Médiapiac
Havas Henrik: ″Kevesen engedhetik meg maguknak azt, amit én″
Nemrégiben különös, sokak szerint alázó és elfogult, vagyis szakmaiatlan interjút készített G. Fodor Gáborral, a Századvég stratégiai igazgatójával. Első, közel kétperces kérdésében felrótta alanyának, hogy Orbán Viktor a választás győzelme utáni „túlzó” szófordulatokat használt. Utóbb még azt is számon kérte G. Fodoron, hogy nem olvas Spirót. Havas azt mondja: a közéleti újságírók rég nem teszik a dolgukat.
 |
| Havas Henrik |
Többen arra tippeltek, adás előtt ivott vagy simán elgurult a gyógyszere.
– Aki ismer, tudja, engem lehetetlen kiborítani.
Nem is ön borult ki. Inkább a nézői és a kritikusai.
És? Mi a kérdés?
Miért lángoltak fel ennyire az indulatok?
Eleve erre számítottam, ez az egész ki volt számolva. Aki ismer, tudja, nálam semmi nem történik véletlenül.
Direkt okozott botrányt?
Persze.
Miért?
Mert, ami a médiában, különösen a magyar televíziózásban zajlik, az a vicc kategóriája.
Milyen szempontból?
Minden szempontból. A közszolgálat a legszörnyűbb. A hetvenes években, a Kádár-korszak derekán lettem rádiós. De még akkor sem találkoztam olyanokkal, akik ilyen szervilis, undorító módon nyaltak volna be a hatalomnak, mint a mostaniak. Ezek már nem is sajtómunkások. Műfajok tűnnek el, a tényfeltárás gyakorlatilag megszűnt.
G. Fodor alázásával ezt kívánta demonstrálni?
G. Fodor számomra figuraként is érdekes: apró testben óriási lélek feszül, sokat szakért különböző televíziókban. Ismerem ezt a típust. Egyetemi oktató, aki bevonul a terembe, és azt hiszi, kisugárzása van. És ez az ember lett a négy-ötmilliárddal kistafírozott Századvég úgynevezett stratégiai igazgatója.
Mi köze a külsőnek a szakmai teljesítményhez és a kistafírozáshoz?
Megőrülök, hogy ahol fellép, főleg a hírTV-ben, ájulattal veszik körül, ő meg kinyilatkoztat. A kormányzati emberekben nincs ellenállás, többségük kizárólag pártmédiumban hajlandó rendelkezésre állni. Amikor G. Fodor eszembe jutott, tudtam, hogy elfogadja a meghívást, mert hiú. Ráadásul a Századvég igyekszik legitimizálni magát. Amikor valóban nyers modorban, direktben számon kértem rajta, hová lett hatszázezer Fidesz-szavazó, ő a saját buta focihasonlatának lett az áldozata. Ezért mondtam neki, keressünk más terepet, ahol képes példálózni.
Gúnyos és bántó volt.
Tud fájni az iróniám.
Nemcsak a hírTV-től, hanem a Népszabadságtól is kapott kritikát; Bednárik Imre azt írta, ön az „ATV Obersovszkyja”.
HírTV? Bednárik? Ugyan, ezek sosem értik meg, hogy nem lehetnek olyanok, mint én. Egész egyszerűen nem engedhetik meg maguknak.
Ön a „szakmaiatlanság, az inkorrektség, a lecsúszás és a nevetségesség megtestesítője”.
Na, álljunk már meg! Gyurcsány közölte, hozzám nem jön be, mert tudja, mi a véleményem róla. Bajnai sem, mert kigúnyoltam és erőtlennek neveztem. És újabban Mesterházy se jön. Mind megsértődött rám. Ilyenkor következik, amit megszoktam: iratnak egy cikket, amiben jól lealáznak. 1995-ben a Horn kormány kommunikációért felelős államtitkári kinevezésem után pár nappal lement a Hétben, hogy egy általam nem is ismert kormányfőtanácsos sikkasztott. Majd a Magyar Hírlapban már az, hogy Havas jelöltje sikkasztott. A következő napon a Népszabadságban az, hogy Sikkasztott Havas, alatta kisbetűvel: munkatársa. Engem persze meg sem kérdeztek. Mondom Hornnak: „Ehhez mit szólsz? Ez a brancs úgy döntött, kicsinál. Ugye nem képzeled, hogy együttműködöm velük? Mire ő: „Nem tudtad, hogy ezek ilyen gecik?”
Ma is azok? Mindenki az?
Ugyanaz a mechanizmus. Forró Tamás mondta nekem: „A médiában két gyűlölt ember van, te meg én. Mert nem csak nagy a pofánk, de rengeteg pénzt is keresünk vele. Téged azért utálnak még nálam jobban, mert fel is teszed a lábad az asztalra.”
