Kövess minket!

Marketing

Étterem esetén a minőség, termékeknél a tudatos pénzügyi döntés a fő tényező

A Bónusz Brigád és a GKI Digital felmérte a bónuszpiacot: kíváncsiak voltak arra, vajon kik az online piac egyik főszereplőjének vásárlói és milyen szempontok alapján döntenek.

Magyarországon a szomszédos országokhoz viszonyítva az online vásárlók száma alacsonynak mondható: a felnőtt lakosság csupán 33%-a (3,2 millió fő) vásárol évente minimum 1 alkalommal terméket webáruházból. Ez annak tükrében sem magas, hogy Magyarországon az aktív, azaz a heti rendszerességgel internetező, 18 év feletti lakosság száma megközelíti a 6 millió főt. A most készült kutatásban részt vevők 90 százaléka vásárolt már idén a neten, a legtöbben (37%) 3-6 alkalommal, de 15 százalék több mint 20-szor. A kutatásban részt vevők negyede a Bónusz Brigád törzsvásárlója, de a kitöltők nagy része már vásárolt pár alkalommal az oldalon.

Akciós portál vagy programajánló

A kutatás készítői rákérdeztek, hogy vajon milyen típusú oldalként látják a válaszadók a Bónusz Brigádot? A válaszokból az derült ki, hogy 61 százalékuk akciós ajánlatok gyűjtőhelyeként tekint az oldalra, ám minden ötödik válaszadó programajánlóként gondol rá, ahol remek inspirációkat talál szabadideje eltöltéséhez, 28 százalékuk pedig utazási ötleteket gyűjt a Bónusz Brigádra látogatva.

Konkrét elképzelés vagy böngészés

Alapvetően az emberek kétféle módon vásárolnak akár online, akár személyesen egy üzletben: vagy egy konkrét terméket/szolgáltatást keresnek, vagy átnézve a kínálatot választják ki, hogy mi tetszik nekik – nincs ez másként a Bónusz Brigád vásárlóival sem. 47 százalékuk konkrét elképzeléséhez keresgél, 53 százalék a neki megtetsző ajánlatot vásárolja meg. Persze nem mindenki dönt azonnal:mindössze minden harmadik válaszadó mondta magát impulzusvásárlónak, 38 százalék lassan, átgondoltan választ, 31 százalék pedig célirányosan vesz olyasmit, amit bónusz nélkül, amúgy is megvásárolna.

Tudatosság és/vagy minőség?

A kutatásban részt vevők 66 százaléka valamiféle éttermi szolgáltatást, 65 százalékuk terméket, 53 százalékuk élményt, 51 százalékuk utazást vásárolt már az oldalon. A legtöbben utazásokat keresnek, de sokan vannak, akik új dolgokat akarnak kipróbálni vagy épp ajándék után kutatnak.

A Bónusz Brigád és a GKI Digital arra is kíváncsi volt, hogy vajon milyen szempontok alapjándöntenek egy-egy szolgáltatás- vagy terméktípus esetén a vásárlók. A válaszadók több mint 60 százaléka számára az utazások és élmények kiválasztásánál az ár, azaz a tudatos pénzügyi döntés a fő szempont, a minőség 39 százaléknál fontosabb ennél. Termékek vásárlásánál a válaszadók 54 százaléka számára döntő az ár, míg éttermek esetében fordul az arány és 58 százalék már a minőséget helyezi előtérbe.

Vajon miért éppen a Bónusz Brigádra látogatnak, akik termékeket, szolgáltatásokat, színházjegyeket keresnek? Összességében a válaszadók kétharmada mondta azt, hogy azok az ajánlatok vonzzák őket az oldalra, melyek vásárlása illeszkedik a pénzügyi terveikbe. 50 százaléknak a sokszínűség, 36 százalék számára pedig a megbízhatóság a döntő tényező a Bónusz Brigádra való látogatáskor.

Amikor végül az ajánlatok átvizsgálása után vásárlásra is sor kerül, akkor már közel 70 százalék számára az ár, azaz az átgondolt pénzügyi döntés a nyerő, a válaszadók több mint felének a szolgáltatás/termék minősége és a bónusz beválthatósága, 42 százaléknak pedig az oldal megbízhatósága az elsődleges. Úgy tűnik ezek a legfontosabb tényezők egy vásárlói döntés meghozatalakor. Az ajánlat értékelése csupán minden ötödik válaszadónak fontos és működik mérlegelési tényezőként a vásárlásai előtt, a kedvezmény mértékét is körülbelül 40 százalék vizsgálja, ennél jóval fontosabb, hogy az ár megfelel-e vagy sem – legyen bármekkora is a kedvezmény.

Tudatosság vs. százalékos kedvezmény

A Bónusz Brigád és a GKI Digital közös kutatása alapján elmondható, hogy a kedvezményvadász, akciós árra érzékeny vásárlók szemlélete az indulás óta lassú átalakuláson megy keresztül: bár az ár továbbra is fontos, emögött ma már sokkal inkább egy átgondolt pénzügyi magatartás körvonalazódik. Egyes szolgáltatástípusoknál a minőség már nagyobb súllyal esik latba. A kedvezmény mértékére sem igazán kíváncsiak az emberek, inkább az számít, hogy alapos vizsgálódás után a kiválasztott termék ár-érték aránya mit mutat, mely választással hoznak pénzügyileg tudatos döntéseket a vásárlók. „Egyre tudatosabbak a Bónusz Brigád vásárlói, pontosan tudják hogy mit keresnek és ezért mennyit hajlandóak fizetni, a legfontosabb számukra a minőség” – mondta Kaprinay Zoltán, a Bónusz Brigád egyik alapítója.

Marketing

Kevesebbet költenek a cégek reklámra

Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.

Közzétéve:

Pixabay

A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy

a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.

Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.

Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.

Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy

a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben

– írták.

A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Marketing

Íme az idei Marketing Summit témái

Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.

Közzétéve:

A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.

A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat. 

  1. Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.  
  2. Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.  
  3. Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is. 
  4. A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be. 

Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.

Régi és új elismerések

Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg. 

A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.

A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.

Tovább olvasom

Marketing

Újra magyar kézbe kerül a Boci

Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.

Közzétéve:

A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.

Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:

a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.

Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.

A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.

A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.

Tovább olvasom