tett kísérletet, hogy a radikális baloldali narratívának megfelelően újradefiniálja az Egyesült Államok történelmét, hamisan azt a látszatot keltve, mintha Amerika történelme 1619-cel, az első fekete rabszolgáknak Virginia brit gyarmatra való behurcolásával kezdődött volna.
A történelemhamisító narratívát természetesen felkarolta a Demokrata Párt radikális baloldali szárnya, a nemzetközi baloldali média, számos multinacionális vállalat, egyre több oktatási intézmény, a republikánusok viszont tiltakoztak ellene. A tiltakozás jogi formát eddig a DeSantis kezdeményezésére elfogadott Stop Woke-törvény keretében öltött.
Az Origo teljes cikke IDE kattintva érhető el.
Borítókép: Ron DeSantis
Trending Now
Korszakalkotó a Delta mesterséges intelligenciával alkotott műsorvezetője
Korszakalkotónak nevezte a köztelevízió Delta című műsora mesterséges intelligenciával alkotott szereplőjének felbukkanását Szűts Zoltán médiakutató az M1 aktuális csatorna Ma reggel című műsorában.
Egy héttel ezelőtt mesterséges intelligencia segítségével alkotott műsorvezető mutatkozott be a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsorában. A Bíró Ada névre keresztelt műsorvezető megjelenését, arcát és hangját egyaránt mesterséges intelligencia hozta létre.
Szűts Zoltán médiakutató, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem dékánja szerint az Ada megjelenését övező kíváncsiság, komoly érdeklődés és médiafigyelmem is jelzi, hogy a technológia forradalmi és korszakalkotó.
Közölte:
az igazinak tűnő, gép alkotta műsorvezető iránti érdeklődés azért jelentős, mert a technológiát eddig leginkább szövegek generálása kapcsán ismerték, a Deltában viszont három dimenzióban, kiváló képi minőségben, gyakorlatilag magától szólal meg a mesterséges intelligencia.
Szűts Zoltán úgy vélekedett: a technológia jóvoltából rengeteget profitálhatnak majd az emberek, az a jövőben megkönnyítheti munkájukat, életüket, és hatékonyabbá teheti az orvoslást, oktatást, utóbbiakat személyre szabottá teheti.
Fontos, hogy átlátható legyen ugyanakkor a technológia fejlesztése, és az előállított tartalom felhasználása során mindenképpen jelölni kell, hogy azt mesterséges intelligencia hozta létre, sőt adott esetben azt is, “min tanult”, milyen tartalmakból szerezte tudását – hívta fel a figyelmet a médiakutató.
A Delta című műsor vasárnaponként 16:10-től kerül adásba a Dunán; Bíró Ada, a mesterséges intelligencia segítségével megalkotott képi és nyelvi modell legközelebb tudományos érdekességekkel jelentkezik a műsorban.
Trending Now
Prőhle Gergely lesz a vendég a protestáns újságírók következő klubestjén
Létezik-e a keresztény Európa? – a Protestáns Újságírók Szövetsége rendezvényének résztvevői erre a kérdésre keresik majd a választ a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatójával.
A május 8-án, szerdán délután 5 órától a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában (1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 3.) tartott esemény meghívója szerint a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője mellett meglepetésvendégként egy ismert borász is bemutatkozik.
A szervezők az ingyenes rendezvényre mindenkit várnak, de a részvételi szándék előzetes jelzését kérik a prusz@lutheran.hu címen vagy ezen a linken.
Az klubest plakátja:
Trending Now
Európában csökkent, Magyarországon változatlan a tévénézésre fordított idő
A televíziózás továbbra is meghatározó napi szabadidős tevékenység hazánkban annak ellenére, hogy Európa legtöbb országában, de a világ számos táján is csökken a televízió népszerűsége – olvasható a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss elemzésében, amelynek részleteit tudatták az MTI-vel.
Az NMHH kommunikációs igazgatóságának közlése szerint
a föld népessége napi szinten 2 óra 25 percet tévézik. Az európaiak majdnem egy órával többet, átlagosan 3 óra 22 percet, míg mi, magyarok az ezredforduló óta töretlenül legalább négy órát ülünk a televízió képernyője előtt egy átlagos napon.
