Médiapiac
Influencer és sportmarketing a Médiapiac friss számában
Lufi vagy bivalyerős trend az influencer marketing? Ezt a kérdéskört vizsgálja meg a Médiapiac a legfrissebb számában. A Gemius Hungary tavaszi kutatása alapján felállítottunk egy listát is a legbefolyásosabb hazai véleményvezérekről, továbbá kikérdeztük vlogjukról Istenes Bencét és Ördög Nórát. A foci-vb közeledtével külön mellékletet kapott a sportmarketing: kiszámoltuk, mennyit ér egy olimpiai érem és azt is megnéztük, hányféle szurkoló létezik.
„Cuki a Nátán, szép az Adél, jópofa a Bence, de már szeretném azt is megmutatni az embereknek, hogy nekem is vannak nehéz pillanataim, mint bárki másnak” – mesélte a Médiapiacnak adott interjújában Istenes Bence, hogyan szeretne átalakítani a rendszeresen 6-700 ezres nézettséget hozó vlogját. Az RTL-csoport műsorvezetője arról is beszélt, hogyan készül a Survivor forgatására és miért érez erős késztetés arra, hogy sportműsorokat is közvetítsen.
 |
Fotó: RTL Klub
A TV2 műsorvezetőjét, Ördög Nórát többek között a férjével, Nánási Pál fotóssal közösen készített Nánásiék vlogról kérdeztük. „Nem kerestünk piaci rést, volt egy ötletünk, amit hamar megszerettek az emberek. A titok talán az őszinteségben rejlik: valóban azt mutatjuk, ami spontán történik, a boldog pillanatok mellett a nehezebbekből is láttatunk, nem csinálunk úgy, mint ha mi sosem hibáznánk, vagy a gyerekeink sosem hisztiznének” – beszélt a arról, hogyan jön az ötlet és szerinte miért lett viszonylag gyorsan sikeres.
 |
Fotó: TV2-csoport
Istenest és Ördög Nórát is azért kerestük meg, mert kíváncsiak voltunk arra, hogy a mainstream médiában befutott sztárok képesek-e megszólítani a közösségi média és a Youtube közönségét, lehet-e kamatoztatni a tévéknél felszedett profizmust a user generated content (UGC) világában.
Hatásvadászok
Ugyanis a május-júniusi lapszám témája az új generációs médiacégek és az influencer marketing. A Gemius Hungary tavasszal felmérte, hogy kik a legnépszerűbb véleményvezérek Magyarországon, és a kutatás alapján elkészítettük a top10 influencer listáját.
A Youtube hivatalos magyar partnereivel – Special Effects Media, Bug Tv, Star Network, 4kids Network – és a legnagyobb ügynökségek – Café Communications, Nuheads, PostForRent – szakértőivel pedig arról beszélgettünk, hogy a márkák miért szerettek bele az influencerekbe és meddig tart szerintük ez a nagy szerelem.
 |
Ahogy annak is utána jártunk, hogy mennyit kereshetnek a legnépszerűbb influencerek, és a globális óriások – elsősorban a Google és a Facebook – hogyan fölözik le a reklámbevételek zömét. A Média és jog rovatunkban Mezei Péter szakjogász azt vizsgálta meg, hogy megszorongatja-e a Youtube-ot és a többi videómegosztót az Európai Unió.
A lapban megtalálja a nemrég elhunyt Sas István nem túl optimista jóslatait is az influencer marketing jövőjét illetően.
A print kiadók digitális fejlesztéseit elemezve a friss Médiapiacban találnak egy riportot a skandináv csodáról, illetve olvashatnak egy interjút a Lapcom nemrég kinevezett új digitális vezetőjével, Kovács Illés Bencével, aki úgy véli, rövidesen Magyarországon is lesznek olyan online tartalmak, amikért szívesen fizetnek az olvasók. Fabricius Gáborral pedig a listaháborúról és az általa bedobott ötletről, az Agency Toplist ügyéről beszélgettünk.