Miközben G. Fodor megdicsőült.
Ez süket duma. Aki felteszi a kezét, hogy nem olvas Spirót, ahhoz nincs mit hozzátenni. A 2010-es parlament megalakulásakor találkoztam egy régi kollégával. Azt mondja: „Te, látnád, ezek hogy esznek!”
Mi köze mindehhez G. Fodornak?
Hogy mind sötét. A múltkor Németh Szilárd rezsibiztos helyett Hoppál Péter Fidesz szóvivő jött be hozzám adásba, kérdeztem a maginflációról, ő meg azt se tudta, mi az. Ennyi művetlen, buta képviselőt rég láttam.
Az önéhez hasonló modornak sincs párja.
Mert kevesen engedhetik meg maguknak. Én viszont igen, és direkt csinálom.
Folyamatosan közbeszól, grimaszol.
Képtelen vagyok elviselni, ha hülyeséget beszélnek, és a szakmában eltöltött harminc év, a korom meg a presztízsem miatt ezt ki is mutathatom. Gyakran azt érzem, frappánsabban, tömörebben tudnám megfogalmazni azt, amit az interjúalany. És igen, gyakran hozok személyes példát, mert van hozzá önbizalmam, és vannak hozzá kiváló, hatásos történeteim. Amikor 1979-ben elkezdtem dolgozni a rádiónál, közben még művezető voltam a Volánnál, ahol naponta húsz rafinált Tefu-sofőrt kellett meggyőznöm arról, hogy ne lopjanak el mindent. Ahhoz képest minisztert vagy pártvezért kérdezni igazán nem nagy kunszt.
Nem kell olykor némi távolságtartás és objektivitás?
A Havas a pályán közéleti show műsor, ráadásul az enyém. Egy mini Heti Hetes. A vendégek is tudják, hogy nem informatív interjúra hívom őket.
A BBC-nél nem fordulhat elő, hogy adásban a műsorvezető lelkiállapota kerüljön terítékre. Ott is provokatív a stílus, de az újságíró véleménye nem derül ki, helyette a műsor az adott témát járja körül.
Magyarországon ezt az egészet elszúrták. A köztévében későesti politikai elemző műsort vezettem Betlen Jánossal, majd átmentem az RTL jogi műsorába, aztán bekerültem a Heti Hetesbe. Addigra leszámoltam azzal, hogy valaha Krónika típusú hírműsort vezessek, vagy közéleti, politikai interjúkat készítsek. Miért? Mert eladtam magam. Nyugaton valóban elképzelhetetlen, hogy egy hírműsor szerkesztője véleményt mondjon. Ehhez képest a Heti hetes után, mintha mi sem történt volna, három évig interjúzhattam a TV2 Mokkájában. Ilyen csak nálunk van. Ez egy hülye ország. Hozzá nem értő idióták vezetik a csatornákat, sőt a műsorok nagy részét is. Maga szerint véletlen, hogy a rendszerváltás után a közszolgálatnál egyetlen diplomás sem került vezető pozícióba? Maga szerint miért kaptam 1999-ben Táncsics Mihály-díjat Hámori Józseftől, a Fidesz kormány kultuszminiszterétől?
Miért?
Mert a rendszerváltás fenegyerekei voltunk Forró Tamással. Nekünk semmi sem volt szent. Ezért. És most? Rajtam kérik számon, hogy bejön az ATV-be egy szolgalelkű ember, aki nem olvas Spirót? Rajtam kérik számon, hogy Budai Gyula és Németh Szilárd meg a többiek mérhetetlenül buták, és ilyenekkel van tele a parlament?
Ezt senki nem kérte számon önön.
Dehogynem.
Adásban kijelentette: jobbikos politikussal nem áll szóba, nem hívja be őket.
Ez a csatorna döntése, amit tiszteletben tartok.
Egyetért vele?
Nem. Szakmai alapvetés, hogy minden érintettet meg kell szólaltatni. Ebbe pedig a Jobbik és annak többszázezres szavazótábora is beletartozik. Tilos lenne negligálni őket, mondják csak el, mit akarnak. Persze a normális működéshez az is kéne, hogy csak megfelelő háttérrel rendelkező újságíró rúghasson labdába.
Milyen háttérrel?
