Médiapiac
Holló Gábor: végtelen szabadság és végtelen rabság
Ma már nem tudja pontosan megmondani, az egyetem utáni első munkahelyén, a Mareco Ingatlan Rt.-nél két vagy három hétig dolgozott-e ingatlanértékesítőként, mindenesetre hamar belátta, hogy az alkalmazotti lét nem neki való. Jelenlegi cége jogelődje 1999-ben született meg, azóta folyamatosan internetes fejlesztésekkel foglalkozik. Ma is Albertirsán lakik, hetente három napot dolgozik Budapesten, és minden télen pár hónapot külföldön tölt.
Holló Gábor Cegléden született 1972-ben. Az általános iskolát Albertirsán végezte, majd Cegléden érettségizett. 1991-ben sikeresen felvételizett a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetemre, ahol 1996-ban aktuáriusdiplomát (biztosításimatematikus-oklevelet) szerzett. Ma már nem tudja pontosan megmondani, az egyetem utáni első munkahelyén, a Mareco Ingatlan Rt.-nél két vagy három hétig dolgozott-e ingatlanértékesítőként, mindenesetre hamar belátta, hogy az alkalmazotti lét nem neki való. Akkor megkeresték, hogy vezessen egy kárpótlásijegy-hasznosító céget, ahol fizetést nem kapott, viszont biztosítottak neki infrastruktúrát, irodát, titkárnőt, és lehetőséget arra, hogy új üzleteket találjon ki. Eleinte üzleti terveket készített pályázatokhoz, és közben kereste a kitörési lehetőségeket. Jelenlegi cége jogelődje 1999-ben született meg, azóta folyamatosan internetes fejlesztésekkel foglalkozik. Ma is Albertirsán lakik, hetente három napot dolgozik Budapesten, és minden télen pár hónapot külföldön tölt.
„Albertirsán teljesen átlagos életet éltem, Apám eredetileg teherautósofőr volt, majd nyitott egy kocsmát, anyukám bolti eladóként dolgozott. Mivel vasút mellett laktunk, mozdonyvezető szerettem volna lenni, sőt gőzmozdonyvezető. De elég hamar kiderült, vállalkozó szellemű vagyok, már az óvodában nyugatról behozott újságokból kivágott képekkel kereskedtem. Aztán árultam bélyeget, tombolasorsjegyet, üveggolyót, csak a középiskolában fogtam vissza magam.
Gimnazistaként a Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Főiskolára készültem. Egy héttel a jelentkezési lap beadása előtt azonban bejött egy fiú az osztályfőnöki órára, elmondta, hogy a Közgáz a leglazább egyetem a világon, nem kell bejárni, alig kell tanulni, és rengeteg a buli. Meggyőzött.
Az egyetem tényleg úgy telt, ahogy vártam. Sok hasonszőrű barátommal mi voltunk az aula szakirány, bejártunk, de nem az órákra. Ennek köszönhetően viszont rengeteg ismerősöm van a Közgázról. A kollégiumban előbb teaházat, majd borkereskedést üzemeltettünk. Vizuális típus vagyok, könyvből nagyon gyorsan tanulok, azért nem jártam órákra, hogy meghallgassam, ahogy valaki elmeséli a tankönyvet. Kevés jó tanárunk volt, de például Sárközy professzor óráit érdemes volt látogatni.
A diploma megszerzése után három évig dolgoztam az eredetileg könyvelési és adó-tanácsadási tevékenységet végző IBC-nél. Öltöny, szép cipő, nyakkendő. Nem nekem való pálya azonban egész nap eredménykimutatásokat bogarászni. Nem szabad olyasmivel foglalkozni, amit nem tudsz szívvel-lélekkel csinálni. De nagyon jó társaság volt, máig tartjuk a kapcsolatot.
Át akartam menni egy másik, még fejletlen üzletágba. Úgy véltem, semmihez nem értek, de bármit igen gyorsan megtanulok. Olyan területet kerestem, ahol még nincsenek nagy cápák, óriásszereplők. Az motivált, hogy kicsiként nőni tudjak, elsajátítsak mindent, ami az adott iparághoz kell. Két lehetőséget láttam, a mobiltelefont és az internetet. Azt gondoltam – egyébiránt rosszul –, hogy a mobilpiac már telítődött. Afelől viszont semmi kétségem nem volt, hogy az internet meg fogja hódítani a világot, csak a dátumát nem tudtam megtippelni. Amikor 1999 tavaszán Amerikában jártam, már a gyakorlatban is megtapasztaltam a világháló hasznát. Remek volt, hogy kint vagyok, mégis olvashatom a hazai híreket.