Az érem értéke
Az oroszországi foci-vb közeledtével külön fejezetet szenteltünk a lapban az sportmarketingnek.
„A hazai sportmarketing sok tekintetben gyerekcipőben jár. Mit lehet csinálni, ha egyszer pénzhiányos egy ágazat?” – teszi fel a kérdést Németh Ottó, a Henkel Beauty Care üzletágának igazgatója. Az interjúnkban részletesen beszél arról, hogyan építették fel a sportolókkal és menedzsereikkel közösen Szalay Dakar Team vagy a Magyar Everest Expedíció sztoriját és ez hogyan vált a márkakommunikáció részévé.
 |
A Havas Media Hungary head of contentje és a Magyar Marketing Szövetség sportmarketing tagozatának elnöke, Nagy László részletes elemzéssel jelentkezik arról, hogy milyen szurkolói típusokat lehet megkülönböztetni és milyen módszerekkel érhetik el őket a márkák.
Az Observer Médiafigyelő pedig azt vizsgálta meg, kik azok az olimpiai érmet szerzett magyar sportolók, akiken csügg a média és ez a médiajelenlét hogyan forintosítható: azaz mennyit ér az arany, az ezüst és mennyit a bronz. A Havas Sports & Entertainment sportmarketing-menedzsere, Vincze Dávid pedig azt elemezte, mi kell ahhoz, hogy egy sportoló influencerré és ezen keresztül márkanagykövetté válhasson.
A sportmarketing-mellékletünk online is megjelent cikkeit itt találja.
A Médiapiac legfrissebb számában külön rovatot kapott a PR-szektor is. Bőhm Kornél könyve, a „Sem megerősíteni, sem cáfolni…” apropóján a kríziskommunikációt jártuk körbe, illetve arról kéreztük a Black Page Consulting ügyvezetőjét, a MOL korábbi kommunikációs igazgatóját, Somlyai Dórát hogy mit tehet egy kommunikációs tanácsadó a fake news és az UGC korában.
A Médiapiac keddtől kapható ezeken a standokon, illetve előfizethető ezen az oldalon.
Médiapiac
Az EU eljárást indított a TikTok ellen a TikTok Lite elindítása miatt
Az Európai Bizottság eljárást indított a TikTok ellen a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály (DSA) alapján, mert előzetes megállapítások szerint a TikTok Lite franciaországi és spanyolországi elindítását megelőzően az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére – tájékoztatott a brüsszeli testület.
Az uniós bizottság közleménye szerint
az eljárás célja annak megállapítása, hogy a kínai ByteDance tulajdonában álló TikTok megsértette-e a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt, amikor elindította a TikTok Lite-ot Franciaországban és Spanyolországban anélkül, hogy az online óriásplatformok esetében kötelező értékelési jelentést nyújtott volna a lehetséges kockázatok mérséklésére.
Az Európai Bizottság aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a TikTok Lite Task and Reward nevű programot, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy az alkalmazáson belül bizonyos feladatok, így például videók megtekintése, tartalom kedvelése, barátok meghívása során pontokat szerezzenek, az üzemeltető anélkül indította el, hogy előzetesen értékelte volna az azzal járó kockázatokat, különösen a platform függőséget okozó hatásával kapcsolatosan.
Különös aggodalomra ad okot, hogy az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére, ugyanis a TikTokon nem állnak rendelkezésre hatékony életkor-ellenőrző mechanizmusok.
Amennyiben a felsorolt aggodalmak bizonyítást nyernek, a mulasztások a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály vonatkozó cikkeinek megsértését jelentenék – hívták fel a figyelmet.
A TikToknak április 23-ig kell benyújtania a kockázatértékelési jelentését az Európai Bizottság részére, és május 3-ig az összes kért információt a brüsszeli testület rendelkezésére kell bocsátania.