Írtam egy könyvet a pszichiátriáról, nyolc hónapig jártam be a Lipótra. Ki más engedheti ma meg magának, hogy ennyi időt szánjon egy munkára anélkül, hogy előleget, benzinpénzt kapna. Egy mai átlagos és amúgy is felületes újságírónak nincs se energiája, se ideje, se pénze az alapos munkára. Talán nincs még veszve minden, de a jelenleg kormányzat mindent megtesz, hogy a közvélemény a lehető legkevesebbet tudja meg a valóságról. Sajnos sok újságíró a szakma alapvető szabályait sem tartja be. Annak idején, amikor a Hír tévé és a Magyar Nemzet hajszát indított ellenem, épp jöttem ki a Mokkából, amikor elém ugrott egy riporter, és a szám elé dugta a mikrofonját azzal, hogy ugye elloptam a diákok pénzét. Utóbb, már a bíróságon szóvá tettem, micsoda szakmai hibákat követtek el a Magyar Nemzet és a HírTV munkatársai, Karas Mónika, aki amúgy jelenleg az NMHH elnöke és ő képviselte a Liszkay Gábor vezette cégeket, azt mondta, azok az újságírók kivétel nélkül az én tanítványaim voltak.
És?
Valóban azok voltak. De csak nem vállalhatok felelősséget több ezer egykori diákomért! Ez egy rafinált mechanizmus. Édes dolog befeküdni a politikának, hiszen akkor jön az információ, ráadásul a gyarapodó kapcsolati tőkén keresztül minden elintézhető. Pedig nincs annál szörnyűbb, mint amikor használja egymást a politika és a média. Tudja, Horn Gyula egyetlen telefonnal rúgatta ki a Betlen Jánost, a Híradó akkori főszerkesztőjét. Horn azt mondta: „Olyan világot akarok látni a híradóban, amilyet megígértem.” Így. A valóságot megváltoztatni nehéz, a híradót viszont könnyű.
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás
Médiapiac
Az EU eljárást indított a TikTok ellen a TikTok Lite elindítása miatt
Az Európai Bizottság eljárást indított a TikTok ellen a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály (DSA) alapján, mert előzetes megállapítások szerint a TikTok Lite franciaországi és spanyolországi elindítását megelőzően az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére – tájékoztatott a brüsszeli testület.
Az uniós bizottság közleménye szerint
az eljárás célja annak megállapítása, hogy a kínai ByteDance tulajdonában álló TikTok megsértette-e a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt, amikor elindította a TikTok Lite-ot Franciaországban és Spanyolországban anélkül, hogy az online óriásplatformok esetében kötelező értékelési jelentést nyújtott volna a lehetséges kockázatok mérséklésére.
Az Európai Bizottság aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a TikTok Lite Task and Reward nevű programot, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy az alkalmazáson belül bizonyos feladatok, így például videók megtekintése, tartalom kedvelése, barátok meghívása során pontokat szerezzenek, az üzemeltető anélkül indította el, hogy előzetesen értékelte volna az azzal járó kockázatokat, különösen a platform függőséget okozó hatásával kapcsolatosan.
Különös aggodalomra ad okot, hogy az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére, ugyanis a TikTokon nem állnak rendelkezésre hatékony életkor-ellenőrző mechanizmusok.
Amennyiben a felsorolt aggodalmak bizonyítást nyernek, a mulasztások a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály vonatkozó cikkeinek megsértését jelentenék – hívták fel a figyelmet.
A TikToknak április 23-ig kell benyújtania a kockázatértékelési jelentését az Európai Bizottság részére, és május 3-ig az összes kért információt a brüsszeli testület rendelkezésére kell bocsátania.
Abban az esetben, ha a TikTok a megadott határidőn belül nem válaszol, az uniós bizottság a szolgáltató teljes éves jövedelmének vagy világméretű forgalmának 1 százalékáig terjedő pénzbírságot, valamint a szolgáltató átlagos napi jövedelmének vagy világszintű éves árbevételének legfeljebb 5 százalékát kitevő kényszerítő bírságot szabhat ki – közölték.
Mivel a brüsszeli testület szerint “fennáll a felhasználók mentális egészsége súlyos károsodásának kockázata”, arról tájékoztatta a TikTokot, hogy ideiglenes intézkedéseket kíván bevezetni a TikTok Lite érintett programjának felfüggesztésére az egész EU-ban a program biztonságosságának értékeléséig.
Az Európai Bizottság emlékeztetett, hogy ez a második eljárás a TikTokkal szemben a hatékony életkor-ellenőrzési mechanizmusok hiánya és a platform feltételezett függőséget okozó kialakítása miatt. A február 19-én kezdődött eljárást a brüsszeli testület azért indította, mert előzetes vizsgálatai alapján a TikTok “feltételezhetően nem tesz eleget a kiskorúakat érő negatív hatások kezelésére”.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
Politikusok, sportolók és hírességek szerepeltek a leggyakrabban tavaly az online médiában
Politikusok, sportolók, hazai és külföldi hírességek szerepelnek a leggyakrabban említett nevek között, amelyek megjelentek az online médiatérben 2023-ban. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 93 népszerű médiafelület – televíziós csatornák, újságok, rádiók honlapjai, valamint hírportálok, közösségimédia-felületek, fórumok és blogok – elemzésével azt vizsgálta, kik álltak a hírek és a közbeszéd fókuszában, valamint azt is, hogy Magyarország és a nagyvilág helyszínei közül melyek szerepeltek a legtöbbet.