A Global Audience & Content Evolution (Glance) 71 országra kiterjedő és a 2022-es tévénézési szokásokat feltérképező adatai alapján elmondhatjuk, hogy itthon még mindig sokat ülünk a “doboz” előtt, míg a világ más pontján ez nem ennyire népszerű szórakozási forma. 2016-ot követően három óra alá esett a világ lakosságának napi tévénézési ideje.
A legnagyobb csökkenést az észak-amerikai földrészen mérték, ahol az ezredfordulón még több mint napi négy órát tévéztek, ám a 2014-ben mért 4,5 órás csúcs után meredek zuhanás következett be, s végül 2022-re három alá csökkent a tévé előtt töltött órák száma
– derült ki a kutatásból.
Azt írták, míg Amerika északi felén lassanként elfordultak a televíziótól, addig Dél-Amerikában mind népszerűbbé vált a tévénézés: a 2000-es évek elejére három óra fölé emelkedett a napi fogyasztási idő, 2022-ben pedig – a mérések kezdete óta – a legmagasabb értéken zárt, 3 óra 38 perccel.
Tudatták azt is, hogy Európa népessége a kilencvenes évek közepétől legalább három órát fordított erre a tevékenységre, ez 2014-re négy órára emelkedett. A Covid-19 világjárvány ideje alatti kiugró értékektől eltekintve, Európában is csökkenő trendet figyelhettünk meg az utóbbi években. A kontinensek sorrendjében egyébként Ausztrália és Óceánia található az utolsó helyen, a déli földrész metropoliszaiban mindössze 1 óra 46 percet tévéznek átlagosan naponta.
Az elemzésből kiderült, hogy
2022-ben Európában csökkent a legnagyobb mértékben a tévénézésre fordított idő, átlagosan húsz perccel.
Leginkább a grúz lakosság fordult el a képernyőtől, hiszen 41 perccel kevesebb ideig követték figyelemmel a műsorokat egy átlagos napon, mint egy évvel korábban. Az izlandi lakosság tartja a negatív világrekordot: a 12 és 80 év közöttiek egy átlagos napon alig több, mint fél órát néztek tévét.
A tévénézésre fordított idő európai rangsorában a magyarok mindig élen jártak. 2022-ben a negyedik helyen végeztünk, hazánkat mindössze Bosznia-Hercegovina, Románia és Szerbia előzte meg.
Világviszonylatban is előkelő a helyezésünk (nyolcadik), még annak ellenére is, hogy előttünk végzett a rangsorban Dél-Amerikából a Dominikai Köztársaság (5 óra 15 perc), a Közel-Keletről Szaúd-Arábia (5 óra 2 perc), az afrikai kontinensről Kamerun (5 óra 12 perc), míg Ázsiából Üzbegisztán (5 óra 3 perc) – írták.
Kiemelték:
Európában egyedül a magyar tévénézők tartottak ki a képernyők jelentette tájékozódási és szórakozási lehetőségek mellett, vagyis ugyanannyi időt szenteltek a tévének 2022-ben is mint 2021-ben: átlagosan 4 óra 51 percet.
Az elemzés szerint a legnézettebb műsorok versenyére a világ sok országában rányomta bélyegét a különböző dráma- és vígjáték-sorozatok jelenléte, ám Európában más a helyzet, itt a szórakoztató reality műfaj került túlsúlyba. Belgiumban, Bulgáriában, Hollandiában, Portugáliában és Romániában és hazánkban is első helyen végeztek a tehetségkutató műsorok és egyéb reality formátumok (Got Talent, The Masked Singer, Big Brother Famosos, Sztárban sztár leszek!).
A hírműsorok a német nyelvterületeken kerültek az élre, Ausztriában a Zeit im Bild 1, Németországban és Svájcban pedig a Tagesschau végzett az első helyen. Magyarországon viszont a tíz legnézettebb műsor 60 százaléka tehetségkutató, vagy valamilyen, a reality műfajába tartozó showműsor volt – közölték.
Kitértek arra is, hogy amennyiben az egyes országok legnézettebb sportműsorát tekintjük, a FIFA labdarúgó-világbajnokság nézettsége csak a negyedik volt a világon 2022-ben, az amerikai foci az Egyesült Államokban, Kínában az olimpiai férfi 1000 méteres gyorskorcsolya szám, valamint Indiában a házigazda részvételével zajló Asia Cup krikett verseny messze megelőzte.
Borítókép: illusztráció