Abban az esetben, ha a TikTok a megadott határidőn belül nem válaszol, az uniós bizottság a szolgáltató teljes éves jövedelmének vagy világméretű forgalmának 1 százalékáig terjedő pénzbírságot, valamint a szolgáltató átlagos napi jövedelmének vagy világszintű éves árbevételének legfeljebb 5 százalékát kitevő kényszerítő bírságot szabhat ki – közölték.
Mivel a brüsszeli testület szerint “fennáll a felhasználók mentális egészsége súlyos károsodásának kockázata”, arról tájékoztatta a TikTokot, hogy ideiglenes intézkedéseket kíván bevezetni a TikTok Lite érintett programjának felfüggesztésére az egész EU-ban a program biztonságosságának értékeléséig.
Az Európai Bizottság emlékeztetett, hogy ez a második eljárás a TikTokkal szemben a hatékony életkor-ellenőrzési mechanizmusok hiánya és a platform feltételezett függőséget okozó kialakítása miatt. A február 19-én kezdődött eljárást a brüsszeli testület azért indította, mert előzetes vizsgálatai alapján a TikTok “feltételezhetően nem tesz eleget a kiskorúakat érő negatív hatások kezelésére”.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
Politikusok, sportolók és hírességek szerepeltek a leggyakrabban tavaly az online médiában
Politikusok, sportolók, hazai és külföldi hírességek szerepelnek a leggyakrabban említett nevek között, amelyek megjelentek az online médiatérben 2023-ban. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 93 népszerű médiafelület – televíziós csatornák, újságok, rádiók honlapjai, valamint hírportálok, közösségimédia-felületek, fórumok és blogok – elemzésével azt vizsgálta, kik álltak a hírek és a közbeszéd fókuszában, valamint azt is, hogy Magyarország és a nagyvilág helyszínei közül melyek szerepeltek a legtöbbet.
Az NMHH kommunikációs igazgatósága kedden azt közölte az MTI-vel, hogy
az ezer legtöbbször említett ismert ember nevével összesen egymillió alkalommal lehetett találkozni a neten, köztük domináltak a hazai szereplők, illetve a férfiak.
A leggyakoribb száz név esetében az említések több mint felét politikából ismert emberek tették ki, csaknem harmaduk médiaszereplőhöz vagy hírességhez volt köthető, 14 százalékban pedig sportolókról lehetett olvasni az online felületeken.
Kiemelték, hogy
2023-ban a legtöbbször említett név az online médiatérben Orbán Viktor miniszterelnöké volt, 92 ezer alkalommal.
A kormányfő leginkább a Kossuth rádióban adott interjúi és bejelentései miatt került fókuszba. Neve egy átlagosnak nevezhető napon 250 alkalommal jelent meg, legtöbbet december 15-én és 21-én említették.
Magyarország miniszterelnökét a külügyminiszter, Szijjártó Péter követte, 27 ezres értékkel, harmadik helyen pedig Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerepelt, nevével 14 ezer alkalommal lehetett találkozni
– írták.
Az év során többször kiemelkedett egy-egy közszereplő a mindennapi közbeszédből: két kiváló magyar kutató is jelentős említést ért el, október 2-án Karikó Katalint (682 említés) tüntették ki orvostudományi Nobel-díjjal, másnap pedig Krausz Ferencet (330) díjazták a fizikában elért kiemelkedő munkásságáért.
Úgy folytatták, hogy akadtak lesújtó, tragikus események is, mint például Vágó István (312) volt televíziós műsorvezető, vagy épp a Mount Everest megmászására induló, majd eltűnő Suhajda Szilárd halálhíre (338), a hegymászó hollétéről utoljára május 25-én hallhatott a világ.
Tavaly a külföldiek toplistáján legtöbbet Vlagyimir Putyin (49 ezer) orosz, Volodimir Zelenszkij (25 ezer) ukrán elnök és Joe Biden (15 ezer) az Egyesült Államok vezetője szerepelt.
Európán kívüliként az első tíz ember között feltűnt még Donald Trump volt amerikai elnök, illetve Benjámín Netanjáhu jelenlegi izraeli miniszterelnök is.
A nemzetközi hírességek között olyan embereket gyászolt a média, mint a Jóbarátok sorozat szereplője, Matthew Perry (446), Tina Turner (228) énekesnő vagy Elvis lánya, Marie Presley (188)
– tették hozzá.
Az online médiatérben megjelent földrajzi helynevek esetében tízből négy magyar vonatkozású volt. Négy esetben az említés európai országgal vagy várossal, míg a fennmaradó részben a világ többi tájával volt kapcsolatos.
A kutatás szerint az év során Magyarországot 191 ezer alkalommal említették meg a vizsgált médiatermékek, Budapestet pedig 151 ezerszer. Magyarországot és fővárosát a sportrendezvények idején kifejezetten gyakran, legalább ezerszer emlegették.
A kulturális események is nagy visszhangot váltottak ki: kiemelkedett Ferenc pápa áprilisi látogatása, a magyar fővárost ekkor csaknem négyezerszer említették. A további magyar helyszíneket illetően háromezernél is több említést főleg a vármegyeszékhelyek, a nagyobb városok és a Balaton értek el – fűzték hozzá.
A külföldi földrajzi neveket elemezve kitűnik a kiemelt jelentőségű háborúk hírértéke (Ukrajna, Oroszország, Izrael), az Európai Unióhoz (Brüsszel, tagországok és azok fővárosai), illetve a fontosabb külpolitikai partnerekhez (Kína, USA, Törökország) fűződő történések bemutatása.
Egyes napok statisztikáit elemezve kiemelkedik többi között Liverpool (460) Szoboszlai Dominik, a magyar válogatott csapatkapitányának szerződésével kapcsolatban, továbbá néhány szomorú esemény helyszíne is, mint például Törökország (725), a februári tragikus földrengés idején vagy Prága (424) a Károly Egyetemnél meggyilkolt és megsebesített emberek miatt – áll a közleményben.
Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke beszédet mond a Fidesz-KDNP európai választási kampányindító rendezvényén a Millenárison 2024. április 19-én
Médiapiac
Csak egy kereskedelmi médiaszolgáltató tenne közzé politikai reklámokat
Csak egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB), hogy a szombaton indult választási kampányban politikai reklámot kíván közzétenni – közölte a Nemzeti Választási Iroda (NVI) az MTI-vel.
A választási kampányban a jelöltek, jelölőszervezetek népszerűsítését célzó politikai reklám televízióban, rádióban jelenik meg.
A törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltatók (rádiók, televíziók) nem kötelesek ilyen jellegű politikai reklámot sugározni, de vállalhatják azt.
A jogszabály szerint amennyiben a közszolgálatinak nem minősülő, országosan elérhető lineáris médiaszolgáltatást nyújtó szolgáltatók biztosítani kívánják politikai reklám közzétételének lehetőségét, ezt kötelesek közölni a NVB-vel. A politikai reklám közzétételére vonatkozó jognyilatkozatokat külön kell megtenniük az európai parlamenti választásra, az önkormányzati, valamint a nemzetiségi választásra.
A nem közszolgálati médiaszolgáltatóknak szombat 16 óráig volt lehetőségük ilyen bejelentést tenni.
Az NVI tájékoztatása szerint határidőig mindössze egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett be: a Magyar RTL Televízió Zrt., amely a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán, valamint az Európai Parlament tagjainak választásán is 150-150 percben jelölte meg a közzététel összes időtartamát.
A választási eljárásról szóló törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett teheti közzé a jelöltet, illetve listát állító jelölőszervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait, közös jelölt, illetve közös lista esetén a jelölőszervezetek együttesen jogosultak a politikai reklám megrendelésére.
A politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos, közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet, nem fogadhat el.
Borítókép: illusztráció