Az NMHH kommunikációs igazgatósága kedden azt közölte az MTI-vel, hogy
az ezer legtöbbször említett ismert ember nevével összesen egymillió alkalommal lehetett találkozni a neten, köztük domináltak a hazai szereplők, illetve a férfiak.
A leggyakoribb száz név esetében az említések több mint felét politikából ismert emberek tették ki, csaknem harmaduk médiaszereplőhöz vagy hírességhez volt köthető, 14 százalékban pedig sportolókról lehetett olvasni az online felületeken.
Kiemelték, hogy
2023-ban a legtöbbször említett név az online médiatérben Orbán Viktor miniszterelnöké volt, 92 ezer alkalommal.
A kormányfő leginkább a Kossuth rádióban adott interjúi és bejelentései miatt került fókuszba. Neve egy átlagosnak nevezhető napon 250 alkalommal jelent meg, legtöbbet december 15-én és 21-én említették.
Magyarország miniszterelnökét a külügyminiszter, Szijjártó Péter követte, 27 ezres értékkel, harmadik helyen pedig Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerepelt, nevével 14 ezer alkalommal lehetett találkozni
– írták.
Az év során többször kiemelkedett egy-egy közszereplő a mindennapi közbeszédből: két kiváló magyar kutató is jelentős említést ért el, október 2-án Karikó Katalint (682 említés) tüntették ki orvostudományi Nobel-díjjal, másnap pedig Krausz Ferencet (330) díjazták a fizikában elért kiemelkedő munkásságáért.
Úgy folytatták, hogy akadtak lesújtó, tragikus események is, mint például Vágó István (312) volt televíziós műsorvezető, vagy épp a Mount Everest megmászására induló, majd eltűnő Suhajda Szilárd halálhíre (338), a hegymászó hollétéről utoljára május 25-én hallhatott a világ.
Tavaly a külföldiek toplistáján legtöbbet Vlagyimir Putyin (49 ezer) orosz, Volodimir Zelenszkij (25 ezer) ukrán elnök és Joe Biden (15 ezer) az Egyesült Államok vezetője szerepelt.
Európán kívüliként az első tíz ember között feltűnt még Donald Trump volt amerikai elnök, illetve Benjámín Netanjáhu jelenlegi izraeli miniszterelnök is.
A nemzetközi hírességek között olyan embereket gyászolt a média, mint a Jóbarátok sorozat szereplője, Matthew Perry (446), Tina Turner (228) énekesnő vagy Elvis lánya, Marie Presley (188)
– tették hozzá.
Az online médiatérben megjelent földrajzi helynevek esetében tízből négy magyar vonatkozású volt. Négy esetben az említés európai országgal vagy várossal, míg a fennmaradó részben a világ többi tájával volt kapcsolatos.
A kutatás szerint az év során Magyarországot 191 ezer alkalommal említették meg a vizsgált médiatermékek, Budapestet pedig 151 ezerszer. Magyarországot és fővárosát a sportrendezvények idején kifejezetten gyakran, legalább ezerszer emlegették.
A kulturális események is nagy visszhangot váltottak ki: kiemelkedett Ferenc pápa áprilisi látogatása, a magyar fővárost ekkor csaknem négyezerszer említették. A további magyar helyszíneket illetően háromezernél is több említést főleg a vármegyeszékhelyek, a nagyobb városok és a Balaton értek el – fűzték hozzá.
A külföldi földrajzi neveket elemezve kitűnik a kiemelt jelentőségű háborúk hírértéke (Ukrajna, Oroszország, Izrael), az Európai Unióhoz (Brüsszel, tagországok és azok fővárosai), illetve a fontosabb külpolitikai partnerekhez (Kína, USA, Törökország) fűződő történések bemutatása.
Egyes napok statisztikáit elemezve kiemelkedik többi között Liverpool (460) Szoboszlai Dominik, a magyar válogatott csapatkapitányának szerződésével kapcsolatban, továbbá néhány szomorú esemény helyszíne is, mint például Törökország (725), a februári tragikus földrengés idején vagy Prága (424) a Károly Egyetemnél meggyilkolt és megsebesített emberek miatt – áll a közleményben.
Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke beszédet mond a Fidesz-KDNP európai választási kampányindító rendezvényén a Millenárison 2024. április 19-én