Hazatérve a saját nyomtatómon készítettem A4-es szórólapokat, hogy társakat keresek, akik szeretnének velem együtt egy webes vállalkozást alapítani. A szórólapokat kiragasztgattam a Műszaki Egyetemen. Jelentkezett két srác, majd csatlakozott egy harmadik. Az első kettő később kivált, a harmadik máig a társam.
Eleinte semmi pénz nem volt az internetes üzletben. Se befektető, se angyaltőke. 1999-ben elindítottuk a Kapu, 2000-ben a Hírkereső oldalt, aztán a Lutri ingyenes szerencsejátékot meg a Jam.hu szórakoztató portált. Fejlesztettünk is sokat más cégeknek, de ebből elég gyorsan kiszálltam, tudtam, hogy saját site-okat akarok építeni, magamnak.
Mindig a Hírkeresőben hittem a legjobban. 2002 végére viszont olyan helyzetbe kerültünk, hogy elfogyott minden pénz, amelyet a kárpótlási jegyes akciókkal kerestem. A Náncsi néni vendéglőjében elettem az utolsó ötezresemet. Pont abban a hónapban szálltam be azonban a csengőhang- és oplogóbizniszbe. Vagyont nem hozott, de megmentette a céget. Ismét volt pénz fejlesztésre.
Az oplogóüzletet körülbelül két évig folytattuk, és közben a Hírkeresőn elkezdtünk pénzt kérni azért, hogy szemlézzünk más híroldalakat. Nem én találtam ki, akik ki akartak kerülni, maguk ajánlottak pénzt. Azóta ez lett a húzóágazat, ez termeli a legtöbb bevételt, a hirdetési piaccal nem is nagyon foglalkozunk. Mi elosztó site vagyunk, nem reklámból élünk, hanem abból, hogy elég nagy forgalmat tudunk vinni a weboldalakra.
Nem tervezek évekre előre, legfeljebb pár hónapra a cash-flow miatt. Jövő évi tervem nincs, soha nem is volt. Csak vízióm, hogy az internet milyen nagyszerű, mert mindenki mindenkivel összekapcsolódhat.
Jó benne lenni egy növekvő, felnövő piacban. Soha nem kételkedtem abban, hogy mindezt meg tudom csinálni, csak az volt a kérdés, kitart-e pénzem. A dotkom lufi kipukkant 2000-re, a fogyó pénz és lelkesedés sokakat arra késztetett, hogy kiszálljanak. De én nagyon kitartó vagyok. Fel se merült bennem, hogy feladjam, a többiek meg kihaltak mellőlem.
A napjaim munkával telnek. A cég egy fővel működik, aki én vagyok, meg van egy társam, a fejlesztő, akit – bár szinte napi kapcsolatban vagyunk – idestova két éve nem is láttam. A számlázás, az adminisztráció, a könyvelés, a jogi képviselet külsősökre van bízva. Ha kell egy dizájn, rajzoltatok egyet. Nem járok tárgyalásokra, személyes találkozókra, telefonon sem érintkezem üzleti partnerekkel, mindent e-mailben intézek. Az nyomon követhető, a benne foglaltak számon kérhetők. Jobban tudom így az időmet menedzselni. Másokkal ellentétben nem dolgozom napi 12 órát. De ha dolgozom, maximális hatékonyságra törekszem.
Télen, tavasszal pár hónapot külföldön töltök, ezt a munkát bárhonnan lehet végezni. Nemrég Marokkóban, a Szahara szélén a dűnéken mászkáltunk, fél órán keresztül ástuk ki a terepjárót a homokból, aztán marokkói emberek muzsikáltak, én meg elkezdtem tombolasorsjegyet szerkeszteni, és mire kész lettem, megsült az azonosíthatatlan hús. Ez a munka legszebb része, a végtelen szabadság. Amihez persze végtelen rabság társul, internetkapcsolatra ugyanis mindig szükségem van. Két-három hétnél többet nemigen bírna ki a cég nélkülem.”
A portré a Lapkiadás és Médiapiac 2010/9. számában nyomtatásban is megjelenik.
Médiapiac
Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány
A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.
A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.
A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.
A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.
Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.
A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.
Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő
Médiapiac
Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.
A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.
Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.
A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.
A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.
Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.
A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.
Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás